Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

Z. oldal 1959. március 1, vasárnap NEMZETKÖZI SZEMLE Tárgyalás vagy társalgás? Találkozzanak a teljhatalom­mal felruházott kormányfők — indítványozta Hruscsov minisz­terelnök a szovjet választópol­gárok előtt mondott beszédé­ben. A szovjet miniszterelnök beszéde voltaképen válasz volt a nyugati nagyhatalmak né­hány nappal előbb nyilvános­ságra hozott jegyzékére, amely­ben négyhatalmi külügyminisz­teri értekezletet javasoltak a német kérdés megvitatására. A külügyminiszteri értekezlet — mutatott rá Hruscsov — tizen­négy évvel ezelőtt indokolt lett volna, de ma már nyilvánva­lóan elavult. A kormányfők ta­lálkozója a legalkalmasabb bár­milyen jellegű nemzetközi probléma megoldására. A szov­jet kormányfő beszéde további részében javasolta a Moszkvá­ban vendégeskedő brit minisz­terelnöknek: kössön a Szovjet­unió és Nagy-Britannia barát­sági és megnemtámadási szer­ződést húsz évre, vagy ha an­gol vendégeink úgy akarnák, akár ötven évre vagy ennél hosszabb időre. Nyugaton rendkívül élénk visszhangot keltettek Hruscsov szavai. Néhány órával a be­széd elhangzása után a lon­doni esti lapok ilyen címekkel jelentek meg: »Békeegyezmény reménye!-« »Hruscsov kijelen­tette. hogy a Szovjetunió béké­ben akar élni Angliával!« — »Hruscsov: Legyünk mindany- nyian barátok!« A kezdeti pozitív megnyilat­kozásokat azonban már más­nap hirtelen hangváltozás kö­vette. Az történt ugyanis, hogy a genfi szellem és a szovjet— angol közeledés kísérteiének feltűnése a nemzetközi hori­zonton — azonnali közbelépés­re sarkalta Washingtont és Bonnt. A nyugatnémet kor­mány szóvivője kijelentette: — »Nagy csalódást keltett Hrus­csov keményhangú beszéde.« Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke is szokatlan gyor­sasággal reagált: »Súlyos hiba lepne összehívni a kormányfők értekezletét« — mondotta, majd azt fejtegette, hogy »Nincs szükség megnemtámadási szer­ződésekre.« Az amerikai és a bonni kor­mánysajtó tüstént »vette a la­pot« s hirtelen felfedezte, hogy a Szovjetunió »új indítványok­kal« állt elő s ezzel megtorpe­dózta a német kérdés és a ber­lini válság megoldását és hi­deg zuhanyt zúdított a tárgya­lások híveire. Nem sokkal ez­után már a konzervatív angol lapok zöme is a beidegződött »atlanti fegyelemmel« bekap­csolódott a Washington—bonni tengely zajos sajtókoncertjébe. A nyugati vélemények azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a Szovjetunió álláspontja meg­változott Berlinnel és a német kérdéssel kapcsolatban. Az igazság ezzel szemben az, hogy Hruscsov említett beszédében tulajdonképpen csak megerősí­tette a már ismert szovjet ál­láspontot. Ä szovjet állásoont A szovjet kormánynak a né­met kérdéssel és Berlinnel kap­csolatos állásfoglalásának leg­főbb elvei a következők: 1. A Szovjetunió a berlini kérdés megoldását sürgetőnek tartja, mert a város négyhatal­mi megszállása új tűzvész ve­szélyét rejti magában. A meg­szálló csapatok kivonása és az NDK területén lévő Nyugat- Berlln semlegesítése a legjobb megoldás lenne. A nyugati ha­talmak azonban nem megoldást óhajtanak, hanem megszálló csapataikat továbbra is ott akarják tartani Berlinben, mé­lyen beékelődve a szocialista világ testébe* 2. Németország egyesítéséről csakis a németek tárgyalhat­nak. É tárgyalásokon figyelem­be kell venni hogy iélenlég két ellentétes társadalmi rend­szerű német állam létezik. így a megbeszéléseket csakis a tel­jes egyenjogúság alapján lehet megkezdeni. A négy nagyhata­lomnak, valamint a náci Né­metország elleni háborúban részt veti valamennyi ország­nak az a feladata, hogy meg­tárgyalja és jóváhagyja a né­met békeszerződést. Mindaddig nem lehet a két részre szakadt Németország egyesítéséről be­szélni, amíg nem tisztázzák az egységes állam jövőbeni stá­tusát. Ennek a jövőbeni státus­nak tartalmaznia kell a) a né­met katonai potenciái semlege­sítését egyszersmindenkorra, b) ki kell zárni azt a lehetőséget, hogy az egységes Németország bármilyen katonai csoportosu­láshoz tartozzék, c) az újjászü­letem német államnak le kel) mondania minden területi kö­veteléséről. Éppen a békeszer­ződés lenne hivatott hogy mind­ezeket az elengedhetetlen fel­tételeket a nemzetköz; megál­lapodás erejével rögzítse. A nyugati állásfoglalás sze­rint Németország egységesítése úgy történnék, hogy a Német Demokratikus Köztársaságot valamilyen formális választá­sok útján a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolnák és az újonnan megszületett német államot bekapcsolnák a Szov­jetunió ellen irányuló támadó- jellegű Északatlanti Tömbbe. Teljesen nyilvánvaló, hogy az NDK és a Szovjetunió ilyes­mibe soha nem egyezhet bele. 3- A Szovjetunió a német kérdésről és a berlini problé­máról komoly, ésszerű tárgya­lásokat kíván, ha a nyugati ha­talmak nem hajlandók ennek megvitatására, a Szovjetunió május 27-ig a berlini megszál­lással kapcsolatos összes jogait átruházza a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányára, amelyet eddig Nyugaton nem voltak hajlandók szuverén ál­lamként elismerni. A szovjet javaslat nehéz helyzetbe hozta a Nyugat el­avult német politikáját. Feltá­rultak a nyugat] állásfoglalá­sok ellentétei s ezeknek igen jelentős külső megnyilvánulásai is voltak. Az amerikaiak és a nyugat-németek mereven ra­gaszkodnak a jelenlegi hideg- háborús berlini helyzet további fenntartásához. Az angol kor­mány azonban —•, amelynek a közelgő választásokon alá kell magát vetnie a közvélemény ítéletének — kifejezésre jut­tatta, hogy hajlandó tárgyalá­sokra. Így került sor Macmil­lan moszkvai útjára is. ame­lyet az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban hi­deg ellenszenvvel fogadtak. Az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentétek miatt a nyugati hatalmak valami olyasfajta megoldást szerettek volna, hogy a kecske Is jóllakjon, a ká­poszta is megmaradjon. Fel­használva a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő gesz- ‘usát. hogy hajlandó a május 27-re tervezett intézkedéseit elhalasztani, ha a kitűzött idő­pontig komoly tárgyalások kez­dődnek, javasolták a négyha­talmi külügyminiszteri értekez­letet. A nyugati hatalmak nem na­gyon titkolták, Adenauer pe­dig nyíltan is hangoztatta, hogy a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletnek hosszú ideig kell tartania, hogy eredményes le­gyen. Ha az értekezlet gyor­san végetér, ez azt jelenti, hogy nem tudtak eredményt elérni. Nyugati elképzelés sze­rint tehát a külügyminiszteri értekezlet csupán hosszú ideig tartó társaiéig lett volna, ered­mény nélkül. Hideg zuhanv- Hruscsov és Macmillan jelen­légi moszkvai tárgyalásainak végső eredményei még nem is­meretesek Az amerikai és bon­ni kormánykörök azonban már most eleve hiábavalónak és eredménytelennek igyekeznek feltüntetni a brit miniszterel­nök szovjetunióbeli látogatását. Főként ezekben a körökben hangoztatják, hogy Hruscsov legutóbbi beszéde »hideg zu­hany« volt Macmillan küldeté­sére. A megegyezéstől félő nyu­gati körök takarója alól azon­ban nagyon is kilátszik a ló­láb. Ezt tükrözi a londoni Daily Mirror egyik cikke is: — »Macmillan azért ment Moszk­vába, hogy nyugodt megbeszé­léseket folytasson Hruscsowal. Kitűnő eszme volt! Eisenhower elnök azonban sokezer mér­föld távolságban hivatalosan és tudatosan hideg vizet zúdí­tott a világnak erre a remé­nyére, amely a csúcstalálkozó­hoz fűződött. Eisenhower ko­moly baklövést követett el. Be kellene látniok, hogy előbb- utóbb úgyis csúcstalálkozó lesz.« KEVESEN TUDJÁK KECSKEMÉTEN... •.. hogy a Kossuih-díjas Homoki Nagy István, a világszerte ismert természetfilm-alkotú, kecskeméti volt. A piarista gimnáziumban vé­gezte el középiskoláit, s utána a helyi református jogakadémia hall­gatója lett. Mar mint diák a szent- lőrinci erdőt bújta és madárfész­keket fényképezett. Apját 1918-ban a forradalmi Nemzeti Tanács ne­vezte ki törvényszéki ügyésznek. ... hogy színházunkat ugyanaz az európai hírű Fellner és llellner színház-épitömüvészek tervezték és építtték, akik a budapesti Vígszín­házát (most Néphadsereg Színháza). Tulajdonképpen annak a kicsinyí­tett mása. ... hogy a Kossuth-díjas Bene­dek Jenő festőművész — akinek most zajlott le nagysikerű képkl- állitása Budapesten —, szintén kecskeméti. Atyja Benedek József lakatosmester, a régi kecskeméti munkásmozgalom vezető-alakja volt. Az 1919-es Tanácsköztársaság ide­jén ö volt a forradalmi törvény­szék elnöke. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsulása, a termelőszövetkezeti mozgalom országosan tapasztalható fellen­dülése nemcsak a termelés szer­kezetében, hanem társadal­munk osztályösszetételében is jelentős változást eredményez. Hazánkban a felszabadulás előtti időben, amikor kapita­lista termelési viszonyok ural­kodtak, csak a proletariátus és a burzsoázia volt alapvető, te­vékenységével a termelési mó­dot meghatározó osztály. A pa­rasztság, a hűbéri társadalom maradványaként felbomlóban levő, rétegekre tagozódott ag­rárproletárokból, félproletárok­ból, kisparasztiakból, középpa­rasztokból és kulákokból álló átmeneti osztály volt. A pa­rasztság többsége ki volt szol­gáltatva a nagybirtokosoknak, tőkéseknek és állandó létbi­zonytalanságban élt. Többségük az elszegényedés, a tünkreme- nés irányában haladt. Ez az állapot lényegesen meg­változott a felszabadulás után, a munkásosztály hatalomrake- rülésével. A burzsoázia meg­szűnt alapvető osztálynak len­ni és a munkásosztály mellett a parasztság vált társadalmunk másik alapvető osztályává. Né­pi demokratikus kormányunk törvényei* intézkedései sokolda­lúan védelmezik a dolgozó pa­rasztság érdekeit és megóvják a kapitalista út szenvedéseitől, mindenek előtt azzal, hogy elő­segítik a kötós gazdaságok létre­hozását. Az állami gazdaságok meg­szervezésével és a termelőszö­vetkezeti mozgalom kibontako­zásával j> dolgozó oarasztsásí NAPTÁR 1959. március 1, vasárnap Névnap: Albin Napkelte: 6 óra 26 perc Napnyugta: 17 óra 28 perc * A NAP HUMORA Relativitás Keservesen sír egy kisfiú az utcán. Egy arramenő bácsi meg­kérdi tőle, miért sír? — Elvesztettem egy forintot! A bácsi megsajnálja és át­nyújt neki egy forintot A kis­fiú erre mégjobban zokog. — Na, kisfiam, hát most már miért sirsz még jobban? — Ha nem vesztem el, most már két forintom lenne, « — Az ügyeletes orvosi szol­gálatot Kecskemét város egész területén ma, vasárnap reggel 6 órától este 8 óráig dr. Holló Miklós körzeti orvos látja el, Villám István utca 5, sz, alatti lakásán. — Madarász László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tagja 3-án, kedden tart fogadónapot a megyei ta­nács épületében. — A nagybaracskai József Attila Termelőszövetkezet jól sikerült jelmezes bált rendezett. — Bácsalmáson huszonhét részvevővel a Vöröskereszt egészségügyi csoportot alakított. A csoportot elsősegélynyújtásra is kiképzik. — Iszakovszkij költészetéről tartott előadást Baján dr. Lan­tos Istvánná, a gimnázium igaz­gatója. — Megnyílt Kecskeméten az Ipoly utcai fürdő (az AKK-nál). Rendelkezésre áll mindenkinek gőz és kád. Nyitva: szerdán, csütörtökön, pénteken 11—19 óráig, szombaton 11—20 óráig. Figyelmes és tiszta kiszolgálás. 7289 rétegekre tagozódásával ellen­tétes folyamat indult meg. Megkezdődött az egységes szö­vetkezeti parasztság kialakulása. A termelőszövetkezetben ugyan­is megszűnik a különbség a foldtelen agrárproletárok vagy a kevés földdel rendelkező sze­gényparasztok, továbbá a kö­zépparasztok között. A termelő- szövetkezetbe tömörült dolgozó parasztság teljes egészében meg­szabadult a kizsákmányolástól, a létbizonytalanságtól. Ugyan­akkor közös erőfeszítéssel, Va­lamint az állam segítségével és a nagyüzem nyújtotta előnyök felhasználásával valamennyien elérik, sőt rövid idő alatt túl­szárnyalják még a legmódo­sabb középparasztok életszínvo­nalat is. A jólétnek nem a va­gyoni különbség, nem a szár­mazás, hanem egyedjil a mun­ka, a szorgalom válik forrásá­vá, előfeltételévé. Ezzel a dol­gozó emberek régi vágya, a szocialista társadalom igazsá­gos elosztási elve érvényesül egyre teljesebben a mezőgazda­ságban is. Ki hogyan dolgozik, úgy részesül a megtermelt ja­vakból. A termelőszövetkezetben min­den becsületes, szorgos ember megtalálja számítását, boldogu­lását. Jólétének maga lesz a kovácsolója. Minél gyorsabb ütemben tér át a dolgozó pa­rasztságunk a szövetkezés út­jára, annál előbb tűnik el a parasztság egyes rétegei kö­zötti különbség, oly módon hogy az egész parasztság soha nem látott anyagi és kulturális jó­lét magaslatára emelkedik. Nagy József — Földreform Szíriában, hu­szonhét faluban 62 ezer hektár földet osztottak ki. — Több a lottó. Megyénkben az elmúlt hónapban 497 ezer lottó- és 116 ezer totó-szelvény fogyott el. Körülbelül 2500-an nyertek. — Városföldön a Boldogulás Termelőszövetkezet 23 holdon virág- és vegyeskertészetet ren­dez be. — A kecskeméti színház kül­ső tatarozására 1959-ben egy­millió forintot fordítanak;. — Évente egy menetgpnd lesz ezután. Az utolsó nyári menet­rendet a MÁV május közepén adja ki, ami egyben már iéli menetrend is lesz. — Űj gyorsvonatjáratot állí-^ tanak be Baja—Budapest vi­szonylatban, Sztálinvároson, Szekszárdon és Bátaszéken ke­resztül. — Az orgoványi Kargalában 30 tagú új KISZ-szervezet ala­kult. — Csátalján a földművesszö­vetkezet kirakatában a község szocialista fejlesztését ábrázoló térképet helyeztek el. A belé­pett gazdák földjét ezen tünte­tik fel. — Ősbemutató Kiskunhalason. A szegedi bölcsészkar hallga­tóinak színjátszócsoportja elő­adta Merle: Sysiphus és a halál című tragédiát az ottani műve­lődési házban. ’ * — Üj állatorvost kapott Csá- voly. Harkakötöny, Kunfehér- tó, Gátér és Tiszaújfalu közsé­gekben szerveznek még ez év­ben állatorvosi rendelőt. — Úszik a gyár. A Szovjet­unióban vízrebocsátottak egy 128 méter hosszúságú, 40 000 tonnás hajót, amelynek 500 főnyi sze­mélyzete a halfeldolgozást a legkorszerűbb gépekkel úgy végzi, hogy kikötéskor már kész konzervet visznek le a fedélzetről. — Újra megnyílik a bajai'- kertészeti technikum. A követ» kező tanévre az általános isko­la nyolc osztályát legalább jó eredménnyel elvégzett fiatalok márciusban jelentkezhetnek fel­vételre. — Közzétették az amerikai népszámlálás eredményét. 1959. január elsején az Egyesült Ál­lamoknak 175 millió 600 ezer lakosa volt. Tíz év alatt kere­ken 29 millióval szaporodott a lakosság. — Csapkodószárnyú repülő­gépet terveztek a Szovjetunió­ban. Az új gép konstrukciója madárhoz hasonlít. Percenként 60—200 csapást végez szárnyá­val. A JAK—12-vel összeha­sonlítva felhajtóereje ötször nagyobb és 4 személy helyett 15-üt szállíthat ugyanazzal a JAK-motorral. — A madaras! úttörők a Tanácsköztársaság katonái sír­jait rendbehozzák, lefényképe­zik. A képeket és a még élő harcosoktól összegyűjtött em­lékeket a most készülő »Hősök könyve« szerkesztésekor fel­használják. — Csökken a dohányfogyasz­tás. A világ dohánytermelése a múlt évben 4 százalékkal volt kevesebb, mint az előző évben* Főleg Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában jelentős a csökkenés. — Magnctikonnak nevezik azt az új találmányt, amely mágneses effektusok segítségé­vel a televíziós adást szalagra tudja rögzíteni. A készülékkel a televíziós előadás bármikor megismételhető. — Naponta 300 pár cipőt ja­vítanak meg a Kecskeméti Ci­pész Ktsz-ben. A méretes rész­leg havonta 200 pár cipőt ké­szít. A nők főleg tűsarkú kö­römcipőket, a férfiak fekete cipőket rendeltek. — Jáva nyugati partjain ár­víz pusztított. A tenger árja 300 házat sodort el, (Dr. Bodócs Gyula gyűjtése.) NAPJAINK KÉRDÉSEI Egységes paraszti osztály jön létre

Next

/
Oldalképek
Tartalom