Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-27 / 73. szám

4. oldal 1959. március 27, péntek Ülvén éves a bajai munkásotthon Javítják a fagylaltgépet, hogy amikorra felmelegszik az idő, legyen mivel lehűsíteni magunkat. Nem sokáig — hangzott a i’álasz •—, sietnünk kell, mi nem szeretünk egy helyen időzni. S ezt el is hisszük nekik, hi­szen közeledik a szezon és kö­zel 200 kilométeres körzetben látják cl a hűtőgépek szerelési, karbantartási munkáját. A félegyházi kis műhelyben — a helyi Autó- és Gépjavító Ktsz hűtőgép-részlegénél — a tanulóval együtt csak öten dol­javítót, azóta lényegesen meg­gyorsult ■ ez a munka. Szerző­désük van a legtöbb vállalattal, intézménnyel, ahol hűtőgépet tartanak, s a szerződés úgy szól, hogy három nap alatt kö­telesek kijavítani a gépet. Van egy kis mozgó alakulatuk, ez rövid idő alatt ott terem és megszünteti a panaszt. Beve­zették a rendszeres karbantartó szolgálatot is, amit lehetőleg a téli időszakban látnak el, ez Vállalat a lakosság szolgálatában viszont a nyári gépromlásokat j csökkenti. Egyszóval nagyon [ hasznos munkát végeznek. Felkerestük a műhely dolgo­zóit. s érdekes dolgokat tud- tunk meg tőlük. Horváth Cá- j bor részlegvezető már 18 éve j dolgozik a villamosipari szak-' mában, de van köztük gépla­katos is. Érteni kell az elektro­mossághoz, hegesztéshez, a gáz­törvényekhez, fizikához — egy kicsit univerzális szakma ez. És folyton tanulni kell, hiszen modernebbnél modernebb ma­gyar és külföldi gépek érkez­nek. Ezért jár a műhely négy tagja: Bene József, Nagy Ká­roly, Bene Aladár szakmunká­sok és Kelemen Péter tanuló is technikumba. De azért e kis riport után senki se gondolja, hogy valami korszerű műhelyben jártunk. Tanúi voltunk, hogy primitív eszközökkel, maguk fabrikálta szerszámokkal kínlódtak, mint­ha valami falusi lakatosmű­helyben lennének. Megcsodáltuk a saját »kon­tójukra« vásárolt és üzemké­pessé tett öreg gépkocsijukat is, ami fejlődés a motorkerék­párhoz képest. Ha figyelembe vesszük, hogy , egyre több helyen — üzemi konyhákon, bölcsődékben stb. •— alkalmazzák a hűtőszekré­nyeket — nem túlzás azt mon­dani, hogy egy önálló hütögép- javitó viűhelyre is szüksége volna megyénknek. Mindenesetre a jelenlegi kis műhely korszerűsítése elenged­hetetlen követelmény. Felhív­juk rá az illetékes ipari osztá­lyok tigyelmét. Érdemes és érdekes tudni, hogy Baján a szocialisták első otthona az egykori Zichy-féle .lázban volt, a mai Graud Ármin utcában. Később a munkásösz- szejövetelek színhelye a „prepa- randus”, a tanítóképző intézet kertjében levő épület lett, a századfordulón pedig a Szeke­res-féle vendéglő, a mai Parti utca 20. szám alatt. 1905-ben a zömmel építőipari munkások­ból álló szocialisták az „Arany­bárány” régi fényét vesztő — Iiaynald utcában (ma Táncsics utca) levő — helyiségeiben ke­restek otthont gyűléseiknek, ösz- szejöveteleiknek. Amikor azután egy népgyűlésre Garbai Sándor egykori munkásvezér Bajára jött, felvetették, hogy a bajai szervezett munkásoknak otthon­ra volna szükségük. Garbai Ígé­retet tett, s' azt be is váltotta. Igaz, hozásegítette ehhez Baját az ekkor már Budapesten dol­gozó Bokányi Dezső is, aki vé- gülis megszerezte a Cirfusz Fe­renc utca 20. számú ház meg­vásárlásához szükséges 3500 ko­ronát a MÉMOSZ-tól. így szü­letett meg kerek fél évszázaddal ezelőtt a bajai Munkásotthon, a helyi munkásmozgalom bölcső­je és fellegvára. (felvidéki) A Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Értékesítő Közfjonlja 1959. IV. 10.-én (pénteken) de. 9.30 órai kezdettel tartja évi rendes (küldött) közcfijliléjét Kecskemét, Bercsényi utca 1—6. szám alatti kultúrtermében. A meghívó felmutatása kötelező! NAPIREND: 1. Az Igazgatóság beszámolója az 1958. évi működésről 2. Felügyelő bizottság jelentése. 3. Hozzászólás. 4. Mérlegeredmény-kimutatás megállapítása, határozat a tiszta felesleg felosztására. 5. Igazgatóság, felügyelő bizottság póttagjainak ki­egészítése. 6. Határozati javaslat megvitatása, elfogadása. 7. Előterjesztés az alapszabály módosítására. 8. Válaszadás. 9. Zárszó. Kérjük az Elvtársat, hogy a fenti időpontban a tárgy fontos­ságára való tekintettel pontosan megjelenni szíveskedjek. Kecskemét. 1959. március hó 13-án. 5 014 IGAZGATÓSÁG. f ZW'<V>Ki'ZS'oVVVVWvVvA^y^'VVWVVl(V>AVWVVV^VWúW/VVV<VWV^WWVVy<VVV^« A Kiskunfélegyházi Községgazdálkodási Vállalat ko­moly fejlődést mutat. Az 1956. évben 3 millió 041 forint ter­melési értékkel szemben 1957. évben 3 millió 400 ezer forin­tot és 1958-ban 4 millió 415 000 forint termelési értéket ért el. Míg 1956-ban 22 000 forint vesz­teséggel dolgozott, addig 1957. évre 15 000 forint nyereséget ért el, s az 1953-as évet 51 000 forint nyereséggel zárta. A termelékenység 1953-ban az 1957. évihez képest 12 szá­zalékkal emelkedett. A válla­lat eredményesebben dolgozik, adminisztrációja rendezettebb, s a termelési mutatói szépen alakulnak, úgyhogy 1958. II. félévében az élüzem-szintet is elérte. A kertészeti részleg termelése 1950-ban 208 ezer forinttal emelkedett. A kerté­szet I. telepén létesített bővizű kút megjavította az öntözést, az önköltség csökkent. Alpá- ron és Kiskunmajsán virágüz­letet létesítettek. Városunk parkjait is ez a vállalat gon­dozza, egész évben gyönyör­ködhetünk benne. A vízellátást megjavította _ a Fadrusz János utcai törpeviz­mű felállítása. Míg 1957-ben 90 000 köbméter vizet termelt a vállalat, addig az 1958. évre 172 000 köbméterre emelkedett, ugyanakkor a termelt víz köb­méterenkénti önköltsége csök­kent. A köztisztasági tevékenység Is javult. A vállaltit nagy gondot fordít a gőzfürdő rendbehozá­sára, karbantartására, hogy ki­elégítse a dolgozók egyre nö­vekvő igényen. A lakóház javítási munkála­tokra biztosított keretösszegei a vállalat mind 1957. évben, mind 1958-ban teljesen felhasz­nálta. 1957. évben 910 000, 1958. évben 802 000 forint értékű ja­vítási munkálatokat végzett. A vállalat 1958-ban útkar­bantartó részleget állított fel, amely 65 000 forint nyereséggel dolgozott. Kilenc hónap alatt városunk és járásunk-területén 11 276 négyzetméter járdát épí­tett. A szép eredmények azt mutatják, hogy a vállalat ve­zetősége és dolgozói — tanulva a múlt év hibáiból — nagyobb lendülettel dolgoznak, s kiér­demlik a megbecsülést. Az iskolát végzett, fiatal szakmunkások helyzetéről í Baromfinevelők, figyelem!! Szerződés köthető NAPOSBAROMFIRA. LIBÁRA, KACSÁRA, PULYKÁRA a HliO 1 FÖLDMŰ VESSZŐ VETKEZETEK N EL! A szerződéskötés előnyei: MAGAS ÁTVÉTEL! ÁRAK, NEVELÉSI ELŐLEG' Állandó és biztos jövedelmet jelent A SZERZŐDÉSES BAROMFI NEVELÉS. Idejében jegyeztessen elő naposcsibére a íöldművesszövctUezeioknci « Ipari tanulóképzésünk egyre kedvezőbb képet nyújt napja­inkban. A technika rohamos fejlődése mégkívánja, hogy a szakmunkásképzés terén jelen­leg még mutatkozó elavult ok­tatási tormákat újabb, korsze­rűbb módszerekkel váltsuk fel. Ä korszerűbb eljárásokkal ma már mind gyakrabban találko­zunk nemcsak az elméleti kép­zés színhelyén, az iskolában, hanem a gyakorlati munkahe­teken is. Az új tankönyvek és új lanlervek az iskolákban, az új gépek az üzemekben lehe­tővé teszik, hogy technikailag sokkal képzettebb fiatal szak­munkások kerüljenek a gya­korlati életbe. c l maszek unni híj több tu'iu/ót, mvjts .. Természetesen ez ma még nem érvényesül minden terü­leten. Nem, különösen a ma­gánkisiparnál nem! A magán- kisipar jellegénél fogva nem tud lépést tartani a technika fejlődésével, mivel jelentős időt javítással, s nem új gyárt­mányok előállításával tölt el. Iparunk e szektorában mégis igen nagy létszámú ipari ta­nulóval találkozunk jelenleg. Az elmúlt évben például 199 magánkisiparosnál dolgozó ta­nuló tett sikeres szakmunkás- vizsgát. míg a szövetkezeti és az állami iparban együttvéve 202 nyert szakmunkásképesítést megyénk területén. Az 1958— 59-es tanévben beiratkozottak közül első-, másod- és harmad­éves tanulóként az állami szek­torban 883 főt, ezzel szemben a magánkisiparban a három évfolyamon 1070 főt tartanak nyilván. É tények bizonyos szempont­ból érthetőek is, mert amíg az állami szektorban egy-egy vál­lalat vagy szövetkezet u salát szakmunkásutánpótlását igyek- I szik kinevelni, addig a magán- j kisipar csupán képezi a tanuló- I kát. Az állami szektorban a | szakmunkás-vizsgát tett fiata- ] lók nagy része megmarad, a | magánkisiparosok pedig csak a I vizsgáig tartják tanulóikat, a j vizsga letétele után — a régi j hagyományokhoz híven — ke­zükbe adják a vándorbotot, hogy szerencsét próbáljanak a nagyvilágban. DCemjérféltés és szakmai sovinizmus Gyakran vizsgálták az el­múlt evek során, hogyan tart­ják be a vállalatok és a kis­iparosok azt a rendelkezést, mely szerint a vállalat és szö­vetkezet egy évig, a magánkis­iparos hat hónapig köteles szakmunkásként alkalmazni ipa­ri tanulóját vizsga után; s azo­kat csak a letelt gyakorlati idő után bocsáthatja el. A vizsgá­latok eredménye szerint az ál­lami vállalatoknál kiképzett tanulók 80—90 százaléka hely­ben marad, csupán azok távoz­nak el, akik munkahelyükön nem viselkedtek rendesen, vagy azok. akiknek már bizto­sított helyük volt más válla­latoknál. A szövetkezeti iparban a ta­nulók 60—70 százaléka marad vizsga után a szövetkezetnél, s csupán magatartásuk, részben pedig a szövetkezett tagság kedvezőtlenebb véleménye mi­att kerülnek el a próbaidő le­telte előtt a szövetkezettől. E »kedvezőtlenebb vélemények- közölt megtaláljuk a szakmai sovinizmust, a kenyérféltést. amelyek sok esetben súlyos kárt okoznak egy-egy nagy re­ményekkel jnduló fiatal életé­ben., D(jij is szüleinek „vándormadarak’ Elszomorító képet kapunk 3 magánkisiparnál. Itt a képzett fiataloknak csupán 10—20 szá­zaléka marad vizsga után is mesterénél, míg 80—90 száza­lékuk városból városba vándo­rol, hogy — mint mondani szokták — »elfogadható mun­kát« találjanak maguk számá­ra. Ez a tény igen súlyosan és károsan hat fiataljaink életére, mert minden önálló gyakorlat nélkül keli beállniok a vándor­madarak közé és sole esetben hónapokig kóborognak munka nélkül, hogy aztán néha kép­zettségüktől egészen különböze munka területeken helyezkedje­nek el. Nagy és komoly* feladata van ezért e téren a kisiparosok fe­lettes szervének, a KlOSZ-nak, hogy érvényt szerezzen a még jelenleg is hatályban levő okos és a fiatalok életét megfelelő módon befolyásoló rendelke­zésnek.-A lelkiismeretlenség azonban a rendelkezés ellenére is mar­talékul dobja ezeket a legtöbb esetben jószándékú, de minden tapasztalatot nélkülöző fiatalo­kat a vándorló és enyhén mondva nem konszolidált élet­nek. Gyakori jelenség, hogy e fiatalokból kerülnek ki a kon­tárok. súly'osabb esetekben a züllöttek, csavargók, huligánok s nem egyezer a bűnözők is! Tennünk kell tehát valamit, hogy megakadó 1 yózzuk e tár­sadalomra nézve is nagy gon­dot hozó bajokat. Megoldás volna az. hogy a vállalatok, szövetkezetek, melyeknél szak­munkáshiány mutatkozik, az :s kólák kai felvennék a kapcso­latot és az iskolák irányítása által lehetőséget teremtenének a kezdő fiatalok elhelyezésére. I goznak. munkájukat mégis me- gyeszerte ismerik. Azelőtt Bu­dapestre kellett szállítani eze­ket a gépeket, de mióta három évvel ezelőtt néhány lelkes ember létrehozta itt a hűtőgép­Legutóbb Kalocsán találkoz­tunk velük, a cukrászda új hű­tőgépeit szerelték nagy' igyeke­zettel. — Meddig maradnak itt? — kérdeztük tőlük. A f agylnltgépek, GONDOZÓ MESTEREI Akik több figyelmei érdemelnének

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom