Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

1959. január 22, csütörtök 3. oldat m Hogyan éltek a dunavecsei járás termelőszövetkezetei! Egy hasznos tájékoztató a 3004-es rendelet lehetőségeivel Egy év múlt el a 3004-es kormányhatározat életbelépése óta. Az új gazdasági év tervei­nek elkészítésével együtt szám­vetés készült arról, mennyire éltek a dunavecsei járás ter­melőszövetkezetei a kormány- határozat adta lehetőségekkel, milyen eredményeket értek el egy év alatt gazdaságuk fej­lesztésében. Az 1938-as gazdasági év ko­ránt sem volt elég ahhoz, hogy a dunavecsei járásban a tsz-ek vezetői megértsék, s részletei­ben végrehajtsák a 3004-es rendelet utasításait. Annak el­lenére hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya kidol­gozott egy intézkedési tervet a felmerült problémák elhárítá­sára. k nem volt elég szakember, aki azokat megoldotta volna. A negatívumok mellett azon­ban inkább jellemző a terme­lőszövetkezetek eredményes munkája. A vártnál is jobb eredményt mutat — járási át­lagban — az egy kát. holdra eső műtrágyafelhasználás. — 1958-ban a dunavecsei járás tsz-ei kát. holdanként 161 kg- ot használtak fel. A solti Pe­tőfi Termelőszövetkezet pél­dául nitrogéntartalmú műtrá­gyából, pétisóból. kálisóból összesen 330 kilogramot, a solti Szikra Tsz 307 kilogramot szórt szét kát. holdanként. Megvizsgálva a termelőszö­vetkezetek gazdálkodásának mutatószámait, azt a tapaszta­latot kell leszűrni, hogy a pillangósok vetésterülete Lenin Tsz 60, a Solti Szikra Tsz 60, atassi Alkotmány tsz 22 kát. holddal tért el a tervben meg­állapított. s á járáS részéről jóváhagyott vetésterülettől. Ha­sonlóan rosszul alakult — a helytelen agrotechnika alkal­mazása miatt — a magíogas is. A dunaegyházi Béke Tsz pél­dául 5 kát. hold lucernáról 5 mázsát, a dunaegyházi Tán­csics Tsz 2 kát holdról 1 má- zást, a kunszentmiklósi Tanács Tsz 13 kát. holdról 9 mázsát, a solti Petőfi Tsz 2 holdról 1 mázsát a szabadszállási Búza- kalász Tsz 7 kát. holdról 8 mázsát takarított be. Hasonló­képpen nem lehet jónak mon­dani a baltacím és a somkóró termésátlagát sem. A szabad- szállási Búzakalász Tsz 7 kát. holdról 6 mázsa baltacímei termelt, a solti Petőfi Tsz 3 kát. holdon 3 mázsa somkóró- magot. a szabadszállási Arany János Tsz pedig 20 kát. hold­ról 20 mázsa somkórómagot takarított be összesen. A dunavecsei járás termelő­szövetkezeteinek a 3004-es sz. rendeletben előírt pillangós ve­tésterülete 1958-ban 15 száza­lék helyett csak 13,3 százalék lett. ami igen nagy lemaradás­ról tesz tanúságot. Emiatt le­maradás mutatkozik az állatállomány növelésében is. A járás tsz-ei közül csak a solti Szikra és a solti Petőfi Tsz érte el azt a szintet, ami egyrészt az istállótrágya, más­részt a szaporulat biztosítása érdekében szükséges, A solti Szikra Tsz-nél 40, a solti Pe­tőfi Tsz-nél pedig 38 számos állat jut 100 kát. holdra. Gyen­gének mondható a tassi Lenin Tsz, ahol 17, a kunszentmik- iósi Tanács Tsz. ahol 15, és a kunszentmiklósi Béke Tsz. ahol Értéktelen vízinövényekből — drága prém Beszélgetés a nutriatenyésztés jelenlegi helyzetéről nem érte el a 3004-es rende­letben előírtakat. A dunave­csei Virágzó Tsz 38, a hartal aooo OOOOOOOOOOOOCWOOOOOOOOOO OOOCKXXM Alkalmazzuk a jól bevált módszereket — Ä tataházi pártszervezet terveiből — A tatahaza pártszervezet ve­zetősége nemrégiben készítette el negyedéves munkatervéi. A tervben összefoglalt feladatok közül kiemelkedő helyet foglal­nak el a termelőszövetkezetek fejlesztésével kapcsolatos ten­nivalók. A pártvezetőség, he­lyesen, úgy döntött, hogy az erők zömét a tavaszi mezőgazdasági munkák megkezdéséig a szövetkeze­tek népszerűsítésére, és a konkrét szervező munkára összpontosítja. A negyedéves rhunkaterv célkitűzései a helyi viszonyok alapos elemzésére épültek fel. A tataházi elvtársak a tervké­szítésnél figyelembe vették, hogy a község két termelőszö­vetkezete az elmúlt két eszten­dő alatt gazdaságilag megszi­lárdult és jelentős mértékben vonzóvá vált a kívülállók előtt. A szövetkezetek területi nagy­sága (egy tagra 7—8 kataszteri hold jut) lehetővé teszi, sőt szükségszerűen előírja, hogy elsősorban a kevés földdel rendelkező, szegény- és kis- parasztok közül növeljék a szövetkezetek létszámát. Ä körültekintéssel elkészített munkaterv számba vette a fej lesztés érdekében mozgósító erőket is. A községben összesen 92 párttag van és ebből több mint 50 termelőszövetkezetben dolgozik. Számításba vették azt is, hogy a szövetkezetekben, de a faluban is számos olyan pár-« tonkívüli dolgozó található, aki« aktív híve a mezőgazdaság szo-| ciáílsta átszervezésének; A. tataház! kommunisták « ügy döntöttek, hogy újjá* i szervezik az agitációs bri­gádot. Az újjáalakított brigád elsőren­dű tennivalója a szövetkezeti gondolat terjesztése, népszerű­sítése és a mezőgazdaság át­alakításának konkrét szervezé­se. A pártszervezet vezetősége gondoskodni fog arról, hogy az agitációban részt vevőket rend­szeres tájékoztatóban részesít­sék, tapasztalataikról beszá­moljanak és a jó módszereket széles körben elterjesszék. Az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve a felvilágosító munka legfőbb módszerét a rétegagitációban látják. Ezért az agitációs brigád munkáját — legyen az kisgyűlés vagy egyé­ni meggyőzés — rétegenként csoportosítják; • Néhány évvel ezelőtt az em­berek többsége legfeljebb csak a nutria-bundáról hallott, ma­gáról a prémet szolgáltató ál­latkáról csak annyit tudott, hogy távoli földrészek lakója. Hat évvel ezelőtt a Gödöllői Kisállattenyésztő Kutatóintézet szakemberei próbálkoztak meg a délamerikai eredetű hódpat- kány meghonosításával. Ma már hazai újságaink hírei kö­zött is egyre gyakrabban ta­lálkozunk nutriával kapcsola­tos hírekkel. Felkeressük tájékozódás cél­jából Tusnádi Győző mezőgaz­dasági mérnököt, a Magyar Ag­rártudományi Egyesület Orszá­gos Nutriatenyésztő Szakosztá­lyának vezetőségi tagját, me­gyénk halászati felügyelőjét. A jónevű szakember készsé­gesen válaszolt a munkatár­sunk által feltett kérdésekre: — HÁNYÁN FOGLALKOZ­NAK HAZÁNKBAN NUTRIA- TENYÉSZTÉSSEL? — Meglehetősen csendben, de egyre gyorsuló ütemben szaporodik táborunk. Szakosz­tályunk már több naint 800 ta­got tart nyílván. Az állandó, jövedelmező prémpiac kialakí­tása érdekében azonban még sok emberrel kell megismer­tetni a nutriatenyésztéssel járó előnyöket. A jelekből ugyanis arra következtethetünk, hogy a világpiacon igen barátságosait fogadják a magyar nutria-pré­met. Pillanatnyilag, sajnos, csak egészen elenyésző mennyiségű bundának valót tudunk külor­szágba %zállítanai, mert a jelen légi — igen jóminőségű — állo­mányt elsősorban továbbszapo- rításra használják. A napok­ban Lengyelországból is vásá­roltunk vérfrissítésre és aa igénylők ellátása érdekében 200 nutriát. Felismerte kor­mányzatunk az állattenyésztés eme új ágában rejlő lehetősé­get és ezért igen alacsonyan szabta meg a tenyészállatok árát, 2000 forintért már igen szép példányt lehet vásárolni. Más országokban többezer dol­lárt is elkérnek egy-egy to«! vábbtenyésztésre alkalmas al­tért. A befektetett pénz gyor­san megtérül, hiszen egy-egr prémért 400—500 forintot tol fizetnek. — HOGYAN SEGÍTI Ál SZAKOSZTÁLY A TENYÉSZ­TŐKET? — Elősősorban szaktanfolya­mokat szervezünk, Különösen kedveltek az úgynevezett mi­nimum-tanfolyamok, ahol a kez­dő tenyésztők ismerkednek meg a szükséges alapismere­tekkel. — Tíz tenyésztelep már mű­ködik is Bacs-Kiskun megyé­ben. Különösen dr. Simon Zol­tán nutriái híresek, már több nagydíjat és elismerő oklevelet ÍGY U 1 FOLYO Első pillantásra egy folyócskát lát az olvasó, rajta két motoros bárkával. A kép azonban magyarázatot igényel: a folyó -a* az új csatorna, amely a turkmén szovjetköztársaság- ban az Amu-Darjótól a Murgabi-óázisig terjed és a Karakum-sivatagon át vezet. A 300 kilométer hosszú mesterséges Vizíútta! újabb lehetőségek nyíltak a gyors és gazdaságos «zállításra, az éleiéi adó víz emellett segít termővé tenni a sivatagos területet, Képünk az tíj folyó új hajósait ábrázolja. nyertek. Éppen a napokban ^állottám, hogy egy általa ne­dveit anya nyolcat ellett a szo- •kásos négy helyett, : — Érdemes-e nutriate- :nyésztéssel foglalkoz­ni? « { —- Az egyén és a tközösség •számára is hasznos az állatok •háztáji tenyésztése, hiszen {egyébként kárbaveszö lermé- •kekkel táplálkozik a hódpat- jkány. Gondozásuk nem vesz {túlságosan sok időt igénybe. • Igen helyesnek tartanám, ha Ja megfelelő természetes vízzel {rendelkező termelőszövetkeze- •teink és halászati szövetkeze- ■teink is foglalkoznának ezzel :a szép keresetet biztosftó állat- ■ tenyésztési ággal, mivel lermc- •szetes -körülmények között a {nutria tartásának költségei igen •minimálisak. Én a komplex {módszerek híve vagyok: A hal, {a nutria és a kacsa kitűnően •megfér egymás mellett és egy- •egy területegységről igen ma- {gas jövedelmet biztosít. A nut- jria egyébként a halastavak ill­egjen munkása, mert a .feles le- jges és káros vízinövényeket {megeszi és értékes prémmé alá •kítja. A tanács állattenyésztési Jcsoportjának kedvelt terve, {hogy ezt az értékes üzémágat • niegked vcltesse termelőszövet­jkezeteinkkél — fejezte be nyi­latkozatát a fiatal szakember, s -= fi. Ji. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban nagybo- ritékú postát érkeztetett a ta­nács tagjaihoz. Lehántva a cím­zett, bélyeges takarót, egy for­májában és külsőségéiben is csinos összeállítást vettünk a kezünkbe, mely, ha dióhéjban is, de mindenről beszámol, ami a tanács életét táplálja. Vj termelőszövetkezetek kap­ták meg működési engedélyü­ket. Ennek részletezését azzal a reménnyel olvastuk, hogy a további tájékoztatókban hosz- szabb lesz a felsorolás. (Persze ez a megyei tanácstagok mun­káján nagymértékben múlik.) Azután hosszan sorakoznak azok az építmények, kisebb- nagyobb beruházások, amely­nek bevezető szövege így szól: »1958. év során a községi, illet­ve városfejlesztési tervek ke­retében köze! 56 millió forin­tot fordítottunk a lakosság anyagi és kulturális helyzeté­nek javítására.« Majd a külön­böző jogszabályok és a jogi kérdés—felelet rovatra kerül sor, ami a hivatalos közlönyt nem olvasó és a rcndeleteh- »szabályos« szavai között nehe­zebben eligazodó tanácstagok­nak nagy segítség, S jó volt olvasni — ez a bizalom légkö­rének jele —, hogy a szemé­lyi kérdések is kivétel nélkül a tájékoztatóban szerepelnek és nem maradnak egy szűk kör. vagy pedig a páncélszekrény kis odújának tudomásán. Egészében: a tájékoztató hasz­nos útbaigazítást ad valameny- nyi tanácstag munkájához. Most már csak az kell, hogy vata­mpmnripn £1 írni ok volo 14 számos állat jut 100 kát.; holdra. A szaporulat sem mu-j tat megnyugtató képet. (Ser-! tésből a dunaegyházi Táncsics: Tsz-ben a fialási átlag kocán-j ként 3.5, a szabadszállási Arany! János Tsz-ben 4.2 százalék. A! tehenek tejelási átlaga is ei-s gandolkoztató. A dunaegyházi* Béke Tsz-nél és a Táncsics! Tsz-nél átlagosan sem érték el: az 1000 litert. A kevés állat-* állománynak tudható be az is,« hogy a járás tsz-eiben nem ki-i elégítő az istállótrágyázás. : A fenti tények ismeretében: levonhatjuk a tanulságot: annak ellenére hogy a fórra-* dalmi munkás-paraszt kor-! mány nagy anyagi segítséget" nyújtott termelőszövetkezete­inknek, a dunavecsei járásban egy-két termelőszövetkezet ki­vételével nem eléggé éltek ez­zel. Csak kis mértékben gya­rapították a pillangós növé- hyék vetésterületét, kevés gon­dot fordítottak az állatállomány fejlesztésére. Az 1958-as gaz­dasági év mérlege negatív irányba billen, de ez nem azt jelenti, hogy az 1959-es eszten­dőben nem lehet a mérleg ser­penyőjét a másik oldalra bil­lenteni. A jelenleg folyó termelőszövet­kezeti terv-tárgyalásoknál a ter­melőszövetkezetek elnökei, me­zőgazdászai, főkönyvelői, vala­mint a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának szakemberei vegyék figyelembe az 1958-as esztendő hibáit, s ilymódon alakítsák ki 1959. évre a jobb gazdálkodást. Reméljük, hogy az év végén már több pozitív eredményről számolhatunk be a dunavecsei járás termelőszö­vetkezeteinél. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom