Petőfi Népe, 1958. október (3. évfolyam, 231-257. szám)

1958-10-10 / 239. szám

i. oldal 1958. október 10, péntek cÁmuaei&dés Megyei népművelési kollégium alakul Kidolgozzák a népművelési felügyelők új működési szabályzatát Uj alapokra helyezik az ismeretterjesztést Pártunk művelődéspolitikai Irányelveinek megvalósítása nem képzelhető el másként, csak a tömegek tevékeny részvételével. Nyilvánvaló, hogy művelődési szerveink sem képesek saját erejükből mindazokat az elkép­zeléseket valóra váltani, melyek hivatva vannak a szocialista kul- túrforradalmat nagy lépésekkel vinni előre megyénkben. A terv- szerűség az előre meghatározott, jól megfontolt munkavégzés azonban nagy segítség népmű­velési szerveink munkájában. Ezt tükrözi vissza a megyei ta­nács művelődési osztályának idei egyéves munkaterve is. A terv részletesen foglalkozik a tanácsi igazgatás, a kulturális irányító tevékenység több fontos problémájával. Nagyjelentőségű kezdeményezés, hogy a kulturá­lis dolgokkal foglalkozó külön­böző szervek akeióegységét egy létrehozandó megyei népművelési KOiieymm teremti meg, segíti elő majd. A kollégium múmiája kiterjed a kulturális élet legkülönbözőbb területeire. Részlvesznek benne a párt, a tanács, a KISZ, a szak- szervezetek, a Hazafias Nép­front, a pedagógus szakszerve­zet és más kulturális feladatok­kal is foglalkozó szervek megbí­zottai, munkatársai is. Tagja a kollégiumnak többek között a tanács művelődési, állandó bi­zottságának elnöke, s a megyei népművelési intézmények leg­több vezetője is. A kollégium feladata az lesz, hogy határoza­tokat hozzon a megye minden tömegszervezetére és népműve­lési szervére, intézményére egy­formán érvényes kulturális ügyekben, s összeállítsa a me­gye egységes kulturális prog­ramját. Fontos funkciója a kollégium­nak, hogy időnként értékelje a megtett út eredményeit és hibáit és segítséget nyújtson a társa­dalmi erők mozgósításában, a feladatok egységes szellemben s közös erővel történő megoldásá­ban. A kultúra tömegjellegének biztosítását szolgálják a külön­böző népművelési szakterü­leteken működő bizottságok. Létrehoznak az idén irodalmi, ismeretterjesztő, ének-zenei, mű­velődési-házi ügyekkel foglal- ' kozó, színházi és színjátszó, tán­cos, báb játszó, képzőművész, könyvtárügyi és filmügyi szalc-’j bizottságot. Tagjai az illető te­rület legképzettebb, legtapasztal­tabb szakemberei, vezetői pedig a megyei népművelési csoport il­letékes szakelőadói és szakrefe­rensei. A népművelési terv ja-, vaslatot tesz arra nézve is, hogy a megyei szervezeti formákat1 egyszerűbb keretek között já-i rási, városi és községi viszony­latban is meg kell valósítani. •Olyan községeinkben pedig, meJ i-lyekben művelődési otthon niü-| ködik, az ilyen ügyekkel meg­bízott társadalmi tanács látja el' helyi viszonylatban a kollégium' feladatait. I A népművelés új szervezeté­ben járási viszonylatban nagy feladatok várnak a népművelési; felügyelői hálózatra. Ennek mű-, ködését azonban nagyrészt már' elavult határozatok szabályoz­zak. Szüksjg van egy olyan t új működési szabályzati létrehozására, amely pontosan' meghatározza a felügyelők ha-, tárt órét és feladatait, hogy en-' nek alapján megfelelőképpen! lőhessen irányítani és ellenőrizni/ a VdQaívelök. nagyjelentőségű! kultúrpolitikai munkálkodását.' A tervek szerint ez a szabály­zat november végére elkészül. Pártunk kultúrpolitikai irány­elvei nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a dolgozók szocialista szellemben való világnézeti ne­velésének. Ennek megfelelően a megyei népművelési terv is részletesen foglalkozik a neve­lés legfontosabb formájával: az ismeretterjesztő tevékenységgel. Az ismeretterjesztő munka irányelveinek kidolgozása után megyei értekezleten vitatják majd meg a tudomány legfris­sebb eredményein alapuló isme­retterjesztés időszerű kérdéseit a párt művelődéspolitikai irány­elvének fényében. Az értekez­letre meghívást kapnak a járási és városi művelődési felügyelők, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkatársai, a külön­böző tanfolyamok vezetői és a megye legkiválóbb ismeretter- terjesztő előadói. Az irodalmi vonatkozású ismeretterjesztő te­vékenység egyik reprezentatív jellegű rendezvénye lesz az úgy­nevezett »Korlárs-est«. A megye- székhelyen rendezendő esten a Kortárs című irodalmi folyóirat írógárdájának több tagja szere­pel, s meghívják előadónak fő- szerkesztőjét, Tolnai Gábort is. Szó van szerzői estek, irodalmi találkozók rendezéséről is megyénk több üzemében, állami gazdaságában és termelőszövetkezetében. Fog­lalkozik a megyei művelődési terv helyi folyóiratunk, a Kis­kunság további rendszeres, ne­gyedévenkénti megjelenésével. A tervek között szerepel egy megyei művészkonferencia és több művészeti jellegű tanul­mányút is. A kulturális élet más terüle­tével foglalkozó tervrészletek is­mertetésére még visszatérünk. Az eddigiekből azonban máris megállapíthatjuk, hogy a sokkal szervezettebb formában folyó, széleskörű társadalmi bázisra tá­maszkodó népművelési tevé­kenység megindulása nagy ered­ményeket hoz majd megyénk kulturális életében. Csáky Lajos g I ^^at^raíiisok^közütt | § — Jogi tanácsadót Ur. Kolosát K Gyula ügyét» — Bérlőtársi jogviszony Bérlőtársakról akkor beszélhe­tünk, ha az egyes bérlők a la­kásnak nem külön-külön meg­határozott helyiségeit, hanem az egész lakást együtt és közö­sen használják, A bérlőtársak a lakással csak közösen rendelkezhetnek. A kö­zöttük felmerült vita eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Bérlőtársaknak csak azokat lehet elismerni, akik a lakásba együtt költöztek be. fMegtómadhaló-e az államigazgatási szerv első fokon hozott határozata a bíróság előtt? Államigazgatási szerv határoza­tát bíróság előtt csak akkor le­het megtámadni, az egyéb tör­vényi előfeltételek esetén, ha a fél fellebbezési jogát kimerítette. Előfordul azonban olyan eset, hogy az államigazgatási szerv, — elsőfokon hozott — határozatát tévesen jogerősnek nyilvánítja — vagy kimondja, hogy az ellen fellebbezésnek nincs helye. Meg­történhetik, hogy a fél azért nem él fellebbezéssel, mert az elsőfokú határozatban fellebbe­zési jogára nem oktatták ki. Mi történjen ilyen esetben? Ha az ügyfél a határozat meg­támadása végett a bírósághoz fordul, az esetben a bíróság ak­kor jár el helyesen, ha a hozzá beadott keresetlevelet az állam- igazgatási szervnek megküldi az­zal, hogy azt tekintse fellebbe­zésnek és mint ilyet, bírálja el. Ha az államigazgatási szerv mégis fenntartaná korábbi tör­vénysértő álláspontját és a fel­lebbezést nem lenne hajlandó el­bírálni, akkor az ügyfélnek az ügyészséghez lehet fordulni és ügyészi óvás benyújtását kell kérni a törvénysértő határozat ellen. Helyesebb azonban, ha a fél — amennyiben őt törvénytelenül ütnék el fellebbezési jogától —. azonnal az ügyészséghez fordul és kéri, hogy a törvénysértő ha­tározat ellen az ügyészség emel­jen óvást. A dolgozók életéért és testi épségéért Mezőgazdasági Üzemek­ben a dolgozók élet- és munka- körülményeinek szervezett irá­nyítása és ellenőrzése 1954-ben kezdődött, amikor megjelent a Mezőgazdasági Ovórendszabály és kiépült a MEDOSZ munka- védelmi felügyelői hálózata. 1956-ban az ellenforradalom igen visszavetette az addig elért eredményeket. Az üzemekben lazult a munkafegyelem, gyen­gült a munkahelyek biztonsági felkészültsége is, aminek követ­keztében igen megszaporodott a balesetek száma. Ezek egyre ko­molyabban figyelmeztettek arra, hogy ismét határozott irányító, nevelő és ellenőrző munkát kell végeznünk. 1957 második felé­ben 22 leggyengébb felkészültsé­gű üzemben tartottunk közös vizsgálatot. 1958 elején több esetben a me­gyebizottsági ülés napirendjére tűztük a munkavédelmi felada­tok végrehajtását. Az elmúlt évek során a gépállomásokon volt legnagyobb a balesetek szá­ma, s a megyei igazgatóság in­tézkedése alapján minden gépál­lomás elkészítette üzemi munka­védelmi feladattervét. A közle­kedési rendőrséggel közösen a nyár folyamán 130 gépjárműve­zető számára, állami gazdaságok Eogatosai részére filmvetítéssel egybekötött előadást tartottunk a helyes közlekedésről. Az okta­táson mintegy 1500 mezőgazda­sági dolgozó vett részt. A cséplő- csapatok tagjai közül mintegy 900 főt részesítettek járványos megbetegedés és tetanusz elleni védőoltásban, s több mint 2000 dolgozó vett részt időszakos or­vosi vizsgálaton. A gépállomá­sok munkavédelmi felkészültsé­gét elősegítette 43 vezető állású dolgozó biztonságtechnikai vizs­gáztatása, A dolgozók életének és testi épségének megvédése érde­kében vannak jó kezdeménye­zések az üzemekben is, például több munkavédelmi újítást ké­szítettek. A két legjelentősebb újításért a kecskeméti gépállo­máson Tekes József, Kiskunfél­egyházán Nagy István a »Gépál­lomás Kiváló Dolgozója« kitün­tetést kapta, Az országos mezőgazda- sági munkavédelmi konferencia tapasztalatai alapján komoly terveink és feladataink vannak. A megyei konferencia után min­den üzemben megszervezzük az üzemi munkavédelmi értekezle­teket. A még vizsgával nem ren­delkező műszaki vezetőket biz­tonságtechnikai vizsgáztatásban részesítjük s minden üzemből egy műhelymunkást 6 hónapos hegesztői tanfolyamra küldünk; Megyénkben mintegy 3000 csép­lőgépet üzemeltetnek talpalt fö- szíjtárcsával. Figyelembe véve a rendekezésre álló meghajtó erő­gépeket, a gépgyárral megfelelő tárcsákat Öntetünk le a szük­séglet szerint. Mindkét terme­lési igazgatósággal közösen az év végéig elkészítjük az állami gazdaságok és gépállomások üzemi baleseti útmutatóját s kellő példáhyszámban kiadjuk a dolgozóknak. A célul tűzött feladatok ko­rántsem foglalják magukba az üzemek jó munka- és egészség- védelmének minden feltételét, de végrehajtva nagymértékben hozzájárulnak a dolgozók éleié­nek, testi épségének megvédésé­hez, Noc Gábor munkavédelmi felügyelő . NAGY A SÜRGÉS­FORGÁS a mustátvé­telnél, pedig nem is olyan nagy hely Csó- lyospálos. Az átvevő pénzforgalma mégis el­éri a napi 100 000 fo­rintot. Az átvételt jól megszervezte az Alföl­di Pincegazdaság. A gazdáknak nem kell várakozniok és szép sorjában folyik a must felvásárlása. Mindez parányi kis udvaron bonyolódik le. Éppen jön Kecskemétről a te­herautó, ügyesen ka­nyarodik be és már vi­szi is az aznapi adagot a gyűjtőpincébe. Ez a szétszórt tanyai település egyre inkább cözpontosítódik. Nem a tanyavilágba töreksze­nek már az emberek, hanem a központ felé. Jelenleg éppen 10 ház épül a műút mellett. Nem panaszkodhatnak az építtetők, közülük :sak egynek volt szük­CSÓLYOSPÁLOSI KÉPESLAP sége OTP-kölcsönre. És kik építenek? A leg­többje dolgozó paraszt, de van köztük üzemi munkás, tisztviselő és nyugdíjas. NEM RÉGI ITT a kultúrház, úgy mond­ják, tavaly avatták fel, az újság most az a fa­luban, hogy mozi nyílt benne és hetente kéL- szer tart előadást. Még két évvel ez­előtt is alig lehetett ki­jutni Csólyospálosra. Azóta megjavult a köz­lekedés, naponta két autóbuszjárat megy Szeged és Kiskunmajsa ix'ányába. A VILLAMOSÍTÁS kérdése forr most a fa­luban. A házakban a belső szerelést végzik. Megkérdezem Cseh László vb-elnököt, hogy áll a villamosítás ügye? — A távvezetéket Kömpöc felől kapja a község. Most folynak a vezeték telepítési mun­kálatai. — Mennyi a villa­mosítás költsége? — A lakosság hoz­zájárulásából és a köz­ségié jlesztcsi alapból 480 000 forintot fize­tünk. Tekintettel arra, hogy ezenfelül a lakos­ságot terheli a villany­nak a házakba való be­vezetésének költsége, ez az összeg meghalad­ja a község lakosainak teherbírását, ezért vet­tünk fel bankkölcsönt is. Ezenkívül erre a célra az államtól is kaptunk 40 000 forint hozzájárulást. Ügy szá­mítjuk, hogy december 25-ére nálunk is ki­gyulladnak a villany- lámpák. NÁNAI LÁSZLÓ tit­kár is beleavatkozik a beszélgetésbe: ha már a községről esik szó, jegyezzem fel, hogy a lakosság a társadalmi összefogás szép példá­ját mutatta a másik megyében levő Forrás­kút és a község közti határút megjavításá­val 550 méternyi tá­volságban agyagolták le az utat 10 000 forint költséggel olyképpen, hogy ennek kétharmad részét a lakosság tár­sadalmi munkában vé­gezte el. Ezenkívül to­vábbi két dűlőút fel­töltését végzik el egy kilométer hosszon és négy betonátereszt épí­tenek meg ebben az évben. Kovát s Andor Hivatalos autóvásárlási igazolványokkal, illetve értesítő levelekkel keresnek fel olyan or- vosokat, akik nem szándékoztak, s közeljövőben sem szándékoz­nak autót vásárolni. Ezek az új erőszakolt »autó­tulajdonosok« nem tudják mire vélni e kedvességet, figyelmes­séget tükröző meleghangú levele­ket. Azonban a választ annak rendje-módja szerint megírják, amely az illetékesektől nyert nyilatkozat alapján egyben le­mondó levél a gépkocsi vásárlá­sáról. Mint minden eseménnyel kap­csolatosan, úgy ezzel is többféle vélemény került forgalomba. A leggyalioribb az: tudatosan csi­nálják ezt azzal a céllal, hogy minél több lemondólevél kerül­jön egyesek kezébe. Ezzel a le­mondólevéllel a feltételezések szerint operálnak, mégpedig olyanformán, hogy egy kis balc- sisért — 2—3—4 ezer forintot említenek — olyan emberek is kocsihoz jutnak, akik véletlenül kimaradtak a névsorból, illető­leg foglalkozásuk nem indokolja a személygépkocsi használatát. Nem akarunk senkit sem vá­dolni. Csupán az illetékesek fi­gyelmét hívjuk fel ezekre a — szerintünk — furcsa s főleg el­gondolkoztató jelenségekre. Politikai és szakmai mű­vek, szépirodalmi, ifjúsági regények, útleírások kin­csestárát találja a Megyei Könyvtárban. Szeretettel várja 5 olvasóit a Megyei Könyvtár 1 PÉNZZÉ TEHETI A TÖKMAGOT HA ÁTAD]A A TEP.MÉWFORGAI.MI M VAGy taÚTOVEJKEftT UK T/tevÉraÁ& ttöísSSöfa

Next

/
Oldalképek
Tartalom