Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-21 / 275. szám

1358. november 21, péntek

& aíáíl

Nehéz lesz határidőre elkészíteni az experfgyártmányokat a Kiskuafélegyhází Gépgyárban

Talán még olvasóink emlékeznek arra az írásunkra, amelyben a Kiskunfélegyházi Gépgyárban folyó exportgyártás vontatottságát tettük szóvá, s segítséget kértünk a felsőbb szervektől.

A cikk után nem sokkal később megjelent a miniszteri parancs a Szovjetunióba szállítandó exportgyártmányok feltétlen legyártására. Ennek már egy jó- néhány hónapja. Vajon mi történt azóta?

A tizennyolcfajta konzervipari gépből nyolcfajta elkészült, sőt volt olyan gyártmány — főzőüst, blansírozó kosár, hűtőkád, kézmosókád —, amelyből nem a kívánt 20-at, hanem 35 darabot is gyártottak. Eddig 1550 gép hagyta el a gyár kapuját, a szovjet kereskedelmi átvevő „öcsin haraso” elismerő szavai után. Ezek azonban a kisebb gépek csoportjához tartoztak, s elkészítésük nem okozott komolyabb gondot.

Elkészül-e 180 gép egy hónap alatt

Nehezebb lesz megbirkózni a most készülő tízféle géppel. Vészesen közeledik a december 20-i határidő, és még ma is előadódik, hogy anyaghiány vagy kooperációs kötelezettség nem teljesítése miatt átmeneti szorgalomcsökkenésre kényszerülnek a munkások. Pedig most minden percre nagy szükség van, minden perc drága! Hiszen 180 j

gépet kell elkészíteni egy hónap alatt. Egy-egy ilyen gépnél 4—5 —600 órát töltenek el munkában a lakatosok.

Jelenleg 100 gép áll munka alatt és befejezésük rövidesen várható. Készül a meggy és cseresznye szártalanító, magosztályozó és a gömbvacuum is. Ahogy itt mondják: ,„rázós gyártmány”, a korongos gőzölő. Nem a bonyolult konstrukció miatt, hanem azért, mert a gyaKülföldi megrendelésre, konzervipari laboratóriumi célokra készül a 20 literes duulikátor gőzfőző üstcsoport. Képünk: Vass Károly lakatos szerelő ösz- szeíllítja a berendezést.

0! tsz-tea folyik a beaifiá'ioóy törzskönyvezésinek előkészítése

jóhírű baromfitenyésztő állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe.

Az- említett öt termelőszövetkezetre — ahol már megkezdték a törzskönyvezés előkészítését — komoly szerep vár megyénk szövetkezeti baromfitenyésztésének fellendítésében. Ha nem lanyhul el kezdeti lelkesedésük s bebizonyítják azt az egyébként is nyilvánvaló igazságot, hogy a baromfitartás az egyik legjövedelmezőbb ágazat lehet, — nyilván mások is követik példájukat s akkor megyénkben jövőre .már nemcsak a tsz-ek negyedrésze foglalkozik; vele.

kori változtatások elvették az időt, s az üzem késön kezdett hozzá a gyártáshoz.

Nehezíti az előrehaladást az is, hogy egyes gyártmányok anyagszükséglete csak 90 százalékban van biztosítva, pedig nem importanyagokról, hanem belföldi árukról — csavarokról, szög-, laposacélról — van szó. S ha ezek az anyagok megérkeznek, még akkor is négy napba telik, míg a sok kartonon keresztül lejutnak az üzemrészekbe.

Mi gátolja a kooperáció

csöKkentését?

Idegeskednek a vezetők és a dolgozók azért is, hogy a kooperáló vállalatok idejében megkül- dik-e a kért alkatrészt. Elég egy csavarhiány, s akkor a gyártmányt már nem lehet tovább készíteni. ;

A gyár vezetői próbálták a kooperációt csökkenteni, de nem; tudják megtenni, mert munka-: gépeik 24 órából 24 órát forog-1 nak, a géppark pedig olyan,! hogy egy részét múzeumban kellene inkább mutogatni, mint dolgozni vele.

Nem csoda, ha tűkön ülnek a vezetők, drukkolnak a dolgozók, hogy vajon be tudják-e tartani a december 20-i határidőt?

Már most készítsék elő a múmiái jövőre

Az idei tapasztalatok alapján szükséges néhány tanulságot levonnunk.

Félő, hogy jövőre is így elhanyagolják az anyagbeszerzést, és ilyen sűrűn változtatják, módosítják a rajzokat, akkor már az év elején kellemetlen helyzetbe kerülhet a gyár, s a tervezett 40 konzervgyári berendezés nem készül el.

A kooperáció csökkentése érdekében pedig feltétlenül szükséges lenne legalább öt esztergagép, egy marógép és egy új lemezvágó olló beállítása, mert csak így lehet biztosítani a nyugodt termelést, s azt, hogy minden gyártmány a határidőre elkészüljön.

Befejezésül még annyit: e gondok megoldásával már csak azért is érdemes foglalkozni, mert a konzervgyári berendezések gyártása 1960-ban is föfela- d ta lesz a Kiskunfélegyházi Gépgyárnak.

— sz —

Jé a gazdálkodás, de megoldatlan a könyvelés

a. lászlófalvi Kossuth. Tsz-ben

TJűvösödnek a reggelek, s a határ egyre barátságta- lanabbui fogadja a földekre siető embereket. A lászlófalvi Kossuth Tsz-ben mégsincs hiány a szorgalomban, munkakedvben. Az őszi szántás-vetési munkák már befejezés előtt állnak, 24 és fél hold rozsuk, 14 hold bükköny ős rozsuk, 12 hold búzájuk és 15 hold árpájuk kikelőben van, s az egész határnak díszére válik a tavasszal ültetett, s nagyszerűen sikerült két hold- nyi szőlőtelepítésük. A szövetkezet 18 tagja egyöntetű elhatározással még ez őszön újabb két hold homokot telepít be szőlővesszővel, s ha ez a tervük valóra válik, a 250 hold szántó- területen kívül 14 hold szőlő is gazdagítja a tagságot.

Szorgalmukat és eredményeiket látva a környékbeli gazdák közül egyre többen nyilatkoznak róluk elismeréssel, de minden szónál többet mond az, hogy a

szövetkezetnek rohamosan gyaj rapsziK a taglétszáma. Legutóbb Bozsik László, a községi KISZ> szervezet egyik tagja lépett be a közös gazdaságba.

Igaz, vannak még hibák is> amelyet szintén nem hallgatnak el a szövetkezet tagjai. Ezek kosul a tsz könyvelésének hely- zete bántja őket legjobban. Jelenlegi könyvelőjük budapesti lakos, aki hetenként egy napot tartózkodik a szövetkezetben, s éppen hogy csak elvégzi munkáját, mégis, havi négy napi munkáért 1000 forintot vesz fel! A szövetkezet tagjai jobb meg oldás híján kénytelenek ilyen áldozatot hozni, csupán azt nem értjük, hogy a járási tanács mezőgazdasági osztálya miért, s meddig tűri még ezt az állapotot, mert valószínűnek tartjuk, hogy ha többet törődnének velük, sikerülne megoldani ezt a problémát is.

H. I.

Huszonegy község villamosításét fejezik be 1958—59-ben

Készül a megyei tervjavaslat az Országos Tervhivatalhoz

Ezekben a napokban készítik a megyei tanács tervosztályán a jövő évi falu villamosításra vonatkozó tervjavaslatot, amelyet még ezen a héten felterjesztenek az Országos Tervhivatalhoz. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk Berberovics István elvtárshoz, a megyei tanács ágazati csoportvezetőjéhez, aki a tervjavaslat elkészítését irányítja.

KÉRDÉS: Megyénk hány községében van villany?

VÁLASZ: A felszabadulás

előtt megyénk 108 községéből csak 39-ben volt villany. 1945- től 1958. január 1-ig 51 községet villamosítottunk. A legnagyobb- arányú faluvillamosítás ebben az évben folyik, 13 község országos hálózatba való bekapcsolását terveztük.

KÉRDÉS: Hogyan halad az idei villamosítás?

VÁLASZ: Páhin és Bácssző- lősön már kigyúlt a fény. Előreláthatólag Kunbaracson november 30-án, Harkakötönyben

MEGVAN AZ IGAZSÄG — A SZENNYVÍZLEVEZETŐ ÁRKOT KITISZTÍTJÁK — SEGÍTSEN A SZOCIÁLIS OSZTÁLY IS — KÖSZÖNET A DÓZSA-KLÜB DOLGOZÓINAK

december 1-én, Páimonostorán* Kömpöcön, Csólyospáloson, Kas» kantyún december 20-án, Pir- tón bizonytalan, Kunszálláson és Dunatetétlenen a jövő' év májusában avatják a villanyt} Nyárlőrincet és Helvéciát a jövő évi tervbe újra be kell állítani, mert a Helvéciái Állami Gazdaság közbe jött akadályok miatt nem tudta az Ígért anyagi támogatást biztosítani*

KÉRDÉS: Mi az oka Pirtó elmaradásának?

VÁLASZ: A Bács-Kiskun. megyei Építési és Szerelőipari Vállalat már az év elején vállalta Pirtó község villamosításának tervezését és kivitelezését. A tervet — bár késve — de elkészítették. A kivitelezést még a múlt héten is ígérték, most' azonban egyszerűen Iájelentik* hogy nincs rá kapacitásuk. Meg kell állapítanunk, hogy ez eléggé felelőtlen formája a vállaló kötelezettség alóli kibújásnak* annál is inkább, mert nem nagy munkáról, csupán egy kilométer vezeték és egy transzformátor építéséről lenne szó* amit a vállalat jó munkaszervezéssel el is tudna végezni. Ai község lakossága ugyanakkor megkapná a várva-várt villanyt}

KÉRDÉS: A tervjavaslatban hány község villamosítása szerepel?

VÁLASZ: 1959-ben tíz községet szeretnénk villamosítani: Ba- lotaszállást, Lászlófalvát, Ja- kabszállást, Ágasegyházát, Tab- dit, Ujsoltot, Kunpeszért, Bocsát, valamint az ez évről elmaradt Nyárlőrincet és Helvéciát, A felsorolt községekkel előzetes tárgyalásokat kezdtünk* mert villamosításuk 6 200 000 forintba kerül. A megyei terv- javaslat szerint az Országos Tervhivataltól 1 410 000 forint hozzájárulást kérünk, a többi összeget a községek a fejlesztési alapból, valamint OTP-hi- telek útján teremtik elő*

KÉRDÉS: Mely községek villamosítása lehetséges 1960-ban ?1

VÁLASZ: 1960-ra már csak a

teljesen tanyarendszertelepülésű

községek villamosítása marad bátra. Hét ilyen községünk vari} Közülük tervbe vettük Balló- äzög, Fülöpháza, Kéleshalom* Zsanaeresztő bekötését az országos hálózatba. Imrehegy* Kunadacs és Fetőfiszállás villamosítása is lehetséges 1960- ban, de csak akkor, ha addig megfelelő számú ház épül ® községek központjában,

...... " N. °J

áll

ami gondozásba kerüljön. A fenti ügyben megkérdeztük a Tiszakécskei Községi Tanácsot, amely az alábbi véleményt küldte el szerkesztőségünknek:

„Közöljük, hogy az önökhöz érkezett panaszlevél megfelel a valóságnak. A gyermekek ügye elintézés alatt van, s rövidesen 400—400 forint értékű ruhaneműt kapnak. A gyermekek ál- ; lami gondozásba vétele is miha- ; marább elintéződik.” Reméljük,; hogy a községi fanács se-; gítségére siet a megyei tanács ! szociális osztálya is.

»Kedves Petőfi Népe! Kecs-; keméten járva véletlénül beté-; védtem a Dózsa Klubba. Iga-; zán meglepett amit ott tapasz-; taltam. Sokat utazom, de ilyen] otthonias helyen nem voltam j mostanában. Meglepett a feltű-; nőén rendes, jó kiszolgálás, az; átlagon felüli étel és az olcsó | árak. Megkérem a Petőfi Népe] szerkesztőségét — tudom, hogy ] minden problémát elintéznek j — hogy köszönjék meg nevem-] ben a Dózsa Klub dolgozóinak; ezt a pontos, igazán otthonias' kis/r 'gálást.- — írja Bódi ( Imre hajai olvasónk.

Meg kell említenem, hogy sokszor a piacon végzik szükségletüket a vásárlók és eladók egyaránt, mert a piacon nincs nyilvános WC.« A levelet a Kecskeméti Városi Tanács igazgatási osztályának küldtük el, ahonnan Kálló János osztály- vezető a következőket írja:

„A piac tisztántartásával kapcsolatban utasítottuk a Piackezelő vállalatot a piactér és környékének tisztántartására. A nyitott csatornák kitisztítását a legrövidebb időn belül cl fogjuk végeztetni. Sajnos, a piacon nyilvános WC-t még nem tudunk építtetni, de megvizsgáljuk, hogy amíg az építkezés meg nem történik, milyen szükségmegoldást tudunk alkalmazni,” *

Névtelenül érkezett a levél szerkesztőségünkhöz, amelyből megtudtuk azt, hogy Ti- szakécskén a Tiszasor 6. szám alatti házban lakik Sz. Lajosné, akinek négy gyermeke van. A gyermekek, nem tudni mi okból. mezítláb csavarognak az utcán és étien, szomjan dideregnek a ház előtt. Nagyon kért bennünket a levélíró, intézzük el, hogy a négy piciny gyermek

»Keresem az igazságot, de nem találom sehol« — írja levelében özv. Beke Józsefné Izsákról. A továbbiakban elpanaszolja, hogy az adóhivatalban 570 forint tűzbiztosítási tartozása van, bár ő azt már kifizette. Arra kéri szerkesztőségünket, hogy járjon el az Állami Biztosítónál. A levelet az Állami Biztosító kecskeméti járási fiókjához küldtük el, ahonnan az alábbiakat közölték velünk:

»A községtől beszerzett igazolás alapján özv. Beke Józsefné kötelező biztosítási díjának kivetését 1953-tól felülvizsgáltuk. Ennek eredményeként a kimutatott 554 forint hátralékot töröltük. Erről az illetékes pénzügyi csoportot értesítettük.« Tehát özv. Beke Jó- zsefnének megszűnt a tartozása.

*>

Rigó Imre. kecskeméti levelezőnk a következőket írja: »Hetipiac alkalmával a vidékről bejött kocsik a piac környékén állnak. A lehullott takarmány egy esőzés után meggátolja, hogy a nyitott sz'—yvíz-levehető árkokban a víz elfolyjék;

Megyénk termelőszövetkezeteinek gazdálkodásában igen „gyenge ág” a baromfitenyésztés. Mindössze 56 helyen foglalkoznak vele kisebb-nagyobb állománnyal és több vagy kevesebb sikerrel. Ezekben a tsz-ek- ben az állomány mintegy 40 000 darabra tehető. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag tsz-ben már régen rájöttek a tenyésztés hasznára s itt meg is haladja a 3000 darabot a tyúk- és a víziszárnyas állomány.

A baromfitenyésztés elhanyagolásának számos oka van, de talán kettő a legjelentősebb: megfelelő, jóminőségű állomány és szakképzett, hozzáértő gondozók hiánya.

A megyei állattenyésztési csoport néhány vállalkozó széllé-; mű termelőszövetkezettel kar-; öltve változtatni akar ezen az állapoton, öt szövetkezetben: a lászlófalvi Alkotmányban, a du-j natetétleni Micsurinban, a kecs-; kéméti Szabad Népben, a kis-; künhalasi Vörös Októberben és a géderlaki Arany Kalász tsz- ben megkezdték az állomány! törzskönyvezésre való előkészí-; tését. Az említett tsz-ekben; mintegy 1400 darab fajtiszta; sárga magyar fajtájú baromfit] gyűrűzött meg a törzskönyvi fel-! ügyelőség. A megrendelt csapó- j fészkek több helyen már készen] is várják a tojószezont. Az ól-] lományból így ki tudják váló-] gatni a legjobb egyedeket sezek! tojásaiból szaporítják majd aj naposcsibe állományt. ]

Jó üzlet a termelőszövetkezetek számára a törzskönyvezett, ellenőrzött baromfiállománytól szármázó tojás értékesítése. Hi-! ezen a keltetőállomás az egyéni tenyésztőknek járó 40 százalékos feláron kívül még 20 százalékot, — összesen tehát 60-at — fizet minden keltetésre átadott tojás után a termelőszö-j vetkezetnek, j

A szövetkezeti baromfigondo- zók képzésére is komoly tervei vannak az állattenyésztési csoportnak. Részükre tenyésztői tanfolyamokat indítanak, tapasztalatcseréket szerveznek s több- oaposi látogatásra viszik cl őket