Petőfi Népe, 1959. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-22 / 45. szám

4. oldal 1959. február 22, vasárnap Szovjet filmszínészek hazánkban MÁNAK SZÓLÓ URASOKAT! dl DClikeumág, idei ellő- izei ma A jogászok és egyéb rendű- rangú, foglalkozású emberek után a megye mezőgazdasági szakemberei is jelentkeztek igé­nyükkel olyan szórakozási lehe­tőségekkel egybekötött rendez­vény iránt, amelyen fehér asz­talok és muzsikaszó mellett el­mélyíthetik egymással kapcso­lataikat, megismerhetik egy­mást. Ez óhajt teljesítve rendezi meg a megyei tanács mezőgaz­dasági osztálya és a MEDOSZ megyei vezetősége február 28-án este 8 órai kezdettel a nagysza­básúnak ígérkező gazdászbált a megyei tanácsháza kultúrtermé­ben. A műsorból a lelkesen ké­szülődő rendezőbizottság tájé­koztatása alapján jelenleg csak A TENGERVÍZ IPARIFELHASZNALASA Kínai tudósok kutatják a ten­gervíz felhasználásának lehető­ségeit Eljárást találtak a ten­gervíz nyersanyagként való al­kalmazására a cementgyártás­ban, valamint a műtrágya-, pa­pír- és üveggyártásban is. Re­mélik, hogy a tengervíz fel­használásával gyártott anyagok 'listája rövidesen tovább nö­vekszik; annyit tudunk közölni, hogy a zenét Rácz Kálmán és zene­kara szolgáltatja, fellépnek vá­rosunk ismert nótaénekesei, a Helvéciái Állami Gazdaság pe­dig a praktikus szerepet; a lacikonyha és a borkóstoló »üzemeltetését« vállalta magára Január-februári kettős szám­mal köszöntött bé megyénk irodalmi és művészet] folyó­irata, a Kiskunság az olvasó­hoz. Tolnai Gábor bevezető sza­vaival kezdődik a szépirodalmi rész. A Hírős Napok irodalmi estjén vendégként szereplő Tolnai Gábor rövid foglalatát adja a kecskeméti, illetve a Bács megyei irodaim] élet ala­kulásának, szerinte a kecs­keméti irodalmi megmozdulá­sok egy új fellendülésnek a je­lei, arra mutatnak, hogy a provincializmus a szocializmus építése során mindinkább hát­térbe szorul, a vidéki irodalmi központok együtt élnek hazánk irodalmi életével, bekapcsolód­nak vérkeringésébe. Költőink gazdag terméssel sorakoznak fel a folyóirat ha­sábjain. Goór Imre három díj­nyertes versével szerepel. A Bebörtönzött francia hazafiak éneke mondható bemutatott versei közül a legsikerültebb­nek. A Téli földeken című versben, méginkább az Itt ál­lok vallani című költeményben azonban a tartalmatlan képhal­mazok, az öncélú szómágia, s a képek mögött rejlő, teljesen nem rögzíthető, nem világos eszmeiség az ellenforradalom utáni zűrzavar képét idézi. — Goór Imre mostanában szüle­tett, új verseiben ez a bizony­talanság mindinkább feloldó­dik. Sokkal helyesebb lett vol­na, ha ezek közül mutat be néhányat a Kiskunság. Nagy­falusi Tibor mélázó búbánat­tal telt, meleghangú verse a kis suszterről, Madarász László Szállodában című költeménye a két költő sikeres alkotásai közé tartozik. Hatvani Dániel: Párbeszéd a XXI. századból című rövidebb lélegzetű műve a haladás és a pusztítás erői­nek megdöbbentő kontraszt­ját állítja szembe egymással. Eszmeisége a közölt művek legjobbikává avatja. Kevéssé sikerült Káldi János: Házépí­tés ősszel című verse és And­rási Lajos rövid költeménye. A sort Nagyistók. István két verse folytatja, a Formáld hát című költemény lelkes hang­ját, agitatív erejét eléggé csök­kenti a formai megoldás hé- hány kezdetleges vonása. Bieliczky Sándor két versé az egyéni és a közösségi én eszmei és érzelmi szintézisét akarja nyújtani. A mondani­S*AlLlL»X ICÖILTJETMI ftTsy...: Kecskeméten lesz az ipari tanulók országos szavalóversenyének döntője A -Gáspár András« Helyi­ipari Iskola tavaly, fennállásá­nak 75. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon igen sok látogató győződött meg a szak­mai oktatás feltűnően magas színvonaláról. Néhány bemu­tatott, a tanulók által készített, de idős mestereknek is díszére váló »remek«-ről városszerte beszéltek. Arról azonban keve­sen tudnak, hogy az Ókollé­gium termeiben nemcsak az agyat csiszolják, a kezeket ügyesitik, hanem tiszta szívű, a művészeteket is kedvelő szak­munkás nemzedék kialakításán fáradoznak. LAPUNK HASÁBJAIN több alkalommal megemlékeztünk már ügyes, és a szép szereteté- beri, tiszteletében fogant kez­deményezéseikről. Az iskola ta­nárai által rendezett — a pál­ma elsősorban Leviczky József igazgatóhelyettest illeti — sza valóversenyek híre már a me­gye határain túl szállt, elisme­rést keltett. CSEPPET SEM csodálkozha­tunk a KISZ Központi Vezető­ségének legutóbbi elhatározá­sán: az ipari tanulók országos szavalóversenyének döntőit most városunkban rendezi meg, május 2-án, a Bányai Júlia Leánygimnázium nagytermé­ben. Az iskola vezetősége elő­készítő bizottságot hozott létre a nagyszerű esemény zavarta­lan lebonyolítás érdekében. Már tervezik az újszerű érme­ket, okleveleket, díjakat. A versenyfelhívást elküldték már az ország összes ipari tanuló iskoláinak. A »GÁSPÁR ANDRÁS« He­lyiipari Iskola tevékenysége buzdító, ösztökélő példa azok­nak a nevelőknek, vezetőknek, akik azzal bújnak ki hivatás- és szív szerinti kötelezettségük: a kultúra terjesztésének kétség­telenül sok fáradságot jelentő teljesítése alól, hogy léha, nemtörődöm a mi ifjúságunk. Heltai Nándor tiYiuoiAj tAsriJiy 1 *n fOACironA: CALSAi WNceÁc I való emelkedett hangvétele, s a kissé ódivatú verselés azon­ban nem forr össze teljes egy­ségben. Varga Mihály Fohása című versének áradó képei aa élet teljességének befogadá­sára kész költő vágyát tükrö­zik. Fazekas Tiborc egy hosz- szabb lélegzetű elbeszélő köl­teményének részletével sze­repel. A Kiskunság költőgárdájának' a január-februári kettős szám­ban közölt színes csokra egyes költemények kétségtelen eré­nyeinek megmutatása mellett azonban sajnálatosan tükrözi a szerkesztés nem eléggé át­gondolt vonalvezetését, nem egyszer bizonytalanságát. Eré­nye, hogy egyre inkább tágítja a kört és kitekintést enged a? irodalom országos tájai felé Nem mondhat le azonban ar­ról az igényről, hogy költőink terméséből elsősorban a mának szólókat Válogassa ki, hiszen az új magyar irodalom iránt érdeklődő olvasók igényeit ez elégítheti ki elsősorban. *— b megállapítást — úgy hisszük — a Kiskunság legfőbb célkitűzés seként kelj elfogadnunk. A prózai terrrfés igénytelen­ségével, egyenetlenségévei mintha alatta maradna érték­ben a közölt költeményeknek. Prózaíróink legtöbb műve in­kább a megformálás gondjai­ról tanúskodik. Különösen Mo­non F. Dezső, táczi Szabó Győző rövid novellái vallanak erről, Mészáros Ferenc Szekér című műve emelkedik ki a pró­zai részből, mának szóló, ér­dekesen megformált mondani­valójával. örvendetes fejlődés­ről tanúskodik Somogyi György Marika cimű elbészélése. Bár­dos Ferenc krónikás írása ér­zékletes stílusával, balladás hangulatával igen figyelemre­méltó. A Kilátó rovatban Bán Ervin az Europe című francia iro­dalmi folyóirat október-no­vemberi számát ismerteti, Tö­rök Sándor pedig a török köl­tészet kialakulásának és vi­rágzásának korát vázolja feh Sajnos azonban rövid ismerte­tése az ismeretterjesztés igény­telenebb eszközeivel -él csalr. 1 Annál érdekesebb az öröksé­günk című rovat anyaga. Tu­dós néprajzi kutatónk, Szabó Kálmán a kecskeméti pászto­rok XVIII. századi életének is- ; meretlen részleteit eleveníti ifel mindvégig érdekes módon. [Kiss István pedig Petőfi kecs­> keméti tartózkodásának né- ; hány helytelenül értelmezett j részletmegállapitását korrigálja Inagy felkészültséggel. ; Igen szerencsétlen kicsengésű [és sajnálatosan személyeskedő • hangnemben íródott Joós Fe­> renc és Heltai Nándor egymás­sal polemizáló két vitacikke, t Néhány jelentéktelenebb : könyvtártörténeti adat helyes­bítése kapcsán vitázik egy­mással a két kutató. Meg­állapításaik közül nem egy igen eredeti. De a hangnem, amely a vita kísérő jelensége, nem [szolgálja a kecskeméti kultúr- [ történeti kutatás Összhangját. f A Tanulmányok rovatban ’ közöltek közül kiemelkedik Szekér Endre rövid esztétikai tanulmánya Tóth Árpád jelző* , használatáról és dr. Henkey ; Gyulának, a Bács-Kiskun me- ’gyei embertani vizsgálatokat összefoglaló, képekkel illuszt­rált vázlata. ! Örvendetes fejlődésről tanús- 'kodik a Szemle rovat. A krí [tikai hang egészséges erősödése í észlelhető Goór Imre, Varga i Mihály, Véri Lajos és Joós • Ferenc recenzióin. A Kiskun- [ ságot Kiss István kritikai ösz- | Szefoglalása egészíti ki a I Kecskeméti Katona Józsei [Színház négy múlt évi bemu- [ totójáról. t Csáky Lajos sem vesztegette hiába! Már majdnem befejezte a »-hatal­mat sugárzó«, elromlott in­tegrátor felépítését, amelynek szerkezetét még Wagner dol­gozta ki. A tömör acélpáncélba zárt, hernyótalpás építmény tornyán tükörantenna-reflek- torok forogtak. Harwood ter­vei szerint e szörny belsejében, a cikcakkos vonalak hajlatai­ban fognak életre kelni az elektromágneses hullámok. A hullámok keskeny, láthatatlan nyalábjait az antennák sugá­rozzák majd szerteszét. Több­száz kilométert rohannak, hogy útjuk közben mindenkit borzalommal, halálfélelemmel töltsenek el, tönkretegyék az akaratot és elpusztítsák azo­kat a finom folyamatokat, amelyekkel az agy a szerve­zet létezését biztosítja. Wagner főintegrátora már túlhaladott készülék volt. Csak addig kell, amíg más szerke­zetet nem tudnak megalkotni belőle. A számítások bebizo­nyították, hogy még ha ezer­szeresére fokozzák is az integ­rátor kapacitását, akkor sem éri el a kívánt hatást: — az elektromágneses hullámok ugyanis szétszóródnak, s ha­szontalanul elenyésznek a le­vegőben. Harwood pedig min­dennél fontosabbnak tartotta a készülék messzehordó erejét. Ezért szerkesztette meg a »ha­talmat sugárzó«, igen nagy ka­pacitású és rövid impulzusú hullámokat szóró készülékét. íFolvtat.ása következik) A siker emberét nem bélyeg­zik meg... Amikor Harwood terve sikerült, hatalmas előle­get kapott tőlük. Most azon­ban el kelle,tt számolnia a vál­tókkal. De az öreg Wagner téve­dett: Harwood nem volt te­hetség teleu ember, s az idejét volna szednie, hogy a főinteg­rátort megjavítsa, a készülé­keket helyreállítsa, és a siker meghozza számára a régvárt milliókat... Parkerhez, Kmpps- hez vagy akár Betsyhez hiába fordult volna, Harwoodban csak a »Világ uralkodóját« tisztelték: a koldus felfedező­től nem vártak semmit. Az­zal sohasem törődtek. hogy milyen áron boldogul; felőlük lophatott, csalhatott, rabolha­tott is, talált. S a következő pillanat­ban Harwood rávetette magát. Néhány perc múlva már két összefonódott test viaskodott a padlón. Aztán újabb lövés dör­dült el, majd Harwood dülön­gélve feltápászkodott. — Idióta! — hörögte Smith. — Idióta!... Ezek voltak az utolsó szavai. XIV. fejezet HARWOOD MEGOLDÁSI KERES ■Nedves, fullasztó, sötét éj­szaka volt. Sűrű felhőfátylak lepték be az eget: nemhogy csillagokat, de még egy fény­sugarat sem lehetett látni. A földön köd terpeszkedett. Greenhouse, ez a dzsungel mélyén épült, korszerű labo­ratórium mintha elrejtőzött volna. Csak itt-ott pislákolt néhány bágyadt fényű lámpa; az energiával takarékoskodni kellett. Henry Harwood, Green­house új tulajdonosa ugyanis már bukott ember volt. A ki­ürült tartályok megtöltéséhez szükséges néhány száz tonna üzemanyagot nem tudta meg­vásárolni. Sőt még a laborán­sok és az örök fizetésére sem volt elég pénze. És épp akkor került ilyen helyzetbe, amikor minden erejét össze kellett 53. Harwood az izgalom első nerceiben, őszintén szólva, nem nánta volna, ha így történik. Most azonban legkisebb gondja s nagyobb volt annál, hogy eszámol jön ellenségeivel: — Smith nem mérnök ugyan, nőst mégis szükség lenne a jegítségére. »Vajon, hol lehet?« Harwood a telefonhoz fut- cozott és sorra felhívta a kí­sérleti részleget. az energ: a- íözpontot, az őrtornyokat. De Imith-t mintha a föld nyelte i’olna el. Csak reggel felé jelent meg. A laboratóriumba lépve cso- Jálkozva meredt Harwoodra. — Mi történt? Már azt hit­tem, valami új dolgot eszeltéi ki... Csak most látom .. Harwood félbeszakította: — Azonnal rohanj Wagner­hez és hozd ide! De mindjárt! Smith hidegvérrel füttyen- tett: — Már késő! Wagner nem él. Épp onnan jövök. Harwood úgy ugrott fel, mintha megcsípték volna. — Te gazember! Te szörnye­teg! Mit műveltél?! Hát nem tudod, hogy ... — Ki a gazember? Ki a szörnyeteg?! — Smith előrán­totta revolverét és Harwoodra lőtt. De kezében megbénult a pontos célzás hiztonsáea Nem A szovjet film ünnepi hete alkalmából Budapestre érkezett < két neves filmszínész: Inna Makarova és Borisz Csirkov, akik < egy hetet töltenek hazánkban. Képünk a számos filmből jól' ismert két művészt mutatja, amint a margitszigeti Nagyszál-< lóban reggeliznek. < 000000000000000000-0-000 OOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOCK Február 28*án gazdászbál Kecskeméten

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom