Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-27 / 73. szám
1959, március 87, péntek 3. pidsJ A legfontosabb teendő most a szövetkezetek megszilárdítása Részletek SAROK ANTAL elvtársnak a megyei tanács ülésén elhangzott beszámolójából Lapunk csütörtöki számában hírt adtunk a Bács-Kiskun megyei Tanács üléséről. Az alábbiakban részleteket közlünk Sarok Antal elvtársnak, a megyei tanács elnökhelyettesének referátumából: — Megyénkben rövid másfél hónap alatt 63 új termelőszövetkezet alakult. A legfontosabb feladat most ezeknek az újonnan alakult szövetkezeteknek a közös úton való elindítása — hangsúlyozta Sarok elvtárs. — A munka már megindult, a hangulat kedvező. Abban azonban segíteni kell ezeket a közös gazdaságokat, hogy helyes irányban alakítsák ki közös tevékenységüket. — Egyik legdöntőbb feladat a szocialista, közösségi szellem kialakítása. A szövetkezetbe lépett tegnapi egyéni parasztok nézetei nem változnak meg automatikusan szövetkezetbe lépésükkel. Gondolkodásuk csak hosszabb idő után, a türelmes, meggyőző, nevelő munka hatására válik szocialistává, Egy másik sürgős tennivaló, hogy az új szövetkezetekben ne Csak a családfők, hanem a családtagok is bekapcsolódjanak a munkába. Hiszen a szövetkezet csak ily niócion tud gondtalan életet, jólétet biztosítani tagjainak. A szövetkezetek megszilárdításának alapvető célja: a termelés növelése. Ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva legalább 5,2 százalékos hozamnövekedést kell elérnünk a mezőgazdaságban. E feladatokat csak úgy tudják szövetkezeteink megoldani, ha sokoldalú, hathatós támogatásban részesülnek. A termelés anyagi feltételeinek biztosítása a legdöntőbb: vetőmaggal, műt- trágyával, gépi munkával teremthetjük meg a termelés növelésének alapját. Erősítenünk kell a szövetkezetek vezetését is. A vezetésre legalkalmasabb személyek felkutatása, szövetkezetbe küldése új és régi szövetkezeteink továbbfejlődésének egyaránt fontos eszköze. Elsősorban természetesen a helyi emberek jöhetnek számításba. Ezzel kapcsolatban nagyobb gondot keli fordítanunk a jelenlegi és leendő termelőszövetkezeti vezetők szakmai és politikai képzésére. A szövetkezeti vezetők utánpótlásának legjobb módszerét abban látjuk, ha a tsz sajál tagjait, vagy a tagok gyermekeit iskolára küldi. Minden szövetkezetnek javasoljuk, hogv létesítsen ösztöndíj-alapot ilyen célra. A vezetés szakmai színvonalának emelése érdekében ezenkívül a jól bovált patronáló mozgalom továbbfejlesztése mellett rendszeressé kell tennünk a szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek vezetőinek tapasztalatcseréjét is. Ami a termelőszövetkezetek belterjes gazdasági fejlődését illeti, ezzel kapcsolatban alapvető » takarmány gabonák, szálastakannáuyok, Ipari növények és zöldségfélék vetésierületénck növelése. Az abraktakarmányok vetésterületéből legalább 26 százalék legyen a kukorica. Az állatállomány fejlesztése megköveteli, högy a szántóterület egyötödén szálastakarmányokat, ezen belül főleg évelő pillangósokat termesszenek szövetkezeteink. Jövőre a szántóterület 15 százalékán, az állattenyésztő termelőszövetkezetekben pedig 20 százalékán szeretnénk pillangósokat termeszteni. A silótakarmány céljára elsősorban főveté- sű silókukoricát aiáníunk el kell érnünk, hogy 1 számosállatra legalább 10 köbméter silót tudjunk tárolni. A termelőszövetkezetek megyénkben minden jelentősebb oeruházás nélkül 3—1000 kát. holdon tudnának zöldségféléket termeszteni. A legfontosabb ezzel kapcsolatban, hogy csak néhány zöldségfélét termesszen cgy-egy szövetkezet, s ettől ne sajnálja a munkáskezet. Kalocsa környékén természetesen elsősorban a fűszerpaprika termesztését javasoljuk. Ahol a termelőszövetkezet jó adottságokkal rendelkezik, ott már az idén hozzá kell fogni a nagyüzemi szólók és gyümölcsösök telepítéséhez. Egyik legégetőbb termelési gondunk a talajerő-utánpótlás biztosítása, véglegesen ezt a kérdést is csak a mezőgazdaság szocialista átszervezése oldja meg, de addig is sokat tehetünk. Termelőszövetkezeteink csak úgy tudják földjeiket jó erőben tartani, ha biztosítják, hogy a háztáji gazdaságokból származó trágya is maradéktalanul a közös t űid terület táperejének növelését szolgálja. Nagy segítséget adhat a talajerő növeléséhez a megyénkben nagy mennyiségben található tőzeg nagyobb arányú felhasználása is. Végül, természetesen, a műtrágyák fokozott alkalmazása is elősegíti a talaj táp- erejének növekedését. A termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításának egyik fontos eszköze a közös állattenyésztés fejlesztése. Különösen nagy figyelmet kell fordítani erre az újonnan alakult szövetkezetekben. A régi és erősebb szövetkezetekben azt a célt tűzzék maguk elé, hogy az év végéig érjék el 100 kát. holuanaéni a 25—30 darab számosállat-létszámot. Az állattenyésztésben a legfőbb a közös szarvasmarha tenyésztés mennyiségi és minőségi fejlesztése. Nem csupán azért, mert a gazdálkodásnak ez az ága a legjövedelmezőbb, nanem azért is, mert folyamatos bevételt biztosit, s u talajerő-utánpótlásban is nagy szerepe van. A tehénállomány fejlesztésénél elsősorban a lejelés növelésére törekedjünk, megfelelő sgyedek beállításával. Nem elér- aelellen az a célkitűzés, hogy az óv végére az 1 tehéntől kifeji tejmennyiséget 2150 literre emeljük átlagosan. Meg kell annak is a lehetőségét teremtenünk, hogy minél több termelőszövetkezeiben legyen szarvasmarha törzsállomány. Ahol megfelelő takarmánnyal rendelkeznek, olt igen Kifizetődő a szarvasmarha-hizlalás is, amely kitűnő pénzforrás, s a trágya-mérleget is kedvezően befolyásolja. Törekednünk kell a sertéstenyésztés fejlesztésére Is. Mi a szövetkezetek számára biztosítunk sertéstörzseket, de emellett a szövetkezeteknek maguknak is gondoskodniuk kell a sertésállomány továbbszupo- rításának feltételeiről. Elsősorban a hússertések tenyésztését szorgalmazzuk. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a termelőszövetkezetek az eddiginél nagyobb arányban kapcsolódjanak be a szarvas- marha- és sértéshízlalásba. Megyénk mipden tekintetben kitűnő lehetőséEckkel rendelkezik a baromfi-tenyésztéshez is. Ezzel kapcsolatban véget kell vetni e mezőgazdasági üzemág lebecsülésének. A továbbiakban a mezőgazdasági beruházásokkal foglalkozott Sarok Antal elvtárs beszámolója. Hangsúlyozta, hogy a kormány minden lehető módon támogatja a szövetkezeti mozgalmat. A rendelkezésre álló erőforrások azonban nem kimeríthetetlenek, s éppen ezért most jobban kell törekedni a saját erőből történő beruházásokra. Csak helyeselhetjük ezzel kapcsolatban az új szövetkezeteknek azt a törekvését, hogy állami hitelek igénybevétele nélkül, saját erőből teremtik meg nagyüzemi gazdaságuk anyagi feltételeit. Helyesnek tartjuk, ha átmenetileg az állattenyésztést is több, kisebb istállóval oldják meg, amíg fel nem építik saját eszközeikkel a nagyüzemi állattenyésztésre alkalmas istállókat. Természetesen mi is minden segítséget megadunk ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek saját erőből, olcsó, ideiglenes férőhelyeket létesítsenek. Ezek a termelőszövetkezetek megszilárdításának legfontosabb gazdasági tennivalói — mondotta végül Sarok elvtárs. — E gazdasági feladatok azonban csak akkor oldhatók meg eredményesen. ha kialakul a szövetkezeti parasztság szocialista öntudata. A legfontosabb: a szövetkezet minden tagja ugyanúgy óvja, gyarapítsa a közös vagyont, mint amennyire óvta, féltette a saját vagyonát egyéni gazda korában. Ha kialakult már az a tudat, hogy a szövetkezeti tagok jólétének forrása a közös gazdaság, a közös állattenyésztés, akkor nem kétséges, hogy gyors fejlődésnek indulnak termelőszövetkezeteink és minden tekintetben beváltják a szocialista útra lépett dolgozó parasztság hozzá fűzött nagy reményeit. Munkaegységenként 12 forint előleg A luszlóíalvi Alkotmány Isz- ben kedden délután munkaegységenként 12 forint előleget osztottak. A több mint 69 főnyi lagsag nagyon meg volt elégedve, bogy már a tavaszi munkák slején készpénzhez jutott: van olyan tag is, aki kétezer forintot kapott. Az clőlcgüsztás növeli a inunkakedvet, s ha az dojaras kedvező lesz, kétség nem fér hozzá, év végén a munkaegységenként 37 torintra crvezettnél nagyobb jövedelemre tesznek szert. Munkában a kiskunmajsai gimnázium KISZ-szervezete Harmadik éve van Kiskunmajsán gimnázium. A fiatal nevelőtestület féltett kincse a KISZ. A nevelők hatékony közreműködésének eredménye, hogy kiszistáik kultúrcsoportja és tornászai egyre gyakrabban szerepelnek a nyilvánosság előtt és mindannyiszor igen szép sikert aratnak. Legutóbb a KISZ járási seregszemléjén a kultúrcsoporl zenekara első, szavaló ja pedig második helyezést ért el. A tornászcsapat a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulója alkalmával dísztorna-bemutatót tartott. A bemutatónak a községben igen nagy sikere volt A közönség lelkesen ünnepelte a kitűnően tornászó lányokat és fiúkat * •V'^'A/VWVVVVVVVVVVVVVVVVVVWVVVVVVWWWWWWWWVWWWWWWVWWWV'' Az április 3-án nyíló Európai Fotószalon kiállításra kerülő anyagából közöljük a fenti képet: Franco Antonaci (Olaszország) művét. A 13 országból érkezett kollekciót Kecskeméten, a Piarista Gimnázium dísztermében állítják ki. 20 millió szőlóvesszot gyökerez lelitek megyénk állami gazdaságai Megyénk szőlő- és gyümölcs- termesztő állami gazdaságai az elmúlt évben több mint 3 millió kétéves, gyökeres szőlővesz- szöt használtak fel, amelyet saját yyökereztető iskolájukban állítottak elő. A telepítés az idén ismét nagy méreteket ölt. A tavaszon több mint félezer holdat telepítenek be szőlővel, a további telepítésekhez is maguk állítják elő a szaporító anyagot. Ezért újabb 200 holdon létesítenek szölógyökcrez- tető iskolát. Több mint 20 millió, az Alföldön honos, kadarka, ezerjó, rizling és egyéb borszőlő fajta vesszőjét gyökerez- telik. A gazdaságok megkezdték a csemegeszőlő szaporítását is. MQthiász János és Kocsis Pál, a Kossuth-díjjal kitünteteti szőlőnemesítő fajtáiból 2 millic 500 000 gyökeres vesszőt állítanak elő rügydugványozással Az innen kikerült fajtákból törzstelepeket létesítenek ta- vábbszaporítás céljára. Szépirodalmi ifjúsági regények, politikai és szakmai irodalom kincsestárát találja a megyei és járási könyvtárainkban. Iratkozzon be olvasónak, f Fűtött olvasószoba. 1 » t Látszólag nem történt nagy dolog. Ennyi mindössze: bejött a szeremlei Béke Tsz egyik fogatosa az agronómushoz, az irodájába, s megkérte, hogy nézze már meg az istállóban készülő jászlat, mert nem lesz az jó, majd meglátják. Gál Pál agronómus azonnal eleget tetL a kérésnek, s megállapította ő is, hogy csakugyan : keskenyre méretezték a lovak etető vályúját. Mert egyébként a közel, négyszeresére megnövekedett szövetkezetben serény munka folyik. Nincs m eg f etelő nagyságú A jáSZOl közös istálló, hát a tsz irodaházának az udvarát L-alakban ölelő oszlopos fészert építik át a lovak lakhelyéül. A jászlat azonban szűkre szabták. — Nem fér bele a ló feje, így aztán nem tud nyugodtan abrakolni se, meg elpocsékolja a drága takarmányunkat a jószág — mondta a ío- gatos, az egyszerű, szürke tömegember, aki, miután kinyilvánította a véleményét, úgy elvegyült a társm között mint tengerben a csepp. Engem lenyűgözött a jászollal való törődése. Ez a látszólag semmiség. És gyerekkori ismerőseim, a régi uradalmi kocsisok jutottak eszembe, akijiet dehogy is izgatott az ilyesmi. De miért is? Törődjék a jászollal, takarmánnyal az, akié! Az uraság, s a jól megfizetett hajcsárai: az intéző, az ispán, a kocsisgazda. És a szeremlei tsz- foizatos magatartásának az okát innen, múltbéli emlékeimből értettem meg. Az »akié« a kulcs a titok nyitjához. Igen, azért nem volt mindegy az egyszerű tsz-tagnak, hogy milyen lesz az a jászol, mert az ő vagyontárgya is. s a ló nyugtalan abrakolásának, e takarmány elszóródá- sának ö is a kárát vallja. Törődését a »közös ségi szellem« hatotta át. S figyelmeztetésére ki is javították a hibátValójában nem fs olyan kis dolog ez. (tatján)
