Petőfi Népe, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-31 / 307. szám

SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS • KISKUN ' MEGYElv LAPJA vHág proletárjait egyesüljelek t / III. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Ára 50 fillér 1958. DEC. 31, SZERDA A gépnek köszönhetik a szőlőt... A kiskőrösi József Attila Ter­melőszövetkezet kezdetben sző­lővel is foglalkozott. A munka­erőhiány s egyéb munkaszer­vezési okok miatt azonban pár éve lemondtak a szőlőről s az állami tartalékba került. így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a szőlőtermesztéséről híres Kis­kőrös egyetlen termelőszövetke­zete csak szántóföldi növény- termesztést űzött, s éppen a szőlősgazdáknak nehezen tudta emiatt bebizonyítani a nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. Egyebekben azonban fénye­sen bebizonyította, hiszen az idei zárszámadáskor is 47,76 fo­rintot osztott munkaegységen­ként. A szövetkezetben megnőtt a gépi munka becsülete és jelen­tősége. Ez nemcsak azt jelen­tette, hogy a 3004-es kormány- rendelet alapján mintegy 40 000 forint visszatérítésben részesült, mivel az egy katasztrális hold­ra jutó gépi teljesítmény meg­haladta a 3 normálholdat, — hanem azt is, hogy a kézi erő jó része felszabadult a szántó­földekről. Ez a tény olyan döntésre késztette a tagságot, hogy is­mét művelnek szőlőt. A solt- vadkerti határból visszakapott 4 holdon és a tanács által biz­tosított 2500 négyszögölön fog­nak jövő tavasszal munkába, s tervszerűen növelni akarják a szőlőterületet. Megkezdődött a népfront-bizottsági tagok téli oktatása Megkétszerezték termelésüket — 2000 mozaiklap naponta — Kiskunhalason sokan meg­csodálták a nyáron a Natkai- szigeten épült strandvendéglő, cukrászda különleges díszítésű mozaik és cementlapkirakásait. Az érdeklődők kérdésére a ta­nács vezetői elmondották, hogy ezek a szép mintájú épü' .t-és helyiségpadló-burkoló lapok itt készülnek Kiskunhalason a Fa- és Építőipari Ktsz-ben. A szövetkezet vezetőinél tett látogatás során ennél többet is megtudtunk. Király Benő elv­társ, a ktsz főkönyvelőjének tájékoztatása szerint mozaik- és cementlapgyártó részlegük többféle színű és 18 különböző mintájú díszítő- és burkoló­lapot készít. Eddig 1000 darab szép min­tájú cementlapot gyártottak naponta, de ez a mennyiség igen kevésnek bizonyult. Az itt készülő burkolólapok iránt ugyanis olyan sokan érdeklőd­nek, hogy a TÜZÉP korlátlan mennyiségben is hajlandó át­venni a szövetkezetben gyár­tott mozaik- és cementlapokat. Ez késztette a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Ktsz-t arra, hogy megduplázza termelését Újabb nagyteljesítményű mo­zaikprést rendeltek, s a gyár­tórészleget új, tágasabb helyre telepítették át. A gép a közel­múltban megérkezett. Munká­ba állítása is megtörtént. Ezek szerint januárban már naponta 2000 mozaiklap készül a szövet­kezetben. AZ 1958. ÉV KÜLPOLITIKAI , MÉRLEGE (2. oldal) MIT KAP A FALU 1959-BEN A NÉPI ELLENŐRZÉS SZÁMÍTANAK RÁJUK (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL LILI BÁRÓNŐ (4. oldal) A BÉKEKÖLCSÖN- SORSOLÁS EREDMÉNYEI (5. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ A VILÁG URÁLKÖDÓJA (8. oldal) Megyeszerte megkezdődött a népfront-bizottságok tagjainak téli oktatása. A bajai járás va­lamennyi községében elhangzot­tak már az első előadások, a kecskeméti népfront-bizottság tagjai pedig kedden gyűltek össze a városi tanács vb-termé- ben, hogy meghallgassák Tóth László elnök a népfront-moz­galomról szóló előadását. A kecskeméti járásban ugyancsak a napokban került sor az oktatás megkezdésére. A hetényegyházi iskolában 24 népfront-bizottsági tag hallgat ta meg Martonosi József iskola- igazgató előadását, amelyet filmvetítés követett. Ballőszög községben is több mint 50 szá­zaléka jelent meg a bizottság tagjainak az előadáson. A tanfolyam második elő­adását — mely a nagyüzemi mezőgazdaság helyzetét elemzi világviszonylatban — leghama­rabb, január 5-én Hetényegyhá zán tartják. Ajándékozásra egymillió forint Hosszú idő óta nem volt olyan nagy forgalom a kecskeméti üz­letekben mint a karácsonyi ün­nepeket megelőző napokban. Pe­dig a meglepetésre szánt kará­csonyi ajándékokat nagyon so­kan már december első felében megvásárolták, — mégis sok venni való akadt még az utoisó napokban is. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban mint az, hogy egyedül a kecskeméti Állami Áruházban 1 millió 33 ezer fo­rint értékű áru keit el decem­ber 23-án. Ez az összeg ponto­san 283 ezer forinttal több a tavalyi év ugyanezen napjának forgalmánál. Különösen nagy forgalmat bonyolított le a játék­pavilon és a darabáruosztály, ahol főleg a nylon fehér­neműk, kötöttholmik iránt volt feltűnően nagy a kereslet. Hat millióval terveztek többet, viszont a szükséglet 18 millió 5.5 milliós beruházásra van szükség, amely négy év alatt megtérül összegből szerelőcsarnokot,, épí­tenének és jelentős számú gé­pet vásárolnának. Ez utóbb» egyébként is indokolt, mert a. jelenlegi géppark 80 százalékai régi. Ebben az ügyben az ipar­igazgatóság segítsége máris érezhető, s valószínű, hogy a gépprobléma is megoldódik. Ha pedig a most folyó tárgyalások eredményesen zárulnak, akkor 1960-ban a kibővített gyár í8 millióval többet termel, mint \ Ny enyer és ember Furcsa szó. Én Is akkor hallottam meg láttam is elő­ször, amikor a mel­lettem lépegető Bo- zsó János egyszerre hirtelen 'felcsapott: nézd, ott a nyenye- lés! Utánaszaladt és közelebb hozta a »szerszámos- em­bert, akinek egy hevederrel a hátára volt erősítve ez az ősmagyar hangszer. Dudás Mátyás a nyenyerés ember becsületes neve, Kisalpáron lakik és a Helvéciái Állami Gazdaság dolgozója. A szolgáltatott ze­nét teker ős muzsi­kának hívja, ami a fülnek éppen olyai furcsa, mint a nye- avere elnevezés. De nemcsak a neve. hanem a hangja sem valami megszo­kott. A forgatott koronghoz kapcso­lódó egyszerű fa­billentyűk az ősi primitívségre emlé­keztető hangokat csalnak ki a már alaposan tákolt fa­dobozból. De nincs olyan dallam, amely meg nem szólalna rajta, kivált ha mester a kezelője. Dudás pedig az, hi­szen apjától tanul­ta, aki valamikor Kismatkón majd félévszázadig egy négytagú nyenye- résbandában mu­zsikált. És Dud?' gyakor­lott keze nyomán az ismeretlen hang* szerből a még isme­retlenebb dalok settenkednek elő. »Csak régi taten- gelyes nótát ját­szom, a csiricsárét nem is tudom, de* nem is szeretem.« Aztán még hozzá­teszi, hogy a nye nyeréje száz éves és már a negyedi­ket szaggatja belő­le, de a házasság­ban még az elsőnél tart. S míg kezet fo­gunk, utánunk szól: »Hogyha akarnak az urakj maguknak, akkor Csongrádon még ’ehet kapni«, aztán eltekerődik még egy bús, talán évszázadok óta itt­felejtett dallam. —r—1 Pár perc, s a lemezműhely egyik hegesztője üsszehegcsztve adja át az egyik vasalkatrcszt. 1958-ban, s a beruházott 5,5 millió négy év múlva megté­rül, s egy évben nem 400—450, hanem 800—900 vagon vasszer­kezet kerül az ország különböző területeire. Ezenkívül 400-zal több munkásember talál megél­hetést Kecskeméten. Venesz Károly 'JCiilmn.'Sáqí ejfe.lt Az egyik munkatársunk ja­vasolta: megyénk városaiban és falvaiban rendezzenek »Kiskun­sági esteket«, ahol az érdeklő­dők megismerkedhetnek a fo­lyóirat munkatársaival. Első­ként a kiskunhalasi járási könyvtár értesítette szerkesztő­ségünket; örömmel vállalkoz­nak ilyen est megrendezésére. V sok lakatos jár az ország min­den részében. Távol a család­tól két háztartást vezetni nem kifizetődő dolog. Éppen ezért most azoknak, akik kecskemé­tiek, s itt akarnak dolgozni, le­hetőség nyílik íoglalkeztatottsá- gura. Ugyanis január 1-től 50 új szakmunkással gyarapodik a vállalat. A szakmunkásokon kívül még 50—60 olyan dolgozót is felvesz­nek, akik 6 hónap alatt mint átképzősök kívánnak megis­merkedni a szakmával. Ez amiről eddig írtunk a 6 millióval megnövekedett terme­lésre vonatkozik. És mikorra tudják a kívánt 18 milliós emel­kedést biztosítani? 1960-ra, ha az elképzelések megvalósulnak. A vállalat felettes szerve, a tervhivatal illetékeseivel már tárgyal a gyár fejlesztésének ügyében. Az eddigi elképzelések szerint 1959-ben 5,5 millió fo­rintos beruházással 1960-ban már az 1958. évinek kétszeresét tudná termelni a gyár. Az előbb említett beruházási előnyös Kecskemét városának. Két évvel ezelőtt ilyentájt gond volt, hogy miképp kellene megszüntetni vagy legalább, is I csökkenteni a január első két i hetében várható átmeneti pan- | gást. Ma másfajta gond nyom­na a vezetők vállát. És pedig caz, hogy miképp lehetne a Omegrendelők kívánságait gyor- §san kielégíte'ni. § Ma már ott tartanak, ha kegyetlen vállalat sem küldene gújabb kívánságlistát, az üzem oa meglevők alapján június vé- Sgéig egyfolytában üzemelhet, pfis ami még fontos, a január­iban elkészítendő vasszerkezetek p anyagának 80 százaléka már gbent van a raktárban. Előtör­ődül, hogy egyik napról a má­sikra négy-öt-hat vagon anyag Sgördül be az állomásra, onnan 9a raktárba. S ez az anyagellátás 5csak javul, mert az előre elkül- ő előtt megrendelések lehetővé te­tszik, hogy megszüntessék a öszokványoknak megfelelő anyag- § rendelést, helyette alkalmazzák 9a méretnek és minőségnek meg- § élelőt. Ezáltal kiküszöbölik a Ocsere-bere anyagvásárlást, a fe- §'.es leges ide-oda szállítgatást, s óezáltal csökkentik az egyes X gyártmányok önköltségét. 9 Ugyanilyen fontos az, hogy 5 a termelés emelkedésével együtt gújabb munkáskezek találnak el- üfoElaltságot. Kecskemétről elég Marom vállalatra — köztük a Kecs­keméti Épületlaka­tosipari Vállalatra — hárul az ország lakóházépítési-g ar- építési programjá­ból az épületekhez szükséges vasszer­kezetek elkészítése. És, hogy ez az igény milyen mér­vű, azt már közöl­tük a cikk címé­ben. Most azokról a tervekről kívánjuk tájékoztatni olva­sóinkat, amelyek a jelen problémái, s t\ mcsier, íiju raiaKi baridor — aki ju- falómképpen Csehszlovákiában üdült — a szakma fortélyaira tanitia Riaró Imrét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom