Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-14 / 217. szám
1958. szeptember 14, vasárnap 3. oldal ■ I ii ■ i PH ' I1SUHMH ■■■II-.I BH——r i ii is n hum i I ■mi i isii i nn r n ■■üLwiiuiiMimsiii HELYI POLITIKÁT! PÁSZTORTÁNC eloszlatják egyéni kétségeit, előítéleteit, — akkor jelentkeznek új belépők, alakulnak új termelőszövetkezetek. Ezt bizonyítja a bajai járás példája, ahol szépen fejlődik a szövetkezeti mozgalom. Az elmondottakból kitűnik, hogy a helyi politika kialakítása és megvalósítása során többnyire kétféle hibával találkozhatunk. Az egyik fajta hiba, hogy a helyi kérdések eldöntésénél, munkaprogramjuk összeállításánál nem veszik, figyelembe a párt és a kormány országos irányelveit és azok megvalósítását elősegítő megyei meg járási útmutatásokat. Az ilyen helyi politika következményeként a község elmarad például a szövetkezeti mozgalom fejlődésében, a társadalmi összefogás szervezésében és így tovább, A másik irányú hibák meg abból erednek főként, hogy a helyi vezetők mereven, dogmatikusan csak a központi irányelveket tartják szem előtt és azokat a helyi erőforrások felmérése, a megvalósítás célszerű helyi módszereinek kiválasztása nélkül próbálják végrehajtani. Nyilvánvaló, hogy mindkét szemlélet káros és mind a helyi érdekek, mind a központi útmutatások megvalósulásának elhanyagolása hátráltatja a község, a város szocialista fejlődését. Palkó L Csehszlovákiai turnéra készül a Budapest Táncegyüttes. Képünkön: a táncosok Vavrinecz—Molnár: ►'Pásztortánc—át próbálják. Tizenegy kilométer főidét községfejlesztésböl az ágesegyházi határban Újabb őt kilométer hosszú dtilőút rendbehozását kezdték meg az elmúlt napokban Évek óla közszájon forgó követelés ez, nem múlik el nagyobb megyei vagy járási értekezlet anélkül, hogy legalább a zárszóban ne figyelmeztetnék a vezetőket: helyi politikát! A tagadhatatlan tények — elsősorban az 56-os, 57-es, de különösen az idei, 58-as évben épített járdák, kijavított utak, új vízlevezető árkok kilométerei, az új termelőszövetkezetek és újbelépők, a felélénkülő népfront-mozgalom stb. stb. — bizonyítják, hogy nem hiába hangzik el minduntalan ez a követelés. Követelés, igen, nem csupán igény, mert a lakosság tömegeinek és a lakosság millióinak gondját, vezetését szívén viselő pártnak, kormányzatnak Is egyaránt hasznothajtó, eredményes vezetési módszer a helyi politika. Ismerete és helyes alkalmazása nélkül ma már nem dolgozhat jól a falu párttitkára, keveset tehet a köz érdekében enélkül a tanácselnök és közéletünk többi, más tényezője. Éppen ezekben a napokban vonják felelősségre a Kiskunhalasi Járási Tames vezetőit, -kik többek között a helyi politika egy fontos területén, a községfejlesztési munkákban bűnös hanyagságot tanúsítottak, s hibáik miatt lassabban fejlődtek a járás községei, mint arra lehetőségük lett volna. Más példákat is sorolhatnánk itt fel arra, hogy egyes városokban (például Kecskeméten) és községekben (Mélykúton) szembetűnően alacsony a megyei átlaghoz viszonyítva a társadalmi munka aránya, (nem is szólva most az élenjáró Kiskunhalasról); némelyik községben a jó terméseredmények és a magas jövedelmek ellenére sem fejlődik a termelőszövetkezet; egvik- rr.ásik pártszervezet hónapokig nem tájékoztatja a pártonkívüli lakosságot az MSZMP fontos határozatairól, a nemzetközi eseményekről; a helyi politika kihasználatlan lehetőségére utal a családiház építési akció gyengesége egyes városokban és községekben stb. Am. ni az elmondottakból is látszik, a helyi politika fogalma egy (italán nem merül ki a községié jlesztési munkában és hiba volna csak erre leszűkíteni. Hiszen a helyi politika több ennél: vezetési módszer, mégpedig a helyes országos politika helyi végrehajtásának bevált módszere. Ismételjük, az országos politikát: tehát a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány határozatait megvalósító politikai módszer a helyi politika. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert néhol valamiféle egészen speciálisan helyi dolog után kutatnak, amikor helyi politika folytatására buzdítják őket. Megkérdeznek például az ilyen veeztők mindenkit a pártban és a pártonkívüli gyűléseken, kis- gyűléseken és a tanácsülésen, hogy mit építsünk a községben? Száz és egy ötlet, javaslat gyűlik össze. Az egyik hőforrást feltáró kút fúrását javasolja (Kiskőrös és Kiskunhalas példája után igen népszerű ez a javaslat megyénkben), a másik meg szélesvásznú mozi létesítése mellett tör lándzsát. Az igények felmérése, a lakosság javaslatainak összegyűjtése — bár igen fontos része a helyi politikának — de még nem helyi politika. A helyi politika ezután jön, mikor felmérjük erőinket: melyik javaslatot tudjuk gyorsan vagy egy-két éven belül megvalósítani? Mennyire futja az erőnkből? Melyik javaslat megvalósítása, igény kielégítése a sürgetőbb? Ka feltennék maguknak ezeket a kérdéseket a helyi vezetők, akkor nem vágnák fejszéjüket néha saját községük anyagi és társadalmi erejét meghaladó feladatok megoldásába. S akkor nem várnának minden helyi létesítményre a járástól, meg a megyétől beruházási keretet sem... Vegyünk egy másik példát, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. Ezt a körültekintő, alapos és kitartó munkát igénylő feladatot sem lehet egyik napról a másikra megoldani. Az édeskevés, hogy gyűléseken beszélnek róla és minden ünnepi szónok bebizonyítja a nagyüzemi szocialista gazdaság fölényét a kisparcellával szemben. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez egymagában nem nyeri meg a dolgozó parasztok tömegeit a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Ha ellenben a vezetők jó példával járnak elöl, maguk az első belépők, s aztán családtól családhoz járva, kivel-kivel alaposan megvitatják a nagyüzemi gazdálkodás helyi lehetőségeit, Nagy gondot fordítottak az utóbbi években az útjavításokra Agasegyházán. A községet néhány házból álló zárt település és kiterjedt tanyavilág képezi, ezért nem csodálkozhatunk, ha a főprobléma itt az úthálózat. A tanács pedig érthetően — s a lakosság kívánsága szerint is — a községfejlesztési alap nagyrészét a dűlőutak rendbehozására, karbantartására költi. Három év alatt 1955—56—57- ben hat kilométer hosszúságú dűlőútat építettek ki, Három kilométer hosszúságban készült el a községet Orgovánnyal összekötő földút és három kilométer hosszan a telefonos út. A tanács 48 ezer forintot fizetett a községfejlesztési alapból az anyag kitermelésére és a fuvarok egy részére. A többi munkát társadalmi úton végezte a lakosság. Elegyengették az utak hepehupás homokos talaját, feltöltötték agyaggal, végül 20 centi vastag salakréteggel terítették le. Az így elkészült utak jól kiállták a próbát. Kitűnően lehet közlekedni rajtuk gépkocsival, motorral és kerékpárral is. Ebben az évben újabb öt kilométer hosszúságú földútat hoznak rendbe. A sándortelep—erdőaljai utat ezer méteres szakaszon teljesen társadalmi munkáival építi a lakosság. Még az ; agyag kitermelését és helyszínre szállítását is maguk végzik: "" A napokban kezdték meg a négy kilométer hosszú rétaljai földút rendbehozását. Azok a gazdák, akiknek a földjük az út mellett van, már munkához láttak. Szabó Sándor, Kéri Ferenc, id. Balogh István, Iványi László, Marozsi Sándor és még néhány társuk vállalta, hogy földjét szegélyező útszakaszt maguk készítik el. Nagyobb erővel vesz részt az útépítésben még az ágasegyházi Szabad Május 1 Tsz, a Helvéciái Állami Gazdaság ágasegyházi részlege, valamint a Nádgazdaság. Tehergépkocsival, vontatóval, kocsifuvarral és kézi munkaerővel segítik, hogy lehetőleg még aa őszi esőzések előtt elkészüljön az Út: KART KARBA ÖLTVE N éhány nappal ezelőtt nyüzsgő hangyabolyhoz rolt hasonló a Bajai Fémipari Vállalat tőszomszédságában lévő (zléses, modem épület, a Bajai Ruhaüzem új helyisége, amelyet rövidesen ötszáz dolgozó vesz birtokába. Senki sem akart kimaradni az üzem átalakításával kapcsolatos társadalmi megmozdulásból. A munka közben történtek olyan érdekességek, amelyekrő sem itt, de másutt sem tudnak. Éppen ezért az alábbi pillanat- felvételeink fellebbentik az eddig ismeretlenség homályába*- rejtőzködő érdekességeket. * T űzött a nap. A férfiak ingujjra vetkőzve tolták a talicskát, döngették a válaszfalakat, serénykedtek a termekben. Az igazgató, aki mindig ott settenkedett, ahol a legtöbben voltak, észrevette, hogy a társaságba egy ismeretlen férfi került. No, majd megtudom ki, határozta el, s a következő percber már ott is termett a vendég mellett. — A kartárs itt dolgozik? A kérdezett nemmel válaszolt, majd közölte, hogy felesége. Mól. nár Sándomé küldte ide. — Feleségem beteg — folytatja a vendég — állandóan azt — Pillanatfelvételek — hajtogatja, nem akar kimaradni abból az akcióból. Engem kért meg, hogy helyettesítsem. így kerültem ide... • P árosán szép az élet, úgy látszik még a társadalmi munkában is. Legalább is Pász- tomé és férjének tette ezt tükrözi. Ugyanis az asszonyka a munkához meghívta férjét is. ö is megtalálta a neki való munkát. Egy talicskát fogott, felesége pedig azt téglatörmelékkel megrakta. • F eltűnt a férfiaknak, hogy egyik női munkatársuk állandócin a nehéz talicskát tolja. Egyikük nem nézhette tovább, odament, udvariasan így kezdte: — A kartársnő már régóta csinálja, adja át... Az asszonyka végigmérte a bátor férfiút és büszkeséggel a hangjában, válaszolt: — Régen se fáradtam el, s most ne bírnám ki ezt a két órát a mi üzemünkért? — ezzel meg- ndult a talicskával. * A mi Havranek Antal szalagvezetővel történt az szintén érdekes. A tréfakedve !r gazgat' látogatott ehhez a csoporthoz is. — Asszonyok, fogadjunk, hogy nem merik megdolgoztatni szalagvezetőjüket — élcelődött velük. Több se kellett e vígkedélyű társaságnak. Ügy körülrakták téglával Havranek Antalt, hogy az két óráig jóformán még pihenni sem tudott. S hogy a tréfa teljes legyen, munka közben emígy heccelték vezetőjüket: — Na most mi dirigálunk... * Jalla János pénztáros bement az igazgatóhoz és elmondotta neki, hogy szégyelli magát, amiért nem tud betegsége miatt részt venni ebben a társadalmi munkában. Az igazgató megnyugtatta, hogy ne legyen emiatt lelkiis- meretfurdalása. Bállá János azonban nem adta jelét annak, hogy távozni óhajt. Pár pillanatig csendben volt, aztán megszólalt. — Máshol tudnék segíteni — kezdte majd közölte, hogy vasárnap egy nyolcórás Dortási szolgálatot vállal. E kkortájt mésztől poros asszonyok, lányok, fiúk sokasága rohant a Sugovicához, hogy a társadalmi munka okozta fáradalmak"* a víz hús habjaiban kipihenjék. Venesz ■=» éAflI?1 HÍREK A TERMELŐSZÖVETKEZETEK gazdálkodásának eredményeit, valamint a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták pártmegbizatásainak teljesítéseit vitatták meg a bácsalmási járás pártalapszervezetei most befejeződött taggyűléseiken. * AZ ELMÚLT HÉTEN tíz kis- gyűlést tartottak a kalocsai járás pártszervezetei. Ennek so- ■ rán a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszerű kérdéseit, valamint a nemzetközi , helyzet legújabb eseményeit ismertették a részvevőkkel. j A BAJAI járási pártbizottság ! és a járási tanács értekezletet tartott az újonnan alakult termelőszövetkezetek elnökei ré- : szére, amelynek során a terme- | lőszevetkezetek gazdálkodásá- í nak megindítását beszélték meg. NAGYBARACSKÁN tizenkét egyénileg dolgozó paraszt 60 hold földön Űttörö néven új termelőszövetkezetet alakított az lelmúlt napokban. A termelő szövetkezet alakuló közgyűlés sén részt vett Szabó István, a já-t rási pártbizottság első titkára és Pétiké János elvtárs, a járási ten nócs elnöke is. A most alakult termelőszövetkezet tagjai eU mondották, hogy főleg kertészet■< tel kívánnak foglalkozni. A TIT hírei A TIT agrártudományi szakosztályának tagjai e hó 12-én megbeszélést tartottak, amelyen igen értékes határozatok születtek. így többek között megállapodtak abban, hogy a szakosztály tevékenyen kiveszi részét a Hírős Napok megszervezésében és lebonyolításában. De még o hónapban csoportos látogatást szervez a budapesti mezőgazda- sági kiállításra és a katonatelepi szőlőkutató intézetbe. Megállapodás történt a mezőgazda- sági ismeretterjesztés tervszerűbbé tételére vonatkozólag isi Elhatározták még, hogy hathatósan hozzájárulnak a falvakban szervezendő népfőiskolák tanulmányi színvonalának biztosításához^
