Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

?. oldal 1958. november 29. szombat Tanácskozás a megyei pártbizottságon jK (Folytatás az 1. oldalról) «vonóerejű gépekben van hiány, amelyek alkalmasak szőlő- és gyümölcstelepítések előkészíté­sére. Égető probléma az állat­tenyésztés gépesítése is. Ez utóbbival jelentősen csök­kenteni lehetne az emberi mun­kaerőt és a fiatalok is szíveseb­ben vállalnák a jószággondo­zást. Különösen termelőszövet­kezetekben fontos ez a problé­ma. Hangoztatta, hogy a nö­vényvédelem megerősítése is egyre sürget. A Tassi Növény­védő Állomás gépparkját sür­gősen ki kell bővíteni. Sarok Antal elvtárs, a megyei tanács végrehajtóbizottságának elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy évről-évre több ezer hold szőlőt és gyümölcsöst telepítenek a megyében, de a járulékos beruházásokról, pincék, présházak, tárolő­és feldolgozó helyek léte­sítéséről vajmi kevés szó esik és ezek építésére beruházásról, anyagi fedezetről nem gondoskodnak az illetékesek. Az állattenyésztés fejlesztésé­ről szólva megemlítette, hogy a német-öves sertések nagyon jól beváltak a megyében. Ezek el- szaporítását javasolja. Egyben azt is, hogy a Bugaci, valamint a Hildpusztai Állami Gazdasá­gokon kívül egyes termelőszö­vetkezeteket is jelöljenek ki törzstenyésztő gazdaságoknak, Bank Gyula elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztály- vezetője elmondta, hogy a megye 34 termelőszövetkezetében, ahol már számottevő szőlő- és gyü­mölcstermesztés folyik, ötéves távlati tervet dolgoznak ki a nagyüzemi szőlő- és gyümölcs- termesztés kialakítására. Foglalkozott a megye egyik legnagyobb gondjával, a talaj­erőutánpótlással. Azzal a kérés­sel fordult az illetékesekhez, hogy a megye tőzegtelepeinek termését kizárólag a me­zőgazdaság rendelkezésére bocsássák. Adjanak azonkívül több műtrá­gyát a tervezettnél és segítsék elő a somkóró nagyobbmérvű termesztését további kedvezmé­nyekkel, mert ez utóbbi, mint zöldtrágya igen jelentős a ho­mok talajjavításának szempont­jából, Mészöly Gyula, a Duna—Ti­sza közi Mezőgazdasági Kutató- intézet igazgatója a korai zöldségtermesztésre hívta fel a figyelmet. Több segítséget kért a kormány­zattól a kutatómunkához. Ah­hoz, hogy megfelelően tudjanak kísérletezni, sokkal nagyobb te­rületre, valamint jobb gépi fel­szerelésre van szükségük. Magyari András elvtárs vége­zetül összefoglalta a felvetett problémákat, többször hangsú­lyozta, hogy sok hasznos javas­lat hangzott el a megbeszélésen. A hozzászólások is bizonyítot­ták, hogy milyen hatalmas le­hetőségek vannak a megye szőlő- és gyümölcstermesztésének fej­lesztésére. A nagyüzemi gazdálkodás olcsóbbá teszi a terméke­ket, amely az eladónak és a fogyasztónak egyaránt érdeke. Ha olcsóbban termelünk, köny- nyebben tudunk exportálni is. Hatalmas kiviteli lehetőségeink vannak csemegeszőlőből, kajszi­ból, meggyből, korai zöldségfé­lékből. Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára zárszavában han­goztatta, hogy sok hasznos prob­lémáról tárgyaltak, amelyek sürgős megoldásra várnak. Megköszönte a támogatást, amit a Földművelésügyi Minisztérium részéről eddig kaptak és kérte, hogy a jövőben is adjanak se­gítséget. Sok minden hosszú idő óta vár megoldásra, többek kö­zött a gépesítés. Ez utóbbiban gyökeres fordulatra van szük­ség az előrehaladás érdekében. Végezetül hangsúlyozta, hogy sok értéket takar a homok, a mi feladatunk, hogy fel­tárjuk kincseit, s ez összefogással, együttes erő­vel sikerülni is fog. A megbeszélés résztvevői ez­után ellátogattak a Helvéciái Állami Gazdaságba, ahol gya­korlatban tanulmányozták a ho­moki mezőgazdasági nagyüzem gépesítését. K. S. Új szakasz a berlini helyzetben Csütörtökön a Berlinnel kap­csolatos helyzet új szakaszába érkezett. A Szovjetunió a nyu­gati hatalmaknak, a Német Szö­vetségi Köztársaság, valamint a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának küldött jegy­zékében kifejtette a Berlinnel kapcsolatos helyzet rendezésére kidolgozott terveit. A jegyzék szövegét megküldték mindazon országok kormányainak. ame­lyekkel a Szovjetunió diplomá­ciai kapcsolatot tart fenn, vala­mint a többi ENSZ tagállam kormányainak is. A Berlinről szóló legújabb jegyzékkel kapcsolatban Moszk­vában sajtóértekezletet tartot­tak, amelyen Hruscsov válaszolt a szovjet és a külföldi, köztük több nyugati újságíró kérdései­re, A szovjet miniszterelnök hangoztatta, hogy a Szovjetunió a reális helyzetből kiindulva szeretné megoldani a berlini problémát. A realitás pedig az, elismerni a Németországban ki­alakult helyzetet és saját kor­mánnyal, saját gazdasági és ál­lami rendszerrel rendelkező nyugat-berlini demilitarizált sza­bad várost létrehozni. Hruscsov közölte, hogy a Szovjetunió fél évig nem kívánja megbontani a fennálló helyzetet. Ez a termi­nus abban az esetben érvényes, ha a nyugati hatalmak nem fo­lyamodnak provokációhoz. Ha ez idő alatt nem tudnak meg­egyezésre jutni, akkor a Szov­jetunió a tervbe vett intézkedé­seket a Német Demokratikus Köztársasággal való megegyezés útján valósítja meg. A szovjet kormányfő külön­böző kérdésekre válaszolva le­szögezte, hogy a szovjet kor­mány mindenképpen kitart a jegyzékben foglaltak mellett és arra törekszik, hogy a szabad város megteremtése esetén az áttérés síma, akadályoktól men­tes legyen. Ha az Egyesült Ál­lamok egészében elveti a javas­latot, úgy nincs miről tárgyalni a berlini kérdést illetően. Ha azonban csak egyes részleteket nem fogad el, kiegészítésekről, változtatásokról a Szovjetunió Kész tárgyalni az elkövetkezen­dő hat hónap folyamán. A Német Demokratikus „KgZi társaság kormányához intggptt szovjet jegyzék a nyugati álla­mokhoz intézett jegyzék meg­állapításain túl több fontos ja­vaslatot tartalmaz. A Németor­szág megszállási övezeteiről és Nagy Berlin irányításáról szóló 1944-es megegyezés és a vele kapcsolatos kiegészítő egyezmé­nyek a jelenlegi helyzetben ér­vényüket vesztették — hangoz­tatja a jegyzék, majd így foly­tatja: A Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása fel­tétel nélküli tiszteletbentartásá- nak elveitől vezérelve a szovjet kormány átadja a Német De­mokratikus Köztársaság szervei­nek mindazokat a funkciókat, amelyeket eddig a szovjet szer­vek gyakoroltak. Ennek az a célja, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság maga foglal­kozhassak a területét érintő kérdésekkel. A Szovjetunió Németország­ban állomásozó fegyveres erői­nek képviselői és más szovjet hivatalos személyiségek Nyugat Berlin megszállását illetően minden kapcsolatot megszüntet­nek a három nagyhatalom meg­felelő képviselőivel. Tervbe vet­ték a berlini szovjet katonai pa­rancsnokság megszüntetését és a szovjet őrségi alakulatok ki­vonását Berlinből. A szovjet kormány fél év múlva valósítja meg ezeket az intézkedéseket — állapítja meg a jegyzék és hoz­záteszi: — Célszerű lenne, ha addig a Szovjetunió és a Né­met Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségei válná­nak egymással. MOSZKVA. A szovjet külügy­minisztérium meghívására Bécs- ből Moszkvába érkezett Su- bandrio, az Indonéz Köztársa­ság külügyminisztere. A vnuko- voi repülőtéren Subandriot Szemjonov külügyminiszterhe­lyettes fogadta. Tizennégy éve szabad Albánia 1944. november 29-én Európá­ban még ágyuk dörögnek, repü­lőbombák robbannak, de Albá­niában már hallgatnak a fegy­verek. Romokban hever az or­szág, felpereseit falvak, felrob­bantott hidak és épületek, fris­sen hantolt sírok ezrei jelzik a pusztító háború útjait. Az arco­kon azonban öröm, remény és bizalom ragyog: Albánia, ez a sokat szenvedett, elnyomott és elmaradott kis ország, kivívta szabadsagát. Közel három évig tartott a fegyveres harc, a szabadságsze­rető, bátor kis nép legragyo­góbb haditette. Az olasz fasisz­ták már több mint másfél éve megszállás alatt tartották az országot, amikor szárnyra kelt a hír, hogy 1941. november hó 8-án megalakult az Albán Kom­munista Párt. Harcba hívott a fasiszta megszállás ellen, az or­szág és a nép szabadságáért. Mussolini Olaszországának ka­pitulációja után az Albániába bevonuló németek már hetven­ezer létszámú albán hadsereg­gel találták szemközt magukat. Egyetlen nagyszabású offenzívá- vaí akarták szétzúzni a nép el­lenállását, amelyik kudarcba fulladt. Az albán nemzeti fel­szabadító hadsereg Enver Hod- zsa vezetésével 1944. november 29-én az egész Albániából ki­verte a fasisztákat ős két albán hadosztály jugoszláv földön ül­dözte tovább a hitleri csapato­kat. A felszabadított területeken megalakultak az antifasiszta nemzeti felszabadító tanácsok, a demokratikus államhatalom első helyi szervezetei. Demokra­tikus választások, földreform, alkotmány, a népköztársaság ki­kiáltása, államosítás, tervgazdál­kodás jelezte azt, hogy az albán nép elindult az anyagi és kul­turális felemelkedés utján. Az igazi felemelkedést a kétéves terv, majd az első ötéves terv, s később az 1956-tól 1960-ig ter­jedő második ötéves terv hozta meg. Albánia a legkisebb európai népi demokrácia ragyogó pél­dája annak, hogy mire képes egy kis nép, ha egyszer sikerült leráznia rabláncait és a marxis­ta-leninista párt vezetésével a szocializmus útiára lépnie. NAPTAR: 1958. november 29, szombat. Névnap: Noc. Napkelte: 7 óra 08 perc. Napnyugta: 15 óra 56 perc; * A NAP HUMORA Előfordul az ilyesmi... Kovács késő éjjel kissé be­csípve megy haza. Felesége mér­gében pof on vág ja. Kovács néz egy pillanatig, aztán így szól: — ,És valamikor ezt a kezet kértem én meg. * — Gyermekgyógyász főorvos járja jövőre megyénk falvait, vá rosait — a megyei tanács hatá­rozata alapján. Remélhető, hogy ezzel az intézkedéssel tovább javul a közegészségügyi hely­zet. — A szegedi Nemzeti Szín­ház művészei Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című vígjátékát mutatják be decem­ber 4-én Kiskunhalason. — A Kecskeméti Asztalos Kisipari Termelőszövetkezet de­cember 6-an ünnepli fennállá­sának tizedik évfordulóját. — Jól elünk... 11 vagon ecet, 81 mázsa paprika, 10 mázsa pörköltkávé, 578 kilogramm tea fogyott el októberben megyénk­ben. — Gondoltak a télre a hel­véciai Szabadság Tsz tagjai, akik számosállatonként 9 köb­méter takarmányt silóztak. Ez országos vonatkozásban is jó eredmény, — 913 ezer pár téli gumici­pőt, csizmát gyárt az 1958— 1959-es téli idényre a Nagyté­tényi Gumigyár. — ízléses, kádra és mosdó­állványra erősíthető szappan­tartók érkeztek az üzletekbe. — 57 kisdobost avattak a kö­zelmúltban a csátaljai állami általános iskola úttörőcsapatá­ban. Azóta a kisdobosok kék­nyakkendőt hordanak és meg­élénkült az élet az úttörő ott­honban. (Rökl József leveléből.) Kecskeméti anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: ördög Katalin (Tímár Erzsébet), Balogh János (Kávai Róza), Bíró Sándor (Pász­tor Judit), Zsámboki Mária (Kállai Mária), Kerekes György (Takács Katalin), Szarvas Irma (Zelenyanszki Irma). MEGHALT: Komjáti Mária 3 hónapos. A lottó e heti öt találatos szelvénye: 1, 5, 31, 34, 57 — 3834 forintot sikkasztott Fekete Ferenc 35 éves petőíi-. szállási lakos, volt postai kéz­besítő. 1958 márciusától kezdve a pénzküldemények egy részét nem adta át a címzetteknek, hanem — miután azok nevét a postautalványra hamisította — saját maga költötte el, A kiskunfélegyházi járásbíróság Surányi-tanácsa egy évi, és hat hónapi börtönnel büntette. — Több mint egymillió mű­tétet végeztek a 175 éves Ró­kus kórházban* — Amerikai képzőművészek egy csoportja több mint egy hónapot töltött a Szovjetunió­ban. — Összesítettek a termelő- szövetkezetek 1959. évi beruhá­zási terveit. Ebből kitűnik, hogy különösen a mélyépítési igény nőtt meg. Több mint kpt- szerannyi halastavat létesíte­nek például, mint az idén — 70 méter mely szakadékba ugrott és életben maradt Milo- csovics Uzsicska Pozsega kör­nyéki fiatalember. Az életunt fiatalember, aki csak kisebb Sé­rüléseket szenvedett, több mint száz órát töltött a szakadék mélyén, míg kétségbeesett hoz­zátartozói rátaláltak. — A Szakszervezetek Magyei Tanácsa Művelődési Otthoná­nak vezetősége szerdán ülést tartott, Az 1959-es munkaterv­ről, s az öntevékeny csoportok irányítóinak feladatairól be­szélgettek. — Eredményes politechnikai oktatás folyik a Zrínyi Ilona általános leányiskola V. osztá­lyában. Hetente két órán ke­resztül kézügyességfejlesztő fel­adatokat oldanak meg Bozsó Antal és Kristóf Andrásné ne­velők vezetésével. — Félegyházán a Kiskun Múzeumban ünnepélyes keretek tek között nyitották riieg a Ta­nácsköztársaságra vonatkozó dokumentumokból összeállított kiállítást. A látogatók megille- tődötten vonultak el a Vörös Újság, a Félegyházi Proletár fennmaradt számai, Némedi Varga Sándor elvtárs fényképe és a hirdetmények előtt. — 1960-ban jelenik meg a második világháborúra vonat­kozó külügyminisztériumi do­kumentumokat tartalmazó kö­tet. — Juhász Ferenc elvtárs, a Pedagógus Tudományos Intézet helyettes igazgatója utazott Kecskemétre a beteg Ortutay Gyula helyett a pedagógiai elő­adássorozatot megnyitó rendez­vényre. Több mint kétszázan tapsoltak a sok hasznos isme­retet nyújtó előadás után. — Jaj a rossz fogaknak! Rendszeres »iskolafogászat« működik Izsák, Helvécia és Ti- szakccske községekben. Új tanulási forma indul az idén a gazdaságpolitikai tanfolyam megrendezésével. Ennek célja, hogy a politikai gazdaságtan alapvető tételeit ismerő gazda­sági vezetőknek segítséget nyújt­son napi gyakorlati munkájuk ellátásához. A gazdaságpolitikai tanfo­lyamnak ipari és mezőgazdasági tagozata van. Ennek megfele­lően ipari üzemek vezetői, mér­nökei, művezetői, szakszervezeti és pártszervezeti vezetők, más­részt az állami gazdaságok, gép­állomások igazgatói, a termelő- szövetkezetek elnökei, agro- nómusai, a tanácsok mezőgaz­dasági kérdésekkel foglalkozó vezetői stb. vesznek részt a tanfolyamokon. Megyénkben hat ipari tago­zatú és 9 mezőgazdasági tago­zatú gazdaságpolitikai tanfolyam indul. Az ipari tanfolyamok: gazdaságpolitikánk főbb kérdé­sei és a hároméves terv, a gaz­daságvezetés tökéletesítése a de­mokratikus centralizmus alap­ján, a munka termelékenysége és az önköltség, valamint bél­rendszerünk és az anyagi ösz­tönzés című témákat dolgozzák fel ebben az évben. A mezőgaz­dasági tanfolyam résztvevői ag­rárpolitikánk legfontosabb kér­dései néhány fontos párthatáro­zat és rendelet tükrében, az egyszerű szövetkezeti formáié szerepe a mezőgazdaság szocia­lista átalakításában, a paraszti termelés tervszerű irányításá­nak módszerei, a gépállomásó K feladatai és végül az állami gazdaságok helye és szerepe me­zőgazdaságunkban című témáit tanulmányozzák A hallgatók tananyagot kapnak, amelyet rendszeresen aktuális irodalom és a legújabb rendeletek egészí­tenek ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom