Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

1958. október 10, péntek 3. oldal Ä munkás-paraszt kormány rendeleté nyomán 7 Két év alatt 72 ezer holddal növekedctl a takarmánygabona vetésterülete Mint ismeretes, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány megszüntette a kötelező beadással egyidőben a kötelező kenyérgabona-vetést is. Ez utób­bi intézkedés igen kedvezően ha­tott a vetésszerkezet alakulásá­ra. Ennek kihatásai felől érdek­lődtünk Bene Andrástól, a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tályának főagronómusától. — Abban az időben szükség volt megállapítani a kenyérga­bona vetésterületét a beadás miatt. Akkoriban úgy gondol­ták, hogy csak így lehet a ke­nyérellátást biztosítani. Ma már bebizonyosodott, hogy ez beadási kötelezett­ség nélkül is megoldható. A magyar forradalmi munkás­paraszt kormány egyik legjelen­tősebb és leghasznosabb intéz­kedése volt a kötelező kenyér- gabona vetés eltörlése, mert ez jelentősen fellendítette a takar­mánytermesztést és ezzel együtt az állattenyésztést. Bár csökkent a kenyérgabona vetésterülete, de növekedett a takarmánygabonáé, több szálastakarmányt termesz­tenek. Lehetővé vált a helyes vetésforgó alkalmazása, amely növelte a termésátlagokat, javí­totta a takarmány helyzetet, Különösen a pillangósok arányának növekedése szá­mottevő. Ez az utóbbi két év­ben a szántóterülethez viszo­nyítva 6 százalékot tesz ki. — Érdemes számokkal is fi­gyelemmel kísérni a változáso­kat. A Központi Statisztikai Hi­vatal megyei igazgatóságának jelentése szerint 1956-ban 288 078 katasztrális holdon, 1957- ben 270 616 katasztrális holdon, 1958-ban 257 349 katasztrális holdon termesztettek kenyérga­bonát, jövőre becsléseink sze­rint 250 000 holdról fogunk aratni búzát és rozsot. — Ennek arányában szinte ugrásszerűen növekedett a ta­karmánygabona vetésterülete. 1956-ban 258 464 katasztrális holdon, 1957-ben viszont már 313 735 katasztrális holdon, 1958- ban 330 000 holdon, 1959-ben előreláthatólag ugyanekkora te­rületen fogunk termeszteni me­gyénkben takarmánygabonát. A szálastakarmányok vetésterülete 1956-hoz viszonyítva 1958-ra 7250 holddal emelkedett* A takarmány-vetésterület nö­vekedése feltételezi az állatállo­mány minőségi és mennyiségi emelkedését, Ezt is tudjuk né­hány számmal bizonyítani. 1958. első félévében 1956. első félévé­hez viszonyítva 121,4 százalék­kal több sertést vásároltak fel. A termelőszövetkezetek szarvasmarha állománya 1957. június 30-tól 1958. jú­nius 30-ig több mint 3000 da­rabbal, sertésállományunk ugyanezekhez az időpontok­hoz viszonyítva 3300 darab­bal növekedett. A számosállat-létszám szintén ugyanennyit emelkedett.- Mindez egyúttal a belterjes gazdálkodás kialakítását segíti. Az egyes növénycsoportok terü­letnagyságában történt változá­sok elősegítik a talajerőgazdál­kodás egyensúlyát, A jobb nö­vényi sorrend, a megfelelőbb elővetemény, a talajadottságok- höz igazodó növényféleségek he­lyes megválasztása önmagukban is, minden különösebb egyéb befektetés nélkül a hozamok emelkedését eredményezik, A megye mezőgazdasági há­roméves terve ennek szelle­mében készült. A kenyérgabona termesztésén belül tovább akarjuk növelni a búza arányát. A takarmányga­bona termesztésben kismértékű csökkentést tervezünk, mert vé­leményünk szerint a kukorica­terület ebben a gazdasági évben túlzottan növekedett. Emelke­dést tervezünk az őszi árpa ve­tésterületében. Végső soron a hároméves terv időszakában a mezőgazdasági termelőszövetke­zeteknél mintegy 11 százalékos, az egyéni gazdaságoknál pedig 6 százalékos termelési érték nö­vekedést tervezünk — hangoz­tatta tájékoztatójában a megyei főagronómus. Végezetül még hozzátette: — mindezekhez azonban a feltéte­leket, mint a bevezetőben hang­súlyoztam, a kormány helyes mezőgazdasági politikája te­remtette meg. 30 millió forint értékben, 114593 pár lábbelit készített a tízéves félegyházi Cipész Szövetkezet ' i Az elmúlt hét végén a Kis­kunfélegyházi Építőpari Szövet­kezet szépen feldíszített új kul­túrtermében díszközgyűlést tar­tottak: a Kiskunfélegyházi Ci­pész Szövetkezet 10 éves fenn­állását ünnepelték. Az ünneplőbe öltözött szövet­kezeti dolgozók között ott láttuk az OKISZ képviselőjét, Kom- lóczky elvtársat, a KISZÖV el­nökét, Fekete elvtársat, a me­gyei tanács vb-titkárát, Cseh László elvtársat, a városi párt- bizottság képviseletében Holló Béla elvtársat, Belényi István elvtársat, a városi tanács vb- elnökhelyettesét, Kovács Pál elvtársat a KSZKBI megyei ve­zetőségének képviseletében, va­lamint a helyi kisipari szövet­kezetek vezetőit, küldötteit. Kovács István elvtárs megnyi­tója után Dénes József elvtárs, aki a szövetkezetnek már 10 év óta elnöke, ismertette a szövet­kezet életútját, az első ingadozó lépésektől, az alapító tagok szí­vós erőfeszítése következtében a mai napig is felfelé ívelő fejlő­déséig. Azt az utat, amit meg­Készül a villanymotor a mosógépekbe Baloldali képünk Budapesten, a Villamosgép- és Kábelgyárban készült, ahol Gál Jenőné az utol­só simításokat végzi a villany­motorokon. Ezeket a motorokat szerelik be a mosógépekbe, por­szívókba és a padlókefélő gépek­be is. Kell is a sok motor, mert egyre többet vásárolnak a ház­tartási munkát megkönnyítő gé­pekből, többek között Bács-Kis- kun megyében is. Jellemző, hogy 1956-ban 692 mosógépet, 1957- ben pedig már 2343 mosógépet vásároltak meg megyénkben. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Bá­nyászati Berendezések Gyára pártszervezete legutóbbi taggyű­lése a választási munka felada­tait tárgyalta meg. Kohuth Béla elvtárs, az alapszervezet titkára beszámolójában a nemzetközi helyzet alakulását, a szocialista tábor országainak eredményeit ismertette, majd részletesén fog­lalkozott az 1954-es tanácsvá­lasztás óta eltelt országos és he­lyi eredményekkel. Értékelte az üzem fejlődését, a termelés ala­kulását, melyre igen büszkék a Bányászati Berendezések Gyára dolgozói, kommunistái. 1958 feb­ruárjában az alapszervezet kez­deményezésére, a szakszervezet­tel karöltve azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy az 1956 máso­dik negyedévi 100 forintra eső termelési értéket év végére el­éri. E komoly célkitűzést határ­idő előtt teljesítették. AZ 1958 ELSŐ féléves tervük túlteljesítése után jól sikerült az augusztus havi tervük megva­lósítása is. Mindezekben az eredményekben része van a kommunisták lelkes, odaadó, példamutató munkájának. Nem kell szégyenkezni a párt vezető­ségének; A pártszervezet szavara hall­gatnak a dolgozók. Bátran'-és bi­zalommal fordulnak hozzájuk problémáikkal, észrevételeikkel. A gazdasági vezetés is elisme­rően nyilatkozik a pártszervezet segítő munkájáról. Az említett taggyűlésen a ter­melés kérdéseinek megbeszélése mellett elsősorban a választási feladatokról volt szó. A gyár 108 népnevelőt küld politikai felvi­lágosító munkára. A HOZZÁSZÓLÓK arra kér­ték a pártvezetőséget hogy megfelelő agitációs anyagot bo­csássanak rendelkezésükre. Eb­ben nem lesz különösebb hiány, mert a kiskunfélegyházi városi pártbizottság feldolgozta az eredményeket és a hároméves terv ’ helyi célkitűzéseit, melyet a napokban sorra kerülő népne­velői esti tanfolyamon kapnak meg az elvtársak. Vetődtek fel kérelmek is a hozzászólások so­rán. Kifogásolták, hogy kevés a bölcsődei férőhelyek száma és emiatt több asszony, aki egyéb­ként részt tudna vállalni a ter­melő munkában, a ház körül tölti el idejét. Kérésük jogos és indokolt. Ez annál is inkább megszívlelendő, mert nemcsak követeltek, hanem adtak is a taggyűlésen: november 7-e tisz­teletére munkaversenyt kezde­ményeztek a kommunisták a szakszervezettel karöltve. Vál­lalták, hogy terveiket időben és jó minőségben teljesítik. Nem várják tehát, hogy az ölükbe hulljon a manna. ELMONDTÁK a jelenlevők, hogy a választási agitációs mun­kában ők maguk is jó érvekkel rendelkeznek. Ugyanis a felsza­badulás előtt Kiskunfélegyháza városnak nem volt jelentősebb ipara. A városi kisemberek ku­bikusmunkára jártak. Keresetük olyan alacsony volt, hogy a csa­ládnak alig jutott belőle. Most egészen más a helyzet. A felszabadulás után a Bányá­szati Berendezések Gyárában több mint hatszázan dolgoznak. A dolgozók keresete — mint mondják — megfelelő megélhe­tést biztosít. Az élelmezés és a ruházkodás ma már nem nagy gond annak, aki dolgozik, A PÁRTTAGGYÜLÉS egészé­ben helyes útmutatást adott a párttagságnak a választási munkákhoz és helyesen kapcsol­ták össze a választási feladato­kat az üzem termelésének to­vábbi javításával. Túri József Tjr ■ ■ ■ ■ rr 1 Közös erővel A tiszaúj falui. Alkotmány Tsz-ben az elmúlt héten köz­gyűlést tartottak. Nagyon szép pillanata volt a gyűlésnek, amikor elhatározták, hogy se­gítségére sietnek a 3 gyerme­kes Tóth családnak. Tóthék- nak idáig nem volt háztáji te­hene, most a tagság szavazatá­ra a tsz egy tehénnel segíti meg őket. Komfár elvtársnak pedig építőanyag segítséget szavaztak meg. Ugyanez a közgyűlés elha­tározta, hogy e hó 11-én a munkás-paraszt szövetség je­gyében vendégül látják a tsz- ben a félegyházi Bányászati Berendezések Gyára, a buda­pesti 5. sz. Autójavító Vállalat és a helyi gépállomás dolgo­zóit. A tagság 2 sertést és 200 liter bort jánlott fel a jó han­gulat, a sikeres vendéglátás érdekében. Sor került a tanácstagi je­löltjük kiválasztására is. Egy­hangúlag úgy határoztak, hogy a tsz elnökét, Bartók elvtársat jelölik a községi ta­nácsba, a járási tanácsba pe­dig Papp elvtársat, a tsz tag­ját. tettek a 19 alapító tagtól a 99 ta* gig, az előző évi 2370 pár lábbeli* tői a legutóbbi évben termelt 13 590 pár lábbeliig, az első, kéz* detleges műhelytől a mai tágas, neonfényes munkatermekig. A jelenlegi szövetkezet az 1929-ben alakult Bőriparosok Anyagbeszerző és Értékesítő Szövetkezet és az 1945. évben alakult Bőripari Munkások Be­szerző, Termelő és Értékesítő Szövetkezet tagjaiból alakult* akik 1948-ban az OKISZ javas­latára egy szövetkezetben tömö­rültek. Az alapító tagok névsora: Barta Ágoston, Bitter Imre, Cseh János, Csányi Mihály, Denes I. József, Juhász István, Czakó László, Jánosi Dezső, Halász Sándor, Kovács István, Kurucz Márton, Seres Kálmán, Seres Sándor, Solymosi Lajos, Tarjá­nyi László, Turcsányi János, Tóth György, Vakulya József és Varga Antal. Az eltelt 10 év eredményes munkáját bizonyítják azok a számok, melyeket a beszámoló ismertetett. A fennállás 10 éve alatt 114 593 pár lábbelit gyár* tottak 30 189 100 forint értékben, munkabérre kifizettek 8 807 300 forintot, a. tíz év nyeresége 2 millió 67 ezer 600 forint, ebből osztalékra kifizettek 393 700 fo­rintot. A lakosság jobb ellátásának javítására, közvetlen a lakosság felé termelt mérték utáni és ja­vítási munkák értéke 9 056 730 forint/ Ha a hely engedné, be kellene számolni még az elsőrendű mi­nőségű exportmunkáról, a II. sz, és á kunszállási III. sz. javító részleg felállításáról, a hajdú- szoboszlói üdülőről, az üzemi fürdőről, stb. De meg kell még említeni Cseh János kiváló dolgozó jel­vénnyel való kitüntetését és a Dobó utcai apró óvodások ked­ves szereplését, akik az óvónéni vezetésével zenével, verssel, vi­rággal köszöntötték az ünneplő szövetkezetét. j. M, OZffii (az a'tő-k az cÁJt&k cialMtta, jyjemcsak rózsáiról, parkján ról nevezetes Jászszent- lászló. Egy »átokcsatoma« vezet át határán, amelyet, mint a múlt rendszer terhes örökségét, rósz* szül építettek meg, az nem ve* zette el a vizet, sőt a tavaszi bel­vizeket is a földekre terelte. Ezt az ügyet vette kezébe a falu la* kossága, majd kezdeményezé­sükre felfigyelt a Szegedi Víz­ügyi Igazgatóság is, s ennek eredményeként ma már befeje­zés előtt áll a Dongéri főcsator­na kétmilliós építése. Az állam hatalmas összegű be­fektetése további tevékenységre ösztönözte a víz miatt sokat szenvedő lakosságot is, megala­kították a Kelőéri Vízgazdálko­dási Társulatot kb. 10 000 hol­don. A földtulajdonosok holdan­ként 30 forintot fizetnek a közös kasszába és ezen a pénzen zsi­lipek, bekötő csatornahálózat, épül majd a most készülő főcsatornához. K. A. d ff)előli Qléfie S^zerkeiztáiége [ páLtjíízatút hirdet érttUégizett, egyetemet aagij. főiskolái aéyeett ■ 25 éom aluli fiatal líf iáeiífié q-i^akafiíiak j felvételére. cA pályának 3 írásából részletes életrajzuk • ti iikolai bizonyítványuk kíiéretébtn — j a izerkeintS-iég címére, küldhetik be okt, 31-ig. j VÁLASZTÁSRA KÉSZÜLNEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom