Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-12 / 215. szám
1958. szeptember 13, péntek S. oldal S A3 AT ERŐBŐL Megyeszerte szép eredményeket hozott a. közs ágfejlesztés fellendülése, mind több törpevízmü, járda épül. Képünk Bernátb Istvánt és nyolctagú brigádját mutatja, akik Foktőn két hét alatt 13*0 négyzetméter betonjárdát építettek. rnMPanse A KISKUNMAJSAI pártszervezet szeptember 12-én tanácskozást tart az egy-hatholdas kis- par asz tokkal, melynek során pártánk falusi politikáját és a meaőgazdasási termelés növelésével kapcsolatos tennivalókat vitatják meg a résztvevőkkel. * A KALOCSAI Járási Párt- Végrehajtóbizottság legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek j pártszervezeteinek tevékenységéivel és feladataival foglalkozott. Alapos, sokoldalú vita eredményeképpen a végrehajtó bizottság több fontos határozatot hozott a termelőszövetkezeti párt- szervezetek munkájának megjavítására. Ú3 MÓDSZER magas hőmérséklet mérésére egy fokos hőmérsékletingadozást is jelez. A műszer a felhre- vült testtel való érintkezés nélkül méri a hőmérsékletet. Alkalmazása nagy jelentőségű lesz a félvezetők gyártásának automatizálásában. A Csehszlovák Tudományos Akadémia műszertechnikai intézetében új készüléket szerkesztettek a magas hőmérsékletek pontos mérésére. A műszer különleges nagyérzékenységű hősiemen alapul. A hőelem 1000 fok Celsius hőmérséklet mellett már A KISKUNFÉLEGYHÁZI pártszervezetek az elmúlt héten a város különböző helyein 35 kis- qyülést tartottak, amelyen az időszerű kill- és belpolitikai kérdéseket vitattak meg a részvevőkkel. A BÁCSBOKODI kommunis ták legutóbbi taggyűlésükön az új pártoktatási év előkészítésének tennivalóit, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének időszerű problémáit tárgyalták meg. ,/T)&lmáng>, a. (f.élegyházi "öaa gazda tág biLszkticgz az Országos JHezögazdasági DCiállítása a A Kiskunfélegyházi Tangazdaság gazdag állatállományából a legszebb példányokat válogatták ki és küldték fel az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Elsősorban természetesen a gazdaság büszkesége a »Dolmány«, amely 10 200 liter tejet ad évente, és »Selymes«, a 6500 liter tejet adó, remekszép tehén, továbbá »Dolmány« fia, a 16 hónapos tenyészbika utazott Budapestre. Felszállítottak 2 darab 91 pontos fésűs-merinói, egyéves tenyészkost is. Minden remény megvan arra, hogy a Tangazdaság állatai a nagy versenyben is megállják a helyüket. A gazdaság egyébként Is megérdemli, hogy eredményeiről megemlékezzünk. Valameny- nyi szállítási kötelezettségének igyekszik határidő előtt eleget tenni. Már egész évi vágómarha, hízott sertés és finom gyapjú átadását teljesítette s közel negyedmillió liter tej és tejszín átadásával is előnyben van. Néhány jótanács a gazdáknak OOOGOGCKiX^CXiXiXíOOOOOOOöOOOOOoXÚOOOOOOOOOOOO Az istáilátrágya okszerű alkalmazásának ideje: júniustól novemberig Ismeretes, hogy a tavaszi istállótrágyázás és a vele kapcsolatos tavaszi szántás lényegesen csökkenti az őszi szántásban raktározott téli csapadékot. Ennek káros hatása különösen akkor mutatkozik meg, amikor tavasszal tartós szárazság köszönt ránk. Ilyenkor a tavaszi trágyázás száritó hatását nemcsak kora tavasszal vetett növényeink, hanem az aránylag későn vetett kukorica is megérzi a talaj- nedvességgel elkövetett pazarlásunk következményeit. Ezt az idei gazdasági év, sajnos, meggyőzően tanúsította. A tavaszi istállótrágyázás — a termés mennyiségi csökkenése mellett — kórosan befolyásolja egyes növények minőségét is, például a burgonyánál, a cukorrépánál, a dohánynál. Ezért bátran mondhatjuk azt, hogy a mi viszonyaink között az istallótrágya okszerű alkalmazásának ideje a júniustól novemberig terjedő időszak. Ebből a célból a télen át gyűjtött istállótrágyát beföldelt kazlakban, szarvasokban kell raktározni és most onnan a szántóföldre hordani. A nyáron át érlelt trágyát pedig közvetlenül a telepről ki lehet szórni. Azokon a földeken, ahol idejében elvégezték a kellő mélységű tarlóhántást, a trágya alászántását bármikor elvégezhetjük. A holdanként felhasználható trágya mennyisége részben attól függ, hogy mennyi istállótrágya áll rendelkezésre, részben pedig attól, hogy milyen annak minősége. Félannyi jól kezelt istálló- trágyával nagyobb termésfokozó hatást érhetünk el, mint kétszer- annyi rosszul kezelt, kiszáradt vagy kilúgozott trágyával. A mi meszes, tevékeny földjeinken arra kell törekedni, hogy gyakrabban, három-négyévenként trágyázzunk holdanként 100 métermázsa félérett istállótrágyával. Ka ismerjük a rendelkezésre álló trágya mennyiségét, egy szekér trágya súlyát, könnyen megállapíthatjuk holdanként hány szekér, illetőleg hány métermázsa istállótrágyát adhatunk. Gyakori hiba, hogy sokszor betekig kupacokban áll a trágya a szántóföldön. Ilyenkor kiszárad, a kupac helyén pedig bujafoltos lesz a vetés. Ezért az istállótrágyát ne hagyjuk kupacokban. Annyit hordjunk ki és terítsünk szét, amennyit naponta képesek vagyunk alászántani. Ha mélyen szántjuk alá, lassabban bomlik és tartós humusz- szá alakul. Ha sekélyen, levegős körülmények között, meszes talajainkban gyorsan íeltáród- nak a tápanyagok, ezért kívánatos, hogy a szántás mélysége 14 —18 centiméter legyen. Istállótrágyánk minőségét rnagjavítjuk, ha naponta és számosállatonként fél kilogramm ciklonfoszfátot használunk fel. Ezt a 20—22 százalék foszfortartalmú, iisztfinomságú anyagot egyenletesen rászórjuk a trágyára. Egy mázsa ára 36,70 forint. Kevés istállótrágyánkat pótolhatjuk műtrágyával dúsított tőzegkorpával, amelyet a Keceli Tőzegbánya Vállalattól korlátlan mennyiségben megrendelhetünk. Ara métermázsánként 4,10 forint. Száz kilométer távolságon belül a szállítást a vállalat saját költségén végzi. Tompa László A gazdaságot állandóan látogatják a dolgozó parasztok és annak gépesítéséről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoznak. Valamennyi kalászosukat aratógép-1 pel, illetve kombájnnal aratták le. A műtrágya helyes felhasználásáról is meggyőződhetnek a látogatók a kísérleti parcellák megtekintésével. A gazdaság példát mutat a munkák idejében való elvégzésével is. Az őszi vetések alá végzendő talajmunkák zömével készen van s az őszi takarmánykeveréket már el is vetették. Ha tehát a »Dolmány« hírnevet szerez nekik a kiállításon, elmondhatjuk: nemcsak a véletlen szerencsének köszönhetik. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Földművesszövetkezet ezidáig 26 ezer libára kötött szerződést. Szerződött továbbá négyezer úgynevezett máj-libára és 10 ezer libának a tollára is. T^rvexgefés a Dózsa Tsz-ben Nemrégiben egy kis megbeszélés, baráti eszmecsere zajlott le a félegyházi Dózsa Tsz-ben. A városi pártbizottság, a tanács képviselői, szakemberek, tsz-vezetők voltak jelen, hogy segítséget adjanak a szövetkezetnek. Megvitatták a tsz üzemfejlesztési tervét, az úgynevezett távlati tervet, amely sok érdekes és hasznos dolgot tartalmaz: többek között a tanyaközpont kialakítását, az állat- tenyésztés nagyarányú fejlesztését, fokozott gépesítést, takarmánytermelést stb. A nagyüzemi épületek mellé gondozói lakást építenek, „ftzzel is a jobb állatgondozást, a gonqLozók helyhez- kötéseí; "stabilizálást szeretnék elérni. — Rátértek a fehérhússertés tenyésztésére, fölözőgépet állítanak be stb. Nagyon fontos volna számukra a vadvizek elvezetése, illetve a víz megfogása öntözés céljaira. Mintegy öt félegyházi tsz-t szel át a Kecskemétről jövő levezető csatorna. Sajnos ennek a rendbehozása nagyon lassan halad, pedig legalább 10 ezer katasztrális hold terület kerülhetne művelés alá általa. A Dózsa Tsz is érdekelve van a dologban. Kérik a Vízügyi Igazgatóságot a munka meggyorsítására. Helyesnek tartanák, ha minden tsz- ben elkészülnének a talajtani térképek, mert sok helyen nem ismerik eléggé a művelésük alatt álló területeket. E nélkül pedig nem lehet jól gazdálkodni. Javasolták azt is* hogy az erősebb tsz- ek társuljanak egy- egy nagyobb gép* például silókom- toájn megvásárlására. mivel a gépállomás nem tudja minden esetben aa igényeket kielégíteni. Ha több tsz társul gépvételre, a kihasználás is jobban biztosítva van. Még sok más kérdést is megvitattak* de ezek voltak a leglényegesebbek. *— Hasznos volt 4 megbeszélés — állapították meg a baráti eszmecsere végén — máskor is meg kellene ismételni, más-más tsz- ben is. Nem könnyű dolog egy évtized történetét néhány sorba sűríteni, hiszen rendkívül gazdag, élménydús egy közösség élete. — Regényt lehetne írni a bajai Vörös Fény életéről — mondja Kemendi István elnök. (Azt «hiszem, ezt más termelőszövetkezetről is el lehet mondani.) Felesége, aki az alakuláskor könyvelő volt, részletesen mesél a kezdeti lépésekről. — 1948 őszén tíz család próbálkozott újszerűén gazdálkodni. Bokányi Dezső néven alakult a termelőszövetkezet agrárproletárokból. Egy rossz szekér volt minden vagyonunk, amelyet a tagok maguk hoztak be. Később kaptunk hitelt az államtól, azon vettünk lovat, tehenet. így kezdődött. Aztán állandóan gyarapodtak területben, taglétszámban. 1949-ben már hetven ketten voltak. 1951 nagy esemény volt a szövetkezet életében. Még két közösség csatlakozott hozzájuk, — mégpedig a Felszabadulás és a Zalka Máté. A megnagyobbodott közös gazdaság a Vörös Fény nevet vette fel. Ebben az időben a termelőszövetkezeti mozgalomban elkövetett hibák itt is éreztették hatásukat. — 1500 hold földünk és 250 tagunk volt ugyan — mondja Mamuzsich Mihály, aki már kilenc éve szövetkezeti tag —, de a tagok jelentős része, csak amolyan »dísztag« volt. sohasem lehetett látni őket » munkában. TÍZ év mérlege Egy ressz széftérrel ftezdle Némelyikük csak akkor jött, ha osztásról volt szó. /is első nagyobb megrázkódtatás Nagy Imre fellépése után következett,, sokan kiléptek a szövetkezetből, száznegyvenen maradtak. Meg kell jegyezni, hogy a nehézségek ellenére, gazdaságilag sokat fejlődött a közösség. 1952- ben egy 200 férőhelyes hizlaldát építettek takarmányelőkészítővel, átépítették a tehénistállót. Az 1953-as vihar után ismét rohamléptekkel haladtak előre. — 1955-ben egy tejház, kovács- és bognárműhely, valamint kocsiszín épült. A taglétszámuk maradt. Voltak ugyan belépők, de kilépők js akadtak. Ez a hullámzás jellemző volt a közösségre, hiszen a város, Baja üzemeinek szívóhatása számos tagot csalt el az üzemekbe. 1956-ban ismét vihar tépte az egyre erősödő közösséget. Harminchárom tag lépett ki, de a szövetkezet nem oszlott fel. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy milyen nehéz volt összetartani a gazdaságot azokban a napok'"an. 1956 novemberében került Kemendi István a szövetkezet élére. Agronómusi képesítése van, tehát a szakvezetést ettől kezdve megoldották. 1958 január 1-ével pedig agronómus került a gazdaságba. Kalmár István azelőtt a gépállomáson dolgozott. Az ő körzetéhez tartozott a Vörös Fcny, tehát jól ismerte már, oda- kerülése előtt a gazdaságot. A két szakvezetőn kívül több gazdasági iskolát végzett tagjuk van. A jó irányítás az utóbbi évben éreztette hatását. Befejeztek 34 holdon egy gyümölcsös létesítését, melynek talaját még az ellenforradalom előtt készítették el a telepítésre. Egy háromszáz férőhelyes juhhodályt átépítettek, bevezették a villanyt a sertésólakba, tejházba, vettek egy traktort pótkocsival és egy egész sor kisebb gépet, villany- morzsolót, szecskavágót, répavágót, víszivattyút, fűkaszát. — A 3004-es kormányhatározat nyújtotta kedvezményekkel is éltek. Egy holdra 146 kiló műtrágyát szórtak az idén. Jelentős területre szerződtek a gépállomással. Tizenegy tehenet vettek állami segítséggel, ötöt pedig saját erőből, egyszóval jelentősen feljaví. tották a szarvasmarhaállományt, bár ezek még a kezdeti lépések, A fejési átlag még csak kilenc liter körül mozog, de a néhány évvel ezelőtti két—három literhez képest ez is nagy előrehaladás. Nemcsak a tehenészetben, de a sertéstenyésztésben is törzs- állományt hoznak létre. A cigáia juhállományt merinóira cserélik ki (450 darabot). — Felmértük lehetőségeinket — magyarázza a fiatal elnök — elhtároztuk, hogy továbbra is nagy területen foglalkozunk magtermesztéssel. Ez jelentősen növeli a szövetkezet bevételét és értékes valutát hoz a országnak. Többek között heterózis kukoricamagot, exportra babot, Hegárit termesztünk. A kukorica cí- merezésért kilencezer forintot kaptunk. Minden mázsa magért 140 kiló szokványminőségű kukoricát, valamint 50 forintot kapunk. Sokat lehetne még írni a tervekről, elgondolásokról. A kö. zös gazdaság grafikonja felfelé ível. Vasárnap, szeptember 14-tn a szövetkezet vezetője beszámol az egy évtized munkájáról. Tanulságos tíz esztendő volt ez, amelynek tapasztalatait felhasználják további eredmények eléréséhez. A jubileumi ünnepségen ösz- szekoccannak a poharak és a gyöngyöző borban már az újabb sikerek ígérete csillan. (Kereskedő)
