Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! t : ZlAGYAQ SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS - *ÍSKUNJ MEGYEI LAPJA HL ÉVFOLYAM, 282. SZÁM Ära SO fillér 1958. NOV. 29, SZOMBAT í Nagy értékeket takar a homok, a mi feladatunk, hogy feltárjuk kincseit — Tanácskozás a menyei pártbizottságon — ÉRDEKES PRÓBÁLKOZÁS (3. oldal) AZ IPAROSODÓ- KISKUNHALAS ÜZEMEIBEN (3. oldal) UTAZÁS ÓRABÉRÉRT | (3. oldal) • A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ I JÖVÖ HETI MŰSORA 1 (4. oldal' 2 HARC A NÍLUS I VIZEIÉRT <5. oldal) | PIACI ÁRAK (5. oldal) \ SPORT * (5. oldal) t A JÖVÖRE IS { GONDOLNAK... (ti. oldal) | BAJAI HÍREK (tí, oldal) ++•**•+•** wwm»wwwwmM«i ««<»■.. git felülmúló összeg jut a nem­zeti jövedelemből a mezőgazda­ság fejlesztésére. Különösen sok új géppel szaporodik a felsze­relés. Ez nagyon időszerű. Olyan gépekre van szükség, amelyek alkalmasak a homok megműve­lésére. A telepítéseket úgy kell végrehajtani, hogy megfelelje­nek a gépi művelés feltételei­nek. Nem mindegy az sem, hogy milyen fajtákat telepítünk. Figyelembe kell venni a talaj- szerkezetet, az éghajlati adott­ságokat, azt, hogy a fajta megszo­kott-e már azon a vidékon. Ren­geteg probléma merül fel a ta­lajjavítás, öntözés terveivel kap­csolatosan. Hangoztatta Magyari elvtárs, hogy kísérleti, tan-, valamint állami gazdaságainkban, azon­kívül egyes jobb termelőszövet­kezetünkben „mintahelyzetet” kell teremteni, vagyis olyan mintaszerű gazdálkodást szük­séges megvalósítani, hogy abból tanuljanak más termelőszövet­kezetek, egyéni gazdaságok. Foglalkozott a szakoktatás fontosságával. Felhívta a figyel­met arra, hogy megfelelő szaktudás nélkül nincs előrehaladás, ezzel kapcsolatban több konkrét javaslatot tett. Bajcsi Ede elvtárs, a Földmű velésügyi Minisztérium növény- termelési főigazgatója hangoz­tatta, hogy rövidesen megjelenik egy rendelet a szőlő- és gyü­mölcstelepi tesek renciezesevei kapcsolatban. Hangsúlyozta: a megyében számottevő le­hetőségek vannak az öntö­zés fejlesztésére. A távlati terv szerint 1975-ig nyolcezer katasztrális holdon valósítanak meg nagyüzemi ön­tözéses gazdálkodást Bács me­gyében. Ez nem végleges szám, valószínű ennél több lesz. Fi­gyelemre méltó az is, hogy ugyancsak az említett időpon­tig 15 ezer katasztrális hold ho­mokon üzemi és 40 ezer kataszt- rális hold homokon pedig gaz­dasági fásítást hajtanak végre. A meglévő legelőterületek 10 százalékán már 1905-ig befeje­zik a fásítást. Nagyon biztató volt. amit Ma­ros újvári Gyula elvtárs, az FM gépállomási főigazgatója mon­dott. Arról számolt be, hogy a homoki gazdálkodás gé­pesítésének elősegítése, ér­dekében több ezer homoki traktorról, függesztett eké­ről, valamint jelentős szá­mú eszközhordozó traktor­ról gondoskodnak. Ismeretes, hogy a homok spe­ciális gépeket kíván. Ennek ér­dekében jelentős mennyiségű külföldi gép van jelenleg is ki­próbálás alatt. Ha beválnak, importálnak belőlük. A gépesítés fontosságát han­goztatta Erdőst József elvtárs, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetője is. Nagy- (Folytatas a 2. oldalon) Az MSZB1 elnökségi ülése . A Magyar—Szovjet Baráti; Társaság szerdai elnökségi ülé­sén megtárgyalta a szervezet eddigi tevékenységét és a /cözel-1 jövő feladatait. Szabó Lajos] elvtárs, a megyei párt végrehaj-3 tóbizottság osztályvezetője, Szűcs] Béláné, a megyei nőtanács mun- j katársa, Farkas József, a megyeit béke-bizottság titkára és a többi{ elnökségi tag hozzászólásábólj kiderült, hogy a társaság városii és falusi szervezetei általában] jól dolgoztak az elmúlt időszak-] ban. Az értekezleten több fon-j fos határozat született. 50—601 főre bővítik a megyei elnöksé-\ get és ugyanakkor egy kisebb] — könnyebben mozgatható —j bizottságot is alakítanak. Elké­szítették a márciusban kezdődő] barátsági hónap munkatervét is. j £ *• SZOLC/ÁL.ATI LAKÁSOK FÉLMILLIÓS KÖLTSÉOQEL KITÜNTETÉS Vállalataink egész sorát em­líthetnénk megyénkben, ahol egyik vagy másik fontos mun­kahely betöltetlen. Oka legtöbb­ször ilyenforma; jelentkező vol­na, meg is felelne, de nem tu­dunk számára lakást biztosíta­ni. Ez a helyzet a tanácsi vál­lalatokra is jellemző. A Kecskeméti Téglagyár Vál­lalatnál lakáshiány miatt hosz- szabb idő óta nincsen műszaki vezető. Faragó János elvtárs, a Vágóhíd Vállalat igazgatója, de több vezetóállású dolgozó is évek óta Kecskemétről jár át Kiskun­félegyházára. Lujkó József, a Délbács megyei Téglagyár Vál­lalat igazgatója és Venczel Ja­kab, a Szeszipari Vállalat veze­tője rendszeresen úton töltik a • hét végét. Mind a két elvtárs más megyéből jár munkahét lyére. A megyei tanács végrehajtó- bizottsága, hogy ezen az áldat­lan helyzeten változtasson s a vállalatok vezetését ezzel is se­gítsen továbbjavítani, több szol­gálati lakás építését határozta el. A szakszervezetek illetékes területi bizottságaival történt: közös megállapodás szerint 1959- ben a Kecskeméti Téglagyár Vállalatnak Kecskeméten, aDél- bács megyei Téglagyár Vállalat­nak Baján, a Megyei Vágóhíd ! Vállalatnak Kiskunfélegyházán,- a megyei Szeszipari Vállalatnak pedig Kiskőrösön épül szolgálati lakás. A kivitelezés költségeire félmillió forintot szavazott meg a végrehajtóbizottság. állomány fejlesztése felé. A súlyszaporodások mindenütt jók, az egy tehénre eső tejhozam pedig a bácsborsódi Űj Élet Tsz-nél 2798 liter, Vaskúton a Petőfi Tsz-nél 2614 liter. A sü- kösdi Vörös Zászló Tsz-ben 100 kát. holdra 29 számosállat jut! Ncgy termelőszövetkezet juhte­nyésztésbe kezdett, így a bács­borsódi Üj Élet, az érsekcsa- nádi Búzakalász, valamint a garai Dózsa és Rákóczi Terme­lőszövetkezet. cAtikéi a, izejrkeizt&iéqlxai A Petőfi Népe belpolitikai ro­vatának meghívására november 27-én, csütörtökön este néhány városi vezető, üzemi dolgozó je­lent meg a szerkesztőségben és sok hasznos ^javaslattal, ta­náccsal éltek a lap munkájával kapcsolatban. Különösen nőkkel kapcsolatos problémákról volt szó, melynek során szóba került az időszaki munkások helyzete^ valamint óvodai és nevelési problémák ía. Nagybaracskán a Rákóczi, és Hercegszántón az Űj Élet Ter­melőszövetkezetekben megtar­tották a zárszámadó közgyűlé­seket. A Rákócziban 41,38 fo­rint, az Űj Életben pedig 49,31 forint volt egy munkaegység értéke. November 27-én a fel- sőszentiváni Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben tartottak zárszámadási közgyűlést. Erre meghívták a környező köz­ségek szövetkezeteinek képvise­lőit, valamint sok egyénileg dolgozó parasztot is. Meg kell állapítani, hogy a bajai járásban a termelőszövet­kezetek jövedelmét nagyban nö­velte a 3004-es rendelet áltál biztosított többféle kedvez­mény. Ez járási viszonylatban a befejezett építkezéseknél 25 ezer, silóépítéseknél i'2 ezer, talajjavítási munkálatoknál 74 ezer, műtrágya használatánál 592 ezer, a még folyó építkezé­seknél 270 ezer, gépállomási kedvezményeknél pedig 1 millió 400 000 forint többletjövedelmet jelentett a szövetkezeteknek. Tapasztalni lehet, hogy a szö­vetkezetek nagyobb figyelem­mel fordultak az idén az állat-1 A ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK a bajai járás tss-eine i fejlődését mulatják dón töltöttem, majd a faluvil­lamosításhoz kerültem. Hosszú ideig a Dunántúlon dolgoztam, Kehidára, Kustárra, Barátfalvá- ra, megyénkben pedig Csen­gődre vezettük be a villanyt. Lélegzetvételnyi szünetet tart. Szerszámait táskába rakja, az­után folytatja: — Kecskemétet katona éveim alatt ismertem meg. Nekem tet­szik ez a város. Talán egyetlen olyan utcája sincs, amelyben még nem jártam volna. Jelenleg r villanymérők működését el- enőrizzük. Négy társammal az ;v végéig 450 fogyasztót látoga­tunk meg. Innen az Autó- cs répjavító Vállalathoz, azután 'zendrei Józsefhez, majd a mé- leslaposi iskolához megyek. So­rát kerékpározok, gyalogolok, de azért én szeretem a szakmá­mat. Nagyon szép foglalkozás ez. Vállalatunk vezette be a villanyt a kecskeméti Szabad Nép Ter­melőszövetkezetbe, mi kapcsol­tuk be az áramot a Rákóczi úti új házakba. — A PÁRT SORAIBA pedig azért jelentkeztem, hogy még hatékonyabban szolgálhassam a dolgozók ügyét, a szocializmus építését. Szinte ki sem tudom mondani, hogy milyen nagy öröm ért, amikor megkaptam a piros tagjelölt-könyvemet. Jó kommunista akarok lenni. N. J. Németh Wíibaiy elvtárs a vil­lany árammérő működését ellenőrzi. tetű, ügyeskezü fiatalember, A műhelyben bekapcsolják a villanymotorokat, működni kezd a kompresszor, hosszú, kemény acélcsíkot csavar az eszterga és kellemetlen zörejjel koptatja a vasat a köszörű. — Mióta dolgozik a szakmá­ban? — Idestova több mint tizenöt éve. Tanuló éveimet Csonerá­HORVÁTH IMRE, a DÁV kecskeméti kirendeltsége, vala­mint az erőmű üzemi pártszer­vezetének titkára és Mészáros Károly elvtárs, a vállalat veze­tője írta alá Németh Mihály vil­lanyszerelő tagjelöltfelvételi kérelmét. Becsületes, szorgalmas, rendes családi életet élő ember, megér­demli a bizalmat — mondták az ajánlói azon a taggyűlésen, amely a kommunisták soraiba Ikerülését vitatta meg. Azt is el­mondották, hogy a szakszerve­zetben mindig példamutatóan elsők között járt társadalmi munkában és a dolgozók üzemi bizottsági tagnak is megválasz­tották. A taggyűlés sokoldalúan meg­vitatta Németh Mihály kérel­mét és végül tagjelölt felvétele mellett szavazott szeptember vé­gén. Azóta két hónap telt el. Né­meth elvtárs megkapta tagjelölt igazolványát és nagyobb kedv­vel, lelkesedéssel tevékenykedik a társadalmi életben, még szor­galmasabban, kommunistához méltó öntudattal végzi munká­ját. Németh Mihály elvtársat mun­ka közben találom a Bajcsy- Zsilinszky utcai garázs udvarán. Az ipari árammérő működését ellenőrzi. Elevenmozgású, élénk tekln­A megye szántóterületének fele homok. A felszabadulás előtt — a szőlő- és gyümölcs­termelés kivételével — külter­jes gazdálkodás folyt a homokos területeken. A szocialista nagy­üzemek létrejötte es egyre na­gyobb térhódítása után a ho­moki gazdaságok termelésében állandó felfelé ívelés tapasztal­ható. Van azonban még számos gátló körülmény, amely akadá­lyozza a gyorsabb fejlődést, er­ről, valamint a további tervek­ről tanácskoztak országos és megyei vezetők csütörtökön a megyei pártbizottságon. Arról beszélgettek, hogy miként le­hetne okos elgondolások meg­valósításával gyorsabban előse­gíteni a homoki gazdálkodás fejlesztését. Magáról az értekez­letről már közöltünk rövid tá­jékoztatást, az alábbiakban rész­letesebben szólunk e témáról. Érdekes vita alakult ki a táv­lati tervről és az ezzel kapcso­latos problémákról. Magyari András elvtárs, a földrrtűvelésügyi miniszter he­lyettese hozzászólásában felvá­zolta, hogy milyen lényeges kér­déseket kell megtárgyalnia az értekezletnek. Legfontosabb fel­adat, hogy a parasztságot meg­ismertessük elgondolásainkkal, terveinkkel és azok el is fogad­ják, egyetértsenek velünk. Szólt arról, hogy fontos feltétel a szükséges beruházások biztosítása. A következő években az eddi­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom