Petőfi Népe, 1959. január (4. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-22 / 18. szám

Január 30-án jön össze a MÉSZÖV válaszlmányi ülése Megbeszélik az Országos Földmüvesszövetkezeíi Tanács által meghatározott feladatokat Az Országos Füldművesszö- Vetkezeti Tanács ülésén Nyers Rezső elvtárs, a SZŐ VOSZ el­nöke hangoztatta, hogy a föld­művesszövetkezeteknek kettős feladat megvalósításáért kell küzdeniük: a mezőgazdasági termelés növeléséért, valamint a termelőszövetkezeti mozga­lom erősítéséért. A földműves­szövetkezetek a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez ak­kor járulnak hozzá eredmé­nyesen, ha az eddiginél jobban segítik a termelőszövetkezete­ket, fokozottabban támogatják az egyszerű szövetkezeti for­mák fejlődését, végül több se­gítséget adnak az egyéni pa­rasztoknak a termelés növelé­sében. E teendők megvalósítása, ér­dekében sokat tehetnek már most a földművesszövetkezetek. Megyénk községeiben számos agitációs bizottság vám több községben megalakult % helyi termelőszövetkezeti tanács, amelyeknek tagjai a földműves­szövetkezetek vezetői is. Sok helyen tapasztalható, hogy el­hanyagolják a termelőszövetke­zetek eredményeinek ismerte­tését. Ennek a hiányosságnak megszüntetése érdekében a közgyűléseket, tagértekez- lelekel, téli tanfolyamokat egyaránt fel lehet hasz­nálni a termelőszövetkezeti gazdálkodás népszerűsíté­sére, előnyeinek ismertetésére. A földművesszövetkezetek ag- xonómusai sokat segíthetnek a közös gazdaságoknak a szer­ződéses termelésben. Több he-j lyen megszervezték a patro- ’ názs-mozgalpiat, vagyis a föld-i művesszövetkezetek vezetői ésj szakemberei cgy-egy termelő- j szövetkezetét -támogatnak, se-j gítenek. i Megyénkben az utóbbi hóna-, pókban számos speciális szak- j csoport alakult. Az elmúlt év-’ ben 135-tel növekedett a szak­csoportok, mezőgazdasági társu- • lások száma. Nagyon megnőtt a spárgatermcsztés iránti érdeklő­dés. Csak a kecskeméti járás­ban az elmúlt évben 60 hol­don telepítették ezt a külföl­dön is nagyon keresett zöld­ségfélét. Azonkívül más új ' tOOOOOOOOOO Hasznos ajándék Sokáig törte fejét a solvad- kerti földművesszövetkezet ve­zetősége, hogy mivel jutalmaz­za meg a tagszervezésben, rész- jegybejizetésben és az évvégi leltár elkészítésében olyan de­rekasan közreműködő földmű­vesszövetkezeti nőbizottságot? A töprengés nem volt hiába­való, mert végül is igen hasz­nos meglepetésben állapodott meg az igazgatóság: varrógépet adott az asszonyoknak. A nőbizottságnak van tehát varrógépe, a községi nőtanács­nak pedig van pénze! E kettő összeadásával indult meg a kö­zös szabás-varrás tanfolyam, amely ma már 25—30 részve­vővel dolgozik. Zömük fiatal lány és asszony, öten a KISZ- tagok közül jelentkeztek. A varrónő, aki részben társadal­mi munkában foglalkozik ve­lük, hetenként kétszer oktatja a szorgalmas tanulókat a féhér- neművarrás titkaira. De evés közben jön meg az étvágy. Hell Péterné elújsá­golja, hogy most meg kézi- wnunkatanfolyamot szerveztek az asszonyok. Elsősorban a népi hímzést és a horgolást akarják megtanulni, s Kalocsá­ról kértek mintákat a vilóghi- ?es hímzés fajtához* kultúra, többek között a sza­móca ií mindinkább tért hódít. Sok zöldség- és gyümölcster­melő szakcsoport is van a me­gyében, amelyek közül több az idén számottevő gyümölcs- és szőlőtelepítést tervez, A szakcsoportok szervezése egyes speciális kultúrákban to­vábbra is hasznos lenne. Figyelembe kell venni azon­ban, hogy a szakcsoportok a tagok saját földterületén alakulhatnak. Állami tartalékterületet csak kiegészítésképpen és akkor ve­hetnek igénybe, ha az a ter­melőszövetkezetben vagy térnie^ lőszövetkezetl csoportban nem hasznosítható és ha a szakcso­port az így átvett tartalékte­rületen nagyüzemi telepítést végez, Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács nagyon elítél­te az olyan jelenségeket, ami­kor a spekulációs célra alakult, közös termelő tevékenységet nem folytató társulások és ál­szövetkezetek igyekeznek ked­vezményekhez jutni és lejárat­ják a szövetkezeti mozgalmat. Hatásos intézkedéseket sürget, hogy az egyszerű társulásokból, szövetkezetekből a spekulánso­kat eltávolítsák, az olyan szak­csoportoktól pedig, amelyek figyelmeztetés ellenére, tovább­ra is a működési szabályzattal ellentétben dolgoznak, a mű­ködési engedélyt visszavonják. A tanácskozáson hangoztat­ták, hogy a földművesszövetke­zeteknek továbbra is feladatuk az egyéni parasztok segítése termeltetési szerződések útján. Kölcsöngépekkel, kisegítő és feldolgozó üzemekkel is járuljanak hozzá termelé­sük fejlesztéséhez. Segítsék elő, hogy a termelők a mezőgazdasági gépeket, fel­szereléseket, növényvédőszere­ket rendszeresen be tudják szerezni. Fontos feladat a fel­vásárlás! munka megjavítása. A termelési szakbizottságok őr­ködjenek azon, hogy a termelr vények átvétele ' időben történ­jék, minőségük, mérlegelésük megfeleljen az előírásoknak. Mindezeken kívül még szá­mos feladatot fel lehetne sorol­ni. A földművesszövetkezetek­nek sokrétű teendőjük van, amelyek végrehajtása elősegíti a mezőgazdaság fejlődését, a falu szocialista átszervezését. Mindezekről tárgyalni fog e hó 30-án a MÉSZÖV választmány ülése. Kosos erő vei igyekszünk megoldani a problémákat A paradicsom és hagyma termelési szerződéskötésről MÁK FOGLALKOZOTT á Petőfi Népe többször a zöld­ségtermesztési szerződéskötések­kel. Szó volt arról is, hogy a paradicsom és a hagyma szer­ződéskötése akadozik. Erről most részletesebben szeretnék szólni. A Bács megyei paradicsom­termesztés (főként az exportra történt szállítás), az elmúlt három-négy év blatt sokat fej­lődött. Elértük azt, hogy a magról történő helybevetést, amely 1952-ben még a megye paradicsom vetésterületének mintegy 70 százalékát tette ki, felváltotta a palántáról törté­nő kiültetés. Ez elősegítette a minőség javulását, a mennyi­ség növekedését, de nem utol­só sorban az exportot. Az elmúlt gazdasági évben 1100 katasztrális holdon ter­mesztettünk szerződéses para­dicsomot, sajnos most csak 500 holdnál tartunk a szerződéskö­téssel, amely egyáltalán nem megnyugtató. A lap már foglal­kozott azzal, hogy alacsony át­vételi árak voltak az elmúlt évben, ehhez hozzá lehet ten­ni, hogy az aránytalanul hul­lámzó .árpolitika, valamint a .avalyi szeszélyes időjárás is kedvezőtlenül befolyásolta ter­melésünket, de jelentkezett a talajerő utánpótlás problémá­ja is. SZERINTEM biztosított ár­ral (amely a paraszti termesz­tés önköltségeit figyelembe ve­szi), jó fajták alkalmazásával, melegágyi parkunk növelésé­vel és nem utolsó sorban a szocialista szektorok fokozot­tabb bevonásával az elmúlt esztendő nívóját túlszárnyalhat­juk. Vöröshagyma termesztésünk szintén nagy lépéssel halad előre. Az elmúlt gazdasági év­ben elértük a 900 holdat. Fo­lyó gazdasági évben nehezen halad a szerződéskötés, mely­nek oka egyrészt a szaporító­anyag gyenge minősége és faj­tája. Ezzel kapcsolatban az a javaslatom, hogy sürgősen meg kell oldanunk a magtermesz­tést vagyis a dughagyma elő­állítását a megyén belül, Ál­lami vagy tangazdaságot kell megbíznunk szaporítóanyag előállításával, Ez azért is szük­séges, mert így időben és mennyiségben megfelelő íajtár jú dughagymát' tudnánk bizto sí tani termelőinknek. A VÖRÖSHAGYMA termesz tésénél probléma az is, hogj a megyei dughagyma-szükség- let hőkezelése nincs megold­va és ugyancsak hiányos a dughagyma, valamint a be­gyűjtött vöröshagyma téli tá­rolása. Az ezzel kapcsolatos problé mák megvitatása napirenden van és szeretnénk az illetékes szervekkel összefogva a kérdé­seket mielőbb megoldani. Nádas János, a MÉSZÖV mezőgazdasagi osztályvezetője aztan visszaieie na- ladva az eseménye­ken, lassan kibontako­zik előttünk a nőbi­zottság munkája. Mert nemcsak holmi ren­dezvényekből áll ám a világ. Eriik az asz- szonyok a módját, ho­gyan lehet a közön­ség, s benne a maguk javára is fordítani a dolgokat, Van például egy edénykölcsönzőjük, s ebben 100 pár evőesz­köz, tányérok, tálak, ami kell mondjuk egy nagyobb ünnepséghez, lakodalomhoz. Van is keletje az edények­nek, főleg a lakodal­mak idején. Hegedűs Józsefné vállalta el az ezzel járó munkát s van dolga vele, mire kell a pénz? Mindig van he­lye. Nőnap, gyermek­nap. teadélután.. 5 — A nők nagyon hálásak egy kis aján­dékért, a munka is jobban megy, ha fi­gyelmesek irántuk, s a gyerekek iránt — mondja Benczéné mo­solyogva, A gyermekeknek te­levíziós délelőttöket rendeznek vasárnapon­ként, a szülők is Örül­nek ennek, S az asszonyoknak? A szakszervezettel kö­zösen mosógép köl­csönzést biztosítottak a számukra, sőt van porszívógépük is, — nagy a keletje a házi­munkát segítő gépek­nek, Terveznek egy kézi­munka tanfolyamot, horgolást, hímzést, kö­tést tanulhatnak az ez iránt érdeklődők. Mindez ott szerepel az évi munkatervük­ben is, amiből még Legfőbb munkánk a szövetkezet fejlesztése másolatot is lehet ta­lálni náluk, mert köl­csönkérte mintának a járási szövetkezet. Még szerencse, hogy fejből- tudják az abban levő pontokat, mert külön gyűlésen alaposan megtárgyalta a .nöbi-. zottság. többéit, írért fteL a boltos-bizottságok működése is, ami nem más, mint a boltok el­lenőrzése. Ellenőrzik a tisztaságot, a mérleget, a kiszolgálást stb. Hi­szen a nők értenek eh­hez a legjobban. Négy bizottság működik a külterületen, egy pe­dig a városban, Való igaz, — a nő­bizottság munkája nélkül szegényebb, színtelenebb lenne a félegyházi szövetkezet belső élete, F. Tóth Pál .1 selyemgubó szerződéskötést is átveszi a földművesszövetkezet A SZÖVOSZ utasítása szerint január 1-től a földművesszövet­kezetek foglalkoznak a selyem - gubó szerződéskötéssel is. A termelési felelősök ezentúl a földművesszövetkezetek al kai - mazottai lesznek és a begyűjtő­helyeket is néhány kivétellel átveszik a földművesszövetke­zetek. Megyénkben Baja és Bácsalmás kivételével a többi selyemgubó begyűjtőhely föld­művesszövetkezeti kezelésbe ke­rül. Szerződést kötnek tsz-ek- kel, tszcs-okkal, szakcsoportok­kal,, egyéni parasztokkal, isko­lákkal. AtniUez a h'íIc éltének a letá&fran ^Keaixei mosolygós asszony Bencze Sán- dorné, a Kiskunfél­egyházi Földműves­szövetkezet nőbizott­ságának vezetője. Ar­ra gondol az ember, amikor vele beszél, hogy biztosan szívesen mozdulnak a szavára a nőbizottság tagjai. És valóban így is van, csak a legjobbat tudja mondani arról a negy- venegynéhány • asz- szonyról, leányról, aki a bizottságban tevé­kenykedik, — Csak szólni kell nekik és szívesen se­gítenek. Itt volt pél­dául a Szilveszter, olyan szép termet va-* rázsoltak, hogy ilyet csak kedvvel, jó szív-- vei lehet megcsinálni. Tartott is a« mulatság kivilágos virradatig — újságolja a legutóbbi sikerüket. — Az agitációban való rész­vétel mellett gondot fordítunk a nemi-ég alakult mezőgazda- sági üzemágunk munkájának segítésére. Ennek az új üzem- ágnak legfontosabb feladata éppen az, hogy a dolgozó pa­rasztság tömörülését elősegítse a szövetkezetbe és a különböze szakcsoportokba. — A földművesszövetkezete! belül működik egy nőbizottsáp is. Tevékenységük még nem fe­lel meg teljesen a következmé­nyeknek. Pártvezetőségünk ter­vei között szerepel a nőbizott­ság munkájának olyan irányú segitese. hogy jobban kifejlesz- szék íelvilágosíto és nevelő munkájukat a paras ztasszo nyok között. Jól tudjuk, hogy a nőknek milyen nagy szere­pük van a családi életben. Nyílik az ajtó. újabb vevők jönnek. Elbúcsúzom Lusztig elvtárstól jó munkát kívánva az üzemi pártszervezet munkái jáliQz*. * «fnr^-pif a földinűvesszövetkezet adott­ságaiból következően az egyé­nileg dolgozó parasztok százai­val is van dolgunk mint szö­vetkezeti tagokkal. — A tagság politikai képzése és nevelése mellett a legna­gyobb figyelmet 1959-ben arra fordítjuk, hogy elősegítsük a mezőgazdaság szocialista át­szervezését és a különböző szó- : ciulista szektorok létrehozását. Éppen ezért a községi pártbi­zottság útmutatásai szerint , pártszervezetünk tagjái tévé- , kényén részt vesznek a dolgo­zó parasztok között végzendő politikai agitációs munkában, , a kisgyűlések megrendezésé­ben, az egyéni agitációban. — A népnevelő munka mel­lett milyen módon segítik még a mezőgazdaság áralakítását? 1 érdeklődőim olvasóinak táborát a pedagó­gusok között is. — A férjemnek jár a Nép- szabadság, én meg majd elő­fizetek a Petőfi Népére — mondja ki a végső szentenciát az asszonyka. A házaspár elköszön, én meg bemutatkozom. Jót derülünk az eseten, majd rátérek láto­gatásom céljára. Hogyan dolgozik a földmű­vesszövetkezet üzemi pártszer­vezete? — Pártszervezetünk huszon­hat taggal 1958-ban alakult. Nagyon sok kezdeti nehézsé­günk volt és még most is van, hiszen ilyen típusú pártszerve­zet igen kevés található, ezért tapasztalatokban nemigen bő­velkedünk Sajátos helyzetünk abból adódik, hogy üzemi szer­vezet. vagyuok, de ugyanakkor Jánoshalmán kérdezősködtem, s egy, a helyi viszonyokat jól ismerő elmagyarázta, hogy a földművesszövetkezet 7-es szá­mú boltjában találo-m meg Lusztig József elvtársat, a szö­vetkezet üzemi pártszervezeté­nek titkárát. Belépve, a pult mögött ta­lálom fehér köpenyben, amint éppen kiszolgálja a vevőit. Várok soromra, s közben igen érdekes beszélgetésnek lettem tanúja, akaratomon ki­wi. Lusztig elvtárs (aki engem edclig még nem ismert) a kért áru csomagolása közben egy fiatal házaspárnak (ahogy ké­sőbb megudtam, Pénzes János­nak. a fiúiskola igazgatójának és feleségének) hévvel magya­rázza a Petőfi Népe megren­delésének szükségességét és ér­deklődik az iránt, hogy hogyan lehetne növelni a megyei lap

Next

/
Oldalképek
Tartalom