Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-14 / 217. szám

1958. szeptember 14, vasárnap 3. oldal ■ I ii ■ i PH ' I1SUHMH ■■■II-.I BH——r i ii is n hum i I ■mi i isii i nn r n ■■üLwiiuiiMimsiii HELYI POLITIKÁT! PÁSZTORTÁNC eloszlatják egyéni kétségeit, elő­ítéleteit, — akkor jelentkeznek új belépők, alakulnak új terme­lőszövetkezetek. Ezt bizonyítja a bajai járás példája, ahol szé­pen fejlődik a szövetkezeti moz­galom. Az elmondottakból kitűnik, hogy a helyi politika kialakítá­sa és megvalósítása során több­nyire kétféle hibával találkoz­hatunk. Az egyik fajta hiba, hogy a helyi kérdések eldönté­sénél, munkaprogramjuk össze­állításánál nem veszik, figyelem­be a párt és a kormány orszá­gos irányelveit és azok megva­lósítását elősegítő megyei meg járási útmutatásokat. Az ilyen helyi politika következménye­ként a község elmarad például a szövetkezeti mozgalom fejlő­désében, a társadalmi összefo­gás szervezésében és így to­vább, A másik irányú hibák meg abból erednek főként, hogy a helyi vezetők mereven, dog­matikusan csak a központi irányelveket tartják szem előtt és azokat a helyi erőforrások felmérése, a megvalósítás cél­szerű helyi módszereinek kivá­lasztása nélkül próbálják vég­rehajtani. Nyilvánvaló, hogy mindkét szemlélet káros és mind a helyi érdekek, mind a központi útmutatások megvaló­sulásának elhanyagolása hát­ráltatja a község, a város szo­cialista fejlődését. Palkó L Csehszlovákiai turnéra készül a Budapest Táncegyüttes. Képünkön: a táncosok Vavrinecz—Molnár: ►'Pásztortánc—át próbálják. Tizenegy kilométer főidét községfejlesztésböl az ágesegyházi határban Újabb őt kilométer hosszú dtilőút rendbehozását kezdték meg az elmúlt napokban Évek óla közszájon forgó követelés ez, nem múlik el na­gyobb megyei vagy járási érte­kezlet anélkül, hogy legalább a zárszóban ne figyelmeztetnék a vezetőket: helyi politikát! A tagadhatatlan tények — első­sorban az 56-os, 57-es, de külö­nösen az idei, 58-as évben épí­tett járdák, kijavított utak, új vízlevezető árkok kilométerei, az új termelőszövetkezetek és újbelépők, a felélénkülő nép­front-mozgalom stb. stb. — bi­zonyítják, hogy nem hiába hangzik el minduntalan ez a követelés. Követelés, igen, nem csupán igény, mert a lakosság tömegeinek és a lakosság mil­lióinak gondját, vezetését szívén viselő pártnak, kormányzatnak Is egyaránt hasznothajtó, ered­ményes vezetési módszer a he­lyi politika. Ismerete és helyes alkalmazása nélkül ma már nem dolgozhat jól a falu párt­titkára, keveset tehet a köz ér­dekében enélkül a tanácselnök és közéletünk többi, más ténye­zője. Éppen ezekben a napok­ban vonják felelősségre a Kis­kunhalasi Járási Tames veze­tőit, -kik többek között a helyi politika egy fontos területén, a községfejlesztési munkákban bűnös hanyagságot tanúsítottak, s hibáik miatt lassabban fejlőd­tek a járás községei, mint arra lehetőségük lett volna. Más példákat is sorolhatnánk itt fel arra, hogy egyes városokban (például Kecskeméten) és köz­ségekben (Mélykúton) szembe­tűnően alacsony a megyei átlag­hoz viszonyítva a társadalmi munka aránya, (nem is szólva most az élenjáró Kiskunhalas­ról); némelyik községben a jó terméseredmények és a magas jövedelmek ellenére sem fejlő­dik a termelőszövetkezet; egvik- rr.ásik pártszervezet hónapokig nem tájékoztatja a pártonkívüli lakosságot az MSZMP fontos határozatairól, a nemzetközi eseményekről; a helyi politika kihasználatlan lehetőségére utal a családiház építési akció gyen­gesége egyes városokban és köz­ségekben stb. Am. ni az elmondottakból is látszik, a helyi politika fogalma egy (italán nem merül ki a köz­ségié jlesztési munkában és hiba volna csak erre leszűkíteni. Hi­szen a helyi politika több ennél: vezetési módszer, mégpedig a helyes országos politika helyi végrehajtásának bevált módsze­re. Ismételjük, az országos po­litikát: tehát a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Forradal­mi Munkás-Paraszt Kormány határozatait megvalósító politi­kai módszer a helyi politika. Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert néhol valamiféle egészen speciálisan helyi dolog után ku­tatnak, amikor helyi politika folytatására buzdítják őket. Megkérdeznek például az ilyen veeztők mindenkit a pártban és a pártonkívüli gyűléseken, kis- gyűléseken és a tanácsülésen, hogy mit építsünk a községben? Száz és egy ötlet, javaslat gyű­lik össze. Az egyik hőforrást feltáró kút fúrását javasolja (Kiskőrös és Kiskunhalas pél­dája után igen népszerű ez a javaslat megyénkben), a másik meg szélesvásznú mozi létesítése mellett tör lándzsát. Az igények felmérése, a lakos­ság javaslatainak összegyűjtése — bár igen fontos része a helyi politikának — de még nem he­lyi politika. A helyi politika ezután jön, mikor felmérjük erőinket: melyik javaslatot tud­juk gyorsan vagy egy-két éven belül megvalósítani? Mennyire futja az erőnkből? Melyik ja­vaslat megvalósítása, igény ki­elégítése a sürgetőbb? Ka fel­tennék maguknak ezeket a kér­déseket a helyi vezetők, akkor nem vágnák fejszéjüket néha saját községük anyagi és tár­sadalmi erejét meghaladó fel­adatok megoldásába. S akkor nem várnának minden helyi lé­tesítményre a járástól, meg a megyétől beruházási keretet sem... Vegyünk egy másik példát, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését. Ezt a körültekintő, alapos és kitartó munkát igény­lő feladatot sem lehet egyik napról a másikra megoldani. Az édeskevés, hogy gyűléseken be­szélnek róla és minden ünnepi szónok bebizonyítja a nagyüze­mi szocialista gazdaság fölé­nyét a kisparcellával szemben. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez egymagában nem nyeri meg a dolgozó parasztok tömegeit a termelőszövetkezeti mozgalom­nak. Ha ellenben a vezetők jó példával járnak elöl, maguk az első belépők, s aztán családtól családhoz járva, kivel-kivel ala­posan megvitatják a nagyüzemi gazdálkodás helyi lehetőségeit, Nagy gondot fordítottak az utóbbi években az útjavításokra Agasegyházán. A községet né­hány házból álló zárt település és kiterjedt tanyavilág képezi, ezért nem csodálkozhatunk, ha a főprobléma itt az úthálózat. A tanács pedig érthetően — s a lakosság kívánsága szerint is — a községfejlesztési alap nagyrészét a dűlőutak rendbe­hozására, karbantartására költi. Három év alatt 1955—56—57- ben hat kilométer hosszúságú dűlőútat építettek ki, Három kilométer hosszúságban készült el a községet Orgovánnyal össze­kötő földút és három kilométer hosszan a telefonos út. A tanács 48 ezer forintot fizetett a köz­ségfejlesztési alapból az anyag kitermelésére és a fuvarok egy részére. A többi munkát társa­dalmi úton végezte a lakosság. El­egyengették az utak hepehupás homokos talaját, feltöltötték agyaggal, végül 20 centi vastag salakréteggel terítették le. Az így elkészült utak jól kiállták a próbát. Kitűnően lehet közle­kedni rajtuk gépkocsival, mo­torral és kerékpárral is. Ebben az évben újabb öt kilo­méter hosszúságú földútat hoz­nak rendbe. A sándortelep—er­dőaljai utat ezer méteres szaka­szon teljesen társadalmi munká­ival építi a lakosság. Még az ; agyag kitermelését és helyszínre szállítását is maguk végzik: "" A napokban kezdték meg a négy kilométer hosszú rétaljai földút rendbehozását. Azok a gazdák, akiknek a földjük az út mellett van, már munkához láttak. Szabó Sándor, Kéri Fe­renc, id. Balogh István, Iványi László, Marozsi Sándor és még néhány társuk vállalta, hogy földjét szegélyező útszakaszt maguk készítik el. Nagyobb erő­vel vesz részt az útépítésben még az ágasegyházi Szabad Má­jus 1 Tsz, a Helvéciái Állami Gazdaság ágasegyházi részlege, valamint a Nádgazdaság. Te­hergépkocsival, vontatóval, ko­csifuvarral és kézi munkaerővel segítik, hogy lehetőleg még aa őszi esőzések előtt elkészüljön az Út: KART KARBA ÖLTVE N éhány nappal ezelőtt nyüzsgő hangyabolyhoz rolt hasonló a Bajai Fémipari Vállalat tőszomszédságában lévő (zléses, modem épület, a Bajai Ruhaüzem új helyisége, amelyet rövidesen ötszáz dolgozó vesz birtokába. Senki sem akart ki­maradni az üzem átalakításával kapcsolatos társadalmi megmoz­dulásból. A munka közben történtek olyan érdekességek, amelyekrő sem itt, de másutt sem tudnak. Éppen ezért az alábbi pillanat- felvételeink fellebbentik az ed­dig ismeretlenség homályába*- rejtőzködő érdekességeket. * T űzött a nap. A férfiak ing­ujjra vetkőzve tolták a talicskát, döngették a válaszfa­lakat, serénykedtek a termek­ben. Az igazgató, aki mindig ott settenkedett, ahol a legtöbben voltak, észrevette, hogy a társa­ságba egy ismeretlen férfi került. No, majd megtudom ki, hatá­rozta el, s a következő percber már ott is termett a vendég mel­lett. — A kartárs itt dolgozik? A kérdezett nemmel válaszolt, majd közölte, hogy felesége. Mól. nár Sándomé küldte ide. — Feleségem beteg — foly­tatja a vendég — állandóan azt — Pillanatfelvételek — hajtogatja, nem akar kimaradni abból az akcióból. Engem kért meg, hogy helyettesítsem. így ke­rültem ide... • P árosán szép az élet, úgy látszik még a társadalmi munkában is. Legalább is Pász- tomé és férjének tette ezt tük­rözi. Ugyanis az asszonyka a munkához meghívta férjét is. ö is megtalálta a neki való mun­kát. Egy talicskát fogott, fele­sége pedig azt téglatörmelékkel megrakta. • F eltűnt a férfiaknak, hogy egyik női munkatársuk állandócin a nehéz talicskát tolja. Egyikük nem nézhette tovább, odament, udvariasan így kezdte: — A kartársnő már régóta csi­nálja, adja át... Az asszonyka végigmérte a bá­tor férfiút és büszkeséggel a hangjában, válaszolt: — Régen se fáradtam el, s most ne bírnám ki ezt a két órát a mi üzemünkért? — ezzel meg- ndult a talicskával. * A mi Havranek Antal sza­lagvezetővel történt az szintén érdekes. A tréfakedve !r gazgat' látogatott ehhez a cso­porthoz is. — Asszonyok, fogadjunk, hogy nem merik megdolgoztatni sza­lagvezetőjüket — élcelődött ve­lük. Több se kellett e vígkedélyű társaságnak. Ügy körülrakták téglával Havranek Antalt, hogy az két óráig jóformán még pi­henni sem tudott. S hogy a tréfa teljes legyen, munka közben emígy heccelték vezetőjüket: — Na most mi dirigálunk... * Jalla János pénztáros be­ment az igazgatóhoz és elmondotta neki, hogy szégyelli magát, amiért nem tud beteg­sége miatt részt venni ebben a társadalmi munkában. Az igazgató megnyugtatta, hogy ne legyen emiatt lelkiis- meretfurdalása. Bállá János azonban nem adta jelét annak, hogy távozni óhajt. Pár pillana­tig csendben volt, aztán megszó­lalt. — Máshol tudnék segíteni — kezdte majd közölte, hogy va­sárnap egy nyolcórás Dortási szolgálatot vállal. E kkortájt mésztől poros asszonyok, lányok, fiúk sokasága rohant a Sugovicához, hogy a társadalmi munka okozta fáradalmak"* a víz hús habjai­ban kipihenjék. Venesz ■=» éAflI?1 HÍREK A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK gazdálkodásának eredmé­nyeit, valamint a tömegszerve­zetekben tevékenykedő kommu­nisták pártmegbizatásainak tel­jesítéseit vitatták meg a bácsal­mási járás pártalapszervezetei most befejeződött taggyűlései­ken. * AZ ELMÚLT HÉTEN tíz kis- gyűlést tartottak a kalocsai já­rás pártszervezetei. Ennek so- ■ rán a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszerű kérdé­seit, valamint a nemzetközi , helyzet legújabb eseményeit is­mertették a részvevőkkel. j A BAJAI járási pártbizottság ! és a járási tanács értekezletet tartott az újonnan alakult ter­melőszövetkezetek elnökei ré- : szére, amelynek során a terme- | lőszevetkezetek gazdálkodásá- í nak megindítását beszélték meg. NAGYBARACSKÁN tizenkét egyénileg dolgozó paraszt 60 hold földön Űttörö néven új ter­melőszövetkezetet alakított az lelmúlt napokban. A termelő szövetkezet alakuló közgyűlés sén részt vett Szabó István, a já-t rási pártbizottság első titkára és Pétiké János elvtárs, a járási ten nócs elnöke is. A most alakult termelőszövetkezet tagjai eU mondották, hogy főleg kertészet■< tel kívánnak foglalkozni. A TIT hírei A TIT agrártudományi szak­osztályának tagjai e hó 12-én megbeszélést tartottak, amelyen igen értékes határozatok szület­tek. így többek között megálla­podtak abban, hogy a szakosz­tály tevékenyen kiveszi részét a Hírős Napok megszervezésében és lebonyolításában. De még o hónapban csoportos látogatást szervez a budapesti mezőgazda- sági kiállításra és a katonate­lepi szőlőkutató intézetbe. Meg­állapodás történt a mezőgazda- sági ismeretterjesztés tervsze­rűbbé tételére vonatkozólag isi Elhatározták még, hogy hatha­tósan hozzájárulnak a falvak­ban szervezendő népfőiskolák tanulmányi színvonalának biz­tosításához^

Next

/
Oldalképek
Tartalom