Petőfi Népe, 1958. szeptember (3. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

4. oldal

1958. szeptember 12, péntek

Hogyan ért el a gátéri Béke Tsz jó gabonatermést

• A gátéri Béke Tsz kimagasló terméseredményeket ért el a gabonatermesztésben. 104 kh Őszi búza vetésterületén 10,8 q átlagtermést — ezen bélül 20 fch-on 15 q, 50 kh-on 9,40 q, 34 kh-ön pedig 8,2 q átlagot — ért el. Az őszi árpájuk 50 kh-on 12,9 q átlagot adott.

A jó termést gondos talajmunkával, az elővetemény jó kiválasztása, alaptrágyázás és fejtrágyázás, fogasolás stb segítségével érték el. A pillangós elő- veteményű táblákon különösen szép eredmények születtek. A gátéri Béke Tsz-ben tehát az idei szeszélyes időjárást jól ellensúlyozták a gondos munkával. Tanulni lehet tőlük.

^Kjárenuzor Iidaenöt

<"V2lLO'ar ÄU&Gr IS TÖK»

I M'

A JÓ PÉLDA RAQADÓS

A kiskőrösiek példáját követték a jászszentlászlóíak

j égkezdődött nálunk is a tanítás szeptember 1-én. A gyerekek szép kis műsorral köszöntötték az iskolát, s az ünneplőbe öltözött szülőket, akik eljöttek, hogy gyönyörködjenek kezük munkájában, s mégegyszer megnyugodva szemléljék *neg: mit hozott az új iskolai esztendő a csávolyi kis diákoknak?

Ügy kezdődött a dolog, hogy a tanács egy épületet adott az Iskolának. Az igazgató, Mándics Mihály elvtárs, fáradságot nem Ismerve hozzákezdett a szervező munkához: át kellett alakítani az épületet iskolának. Községi ügy lett az iskola létesítéséből. Segített a párt, a tanács. Igaz, nem most született ez az cgyüt- működés,

A terv sikerült, az átalakítás megtörtént. Nem kell már a tanulóknak »két műszakban« járniok iskolába, mert az idén nyáron nyolc tantermet építettünk, alakítottunk át. Helyet tudunk adni az úttörő foglalkozásoknak és az úttörők termelőszövetkeze-í tének is külön kis irodát nyitottunk, mert hát tsz is működi k| az iskolában, s egy úttörő bolt a földműveszövetkezet igazgató-1 ságának jóvoltából. |

Nem árt egy kis számadást sem tenni. 75 ezer forintot hasz-| náltunk fel az építkezéshez megyei támogatásból. A községi ta-| nács adta a másik 75 ezret a községfejlesztési számláról, s a szülők, az érdeklődők, a segítőtársak együttes erőfeszítéseinek értéke is meghaladta a 75 ezret. Ha jól számoljuk, az utóbbi csaknem 100 ezer forintot tett ki, mert különféle rendezvényeket is tartottunk, melyeknek bevételét a tantermek létesítésére fordítottuk.

A köszönet szavaival kell bevégeznem tudósításomat. Köszönetét kell mondani a megyei tanácsnak, a község elöljáróinak, a sok-sok szülőnek, a pedagógusoknak, akik az igazgatóval az élen nyári szabadságukat töltötték munkában. Jónéhányat közülük, így Mándics Mihály igazgatót, Karsai Istvánt, a Dob- 3er- és Farkas-házaspárt és másokat a községi végrehajtó bizottság külön dicséretben is részesített. Köszönjük a segítséget a nőtanácsnak, Hoffman József elvtársnak, az MSZMP helyi szervezete titkárának, Molnár Józsefnek s más áldozatkész kommunistáknak. Hálásan gondolunk a Vöröskereszt, a Téglagyár, a ■földművesszövetkezet, a helybeli ktsz segíteni kész, melegszívű tagjaira.

Aki kis falunkban jár, ne restellje megnézni közös alkotásunkat, amelyre büszkék vagyunk. A pedagógusok fogadalmat is tettek, hogy még jobb munkával látnak hozzá a nagyobb eredmények eléréshez, s mi szülők is mindent megteszünk, hogy gyermekeinket az iskolával karöltve úgy neveljük, mint akik már a szocialista világban élnek. Fazekas Lászlón^",

az SZMK elnöke, ,pS$

...-----------------------------------------------------------------Mi

nden évben 80—100 000 holdon tettek kárt megyénkben a belvizek. Sok keserűséget okoztak a földtulajdonosoknak, mert megnehezítették vagy lehetlenné ] tették a gazdálkodást.

: Évi egy millió haszna : lesz az új csatornának

Mind többen jöttek rá, hogy csak összefogással lehet tartós sikerrel védekezni. Megindult tehát a szervezkedés az évszázados ellenség: a belvíz ellen. A Kiskunmajsa—Kígyósi Vízgazdálkodási Társulat volt az első fecske. A társulat tagjai 2000 holdon üzentek hadat a káros

belvizeknek. Összefogott Kiskörös népe és a napokban már az egész falu láthatta ennek gyümölcsét: — új csatorna épült, amely elvezeti a Csukás-tó vizét. 111 gazda alakította a Csukás-tói Belvízrendező Társulatot. Az érdekelt gazdák holdanként 200 forintos hozzájárulást szavaztak meg és ezzé! egyidőben az Országos Vízügyi Főigazgatóság 200 000, a Bács-Kiskun megyei Tanács 100 000, a járási tanács pedig ló 000 forinttal segítette a kiskőrösi gazdák munkáját. A társulat tagjai néhány hónap alatt elkészítették az ölkilométeres csatornát, amely elIKössünk termelési szerződést zöldségre!

FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEINK SZEPTEMBER. 1-EN MEGKEZDTÉK A ZÖLDSÉGSZERZÖDTETÉST.

Ennek előnyei: Vetőmagjuttatás, ingyenes, illetve kamatmentes hitel. Gépi szántás, kívánságra kamatmentes hitel. Művelési előleg — kamatmentes hitel. Szervestrágya és műtrágya biztosítás készpénzért. Jégbiztosítás díja csak a termésből fizetődik. Átvételi ár: a felvásárlási ár + 10 százalék. Szaktanácsadás ingyenes. Növényvédőszer biztosítás készpénzfizetés ellenében,

Termelőinknek biztos jövedelmet zöldségtermelés.

jelent a

szerződéses

2474

vezeti a tó vizét a Dunavölgyi Főcsatornába.

— Megérte a fáradságot — mondják a kiskőrösiek — hiszen évente majdnem egymillió forint értékű veszteség érié a termelőket és a népgazdaságot, mivél ezer hóid terűiét kieséit a mező- gazdasági művelésből.

Jászszentlószlón is vízgazdálkodási társulat alakult

A kiskőrösiek példáját követték a jászszentlászlöiak, ahol szintén ezer hold terület maradt műveletlenül évenként a belvizek miatt. A napokban megalakították a Dongér-csátorna Vízgazdálkodási Társulatot. Az alakuló ülésen háromszázan vettek részt. A terv szerint a Dongér- föcsatornából csatornaszelvényeket létesítenek és megszabadít;!, nak ezer holdat a vízállástól.

A jó példa ragadós — szokták mondani. Ez esetben is így van. Jelenleg megyénkben sokfelé tervezik hásönló, belvizleveze- tő társulat megalakítását. Említsük meg talán a legnagyobbat, amely Pirié, Tázlár, Bocsa és Soltvadkert községet öleli majd fel és mintegy száz négyzetkilométer körzetben szüntetné meg a belvizeket.

Hasznos feladata lesz Garán is, a most szeí-vezés alatt álló társulatnak, amely Garai Vízhasznosítási Társulat néven működik majd. Az a tervük, hogy minél nagyobb területet vonjanak be a község határából az öntözésre. A garai Sós-tó lenne a vízgyűjtő medence, amelyből a vízadagolást, a vízduzzasztó segítségéve] szabályoznák.

Amint a fenti példák mutatják, összefogással a belvízlevezetésben is előre lehet lépni.

Ä szegedi MÁV igazgatóság figyelmébe:

Miért nincs állandó vasúti tudakozó Kecskeméten?

SOK EMBERNEK okozott már bosszúságot a kecskeméti 24-60- as telefonszám. Ezt tárcsázva tudhatja meg bárki —, ha utazni akar. Vagy vár valakit —, hogy mikor indulnak, illetve érkeznek a vonatok. Azaz csak tudhatná,

ha sok esetben egyátalán felvenné valaki a drót másik végén a kagylót.

Reggel 7 órától 15 óra 30 percig tartózkodik Kovács János felvilágosító a kérdéses telefon mellett. Munkaidejének megfeFodor Jánost

Misi nyomdász lesz

— A betűk élnek, 1ä

Eüt Misi mondta. Misi, aki még tegnap vagy tegnapelőtt a villanásnyi' járású kis utcában a labdát rúgta, a kis kútról a vizet hordta, vagy az utca futóversenyében a port kavarta a gyerekek között.

De az öreg munkás többet is akart tudni.

— Nem szerettél volna tovább tanulni9

Misi rácsodálkozott.

— Nem azt csinálom most is9 — Sajót kérdése után folytatta is: — Én szedő leszek, betűszedő és sok olyant szedek majd, amit eddig nem tudtam. És a szedőnek ügyelni kell nagyon, hogy jól végezze a munkáját. Így a szöveg, amit az ujjaimma! fogok, az a fejembe is jön, olt megmarad és máris többet tudok. — A barna szemek megcsillantak, ahogy tovább folytatta: — Ügy gondolom, ez is továbbtanulás.

* rcán, szemében rajta volt, benne volt, hogy így hiszi, így vallja cs úgy fog dolgozni, hogy jó nyomdász legyen.

Az ünnepség után hazafelé együtt mentek, az öreg munkás akaratlanul is átfogta eres kezével Mist vállát és azt mondta:

— Jól hiszed, fiam. — S hogy a széles utcán haladtak, felnézett a szép új bérházra és hozzátette: — De azért azt is jegyezd meg, hogy minden szakma szép, csak szeretni kell. Látod, ezt a házat is csak olyanok építhették, akik hisznek a mesterségük szépségében— Nyomdász leszek.

Az öreg munkás helyeselt.

— Szép mesterséget választottál.

Misi barna szemében fény villant. Az öreg munkás észrevette ezt és tetszett neki. A fényben a szakma szépsége, szerelete fény lelt. De azért megkérdezte:

— Mit szeretsz rajta, mert szereted ugye?

A napsugár Misi arcát cirógatta és az öreg munkás szorongva várta a választ. Lehet, hogy Misi mégis mást mond, amit vár tőle. S az roppantul rosszul esett volna.

Misi hátrasimította szépen fésült szőke haját és fiatalos hangjában ott muzsikált, amire az öreg munkás leikével is áhítozott.

— Szeretem, mert csakugyan nagyon szép mesterség. — És lelkesen magyarázta: — Tetszik tudni, a betűk is élnek. Ahogy az ujjaimmal megfogom őket, már ‘ mozognak. És a sok betűből szó lesz, a szavakból mondatok, a' mondatokból sorok és sorokból újság, meg könyvek.

Az öreg munkás szerette volna megsimogatni Misi fejét, dé mégsem tette. Hiszen már kész fiatalember és mellette is azok állnak. Csupán szeme melegével simította végig azt a szűke hajat,

ott, útközben egy izgága kerékpáros a párt is ráfröccsentette. Édesanyja alig tudta kitisztítani.

Most csak lépett és lépett, mellette gépkocsik suhantak, motorkerékpárok vágtáztak.

Went, az iskola udvarán a ■ rengeteg felsorakozott fiú és kis leánycsoport mellett odahúzódott a falhoz. Hellyel kínálták, de kedvesen elutasította:

— Ott nagyon süt a nap.

És gyönyörködött a sokaságban. A fiúkon szép szürke, kék, sötét és világos ruha. Lefelé is nézett. A cipőjükre. Azok is majdnem mind újak voltak. Szépek, divatosak. Hallotta is rá a háta mögül égy zömök, ezüsl- halántékú férfitól:

— Nekem annak idején csak egy cipőm volt és azon is annyi folt, hogy szinte már nem is tudtak rá másikat tenni.

S az öreg munkás magában felelt:

— így volt bizony sokunknál.

B 1 tána tovább nézelődött és megcsillant a szeme. Meglátta Misit, abból a villanásnyi járású'kis utcából. Odament és kezét adott,

— Hát te?

M-isi vékony, okos arcát feléje fordította.

Ifnem éppen a kis utcá- ban történt, de közel hozzá. Egy villanásnyi járásra.

De ne vágjunk a dolgok elébe.

Kezdem azon, hogy az öreg munkás valahányszor elsétált a Hírős Város Ökollégiuma előtt mostanában, mindig egy feliraton pihent még a szeme. Röviden ezen: szeptember hetedikén ünnepélyes tanévnyitó lesz az iparitanulóknak.

Azt mondta otthon egy napon az asszonynak:

— Erre elmegyek.

Az hitte is, nem is, mert az öreg munkás már nehézen mozdul el a kis kertjük elől. Azt nézegeti órákon át, vagy ha gyomot lát benne, bemegy és kitépi. így pihénget.

De ez nem is fontos.

A lényeg az, hogy az említett napon már hajnalban fenn volt. Sétálgatott az udvaron és az ereiben határtalan kíváncsiság áramlott.

Ezt a megnyitót valóban meg kell néznie.

Izgatott és ideges volt. Vízért is elment, pedig azt mondták otthon:

— Maradj nyugton, neked már nehéz.

Aztán elérkezett a várt időpont is. És ment. Negyven éve talán, hogy részt vett ilyesmin. Akkor kölcsönkért ruhában volt

lelő kihasználása miatt a vasúti munkásigazolványokkal is ő fog. lalkozik. De nincs is addig baj. míg Kovács János ül a tudakozó fülkében. A sikertelen tudakozódási kísérletek 99 százaléka 15 óra 30 perc utáni időszakra, a ^vasárnapokra és az ünnepnapok. ,ra esik.

A felvilágosító napi nyolc órai munkaidejének lejárta után a vasutas nyelven »kapus«-nak ne. vezeti MÄV-alkalmazott látja ei a szolgálatot a tudakozó telefon, készüléke mellett.

A kapusnak azonban ezer más : feladata is van. Ö vigyáz a pályaudvar rendjére és tisztaságára. Anyagilag felelős a várótermek berendezéséért, és ha például betörnek egy ablaküveget és nem tudja a tettest fülön. ■sípni, vele fizettetik meg a kárt iNeki kell irányítani az utasokat r fel- és leszállásnál, felelős S 'ágányok közötti közlekedésért, íz utasok életéért. Ezenkívül áviralokát kézbesít az egyes zolgálati helyek között, s így orolhatnánk tovább tennivalóit, lyen körülmények között elmondhatjuk: nincs állandó vas- ■tí tudakozó Kecskeméten.

Sürgős intézkedést kérünk —> dlandó, vasár- és ünnepnap is 'elvilágoíítást nyújtó vasúti tu- lakozó felállítására — a szegedi VfÁV igazgatóságtól, az alábbi ndokok alapján:

1. Kecskemét az ország hatodik egnagyobb városa.

2. Á városban sok idegen for'■* iul meg, mert Kecskemét mélyei és járási székhely, rengeteg tz üzeni és a hivatal, ahová sok vidéki jár ügyeit elintézni.

3. A rr\egyei és járási szervek- tői is sokan utaznak hivatalos jgyekben vidékre.

4. Végül pedig: nagyon kellemetlen, hogy van vasúti tudakozó es meg sincs.

.— Nagy Ottó —