Petőfi Népe, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-21 / 275. szám
4. oldal 1958, november 21; jséntel A gyakorlati nevelő szemszügébö A párt művelődési politikájának irányelvei az egész magyar kulturális életet átfogó program körvonalait is meghatározzák. Nem kívánok tehát itt minden vonatkozásban kitérni az irányélvekben lerögzített "tennivalókra, néhányat ragadok csak ki közülük. Elsősorban ami legjobban foglalkoztat: az iskolák bővítése. Nem pusztán az iskolahálózat bővítésére gondolok, hanem a meglevők és főleg a már működő középiskolák befogadóképességének növelésére. Mind több és több tanteremre, a gyakorlati órák bevezetésével párhuzamosan műhelyre stb. lesz szükség. Ezt tapasztalom a helybeli gimnáziumban is, amely eredetileg 8 osztályosra készült. Az idén megnyílt a kilencedik (a harmadik elsősosztály), de három év elteltével 12 osztályossá nő az intézmény. Ha meggondoljuk, hogy a tézisek szerint rövidesen kötelező lesz a középiskola elvégzése, még nagyobb követelményekre számíthatunk. A politechnikai oktatás kiszélesítése pedig a felszerelés na- gyobbméretű fejlesztését kívánja meg. így minden bizonnyal komoly gazdasági alap megteremtésére lesz szükség és ez feltétlenül megköveteli a dolgozók nagyobb arányú áldozatkészségét is.. Szeretném elmondani véleményemet az ifjúság nevelésének néhány problémájáról. A világnézeti nevelést a hetenként egy osztályfőnöki óra szolgálja. Az egységesség érdekében azonban feltétlenül szükséges volna központilag összeállított, évfolyamonként egymásra épülő tantervét kidolgozni. Természetesen majd minden tantárgy bő alkalmat ad ideológiai ismeretek nyújtására, de minden esetre jó volna kidolgoztatni és a szaktanárokhoz eljuttatni, milyen világnézeti vonatkozású problémákat lehet érinteni az egyes tárgyak keretében. Hasznos és élményszerű lenne, ha céltudatosan összeállított kirándulási terv Az olcsó nadrág A bajai városi népi ellenőrzési bizottság egy tagja a múlt- korában csodálkozva vette észre, hogy az egyik szabómester jóval olcsóbban adja a kordbársony nadrágot, mint az állami boltok. A vizsgálat aztán megállapította, hogy az illető szabómester semmi szabálytalanságot nem követett cl, mert a kordbársony anyagot áron alul vásárolta a bácsalmási iöld- müvesszövetkezet 20-as számú textilboltjában, s ahhoz csupán — becsületes lévén — a tisztes polgári hasznot számította hozzá. Nosza, a bajai népi ellenőrök rögtön levelet intéztek a bácsalmási járási NEB-hez, s kértek: vizsgálják felül az illető textilből! árukészletét. A vizsgálat kiderítette, hogy a tavasz folyamán elrendelt leértékelés végrehajtásakor az üzlet vezetői véletlenül a férfi kordbársony anyagot is 40 forintra értékelték le 70 forintról, jóllehet a leértékelés csak a 70 forintos egységárú, lengyel nyomott kordbársonyra vonatkozott. Ennek következtében 151 méter kordbársonynál a meg nem engedett leírás összege 4530 forint. Ebből a kordbársonyból vásárolt aztán a bajai szabómester. A kordbársonyanyagot azóta „visszaárazták”, de úgy hisszük, a bolt vezetőinek egész életükre jó tanulságot szolgáltat c tévedés a leltározások, árazások figyelmes elvégzésére., megvalósításával el tudnánk vinni növendékeinket hazánk minél több nagy szocialista létesítményéhez. Egy ilyen találkozás fejlődésünk ékes dokumentumaival bizonyára mély nyomokat hagyna minden fiatal lelkében. Tapasztalatból tudom, hogy igen jó hatása van a más népek, külö nősen a baráti szocialista országok fiataljaival való találkozásnak is. Az ilyen együttlét kifejleszti gyermekeinkben a proletár nemzetköziség érzését, az együvé tartozás gondolatát, és megszünteti a még fennálló tartózkodást az »idegenekkel« szemben. Hasonló eredménnyel járna baráti országok tanulóival való rendszeres diáklevelezés kiépítése is. Megfigyelésem, hogy az ifjúság egy részéből hiányzik a közösség érdekében végzett munka feletti öröm érzése. Ezért önként nem szívesen vállalkoznak ilyen munkára. A gyakorlati oktatás bevezetése bizonyos fokig ezt a célt is szolgálja a politechnikai ismeretek nyújtása mellett. De talán sor kerülhetne közös munkavállalások megszervezésére és hozzá kellene fogni minden iskolánkban a tájnak és az adott körülményeknek legjobban megfelelő gyakorlati oktatás megvalósításához, mindenütt elvégezhető. átgondolt tanterv alapján. Természetesen a megfelelő munkafeltételeket biztosítani kell. Nagy hibája volt a felsőbb tanügyi irányításnak, hogy előbb jöttek az intézkedések, a döntések, rendeletek, de csak késve érkeztek meg a végrehajtáshoz szükséges útmutatások. Előfordult az is, hogy teljesen elmaradtak. Ezt el kell kerülni, mert bizonytalanságot, vagy lazaságot szül a lelkiismeretesebb nevelőknél is. Szükségesnek tartom az iskolák közelében működő állami gazdaságokkal, te nnelöszö vetkeze te kkel, gépállomásokkal való kapcsolat kiépítését is. Első pillanatra úgy tűnik, mintha nem tartozna ide, de én nagyon fontosnak vallom azt. hogy tanulóinknak az iskolában meleg, barátságos otthont, valamiféle klubhelyiséget juttatnánk. Rádió, televízió, napilapok és folyóiratok tartoznának a klub felszereléséhez. Azt sem tartanám túlzásnak, ha a fizikai munka megszerettetése és a gyakorlati ismeretek alaposabb elsajátítása céljából tanulóinkat nyaranta két-három- hetes kötelező gyakorlatra vinnénk, miután kötelezővé tettük a műszaki gyakorlatok elvégzését az iskolában is. Alapvető dolog a párt és a nevelők közötti viszonyban a bizalom. Feltétlenül igen sokat jelent az irányelvekben is lerögzített további anyagi és erkölcsi megbecsülés. Vigyázni kell azonban, hogy ez ne csak szavakban jusson kifejezésre — különösen alsóbb szerveinknél. Nálunk például évek óta megoldatlan a pedagógusoknak járó illetményföldek megfelelő helyen való kijelölése. Ezen küny- nyen lehetne segíteni. Márpedig az anyagi gondoktól mentes pedagógus nyilván sokkal többre képes. Nagyobb kedvvel és odaadással művelné szaktárgyát, s eredményesebben venne részt a falusi kulturális élet fellendítésében.. Jelenleg nem egészen megfelelő a nevelők szakmai és ideológiai továbbképzésének a rendszere. Ügy gondolom, jó lenne, ha a legfontosabb témákból összeállított anyagot rendszerezve, adnánk a pedagógusok kezébe és kívánnánk meg annak ismeretét színvonalas előadások és viták beiktatásával. A szaktárgyak keretében felhasználható világnézeti nevelési momentumok tudatosítása . és ..jBSGBÉMSŰÉeft. WfiiU* pontjából eredményesnek lát- 5 szik a Központi Pedagógus To- ; vábbképző Intézet által kibo- j csátott brosúrák további eljut- ! tatása a szaktanárok kezeihez. » Helyes lenne ilyen vonatko- 5 zású kézi könyvek kiadása is. ; ■ Ki kell térnem a nevelőkkel ; kapcsolatban egy tarthatatlan • jelenségre, amelyet feltétlenül j meg kell változtatni. Vélemé- : nyem szerint — ha szükséges ! — adminisztratív úton is. Azt ; tapasztalom, hogy még a falusi * származású értelmiségiek nagy » része sem vágyik vissza a fa- : luba. Inkább a város felé tő- ; rekszik. Nem érzi a . szükségét, ■ nyilván bizonyos mértékű hiva- ! tástudat hiánya miatt. Így for- : dúl elő, hogy a városi iskolák ■ megtelnek pedagógusokkal, a ; vidékiek viszont hiányokkal I küzdenek. : m Néhány szót a szülőkről, j Ez valamennyi probléma kö- j zött a legnehezebb. A szülők : nagy része — gondolok itt a fa- j lusi iskolákra, mint amilyen a ■ mienk is — paraszti foglalko- j zású, tehát a legnehezebben 5 szervezhető és összefogható ré- • teghez tartozik. így aztán ne- • hézségekbe ütközik a szülők : nevelése. Pedig nagy szükség : volna rá, hiszen közöttük so- ■ kákát még hatalmában tart a jj babona, a különböző tévhit. ! Szerintem a legcélravezetőbb : megoldás az, ha fiaikon kérész- | tül hatunk a szülőkre neveié- jj sük ideológiai és gyakorlati j momentumainak megerősítésé- : vei. j Pátkay Imre gimn. igazgató. Kunszent- ; miklós '<■ VETE RAN Jrta : VlieUeíJty. Sandáit Szalonnát ettünk, új bor az asztalon... s a petróleumlámpa fénykévéje megtörik szép ezüst haján. — Tizenkilencben lépteink alatt — így kezdte a beszédet nekem -4*' piros palástos rózsaszálak nyíltak a sólyomszárnyú szabad földeken. Rongyos gúnya ;«— tiszta lelkiismeret. hozsannázta az új idők dalát, évszázados bűnökért fizettek a bátor lelkű vöröskatonák. Szívemben hordtam anyám kesérvéu agyamban zúgott a nyomor éneke; sasszárnyakat növesztett a holnap s a munkások lobogó élete. Üléseztünk a direktóriumban, odvába bújt a tigrisbőrű burzsuj. Hitünktől zengett a messze vidplc s a földek barázdált selymén a szabadság hirdette ítéletét. Gyermekem szájában fehér kenyér omlott, nagy ölelés volt a távoli határ. A szakadó eső is napsütés volt nékünk és tetteink virága száz dalos madár. Emberek lettünk! S nem megalázott csorda. Öntudat perzselt a nyelvünk hegyén, közös volt szívünk dobbanása s tekintetünk óceán-partjain karéjként hasadt a szivárvány-refnény. — Fojtogatta torkom minden szava. Törpének éreztem magam ez ember előtt. Vajon felnőhetek-e én oly magasra< mint tizenkilencben a lobogó fenyők. Népíanifók vagyunk TABDI. Talán sokan azt sem tudják, hogy merre is van ez a picinyke falu. A kiskőrösi járásban található, az arany homok vidékén. Ide látogattunk el a közelmúlt napokban, s elbeszélgettünk Tömör Ferenc elvtárssal, az általános iskola igazgatójával. — Amikor kézhez kaptam tanítói oklevelemet, így indított útra édesapám: Egyet jegyezz meg fiam, nem Romhány van teérted, hanem te vagy Romhányért! Ott születtem, azért hozta fel' ezt a példát. KÉSŐBB értettem meg útbaigazító szavának bölcs értelmét. S azóta is érzem, hogy a tanító csak akkor tölti be igazán hivatását, ha eggyéforr a községgel és segít az emberek helyes véleménynyilvánításának és gondolkodások» jának kialakításában. — Ma szépenhar\gzó, udvarias jelzővel illetnek minket: pedagógus. Véleményem szerint ez a megtisztelő megszólítás csak a középiskolai tanárokra vonatkoztatható. Mi, akik itt élünk a falvak homokbuckás világában, együtt örülünk és alkotunk a néppel, úgy érezzük, hogy a mi titulusunk így hangzik helyesebben: néptanítók. Felemelő, büszke tudat tölt el mindannyiunkat, ha eredményesen segíthetünk a nép gondolkodásmódjának átalakításában. TÖMÖR FERENC elvtárs kommunista nevelő. Nyolc év óta tanítja Tabdiban a gyerekeket. Amikor odakerült, már kinőtte a falu a régi iskolát. Ekkor indult meg a kemény csata az új iskoláért. Többen azt akarták, hogy előbb művelődési otthont építsenek, majd aztán iskolát. Tömör elvtárs szembeszállt ezzel az óhajjal, s kemény viták után tudta csak meggyőzni a többieket az iskola fontosságáról. A FALUBAN akkor működő Tavasz és az Üj Elet agyagot, pelyvát adott az építkezéshez. Ebből verték a vályogot. A já- jási tanács téglával segítette Tabdi szorgalmas népét. És szép lassan kirajzolódtak az épülő kéttantermes új iskola körvonalai. A lakosság több mjnt 100 ezer forint értékben végzett társadalmi munkát az építkezésnél. S ma már kétszáz- nyolcvannégy gyerek tanul a csinos épületben. Kilenc pedagógus tanítja, oktatja őket itt a tudományra. — Évekkel ezelőtt még négyöt kilométerről gyalogoltak a gyerekek az iskolába, ma iskola-busz szállítja őket a helyszínre. KÖNYVTÁR sem volt a faluban. Karlóczi Erzsi tanítónő vállalta megszervezését. Azóta gyakran hangzik a gyermekek ajkáról: tanító néni, édesanyám kér egy nekivaló, jó könyvet, Qldiíiiuz igái iák cl máködíii A Zeneművészek Szakszervezete a közeljövőben kezdi meg a népi- és tánczenekarok tagjai működési engedélyeinek felülvizsgálását. A zenészek kérdőíveket töltenek ki és okmányokkal igazolják a korábban kiadott működési engedélyek létjogosultságát. S a pedagógus segítő keze érez-» hetővé vált I a szellemi kultúra irányításában is. IGAZA VOLT Tömöri elvtársnak akkor, amikor síkra szállt az új iskoláért. Tabdiban ezer ember él, s a lakosság 90 százaléka szakcsoportokba tömörült. A nyolc általános iskolát elvégzett fiatalok tudásuk és fel világosul tságuk révén segítenek a családi körben a szocialista mezőgazdaság előnyeinek megértetésében és népszerűsítésében. Az iskolában szerzett tudás adja meg a művelődés alapját. Az elkövetkezendő években bizonyára épül majd Tabdiban is művelődési otthon; Ez is csak akkor sikerül, ha igénybe veszik a pedagógusok támogatását és segítségét. Tömör elvtársra ebben a kérdésben is számíthatnak. népi- él tánczméizjtk engaiélijit Megyénkben a Zeneművészek Szakszervezete végzi ezti a nagy körültekintést igénylő, bonyolult munkát. Azoktól a zenészektől; akik a felülvizsgáláson nem vesznek részt- a korábban kiadott működési en-* gedélyeket ; bevonják. Félévi börtön munkabér meg nem fizetése miatt Lapunk ez évi február 23-i számában cikket írtunk Balogh Jánosné la.josniizsei kulákasz- szonyrúl, aki Rédei József nevű cselédgyerekénck mintegy 900 forint munkabérrel maradt adós. Később közöltük, hogy polgári peres úton a kecskeméti városi és járási ügyészség érvénycsí- tette a cseléiLtycrek követelését, s most kaptuk a hírt, hogy a polgári keresettel egy időben» megindult bűnvádi eljárás során» a cselcdgycrckct kizsákmányoló» Baloghnét a kecskeméti járás- bíróság hathónapi börtönre ési 3000 forint pénzbüntetésre ítélto munkabér meg nem fizetése» miatt. A bíróság Ifjúság elleni bűntettet nem állapított meg.