Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

1959. jannár í$. vasárnap 3. oldal Mégegyszeramunkastílusról! Kom,nu«MwTb.HuB*ak"w Ab utóbbi időben sok szó esik a kommunista munka­stílusról és nem is ok nélkül. Nem ok nélkül azért, mert az ellenforradalom előtti néhány esztendő során elkövetett hi­bák lényegében munkastílus­beli hibák is voltak, s mivel fel­tett szándékunk volt mind­ettől megszabadulni— és ez sike­rült is — e tekintetben sok volt a próbálkozás, vita, ami­nek még mostanság sincs vége. A munkastílus problémáit sok árnyalatiján vitatják és ezek a viták eredményesek, mert helyes irányba mutatnak, előrevisznek. Hogy a kommu­nista munkastílus kialakításá­val hol tartunk, a tekintetben a helyes véleményeken kívül sok­féle más vélemény is elhang­zik. Van, aki azt állítja, hogy vá­lasztási sikereinkkel betetőző- dött az a munka, amelyet a stílus megjavítása érdekében tettünk. Mások szerint a he­lyes politika egyszerűen nem teszi lehetővé a helytelen mun­kamódszer felbukkanását. Ha még tovább kutatjuk a csak árnyalatokban különböző véle­ményeket, akkor olyannal is találkozunk, amelyek a munka­stílus kérdéseit elvonatkoztat­ják a politikai és szervezési feladatoktól. Meddő vitákat folytatnak »-stílusbeli-» módsze­rekről, nem látva meg azt, hogy a kommunista munkastí­lus a párt célkitűzéseinek megvalósítása közben alakul ki, honosodik meg, aminek egye­nes következménye az, hogy a tömegek felsorakoznak a helye­sen megszabott politikai irány­vonal mögött. A jelenlegi pártmunka politikai és gazdasági sikerei szoroß Összefüggésben vannak azzal a »gyakorlatiassággal«, amely a központi vezetéstől egészen a községekig érvénye­sül. De rövidlátás volna azt állítani, hogy a kommunista munkastílus kialakulása már befejezett tény, vagy azt, hogy az politikánk spontán terméke. A kommunista szervezési mód­szer nem valamiféle elvonat­koztatott elméleti tétéit képez, sokkai határozottabban — a spor­tolók körében még meglévő anya­giasság szelleme és nem utolsósor­ban a klubsovinlzmus maradványai ellen. Általában mindenütt napi­rendre kell tűzni a nevelés kérdé­sét. Ezen a téren a legdöntőbb fel­adat a kommunistákra hárul, akik a személyes példamutatásukkal is jó szolgálatot tesznek a szocialista sportszellem kialakítása és térhó­dítása terén. Az előadás után számos javaslat, hozzászólás hangzott el, amelyből kiviláglott, hogy a pártcsoport meg­alakítása időszerű volt. Glied Endre elvtárs Bajáról, Kövecses Béla elvtárs Kecskemétről, Kovács Ru­dolf elvtárs Kiskunfélegyházáról. Hegyes Gyula elvtárs Kecskemét rol szólt hozzá a felvetett problé­máiéhoz és tettek értékes javasla tokát, amelyek megvalósítása as elkövetkező hetek, hónapok fel adata lesz. Az értekezlet Török János elv­társ zárószavával ért véget GYAKORLATI VIZSGA a kecskeméti Vendéglátóipari Vállalatnál A KISZ Központi Vezetősé­ginek kezdeményezésére a Bel­kereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ országos Versenyt indított az ipari tanulók ' kö- izött. A verseny vizsgálatait összekötötték a íélévi vizsgák idejével. Ez a kecskeméti Ven­déglátóipari Vállalatnál pénte­ken kezdődött és hétfőn feje­ződik be. r0iuúii k&ciira izerclhetfr TEJTANKOK Kicsit furcsának hangzik a tejtank megjelölés, de így van bejegyezve a Kiskunfélegyházi Gépgyár termelési programjá­ba. Ebből a gyártmányból az első negyedévben mintegy 80 darabot készítenek eh Január végéig az előzetes tájékoztatás szerint 12-t szállítanak ki az üzemből. Ezek a tejtankok 2500 literesek és döntő szerepük van a városok tejellátásának meg- javításábam A vizsgabizottság’ . előtt —, amelynek tagjai: Tímár Sán­dor, a kereskedelmi tanulók is­kolaigazgatója. Fodor István kisiparos szaktanár, Fodor Mi­hály tanulófelelős. Molnár Gé­za, a megyei tanács kereske­Február 25* lehet jelentkezni A Magyar Rádió kéri azo­kat a vidéki iskolákat, ame­lyekből énekkari (zenekari) szereplésre kívánnak jelentkez­ni, hogy február 25-ig küldjék be műsorukat szakfelügyelői véleményezésre, Magyar Rá­dió, Ifjúsági Osztály, zenei cso­port, Budapest, VII. kerület, Bródy Sándor utca 7, címre, A FALU ORVOSA Katymaron mindenki ismeri dr. Wébér Antalt. Sok beteg köszönheti neki az egészségét. Az egész faluban nagyra becsü­lik a szorgalmas és emberséges orvos munkáját, aki nem ismeri a fáradságot, nem egyszer éjjel is meglátogatja betegeit, s az egész napot szorgalmas munká­Csütörtök délelőtt megtar­totta idei első ülését a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősé­ge. Az értekezleten részt vett Rigó Erzsébet, a Vöröskereszt Országos Központjának mun­katársa, Bogdán Lajos, a me­gyei pártbizottság munkatársa és Kántor László dr. megyei főorvos is. Az elnökség beszá­molóját az 1958 utolsó negyed­évi feladatokról Szabó László, a Vöröskereszt megyei titkára is­mertette. A tények és a felso­rolt adatok a vöröskereszt szer­vezetek megerősödéséről tanús­kodnak. Az ellenforradalom előtt Bács megyében 166 alapszervezet működött 8974 taggal. Jelenleg 189 alapszervezetben 10 300 tag tevékenykedik. Az egészségügyi tömegszervezet tagjai dicséren­dő munkát végeztek az egyes (Járásokban ég városokban vég­rehajtott oltásoknál. « negyed­év folyamán teade»ett tüdő- é? S’ A A Megyei Testnevelési és Sport /Tanács egybehívta a tanács kom- A munista tagjait azzal a céllal, hogy ^megalakítsa pártcsoportját. 9 Törők János elvtárs, az MTST el- y nöke üdvözlőszavai után Bogdán /Lajos elvtárs, a megyei pártbizott- Xság munkatársa ismertette a párt- / csoport megalakulásának fontossá' Agát és a pártcsoport előtt álló fel- / adatokat. A Bogdán Lajos elvtárs a többi kö- rzöit javasolta, hogy a későbbiek A során a járási TST-okban, majd a /sportkörökben is alakítsanak kom* j munista pártos oportokat. A most S folyó sportköri választások során a ) kommunista sportvezetőknek igen \ fontos feladatuk, hogy elvi harcot /folytassanak azért, hogy’ az új ve- \ zetőségbe becsületes, szilárdjeUemű /sportemberek kerüljenek, akik ké- Npesk arra, hogy az ifjúságot, a ' sportolókat szocialista szellemben \ neveljék. ( A kommunista p árucsoportoknak ) küzdeniük kell —■* az eddigieknél meg teljes egészében, hiszen a marxista—leninista képzettség, az áldozatvállalás, a kommu­nista állhatatosság és szerény­ség bizony még nem minden káderünk sajátossága. Márpedig a munkastílus kialakítása, meghonosítása, elterjesztése, következetes alkalmazása min­denekelőtt az embereken mú­lik. A kommunista munkastílus ugyanakkor, amikor elválaszt­hatatlan a napi vagy távolab­bi célkitűzések helyes, gyors és sikeres megoldásától és tényleg1 csak a jól meghatározott fel-i adatok adják igazán éltető ele-( mét, de magukon viselik azo­kat az általános elveket is,1 amelyek szinte mindenkor,! minden helyzetben iránytadók. Szüntelenül, szoros kapcsolat­ban a tömegekkel és bízva ben-1 nük, vezeti őket a szocializmus; építésének útján. Appellálva a. tömegek támogatására, elszige­telni az ellenséges elemeket/ Kijavítani a felvetett fpgya-/ tékosságokat és biztosítani az' egészséges, a munkát segítő' vitákat. Egy pillanatra sem le-( mondani az emberek nevelésé-, ről és szívósan dolgozni azon, hogy emeljük elsősorban a( párttagság ideológiai színvona-/ ; lát. ) Hosszan lehetne sorolni a( kommunista munkastílus kellé-( keit, de most nem ez a cél,/ hanem az, hogy a főbb elvek! alapvető figyelembevétel évei ( módszerünk kialakítása, az ala-/ pos elgondolkodás és kommu-) nista leleményesség tárgyad legyen. A kommunista munka-0 stílus rendkívül fontos dolog./ hiszen ez valósítja meg az el-) mélet és gyakorlat egységét,) váltja hússá-vérré a tömegek/ gondolkodásában a szocializmus/ tanait és segíti ‘pártunkat a> választásokhoz hasonló további) nagy sikerek felé, <• hanem sűríti azokat a legjobb tapasztalatokat, amelyeket. a párt politikájának végrehajtá­sában, megoldásában alkalmaz, A párt évtizedes harcai, a szo­cializmus építéséért folyc munka magán viseli a kommu­nista munkastílus jegyeit pozi­tív és negatív vonatkozásban egyaránt. Számunkra erről be­szélni és helyesen cselekedni azért szükséges, mert a jövő­ben a szocializmus építésének számos nagy feladatát kell el­végeznünk, Pártunk központi bizott­sága jó példát mutatott a kom­munista munkastílus kialakí­tásában és alkalmazásában. A mezőgazdaság, a falusi politikai, a munkásosztállyal és a kultu­rális feladatokkal kapcsolatos, az élet szinte minden területére vonatkozó határozatok meg­könnyítik a pártszervezetek helyzetét, de ugyanakkor olyan követelményekkel állnak elő, hogy e határozatok nyomán mindenütt kialakuljon az egész­séges, a tömegek aktív részvé­telével támogatott és megol­dott helyi politika. A választásoknak nem az a legfőbb tanulsága, hogy végér­vényesen kialakult a kommu­nista munkastílus (bár kétség­telen, hogy e téren nagy lépés­sel jutottunk előbbre), hanem elsősorban az, hogy a válasz­tások sikerét biztosító munka­módszereket és tapasztalatokat továbbvíve dolgozunk célkitűzé­seink megvalósításán. Vltathatatian, hogy rannak eredményeink, de még távol vagyunk attól, hogy ösz- izes lehetőségeinket kimerített­elek nyilvánítsuk, távol vá­gyunk attól — illetve odáig sohasem érkezhetünk el —, íogy munkánkat befejezettnek nyilvánítsuk. Munkamódsze- •eink megyénkben olyanná fej- ődtek, hogy például a válasz­ások sikeres lebonyolításához, üégséges. De ahhoz még nem,' íogy a naponta végzendő mun-( ca szívósságával dolgozzon a/ nezőgazdaság szocialista átala-' cításáért. Persze ehhez hozzá-' árul még az is, hogy a szub-( ektív feltételek sem érlelődtek/ ban, lelkiismeretesen tölti el. Nem csoda, ha a rendelőit minden nap zsúfolásig megtelik 0 minden betegét szívélyesét fogadja, s magatartása bizton­ságot, megnyugvást kelt a szen­vedőkben — írja dr. Weber An­talról kutymári levelezőnk, Ko­váé« József_ > Délután, -kettő (után még egy ne- , gyedet üt a kecs­keméti toronyóra, s I a Széchenyi téri ) megálló elé méltó­ságteljesen begör­dül a nagy autó- I busz. Vida István I kalauz fürgén fel­akasztja a Kecske- 1 mét—Kiskunhalas i —Kelebia f elírású táblát s mosolyog­va invitálja a vá­rakozókat: — Tessék be­szállni ! Megindul az em­beráradat. Hetipiaci napokon vigyázzon a szebbik nemhez tartozó utas, mert a jakabszállási, bó­csai gazdasszonyok teli kosarai nem tesznek jót a ny­lonharisnya épségé­nek. A szűk ajtó alig állja az ostro­mot, mindenki ülő­helyhez akar jutni. indul. Jakabszóllást, Soltvad- kertet érintve, Kiskunhalason át, egészen a »térkép széléig«, Kelebiáig. Az utas, akinek a hátsó ke­rekek felett jutott hely, de még inkább Antal Sándor, ke­servesen tapasztalja, hogy Bács megye legrosszabb makadám útján -jár. A nagy kocsi nyög és minden eresztékében re­cseg, a mély gödrökben nagyot billen, a rossz idő beálltával pedig, sár és hó teszi veszé­lyessé a ' keskeny, bogárhátú utat. A gépkocsivezető, csupa ideg és figyelmesség: amióta vezet, karambolja nem volt, késése is űützs. Bedig láaw Vida István azonban szemfüles, már szinte minden »törzsutast« ismer s előbb azoknak bizto­sít helyet, akik a legmesszebb­re utaznak. Ügy bizony, ked­ves fiatalember, aki csak a matkói megállóig váltott je­gyet, álljon fel szépen, mert az a néni, aki gyámoltalanul, az utazáshoz nem szokva, szorong az ajtóban, egészen Tompáig megy s nem állhat órák hoszr szat. Két óra műit húsz perccel. Antal Sándor vezető feltor­nássza magát a vezetőfülkébe, felberreg a motor s a járat — 1958 június 2-a óta mindennap SS serccű". M eir gyen nettben utasok elleni baiit- védöoltások lebonyolításánál. Egy év alatt jelentősen emel­kedett megyénkben a véradók száma is. 1958 január 1-én számlált 2450 véradóval szem­ben év végére már 3450 főt tartottak nyílván. A községi szervezeteknél a szociális szak- bizottságok megalakításánál ál­landóvá váltak a családlátoga­tások. Számottevően fejlődtek egész­ségügyi állomásaink is. 1957-ben megyénk területén 29 ilyen egy­ség működött. Ma 116 egészség- ügyi állomásunk van, melyek közül 93 faluhelyen, orvosi irá­nyítás mellett végzi feladatát. , A megyei titkár beszámoló­ját vita követte, majd megvi-1 tatták és jóváhagyták az 1959, első félévi munkatervet. — Az ülés végén dr. Takács Sándor főorvos, a Kecskeméti Véradó« állomás vezetője adott tájékoz-^ tatót a debreceni véradókörben tett látogatásukon tapasztaltak-' ZŐm f 10300 vöröskeresztes tag, 1000 új véradó/ 116 egészségügyi állomás \ CíiLíit törteit a tyorfoJureizt nteyytl Mzetőiéyt q SZERENCSÉS UTAT! most is szabálytalanul tér í* előtte egy lovaskocsi s az a kerékpáros is sétatérnek nézi az utat, aki ide-oda cikázik. Bent a negyven-öt ven utae nyugodtan tereferél, mint aki tudja, hogy ott, elől jó kezek­ben van a kormány. Már Vide István is nyugalomba helyezte a jegylyukasztót s szerényen az ajtóhoz támaszikodna, ha az ismerősök innen is, onnan is nem hívogatnák beszélgetésre, a bizalmasabbja Pistának, a fé­lén kebbje kalauz kartársnak szólítva. Lapozzunk most bele a bajai főmenetirányító naplójába. A fiatal járat létesítése osztatlan örömet keltett mindazokban, akik a »déli végekről« fárasztó és lassú vonatozással tudták csalt elérni a megyeszékhelyt. A Bajáról kapott felvilágosítás szerint a kezdetben csak 20, majd 40 százalékos forgalom ma már eléri a 80 százalékos kihasználtságot. Igen, mert köz­ben a ■ kecskemétkörnyéki fal­vak és- puszták lakói is rájöt­tek: milyen áldás ez a járat (hiszen számos tanyai megál­lója van) s a bócsai, soltvad- kerti nagylány is szívesen jár Kecskemétre ruhát vásárolni. ,... Fogynak a kilométerek, a sötétedő estében már Kelebi a apró fényei villognak. Az uta­sok megritkulnak g a gép, mint a hazai istállót érző Jó, fürgéb­ben szalad. Mert hát Antaléknál is, Vidáéknál is apró kicsi gye­rek várja haza apukát, hogy egy rövid, együtt töltött bol­dog este után a hajnali órák­ban, amikor ő még ágyacská- jában pihen, édesapa ismét a volán mellé üljön és nyakába akassza a kalauztáskát - - • „ ..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom