Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-18 / 15. szám

4, oldal 1959. január 18, vasárnap »JLSZ^ÓTOIRLDB- A, Sí kolbásztöltést, és ha rövid ide­ig is, elbeszélgetett velünk. — Minden évben kétszer szoktam vágni. Az idén ez az első, alig lett 230 kilós. (No csak.) Tudja, olyan „lemara­dott” malac volt, abból a tizen­kettőből való, amire leszerződ­tem. Hogy mennyit kaptam értük? Tizenegyezer forintot. Kerüljenek csak beljebb ., j A frissen sütött harapnivaló után a bort kortyolgatjuk, s mint már ilyenkor szokás, poli­tizálunk egy kicsit. — Nem panaszkodhatom — kezdi a gazda —. Két tehenem, két lovam van. Termett 15 hek­toliter borom, disznót vágtam, befizettem az első negyedévi adót. Nincs gondom. Nem di­csekvésből mondom, jó sorom van. Igaz, sokat dolgozom, de van is eredménye, látszata. Nem nehéz megállapítani, mert a faluban kevés ilyen szép ház épült mostanában. A földjére is gondot visel Gubacsi István, s örökké azt hajtogatja: „A trágya a föld lelke, ha az nincs, termés sem lesz.” Igaz, ahogy a faluban mondják, egész. kis mintagazdaságot teremtett; a hat holdon. A Kiskunsági Állami Erdő­gazdaság az 1958—59-es gazda­sági év első negyedévi tervét szép eredményekkel zárta. A fakitermelési tervet 140 száza­lékra teljesítette s ezen belül az ipari fa előállításának ered­ménye 126 százalékos. Ez meny- nyiségben 940 vagont jelent. Te­kintélyes része a lemez- és fű­részüzemek részére alkalmas rönk, — a többi bányászati fa­anyag. A kitermelt mennyiség­ből 220 vagonnal szállítottak el, ezzel az ipari fa értékesítési tervet 113 százalékra teljesítve. Az értékesítés során 265 ton­na száraz tűzifát adott a fo­gyasztóknak az erdőgazdaság. A fagyártmányok előállítási tervét 218 százalékra túlteljesí­tette s az annyira keresett sző­lőkaróból 170 000 darabot készí­tett az első negyedév folya­mán. 2730 HOLD ÜJ ERDŐ Az őszi erdősítés is szép si­kereket hozott. A gazdaság üzemi erdősítés keretében pót­lással és ültetéssel 2200 hold új erdőt telepített, 12,5 millió cse­mete felhasználásával, amely­nek több mint fele fenyő. A közületi, termelőszövetkezeti és egyéni fásítás során 530 hold új erdő létesült, ebből 130 hold termelőszövetkezeti tele­pítés. Ehhez a telepítők egy­millió 600 ezer facsemetét és 53 000 darab suhángot hasz­náltak fel. A tavaszi telepítési terv elő­irányzata 18 százalékkal maga­sabb az őszinél. Ehhez már be­gyűjtött a gazdaság 2 vagon fenyőtobozt és még várható újabb 1 vagon. E mennyiség­ből 300 kg tiszta magot nyer­nek a magpergetőkben, amely 4 millió erdei fenyócsemete elő­állításához elegendő. A tavaszi ültetéseknél nagy segítséget ad majd az SZ—80-as traktorral vontatott vágástörő eke, amely- lyel 50—70 cm mélyen forgat­ják meg a talajt a fiatal er­dők alá. Nem lesz szaga a bélnek. A picurka konyhába alig fértünk be a sok edény, dézsa, no meg a hús miatt. Gubacsi nénit, a nagymamát meg is za­vartuk, mert az ajtóban ggy nyárfa teknőben a hurkának való belet tisztította; — Van-e szaga a bélnek — kérdeztük. — Szagolják meg! Majd az orrukhoz nyomom, — tréfálko­zott a régi szokás szerint, Ezt — bevalljuk férfiasán — nem vártuk meg, inkább a gaz­dához fordultunk, aki nagy igyekezettel a legfiatalabb Ist­vánt fegyelmezve, a legízlete- sebb „hüvelyest”, a kolbászt töltötte. Igaz, ez sem ment egé­szen simán, mert a zsírosbödö- nön keresztül elég nehéz volt a tűzhelyig eljutni. Még időnk sem volt bemutatkozni, mert Gubacsi István abbahagyta a Kunkorodik a kolbász. Elgondolkoztató szemok A terméseredmények növelé­se megkívánja a rendszeres nö­vényvédelmet, hiszen a kárte­vők és betegségek évente ko­moly vámot szednek s ezeken kívül a gyomok is tetemes terméskiesést okoznak. 2,5 millió hold búzából csűr pán 1,7 millió a tényleges ve­tésterület, mert a többit a gyom foglalja el. É területről elma­radó termés holdankint csupán 7 mázsával számítva 5,6 millió mázsa. Ha ezenkívül a legfon­tosabb kártevők és befegségek egy évi átlagos kártételét vesz- szük számításba, úgy az 8,5 mil­liárd forintra rúg. Ez a kár azonban megfelelő védelemmel 5 milliárdra csökkenthető. Januári tennivalók A bemelegedett répa- és bur­gonyavermeket — szükség sze­rint — a fagymentes időben szellőztessük. A zöldséges ver­meket nagy hidegben trágyá­val takarjuk le. A gyümölcsösben nyúlrágás ellen a megtisztított fák tör­zsét tüskés gallyal, náddal kös­sük jól körül, vagy tágméretű védő dróthálót használjunk. Ha a gyümölcsösben nagy a hó s annak teteje annyira fagyott, hogy a nyulak rajta járni tudnak, a védőkötelékeket hosszabbítsuk meg. A szőlőben fagymentes na­pokon hordjuk a trágyát a so­rokba, teregessük el és mind­járt takarjuk be, Egyezmény a magyar és német kormány között A Magyar Népköztársaság kormánya és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya között egyezmény született a mezőgazdasági haszonnövények kártevői és betegségei elleni védekezés terén folytatandó fl/YlUOLAJ DASUUty I MT FORDÍTOTTA ! GALSAI PONGRÁC együttműködésrőL A szerződő felek ellenőrzik a fertőzött te­rületeket, zárszolgálati intézke­déseket tesznek azokon a he­lyeken, ahol veszélyes kárte­vők vagy betegségek lépnek fel. Az egyezmény értelmében ve­szélyesnek kell tekinteni a gya- pottmolyt, a burgonyabogarat és burgonyamolyt, a Földközi- tengeri gyümölcslegyet, a szőlő- gyökértetűt, a kaliforniai pajzs - tétül, a burgonyafonálférget, a burgonyarákot, a lenragyát, a csonthéjasok vírusbetegségeit, az amerikai fehér szövőlepkét. Érdemes megjegyetni t:. hogy a téli hónapokban a kevésbé értékes takarmány­félét használjuk fel. A ma­gasabb tápértékű takarmányok maradjanak későbbre, az ellé- sek és a tavaszi munkák ide­jére. ... hogy hazánkban jelenleg mintegy 40 000 család foglal­kozik selyemhernyó tenyésztés­sel. A tolnai selyemfeldolgoző üzem évenkint átlagban 25—30 millió gubóből készít fonalat, a hernyók táplálását pedig másfél millió cperfa látja el. ... hogy a szabványméretű, Í50 cm hosszú, 125 cm széles, sarokvassal ellátott, féstett me- legágyi ablakkeret idei ára 112,50 forint, s megrendelhető a Kertimag Vállalat központjá­ban, Budapest, VII. Rottenbil- ler utca 33. szám alatt. ... hogy a Szőlőoltvány- és Facsemeteforgalmi Vállalat a sima szőlővesszőért borszőlő esetében 12 fillért, csemegefaj­táért pedig 15—30 fillért fizet. A vegyes saszla ára 14, a fehér- piros saszlác 16, a csemegéé 20, különleges csemegefajtáé 30 fillér. ... hogy téleh a takarmányok riészhiányát Futorral, foszfor- íidnyát takármány-csontliszttel, vitaminhiányát pedig Pekk-kel pótoljuk. i Éppen delet kongatott a tassi templom toronyórája, amikor beléptünk Gubacsi István, hat­holdas egyéni gazda házába. Már az utcaajtóban éreztük, a disznóvágás jellegzetes — pe­csenye, kolbász, zsír stb. — íny­csiklandozó illatát, amit az ud­varon felállított „kazán”-ból ki- éradó gőzpára még csak foko­zott. Délutánba hajlik az idő. AzS udvaron, az üstben fortyog azj „abalé”, s akármilyen sáégyen­— Hagyd! —- szakította félbe hűvösen Harwood. — Miért epéskedsz? Mivel bosszantott fel tulajdonképen?.,. Talán az­zal, hogy okosabb nálad? Ez tetszik nekem. Leleményes. Ta­lálékony ... Olvastam a tudo­mányos munkáját is, de csak az ultrahangról szólót, sajnos. Te­hetséges ember. Ha sikerül be­törnünk remek »gondolkodó gép« lesz belőle, — Ha sikerül! — dohogott gúnyosan Smith. — Gondolj csak elődjére! Ilyenek ezek az oroszok: elpusztulnak, de azt ordítják: »Éljen!«... Szerintem ne vesződjünk vele, hanem kezdjük el a kísérleteket. Az európai filmszalagot még alig használtuk fel. Pedig már rég­óta készülök arra, hogy a forró vízbe mártott emberek tapasz­talatait feljegyezzem. — Elég! — legyintett Harwo­od. — Menjünk odá hozzá. De kérlek, ne nézz úgy mint egy farkas, mert az ember búsko­mor lesz a tekintetedtől. Harwood felállt és az ajtó fe­lé indult. Smith pillantásában ahogy ránézett, Valóban volt valami farkasszerűség; aztán kikapcsolta a televíziós készü­léket és utána bicegett, Lifttel ereszkedtek le a föld­alatti helyiségbe. Hosszú folyo­són mentek keresztül, majd megálltak a kalnra előtt. Az aj­tón kis számtáblá: »5« — Csend! — suttogta Har­wood. — Váratlanul nyissunk rá, (Folytatása következik} tudta megfékezni, Ismét az asztal alá bújt. Nevetséges dolog, hogy egy komoly, felnőtt ember három­rét görnyedve ül egy asztalka alatt. Scseglov azonban nem vette észre helyzete komiku­mát. Tudta, hogy súlyos meg­próbáltatás vár rá. Ezt az egész »komédiát« nagyon rejtélyes módon rendezték meg. Ki tud­ja? Hátha a rengeteg sugár kö­zül az egyik az agyra hat? S hátha van »fecsegő sugár« is? Meg »áruló sugár« is?... De mit akarhatnak kicsalni belőle, amikor ő csak egy ultrahangú lokátorral dolgozott? Ezek a készülékek már rég nincsenek titokban ... Valami másra fáj­hat a foguk. Résen kell lenni. Így gondolkozott Scseglov mérnök, az asztal alatt kuporog­va. S biztosra vette, hogy si­került túljárnia az ismeretlen Johnson, Smith és Harwood eszén. ... Smith és Harwood pedig a televízió ernyőjén figyelte moz­dulatait. — A ravasz kutya! — mond­ta ingerülten Smith. — min­den Olyan jól kezdődött aztán.,. Hát tényleg rájött a titokra? Na, akkor mofet átviszem a ne­gyedikbe, Ott hem tud véde­kezni a sugárzás éllen. Oda fo­gom kötni! Megtáncoltatoml emelte ld a fedezékből és tar­totta az asztal fölé, majd a há­tát is, végül pedig ügyeskedve kézre állt és a sugarakba »már­totta« a lábát. Semmi hatás. De amikor fel akart emel­kedni, valószínűtlenül erős hang hasított a fülébe. Mintha moz­donyfütty visítana a kis szoba részeiből. Scseglov tenyerét a fülére szo­rította, de hiába..i — Ez valami új dolog — mormogta. — Hangsugarak? Abszurdum!..; És mi történ­nék, ha a másik sarokba men­nék? Elindult hát az ajtó felé. A hang lépésről lépésre gyengült. — Különös, nagyon különös. Igen, ezek valódi sugarak.,< De mifélék? • A hang most hirtelen meg­szakadt, s fény csapott Scseglov szemébe. Egy lépéssel hátrált, a fény erősödött. Még távolabb pedig már vakítani kezdett. Be­csukhatta a szemét, el is fordul­hatott, béták arózhatott, — mit sem gyengült. Aztán egyszer csak kihunyt. A mérnök felnevetett. — De uraim, az Öttök mű­sora ftiár nagyon fárasztó! — és újra nevetett.; , Már szinte őrjítő hangon. S bármiben furcsa is volt nein | Z3i ■ — Mi ez? Gáz? — tanakodott hangosan a mérnök. — De még­sem. Ha gáz lenne, akkor min­denütt egyformán hatna. Vagy sugarak? De milyen sugarak?... igen, valószínűleg sugarak; kü­lönben mi szükség volna fém­falakra? Az asztal lapja pedig olyan mint egy ernyő ... Hét így vagyunk, uraim, akárkik vagytok is! Csak folytassátok a kísérletet, én mindenesetre az asztal alá bújok. Scseglov aránylag kényelmes helyzetet keresve úgy fészkelő- dött el rejtekhelyén, akár egy kisfiú, aki túljár a felnőttek eszén. — Ügy!: i; Nevetés, keserű­ség, harag.;. Mit tesztek még velem, uraim? És nyilván nem csak velem .. i Scseglov megszokta, hogy ma­gában beszéljen, így könnyeb­ben tudott dönteni. —» Tehát a nevetés, a harag és a szomorúság sugarai. Ha közönséges sugarakról van szó, akkor védekezni lehet ellenük: például úgy, hogy egy lábast vagy sisakot teszek a fejemre... De miért a fejemre? — vitat­kozott magával a mérnök. — Talán az egész testemet be kel­lene takarni? S mindjárt ellenőrizte is fel­tevését: először csak a kezét Megfőtt az abálnivaló. lős a gazdaasszony, Gubacsi Istvánná, a megfőtt disznóságo- kat csak ki kell venni a bog­rácsból. Fotóriporterünk nem volt rest, megörökítette ezt a kedves pillanatot. Gémes Gábor (Foto: Pásztor Zoltán) 940 vagon ipari fa 170000 darab szüiftkaró 265 ionná tűzifa egy negyedév eredményeiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom