Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-05 / 235. szám

1958. október 5, vasárnap S. oldal cAz ű-ftq. ú&lélq házában jelölő gyűlés Kunszálláson L assan esteledett Kunszál­lás határában* A dűlőn kukoricával rakott szekerek igyekeztek hazafelé, több felől pedig gyalogosok fordultak be a Kertész József tanyájára vezető (útra. Józsi bácsi udvarán már cso­portokba verődve beszélgettek az emberek. Amikor megérkez­tünk, a házigazda a szobába tes­sékelt mindenkit, Pallagi János, az összejövetel szervezője azon­ban arra kérte a társaságot, vár­junk még félórát a gyűlés meg­kezdésével* A várakozás nem telt unalma­san, mert Kertész József, a köz­ség egyik vőfélye volt, Előkerí­tett egy kancsó új bort, kancsó- val a kezében azután rettentő hosszú strófába kezdett. Már vagy tíz perce tartott Józsi bá­csi szóáradata, amikor megszó­lalt a legszomjasabb vendég: — »Csak nem akarsz úgy megszom- jáztatni, mint a lakodalmakban szoktál megéheztetni bennün­ket?-« Erre aztán kitört a neve­tés* Még csak emelkedett a han­gulat, amikor a falu másik vő­félye: Makány Sándor is belé­pett a szobába* M ár a választókerület min­den házából ott volt va­laki* amikor felállt Pallagi Já­nos és megnyitotta a gyűlést* Az emberek elcsendesedtek és fi­gyelmesen hallgatták szavait* — Ez a körzet megyei és járási ta­nácstagot is jelöl, községi jelölt­jein kívül. A többi választókerü­let — ha úgy gondolják — ehhez a kerülethez csatlakozik majd — mondta a gyűlés elnöke* — Községünk a tanácsokkal egyidős, 1950-ben alakult* Az­előtt 15—20 kilométerre járhat­tunk, ha valamire szükségünk volt* Most van lisztcseretelep, húsbolt, földművesszövetkezeti üzemi konyha a községben, Két mélyfúrású kút biztosítja a jó ivóvizet, építettünk kultúrházat, van már sportpályánk is, nem­A lottó t boti öt találatos szelvénye: 4, % 23, 50, 83 sokára elkészül az új Iskola és jövő év május 1-re kigyullad a villany is községünkben* El­mondhatjuk tehát: jól dolgozott a tanács, jó munkát végeztek ta­nácstagjaink* Az emberek helyeslőén bólo­gattak, Többen »»úgy van!« fel­kiáltással adtak kifejezést véle­ményüknek, Pallagi elvtárs így folytatta: — Éppen ezért javas­lom az egybegyűlt választóknak, hogy jelöljük újra Nagy Feren­cet, az Alkotmány Tsz darálósát községi tanácstagnak, Nagy Jó­zsef dolgozóparaszt társunkat ^CXXXXXXXXXMOOOOOCXXXXjf-fői *7 — MEGYEPOLITTKAI SZEMLE — Bejártuk a múlt héten me­gyénk nagy részét. Voltunk a kiskőrösi homokon, megnéztük Kiskunhalas határát, s Nyár- lőrinc szikes földjén is sétálgat­tunk — a terjedelmes tanya­világban. Mindenütt ugyanazt találtuk: mozgást, élénkséget. Érik a szőlő, s a gyümölcs, — megyénk most „arat”. Sorban állnak a kocsik a borátvevőhe­lyek előtt, s jönnek, szinte özön­lenek a dűlőutakon. Mindenütt, amerre csak haladunk: állomá­sok, átvevőhelyek előtt export­ra váró gyümölcsösládák hal­mai, hegyei állnak. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy megyénk most halad a világhírnév felé, — ennek nagy munkájában va­gyunk most a napokban. Mondhatnánk tebát: e hét leg­fontosabb eseménye megyénk életének — a szüret kezdete. Emellett a béten adták át rendeltetésének a bajai hibrid- üzemet, amelyben sokezer hold hibridkukorica termését szárít­ják cs készítik elő exportra, il­letve a jövő évi belföldi csere­akcióra. S ez is bizonyos tekin­tetben — szüretet jelent. Hogy milyen értelemben: mindjárt meglátjuk. Este sem nyugszik a mozgás megycszerte: Kecskeméten késő estig építik a Hírős Napok pa­vilonjait, amelyek elé odajárul­nak majd csodálni is, de keres­kedői szándékkal is a külföldiek; Kiskunhalason pedig a napok­ban nyitották meg a város négy­éves fejlődéséről szóló kiállí­tást. De ennél is fontosabb az, hogy lámpagyújtáskor, — aka­rom mondani: villanygyújtás- kor, hiszen megyénkben csupán kilenc községben nincs már vil­lany — megélénkül a tanácshá- zák, kultúrtermek, művelődési házak környéke is. Mert nemcsak földünk gyü­mölcse érett be ezen a héten. Beérett annak a politikának a gyümölcse is, amelyet az MSZMP, s a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az el­múlt két cv alatt folytatott, s amelynek egyik eredménye a bajai hibridüzem felépítése is. Ennek a politikának a „szüret- je” folyik most a választási je- lölőgyűlésekcn, ahol — híradá­saink is mutatják — egymás után jelölik az országgyűlési képviselő- és tanácstag válasz­tásokra azokat, akiknek a meg­választása a szocialista Magyar- országért küzdők győzelmét lógja jelenteni, s akik, — ez a legfontosabb — eddigi mun­kájukkal is megmutatták: ké­pesek is mindazt a sok jót való­ra váltani, amit a szocializmus felépítése jelent a magyar nép számára. 600 méter új gátat építettek A múlt év őszén hirt adtunk arról, hogy megyénk északkeleti csücs­kének községei váll­vetve a tisztántúli községekkel, fel­vették a harcot az áradás veszélye el­len és megalakítot­ták az Alpári Nyári­gát Társulatot. A napokban fel­kerestük a társulat tagjait és megkér­deztük Almási Sán­dort., mit tettek az elmúlt esztendő alatt? — Az országban először alakult meg ilyenfajta társulás, mely Alpár, Tisza- ug, Lakitelek, Tisza- sas és Bokros terü­letén működik, ösz- szesen mintegy 8300 holdon. Tervünk az, hogy Tiszaugtól Bokrosig gátat hú­zunk, belvízleveze­tő csatornát, vala­mint három zsili­pet, két surrantót építünk. Mindez négy és fél millió forintba kerül. A költségek felét az áU lám vállalta maga-> ra, másik felét pe­dig a társulat tag- jai olyképpen, hogy az idén holdanként 181, jövőre 117, — 1960-ban pedig 54 forintot fizetnek be az érdekelt gazdák. — Az alpáriak mit valósítottak meg terveikből? «“* A tervezett zsi­lipek közül egy be­fejezés előtt áll, egynek most folyt­nak a munkálatai. Eddig 600 méter új gátunk van készen és ugyanilyen hoszt szán a régi gátat felemeltük, kiszélet sítettük. Ebben az évben 3500 méter gátszakaszt építünk még s ezzel elérjük, hogy a jövő tavaszi árvíz nem vészét lyeztetl árterületünk két■ ^ Ez a nyárigát tár­sulat is bizonyítja,'* hogy összefogással * milyen sokra lehet jutni. 1 Kováts Andor ■> ct Qlaygaljöld nípnuwéizétít mulatja bt a TCutíé QLafiok naggszabátú nifunwoizull kiállítása.M\ A megyei tanács művelődési osztálya nemrégiben megállapo­dott a Háziipari és Népi Ipar­művészeti Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségével, hogy a Hírős Napokra tervezett népművészeti kiállítás rendezését vállalja. A szövetség készséggel aján­lotta fel segítségét a nagyszabá­súnak ígérkező népművészeti kiállítás anyagának összeállítá­sára. —1 Értékes dokumentu­mok, eredeti tárgyak, szőttesedéi stb. mutatják be Debrecen, Szexet tes, Orosháza, Nádudvar, Kart cag népművészeti kincseméit legszebb darabjait Helyet kap tehát a kiállításon, többek kot zott a nagykunsági és hajdúsági szürhimzés, a debreceni és kart cagi hímzés, a nádudvari, kari cági, hódmezővásárhelyi fazet kasság és a különböző tájegység gek fafaragó népművészete is. j saM(i>niim8iii*(iisiiHciiU»itiuiiuu»iiiuHiiinHHHnn<am»nntni»inHnunnMinnnnmnniunninmnii«niiM«i ŰRI MURI JtlÁricz. íSLüíjjnűtuL deámájdoal nyitotta nug. áxadjdt a DCtexkemllL DCatona. (J-ózitf. Színház. AMIKOR 1927-ben elkészült az Űri muri színpadi változata* Móricz Zsigmondnak sok tekin­tetben meg kellett alkudnia még a mű drámai sodrásának meg­szelídítését kívánó színházi »szakemberek« véleményével* A dráma dübörgő áradatának kres- csendója nem egyezhetett a nép­színműn nevelkedett akkori színházi közönség által megszo­kott sémákkal, A komor alaphang — amelyben ha jutott is egy szemernyi együttérzés az író ré­széről a haladó földbirtokos osz­tály iránt — túlságosan tragi­kusnak hatott volna a színpadon* Így került Jób Dániel, a Víg Színház akkori igazgatója — erőszakoskodása eredményekép­pen az oda nem illő kibékülés az utolsó jelenetbe* MÚRICZ élete végén* az Űri muri utolsó átdolgozásakor visz- szaállította a drámai törvénysze­rűséget és Szakmáry Zoltán ön- gyilkosságával, kiúttalan sorsá­nak tragikus befejezésével való­ban társadalmi méretűvé széle­sítette a magyar földbirtokos osztály történelmi zuhanásának egyedi tragikumát. Ügy ahogy azt a regényben is megírta, úgy ahogy elmondotta a Rokonokban ás más nagyszerű regényeiben, A színház ezt a változatot vitte színpadra — híven Móricz Zslg- mondhoz —* aki ezt mondatja Szakmáry Zoltánnak* a darab egyik központi figurájával* Csörgheő Csulival: »Engedd meg, hogy lehúzzunk a jó magyar sárba* Jó itt heverni köztünk...« Ez a sár* az úri Magyarország méltatlan vezetőinek undorító élete lehúz minden jobb szándé­kot — a Szakmáry Zoltánét is, aki a végén egy pisztolylövéssel tesz pontot életére, szimboliku­san az egész magyar úri vezető réteg haláltáncának végére* A bemutatónak egyik legszebb erénye a megrendítő, gondolato­kat ébresztő, atmoszféra terem­tő hatás, a játékstílus realista egységéből eredő koncentrált su­gárzás, mely az első pillanattól fogva behatol a közönség leiké­be. Része van ebben a rendezés­nek — dr. Németh Antal mun­kájának ’—* de talán egyenlő erővel a színészi teljesítmények­nek is és nem utolsó sorban an­nak, hogy a nagy magyar óriás egyik legszebb, legerőteljesebb színpadi alkotását sikerült mél­tó erővel újjáéleszteni a színpa­don. A hangulat és a légkör fel­idézésének ereje teszi az Űri muri kecskeméti felújítását első­sorban közönséget formáló ér­tékké* a prózai együttes magá­valragadó teljesítményévé* be­mutatkozásává* Öröm az is, hogy az ismer­kedés új színészeinkkel élmény­szerű volt* Simon György ro­busztus erejű* acélból és izzó érzelmekből kovácsolt megjele­nítő művészete, Medgyesi Mária Rozika összetett és ellentmondá­sos lelkét láttató drámai alkotó- készsége, Tompa Sándor — szí­vünk szerint legkedvesebb ven­dégünk — páratlan egységbe foglalt jellemábrázoló tehetsége — hogy csak a főbbekről szól­junk — eldöntötte a mű sikerét* S a viszontlátás örömével szem­lélhettük ismerőseinket: Dévay Kamilla, Gyulai Antal, Dobák Lajos, T. Szabó László, Karizs Béla, a nagy szereplőgárda min­den tagja tehetségének fel-fel- csillanó új vonásait* Dr. Németh Antal rendezésé­nek nagy erénye, hogy a dráma különböző értékű elemeit ava­tott kézzel rakta helyére, s alá­zattal vetette alá magát Móricz Zsigmond írói szándékainak, ön­célú hatáskeltés nélkül, valóban a realizmus legjobb eszközeivel teremtett egységet, játékstílust, s megadott mindent a szerep­lőknek egyéni arculatuk szerinti alkotásra is. Simon György végig töretlenül mutatta meg Szakmáry Zoltán jellemének formálódását. Van­nak színei a lírai ellágyulásra, épp úgy mint a legkomorabb ér­zelmek, a drámai feszültség megteremtésére. Medgyesi Mária igazi Móricz- figurát vitt színpadra* Móricz valóban így rajzolta meg ezt a 6zíve szerint kedves leányalakot, ezt az úri erkölcstől megrontott, megtévedt szegény lányt* Dévay Kamillának Rédey Eszter szerepében, különösen a drámai erejű magas hőfokú ér­zelmi kitörésekben lelhető fel típusformáló tehetsége* Az utol­só jelenet tragikus őrjöngése szívet-lelket összeszorító* nagy­szerűen megformált színészi tel­jesítmény* Tompa Sándor Csörgheő Csu­liját úgy hisszük országszerte Kossuth-díjas érdemes művé­szünk egyik legnagyszerűbb al­kotásának tartják. Sodrást, len­dületet ad színpadi megjelenése* Stílust teremt, hangulatot, at­moszférát határoz meg minden mondata. Móricz drámája annak idején az első bemutatón azért bukott meg, mert keményen és- kérlelhetetlenül a néző szemébe vágta az igazságot, a társadalom valódi arcát mutatta meg, s ez az igazmondás megdöbbentette, elriasztotta az akkori színházi közönséget. Ma ez az igazság, — Móricz típust és társadalmi ké­pet a sebész pontosságával fel­táró zsenije — találkozik Tompa Sándor ragyogó megjelenítő ké­pességével. Ezért döbbent meg, s ezért nevel* Gyulai Antal Balogh Ábelnek, ennek a kissé korlátolt katoná­nak a megrajzolásában itt-ott bizonytalan. Az első felvonás vendéglői jelenetében jellegzete­sebb figurát ad, mint a harma­dik felvonás záró képében, Do» bák Lajos alakításának i fő alkati hiányossága* Leken- szey-je kissé jellegtelenebb,* szürkébb a kelleténél* Az epizód­figurák közül talárr az egyikjeg- sikerültebb T. Szabó László Bor­bíró alakítása* Ez az urakhoz dörgölődző basaparaszt minden jellemvonásával az író szándé­kai szerint elevenedik meg T* Szabó László kezei alatt* Jánoky Sándor ügyvédje nem kapott elég kidolgozást* Nagy jelenete Szakmáry Zoltánnal a szüksé­gesnél kisebb jelentőséget nyer* A három csugari: Karizs Béla* Fekete Tibor és Tánczos Tibor az előadás erőssége* Egyénien formálják meg az író által csak vázlatosan jelzett bandavezére- ket* ,, A RENDKÍVÜL NEHÉZ, ha­talmas koncentrálást kívánó* pompásan felépített mulató je­lenetben, a nagy muri pillana­taiban a népes epizódista gárda legtöbbje jól helytáll a dráma csúcspontjáig, minden erőltetés nélkül* egyenletes emelkedővel jut el a harmadik felvonás* j Egy-egy pillanatra felfigyel-* nek a nézők Molnár Zoltán Ja-* szom-jára, a mérnököt megsze­mélyesítő Vörös Tiborra, Budai Lászlóra, s különösen Komlós Józsefre, aki néhányszavas sze­repével felejthetetlen pincérala« kot elevenít meg* * Borcsa István színpadképei közül különösen az első felvonás vendéglői díszlete mondható si­kerültnek* J Csáky Lajos* járási tanácstagnak« Borbély Lajost« a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetőjét pe­dig megyei tanácstagnak« S zavait nem kővette hosszú csend, ehelyett spontán éljen felkáltások hangzottak in­nen is, onnan is; Amikor pedig szavazásra hívta fel Pallagi Já­nos a jelenlevőket, egyszerre emelkedtek a karok a levegőbe Ezután még sokáig beszélget­tek egymással a tanácstagi elöl­tek és a választók« Nagy Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom