Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1959-02-22 / 45. szám
1959. február 22 vasárnap 3. oldal Két grafikon tanulsága a kiskőrösi határ sorsáról Trágyát! trágyát!! trágyát!!! — ez az évek óta sürgető kívánság, amely megyénk szőlős vidékein, így Kiskőrösön is a leggyakrabban elhangzik. A szemrehányással azt is mindjárt hozzáteszik a dolgozó parasztok, hogy valaha a bor áráért vagonszámra vásárolhatták meg a szükséges istállótrágyát az ország más megyéiből. Ez persze már a múlté. Ma már a sokat emlegetett Szolnokban és Békésben is egyre inkább rátérnek a belterjes gazdálkodásra, s helyben felhasználnak minden trágyát. A magunk portáján kell tehát szétnéznünk és felkutatnunk a tehetőségeket. Ilyen pedig Kiskőrösön is Van: a meglevő 5700 holdnyi szántón kell olyan takar- mánytermesztési folytatni, amely a szőlők trágyázásához szükséges, elegendő létszámú állatot elbírja. Kitérőként, de a kérdéshez szervesen kapcsolódva kell itt utalni arra a véleményre, hogy *a kiskőrösi szőlősgazda nem lép termelőszövetkezetbe, mert, annak ellenére hogy a József Attila Tsz a múlt évben 47 forintot osztott munkaegységen- kint,. neki legalább kétszerany- nyi jövedelme van a borból". Jó, próbáljuk meg elfogadni ezt a megállapítást, bár nyilván téves dolog általánosítani Kérdezz — lelelek ANYASÄGI SEGÉLY ÉS CSALÁDI PÓTLÉK A TERMELŐSZÖVETKEZETI TAGOKNAK 1. A termelőszövetkezet nőtagja akkor jogosult anyasági segélyre, ha az előző naptári évben legalább 120, kisgyermekes anyák pedig legalább 80 munkegységet teljesítettek. 2. Az anya, aki tsz-tag férje mellett mint családtag dolgozik a közösben, akkor jogosult anyasági segélyre, ha a megelőző naptári évben legalább 80 munkaegységet, férje pedig 160 munkaegységet teljesített. Az anyasági segély összege: Az 1. pont alattiaknál az első gyermek után 500 forint, a második és minden további gyermek után 400 forint. A 2. pont alattiaknál az első gyermek után 400, a második és minden további gyermek után 300 forint A halva született gyermek «tán 120 forint. Az ikerszülés esetén minden gyermek után külön-külön jár a fentiek szerint az anyasági segély összege. 1953. március 1-től családi pótlékra jogosultak a termelőszövetkezetek tagjai a következő feltételek mellett: 1. A termelőszövetkezeti tag ssaládi pótlékra abban az esetben jogosult ha legalább három tíz éven aluli gyermeke van, akiket maga tart el. A saját gyermekkel egy tekintet alá esik az örökbefogadott gyermek, a mostoha, valamint a nevelt gyermek és az unoka (a testvér nem). 2. Jogosult, ha az előző gazdasági évben legalább 120 munkaegységet teljesített. Ha az anya saját tagság alapján jogosult a családi pótlékra, legalább 80 munkaegység teljesítését kell igazolnia. A családi pótlék összege három gyermek után 144 forint, négy gyermek után 208, öt gyermek után 280, hat gyermek után 360. Az újonnan belépő tsz-tag azt n hónapot követő hónap első napjától kezdve jogosult a családi pótlékra, amelyben a 120, illetve a 80 munkaegységet téliesítetté. Kiskőrös minden egyes egyéni szőlőtermelőjére. De még ha így is van, csak a jelenlegi helyzetre szólhat, mert á fejtegetni kívánt dolgok éppen a kis- tieemi szőlőtermelés jövőjének bizonytalanságát igazolják. A mezőgazdasági előadó szobájának falán gondos adatgyűjtés eredményeként két grafikon függ. Az egyik a József Attila Tsz, a másik pedig az egyéni gazdák kalászosokból elért terméseredményeinek alakulását mutatja az elmúlt négy év átlagában. Beszédes összehasonlítás a kettő. Búzából például a legmagasabb egyéni átlag 11,4 mázsa, — a tsz-ben 13,6. Rozsból az egyéniek 9,3 mázsáig jutottak el a legjobb esztendőben, — a szövetkezet pedig 12,3 mázsát csépelt. De legszembetűnőbb az őszi árpa aránya: a tsz-ben 17,1 mázsáig felfutottak, az egyéniek csak 14,6-ig, zabból pedig kereken 4 mázsával múlta felül őket a József Attila. S nem véletlenül. A szakemberek megállapítása szerint a termelőszövetkezet rövid idő alatt legkevesebb 20 százalékkal még növelheti ezeket az átlagokat. csupán a jobb vetésforgó beállításával, a szakszerű trágyázással. S mindkettő benne is van az idei tervben: 10 holdon új lucernást telepítenek s az egy hold szántóra jutó műtrágyaadag eléri a 156 kilogrammot. De mi köze van ennek a szőlőhöz? — kérdezheti valaki. Sok! Mert mi a helyzet a kis- parasztoknál? Náluk éppen azért ilyen alacsonyak a szántóföld hozamai, mert az csak alárendeltje a szőlőnek. Náluk nemhogy vetésforgóról, de még helyes vetési sorrendről sem lehet beszélni a mezőgazdasági felügyelő szerint. Az egyéni gazda csak annyi gabonát és takarmányt termeszt, ami saját szükségletét s kevés jószágának takarmányát biztosítja, illetve amelynek szalmájával almozni tud. (A községben a számosállat-arány éppen az alacsony takarmányhozamok miatt elég alacsony.) Trágya csak igen kevés gazdánál jut a szántóra, mindent a szőlőbe raknak. De éppen itt van a bökkenő, Valamiből csak kivenni és vissza soha nem tenni — nem megy sokáig. A kizsarolt szántók egyre kevesebb takarmányt termelnek, egyre kevesebb lesz a trágya s akkor nyilván a szőlő is mindig kevesebbet kap. Importálni nem lesz honnan, leromlanak a szőlők. A bor önköltsége a drága kézimunka miatt már így is magas, de még azért megtalálja számítását a szőlősgazda. De ahogyan kevesebb bora terem, úgy növekszik az egy litert terhelő költség. Közben majd persze ország- és megyeszerte szaporodnak az állami gazdasági és termelőszövetkezeti szőlőgazdaságok, amelyek olcsón, nagy tételben állítják elő a príma bort, s mert a külföld is éppen a jót és olcsót várja tőlünk, — nyilván ezek lesznek előnyben az állami felvásárlásban. Mit csinál akkor a kiskőrösi egyéni szőlősgazda? (Utalva közbevetően a József Attila és az egyéniek jövedelme közötti különbségre, nem szabad elfelejteni egyrészt, hogy a József Attila jelenTeg nem szőlős szövetkezet, másrészt hogy a világ nem Kiskőrösből áll! Az izsáki Petőfi Tsz mint szőlős közösség 62, a kecskeméti Szabad Föld 50 forintot osztott munkaegységenkint, — hogy csak a megyében maradjunk, s ne beszéljünk a soproniakról, ahol egy-egy tag évente százezer forintnyi jövedelemre tesz szert.) A kiskőrösi egyéni gazdáknak éppen a szőlő iránti szere- tetük és hozzáértésük érdekében kell meggondolniuk a dolgokat. Olyan szántóföldi gazdálkodást kell folytatni, amely kiszolgálja a szőlőt, s olyan mennyiségű és minőségű bort kell előállítaniuk olcsó áron, amely a jelenben és a jövőben is fel tudja venni a versenyt a nagyüzemi termelés eredményével. Hasonló pedig csak a hasonlóval versenyezhet. Ezt a leckét előbb-utóbb meg kell tanulniok azoknak is, akik ma még nem akarják elhinni igazságát! Mezőgazdasági ankét Jakabszálláson és Lakiteleken A magyar-szovjet barátság hónapja alkalmából a kecskeméti járás községeiben is megrendezik a mezőgazdasági napokat Kilenc községben a Hazafias Népfront kezdeményezésére mezőgazdasági ankétet tartanak. Az első ilyen ankét megrendezésére Jakabszálláson került sor február 19-én délután 4 órakor. A falu kultúrházában összegyűlt mintegy 140 érdeklődő előtt Volford Mihály, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke méltatta a magyar-szovjet barátság hónapja jelentőségét. Ünnepi megnyitója után Baltás Zoltán, az Orgoványi Földművessé vetkezet agronómusa tartott előadást a szovjet szőlő-, gyümölcs- és szamócatermelés fontosabb problémáiról. Az előadást élénk vita követte. A hallgatóság részéről több hozzászóló helyeslését fejezte ki a sok hasznos tanácsért, amelyet a szőlő- és szamócatelepítésre vonatkozóan kaptak. Az ankét este 9 órakor filmvetítéssel ért véget. 20-án, pénteken este Tompa Béla. a megyei pártbizottság munkatársa Lakiteleken tartott hasonló, nagy érdeklődésnek örvendő előadást. VARROTANFOLYAMOK hasznos beszélgetésekkel Kecskeméten igen nagy érdeklődés nyilvánult meg az Idén a nőtanács különböző tanfolyamai iránt. A nőtanács városi elnöksége megszervezte a lányok és asszonyok szabóvarró tanfolyamát a Széchenyi tér 20. szám alatt. A városban és környékén még több tanfolyam is működik. A IV. kerületi nőtanács székházában. a tanfolyamon kívül gyakran gyülekeznek egészségügyi és más tárgyú előadások meghallgatására as asszonyok. Szorgalmasai! tanulják a szabás-varrás művészetét a méheslaposi, a belsőballőszögi és a kiskecskeméti asszonyok is. A központi — Széchenyi tér 20. szám alatti tanfolyamon — varrogatás közben az ízléses öltözködésről, a helyes szépségápolásról, a szobanövények gondozásáról, s az egészségvédelemről hallgatnak tanulságos előadásokat. Legutóbb dr. Dekov Iván kórházi szülész-orvos látogatott el a tanfolyam ra. Kulik Ihm levelező Ijertneffiizßvetkezetek (iqyelm?be A gazdaságban kísérletképpen készítettek egy cseréptető» sertésfiaztatót is. Ebben 18 kutrica van. A cserepes valamivel drágább, mint a szalmatetős. Télen a szalmatetős ílaztatóban kissé magasabb a hőmérséklet. A növendékmarbák számára építették ezt a szinszerű téli- nyári szállást. Betonból, cseréptetővel készült, 37 ezer forintért. A termelőszövetkezetek 10—15 ezer forinttal olcsóbban megépíthetik, különösen akkor, ha saját maguk termelik ki a fát és a vályogot. Nem szükséges cseréppel, lehet szalmával is fedni. A gazdaságban nagyon jól bevált ez az istálló nélküli jószágtartás. A növendékmarhák havi súlygyarapodása 17—25 kilogramm. így lehet jól és olcsón építkezni A képen látható szalmatetős sertésfiaztató 50 ezer forintos került, s a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gazdaságában bárki megtekintheti. Ha a termelőszövetkezetek a típustervek szerint akarnának ilyet építeni, az 250—350 ezer forintba kerülne. Ez a sertésfiaztató harminc kutricás és télen- nyáron egyaránt bevált. A malacok egészségesen nevelkedtek. A levegő száraz, az alom biztosítja a megfelelő hőmérsékletet. Az eddigi tapasztalatok szerint 5 százaléknál nem volt magasabb az elhullás. Az előbbi sertésfiaztató belülről. Jól látszik, hogy a kutri-i cák felett nádpalló van, ennek tetejére rakták a szalmát, ál fiaztatók kétszer kétméteresek.
