Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-09 / 265. szám

VN KÄS PA BT B AC & -fel SKtyN’";:M ÍGY EI LÁPJA 1958. november 9f vasára«» Qziuemsáqj^k INNEN-ONNAN Til PERC 81UNRT amely felért egy vizsgával G épkocsivezetőnkkel együtt a kapun kívül, az autó­ban várom egyik kollegámat, míg ő — a nevelési ügyekkel foglalkozván — odabenn tar­tózkodik a hetényegyházi »-öreg- iskola-« irodáján. Kellemes őszi délelőtt van, jól esik kissé ki­kapcsolódva élvezni a még elég­gé erős nap melegét. Ám egy­szer csak felkelti figyelmem — a téma. Pedig nem volt szán­dékomban ez iskola tájékáról (rni, s nemcsak azért, mert az Irodában éppen ezzel kapcso­latban folyik most a szó, ha­nem, mert a nap folyamán elég •ok mindent keli még összegyűj- tenem az írásaimhoz másutt A téma azonban nem enged nyugodni. S ami a tolira kí­vánkozik, nem más, mint: 14 kerékpár az udvaron. Szép sor­jában a fához, s egymáshoz tá­masztva mind, és ami különös­képpen megragadja a figyel­mem: a zöme gyermekkerékpár. Tizennégy nebuló tehát nem gyalog jár iskolába! Látszólag nincs ebben semmi különös, főként hogy megtu­dom: egy-két kisdiák három­négy kilométerre is lakik em­berré nevelésének műhelyétől, hát persze, hogy biciklin teszi meg az utat E mlékezetem mélyéről azon­ban oly tisztán lobban fel az övékéhez hasonló gyermek­korom, — szinte feledem, bogy autóban ülök, s az az ér­tésem, vászon tarisznyával az oldalamon rovom az utat ha­zulról az iskoláig, s vissza. Mert harminc évvel ezelőtt amolyan tanyasi-féle lurkó vol­tam magam is. Egy dunántúli pusztáról hat kilométert kellett társaimmal együtt kutyagolnom reggelente, ugyanennyit délutá­nonként. Az uraság szekeret csak november közepétől feb­ruár végéig szokott a rendelke­zésünkre bocsátani, amiben ugyan nem sok volt a köszönet, mert az összezsúfoltságban egy­mástól mozdulni sem tudván, elgémberedett tagokkal érkez­tünk az iskolába, meg haza is. De jó lett volna, ha nekünk is van kerékpárunk! Dehát még látni és alig láttunk néha egyet- egyeti Persze — észrevéve az eddi­giekből a tendenciát — ellen­vethetné bárki, hogy az régen, már három évtizeddel ezelőtt volt, s a kerékpár tömeggyár­tása azóta rohamléptekkel ha­ladt előre, ne akarjam hát min­den áron azt mondani, hogy éppen rendszerünknek köszön­heti ez a tizennégy hctényegy- házi kisdiák, amiért nem gya­log kell iskolába járnia, edig éppen fez utóbbit ál­lítom, S egy érv elegen­dő a rugkapálódzók cáfolatá­nak a megdöntésére, Az «-én időm« után tíz-tizenöt év múl­va is ugyanúgy jártak az isko­lába a gyerekek, gyalog mint én — pedig közben a bicikli gyártása csakugyan fejlődött, viszont az akitori viszonyok ál­landósulása esetén sohasem nö­vekedett volna addig, hogy gyermekeiknek is vehessenek a tanyasi szülők. Ahhoz a rend­szer struktúrájának a megvál­toztatása volt szükséges. Így meditálok magamban, amikor csengetnek, s mint méh­raj a kasból, kirajzanak isme­retlen kisbarátaim az osztály­ból. Sokukon tréningruha van, amilyet én még húszesztendős, ifjúsági evezősbajnok koromban sem vehettem magamnak. S mert éppen a nagyszünetet tart­ják, tízóraiznak is a kicsik. Ki szalonnát eszik kenyérrel, ki a boltban vett sajtot, de csaknem mindegyiküknél van kiadós ha­rapnivaló, •— akinél nincs, az önfeledten labdázik, s látszik a virgoncságán: ő sem ismeri, mi az éhség! Oh, hány szegény zsellérgyerek arca tolakszik elő a képzeletemben, ahogy a har­minc esztendő mélységéből ko­ravénen, irigyen és éhesen lesi.’ gazdagabb társait, amint tömik a bendőt! Sajt a eigarePáb&n Wisconsin állam (Egyesült Államok) kormányzói hivatala nyilatkozatot adott ki, amely szerint megvan a lehetősége, hogy a jövőben a cigaretták szűrőrészének készítésénél saj­tot használjanak fel. A sajtot szagtalanítják, úgy hogy jelen­léte nem lesz felismerhető. A nyilatkozat szerint kísérletkép­pen egyes cigarettáknál a fil­terbe porráőrölt sajtot tettek. Kitűnt, hogy a szűrő eltávolít­ja a cigarettafüst szénkátrány tartalmának 85 százalékát. Ez azt jelenti, hogy 30 százalék­kal kedvezőbb az eredmény, mint a forgalomban levő bár­mely más szűrőberendezésnél és ugyanakkor a sajt alkalma­zása csökkenti a nikotin hatá­sát is­A különleges filtert egyéb­ként azután készítették, hogj a kormányzó felhívást intézet! a lakossághoz: keressenek ú, felhasználási módokat és új piacokat a Wisconsin! sajtnak A* egyetlen lehetőség Az austinl városi kórház fő­ápolónőiének szobájában cseni a telefon. Hogy van Mister McGo­wan? — kérdezi valaki. — A műtét jól sikerült, a láz már alábbhagy. Két napon be­lül már rendesen étkezhet, i egy hét múlva hazamehet De ki beszél ott? Mire az érdeklődő: ■— McGowan. Itt fekszem az ágyban és senkise mondja meg nekem, hogy ml van velem. Helikopter-rendőr A Frankfurt és Mannheim közötti autóút ellenőrzésére a német rendőrség egy idő óta helikoptert alkalmaz. Ezen az útszakaszon ugyanis számos szerencsétlenség történik. A helikopteren tártózkodó rendőr munkáját hangszóró és rádió-« berendezés segítségével végzi. Rendelkezésére áll a helikop­terben két hordágy is, hogy a súlyosabb sebesülteket elszállít­hassa« Rossz háziasszonyok figyelmébe! »Furcellaran«*-nak nevezik azt a Kattegat-ban található, ten­geri moszatból készült porti amely megörvendezteti a világ valamennyi háziasszonyát. Kereskedelmi körök szerint a »Furcellaran« segítségével jó­ízűvé tehető mind a túlfőzött, mind a főtlen éteL Az Egye­sült Államokban — ahol úgy­látszik sok a rossz háziasszon}’, — jelenleg 140 ezer font »Für* cellaran«-t használnak évente. 1946-ban mindössze 65 ezer font mennyiséget készítettek ebből a fontos, háziasszonyo­kat segítő anyagból, az ez évi termelés minden valószínűség szerint elért az 1 millió fon­tot Majd kiderül a vsitatásnáJ Egy Carlo Bottá nevű, 39 es» tendős férő bejelentette au olasz televíziónál: szívesen részt- venne a »Dupla vagy semmi­játékban, ha a televízió el­jönne hozzá, mivel neki jelen­leg nincs módjában a televí­ziós központot felkeresni. —« .Ugyanis vizsgálati fogságban ül. Szakterülete a büntetőjog, amelyben állítólag különösen jártas. — Bottának rövidesen egy 11 millió lírás csalás mi- 'att kell m bíróság előtt felelni«. V Akar pénzt keresni? — / Sétáltasson kutyát! ( Az angUtri Ksaex grófságban /levő Theydon Bods-ban lakik ŐJosephine és Judüti WanstalL (Mindketten rajongnék a kutyá­ikért, de természetesen a zseb« /pénzért is, amely azonban min­idig kevés. Elhatározták tehát, (hogy »kutyasétáltatást szolgá­latot « létesítenek. Minden sé- )táltatásért 1 shillinget kémek) \A szolgálat remek kereseti fór- írásnak bizonyult. \ Illatosított szemét j New York egyik részében egy 'szemétgyűjtő magánvállalat, j amely 25 ezer család hulladé­kát gyűjti össze, olyan készülék­kel kezdett kísérletezni, amely fertőtleníti és illatosítja a sze- métládákat, ) A vállalat egyik szemétgyűjtő (teherautóját ezzel a készülékkel (szerelték fel és ez kísérletkép­pen levendula-illattal szagosítja /a szemét ládákat, ) I ( A világ legkisebb festménye \ Emst Schachner nyugatnémet (festőművész azt állítja, hogy 'a világ legkisebb festménye az )ő műve. Nemrég elkészült olaj­festményének mérete 8x10 milH- ^méter, A kép német tájat áb- ) rázol; ) Schachner elmondotta, hogy .ezzel a teljesítményével le­győzte August Diterich nevű ) művésztársát, akinek a festmé­nye 13x10 milliméter és aki .hosszabb időn keresztül tartotta 'a legkisebb festmény elkészítő­dének büszke címét... ^. ....... ■ Faxon Ktri * A. Magyar Szocialista Munkáspárt ) Bács-Klskun megyei napilapja aserkceztl: a szerkesztő Mrottaig ) Szerkesztőség! Kecskemét. Széchenyi tér I. szám ) Telelőn! 25—16. 26—19, U—22 ) Felelés kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: ! Kecskemét. Szabadság tér Pa . Teletop: 17—09 1 Előfizetési díj egy hóra 11 Ft I Előfizethető és megvásárolható bármely postahivatalban I és kézbesítőnél. , Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét; — Telefon 15-29. 27-49 Felslőa gaza Szilre Béla igazgató Japánban 24 esztendő óta nem volt olyan szörnyű erejű táj­fun mint most. A vihar, amely Japán két részében pusztí­tott, 3000 halottat követelt, és több mint 4000 azoknak a száma, akiket máig sem találtak meg. Félmillió ember ma­radt fedél nélkül. Különösen nagy volt a pusztítás a Tokió­tól 130 kilométerre fekvő Izu-félszigeten, ahol az óránként 100 kilométeres sebességgel száguldó orkán óriási árvizet akozott. Képünkön lto városka egyik utcája látható, a táj­fun elvonulása után. A Szovjetunióban sikeresen fejlődik az orvostudománynak az az ága, amely a halál titkával fog­lalkozik, s azt ku­tatja, hogyan lehet visszatérni az élet­be. Amikor a lég­zés, a szív működé­se megszűnik — ez a klinikai haláL öt­hat perc múlva be­áll a biológiai halál is- Ez idő alatt a tu­dósok által kidolgo­zott módszerek se­gítségével sok eset­ben vissza lehet jut­tatni a »halottat« az életbe. Moszkvában több mint húsz éve mű­ködik a fiziológiai kísérleti laboratóri­um, amelyet Vlagyi­mir Nyegovszkij, az ismert szovjet pa- tofiziológus vezet A professzor tudomá­nyos- munkatársai többezer kísérletet végeztek kutyákon, majmokon és más állatokon. Eredmé­nyes módszert dol­goztak ki arra, hogy a klinikai halál után hogyan lehet feltá­masztást elérni. Az orvosok vérátöm­lesztést végeznek, mesterséges légzést alkalmaznak, masz­MTÍrnr.TÓ|f p gZÍVetnJ4 M eglátják az autót ezek at hetényegyházi emberkék,! s máris körülveszik, ♦ — Néé, Moszkvics — állapít-! ja meg hirtelen ránézvést egyi-f kük. J — Jó kocsid ötvenezer forint* — hagyja rá a másik, az árat! még a korábbi időből tudva» (azóta emelkedett az autó ára,! de ez legyen a község apraja-! nagyjának legnagyobb gondja).J — Azt a drótot kell meg-? nyomni a kormánykeréknél, J hogy dudáljon — így a harma-i dik, s itt elszégyellem magam,! mert bár számos utat megtet-í tem a Moszkvicson, ezt eddig? magam sem tudtam (szekundax a megfigyelőképességemnek), | S zó, ami szó: ez a tíz perc! szünet felért egy vizs-! gávaL Tanyasi gyermekeink* gondtalan életével, felvilágosult-i ságával rendszerünk vizsgázott! a múlttal szemben. És kitűnőre!! Tarján István í govszkij professzor és Valentyina Szo- boljeva, az orvostu­dományok kandidá­tusa egy majommal végeznek kísérletet, módszereik tökéle­tesítésére. Második képün­kön Marija Z. fia­talasszonyt mutat­juk be, akit az or­vosok szülési komp­likációk után a kli­nikai halálból hoz­tak vissza az életbe. speciális módszere­ket alkalmaznak, hogy ismét megin­dítsák a szívizmok működését. A szov­jet klinikákon és kórházakban széles körben ismert ez a módszer, s ezrével nő azoknak a szá­ma, akiket a halál­tusa és a klinikai halál után hoztak vissza az életbe. Első képünkön: Vlagyimir Nye­sni -.IMMOT" ** MM? Vissza az életbe

Next

/
Oldalképek
Tartalom