Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-13 / 190. szám

1958. augusztus 13, szerda MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN M EG VEI LAPJA JlU adott a mozik úLLam&útdiának tíz ciztmdeje. nu.Qtj.ink dolgozóinak Felszabadulás előtt 58 — ma 125 mozi működik megyénkben Augusztusban ünnepli a ma­gyar filmszakma, a filmforgal­mazás a mozik államosításának tíz esztendős évfordulóját. Ebből az alkalomból felkerestük Hanes László elvtársat, a megyei Mozi- uzemi Vállalat igazgatóját, hogy néhány szóval ismertesse az el­múlt évtized eredményeit, a mo­ziszakma fejlődését. — Milyen volt a mozik hely­zete a felszabadulás előtt? VÁLASZ: Nem egészen pon­tos adatok szerint mindössze 58 filmszínház működött 1938-ban megyénk területén. A mozik nagy része a legelemibb géptech­nikai, kényelmi és egyéb köve­telményeknek sem felelt meg. A filmszínházak tulajdonosainak csak egy dolog volt fontos: a befektetett pénzt minél előbb ka­matostól visszakapni. A kapita­lista mozik helyzetére legjellem­zőbb és talán legismertebb példa a kecskeméti Városi Mozi. Az építtetőnek egyetlen gondja volt, minél nagyobb legyen a vetítő­terem befogadóképessége. Az, hogy esős időben, rossz időjárási viszonyok között a mozilátoga­tók a szabad ég alatt voltak kénytelenek várakozni — hiszen az előcsarnok hihetetlenül szűk és kicsi, azzal nem sokat törőd­tek abban időben. Nem volt meg­felelő sem egészségügyi, sem munkavédelmi szempontból a gépház sem. — Milyenek az államosítás utáni tíz esztendő főbb eredmé­nyei? VÁLASZ: 1938-ban működött 58 filmszínház közül a legtöbb hetenként egy napot játszott, egy-két előadást tartott. Jelenleg 42 normál, 48 állandó keskeny- filmszinház, 9 kiskörzeti és 3 normál kertmozi, összesen 102 mozgóképszínház működik me­gyénkben. Ezeket vállalatunk ke­zeli, rajtuk kívül még 23 társa­dalmi úton fenntartott filmszín­ház is szolgálja a dolgozók szóra, kozását, s ezeket is beszámítva 125 mozi vetít rendszeresen. A dolgozó nép állama a mozik államosítása után azt a nagy fel­adatot tűzte maga elé, hogy me­gyénk valamennyi községében, sőt tanyaközpontjában rendsze­ressé váljanak a vetítések. Ez a célkitűzés már 1955-ben meg­valósult. Filmszínházaink látogatottsága az elmúlt években rohamosan ' emelkedett. Tavaly 6 millió mo­zilátogató nézte meg megyénk­ben a bemutatott filmeket. 1957- ben 30 000 előadást tartottak filmszínházaink, s ez többszörö­sen felülmúlja a tíz év előtti elő- adásszámot. A filmszakma dolgozói nagy erőfeszítéseket tettek a mozipark színvonalának emelésére, a gép­technikai feltételek megjavítá­sára, az alapvető kényelmi be­rendezések létrehozására. Bár kétségtelen, hogy az elmúlt év­tized szorgos munkája ellenére is vannak még gyenge állapotban kot, vagy újat építünk, emellett korszerűsítjük a gépházakat, fo­lyamatosan tökéletesítjük a kép­vetítést és a hangleadást. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy valamennyi normálmozinkat tel­jesen új gépi felszereléssel lát­juk el. Hisszük, hogy az 1958-ban tar­tandó tanácsválasztások, az egyre erősödő népi hatalom, a párt- és a tanácsszervek támogatása még nagyobb fejlődést hoz majd mo­zijainkban, s korszerűsített mo­ziparkunk szocialista kultúránk egyik legerősebb pillére lesz. Eh­hez kívánunk sok sikert szer­kesztőségünk nevében is a film­szakma valamennyi Bács megyei dolgozójának a mozik államosí­tásának tízéves évfordulóján. Csáky Lajos Szeszfőzde az Akácfa-utcában Rövidesen megkezdődik a bérfőzés Az utca közepe táján lakóhá­zak közé ékelődve húzódik meg a MÉK kecskeméti szeszfőzdéje. Az udvaron ládákban szilva, hatalmas kádak és egy kocsi, amelyről az iszapszenet lapá­tolják, A szeszfőzde egy kettéválasz­tott helyiségből áll, amelynek egyik részében egy álló loko­motív pöfékel, míg a másik ré­sze a szeszgyártó hely. Az üzem vezetője Szarka Ba­lázs, csak pár perc múlva érke­zik. Tőle tudjuk meg, hogy há­rom műszakban 250 liter 50 fo­kos pálinka kerül a finomító­ból az állam pincéjébe. A pá­linkához a nyersanyagot a MÉK- telepek szállítják. Egy nagy baj van, hogy kevés a tároló edény. Egyébként a feldolgozott meny- nyiségből nyert szesz 50 száza­léka az államé, 50 százaléka a vállalaté, mely utóbbit a VOKSZ-nak adják át, ahol pa­lackozzák és megyénkbe, vala­mint Csongrád, Békés megyék­be szállítják, A saját nyersanyagból való főzés még egy pár napig tart, s azután megkezdődik a gazda­főzés (bérfőzés). Az idén is mintegy 4—500 úr­réti, szarkási, csalánosi gazda viszi majd pálinkának való nyersanyagát feldolgozásra. Ez a bérfőzés általában februárig tart, S én, mint vállalaton kívüli minőségi ellenőr azt mondha­tom, finom pálinka készül Szarka Balázs irányításával eb­ben a csöpp, de tiszta szeszfőz­dében. , Venesz ! Szarka Balázs fia a nyári szün­időben itt dolgozik. A képen ő látható, amint a pálinka fokát szemléli. Elsők a járásban levő filmszínházak, de elmond­hatjuk, ma már össze sem ha­sonlítható mozihálózatunk hely­zete a tíz év előtti, vagy éppen a felszabadulást megelőző állapo­tokkal. — Néhány szót a műsorpoliti­káról? VÁLASZ: Filmszínházainkban bemutattuk a felszabadulás után készült közel 100 magyar filmet, köztük olyan világviszonylatban is sikert elért alkotásokat, mint a Körhinta, a Hannibál tanár úr, a Feltámadott a tenger és a Tal­palatnyi föld. A szórakozni vá­gyó dolgozóknak elhozta a fel- szabadulás a másik nagy ese­ményt, a szovjet filmet is. A szovjet filmalkotások az emlé­kezetes elsőtől, a Kővirág-tói, a nagydíjat nyert Szállnak a dar- vak-ig nagy sikert arattak film­színházainkban is. — Milyen tervekkel foglalko­zik a filmszakma? VÁLASZ: A most induló há­roméves terv keretében, 1960-ig évente 130 játék és 60—80 kis- film megjelentetése szerepel a tervekben. Magyar filmgyártá­sunk folyamatos munkával biz­tosítja, hogy ez év őszétől ha­vonta egy-két új magyar filmet is tudjunk közönségünknek be­mutatni. Tudomásunk szerint 1960-ra készül el Budapesten sok millió forintos költséggel egy új filmlaboratórium, amellyel elérhetővé válik keskeny ti lm- színházaink zavartalan kópia­ellátása. Az építés üteméhez mérten évente 12—20 széles­vásznú filmszínház nyílik meg hazánkban. Űjfajta híradókat is előirányzott a filmszakma, fo­lyamatosan megjelenik majd a magyar sport- és világhíradó is. A mozipark fejlesztése me­gyénkben is tovább folyik. A be­ruházási és felújítási keretekkel való takarékoskodás arra kész­let bennünket, hogy elsősorban ott építsünk új mozit, vagy vé­gezzünk nagyobb mérvű felújí­tásokat, ahol a községi tanács jelentősen hozzájárul a tervek megvalósításához. Augusztus 20-án, alkotmá­nyunk ünnepén, a szakma álla­mosításának tízéves évfordulója alkalmából nyitjuk meg lég­ii iabb, teljesen korszerűen fel­szerelt normál filmszínházunkat Felsőszentivánon, vállalatunk és a községi tanács közös erőfeszí­tései nyomán. Mint mór kői ób­ban közöltük, rövidesen befeje­ződik a mélykúti szélesvásznú normálmozi és megkezdődik a hercegszántói új mozi építése. A hároméves tervben szélesvász­núvá akarjuk átalakítani városi filmszínházainkat és tíz kes- kenyfilmszínházat kívánunk ta­nácsi segítséggel normálmozivá alakítani 1960-ra. Elavult szék­állományunk felújítására is gon­dolunk. Legalább 6000 új csapó­széket szerzünk majd be mozi­jaink számára, mintegy 30 mozi­ban pedig bővítjük az előcsarno­'< volt vasárnap Páhi községben. VA Keleti Fény Termelőszövet- kezet tagsága több termelőszö- \<vetkezeti tagot és egyénileg gaz­dálkodót látott vendégül egy kis / eszem-iszommal és más szórako­zással egybekötött tapasztalat- cserén. A helybeli Űj Alkotmány <,Tsz mellett ott volt számos falu­it beli egyéni gazda is, sőt mi több. Tabdi és Kaskantyú községekből is érkeztek vendégek. A tapasz­talatcsere alkalmával a Keleti Fény Tsz motoros permetezővel tartott bemutatót szőlejében és gyümölcsösében. A társasebéd után labdarúgómérkőzés volt, majd a házilag készített teke­pályán barátságos mérkőzést rendeztek. Augusztus 11-én a Bajai Járási Tanács helyiségében a termelő- szövetkezetek elnökei, párttitká­rai, a gépállomások igazgatói, egronómusai, valamint a járási pártbizottság munkatársai és a községi tanács elnökei a terme­lőszövetkezetek megszilárdításá­nak és fejlesztésének kérdéseit vitatták meg. Az értekezleten Szabó István, a járási pártbizott­ság titkára tartott előadást. Be­számolt a termelőszövetkezetek eredményeiről és a szövetkezeti mozgalom iránt az egyéni gaz­iák körében megnyilvánuló nagy Érdeklődésről. — Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek fej­lesztésére az egész járásban igen kedvezőek* a feltételek. Szabó »Ívtárs előadását követő vitában 14-en szólaltak fel. vissza a kultúrház alatt levő kihasználatlan pincehelyiséget részint raktározás, részint pe­dig a központi fűtés bevezetése érdekében, mivel ez érdeke az otthont látogató egész lakosság­nak. A két kérdés megvitatása után a taggyűlés úgy döntött, hogy Szabó Gyula elvtársnak, a ta­nács elnökének és Petró János elvtársnak, az fmsz igazgatósá­ga elnökének pártfeladatként adja a két helyiségügy szeptem­ber elsejéig történő megoldását. Személyi hírek Lévay János elvtársat, a Kis­kőrösi Járás Népi Ellenőrző Bi­zottságának elnökét eddig vég­zett szorgalmas munkája elisme­réséül dicsérő oklevéllel és ma­gasabb fizetési besorolással ju­talmazták. Szabó Gyula elvtársat, a kis­kőrösi tanács vb-elnökét a kö­rösi gyógyfürdő létrehozásában végzett odaadó munkájáért di­cséretben és 500 forint pénzju­talomban részesítette a járási tanács végrehajtó bizottsága. Konoróth Istvánt, Tázlár Köz­ség Tanácsa vb-elnöki tiszte alól a járási tanács v. b. felmentet­te. A vb-elnöki teendők ellátá­sával Trsztyinszky Pál tanács- titkárt bízták meg. Szóvátesszük Üröm az örömben Amikor a Szarvas Étterem elé értünk, örömmel vettük tudo­másul, hogy villanyvilágítással látják el Kiskőrös parkjait. Örö­münkbe azonban üröm is ve­gyült, a Petőfi parkba érve. Sajnálattal kellett ugyanis tu­domásul vennünk, hogy a vil­lanyoszlopokat az alig két mé­ter széles sétány közepén he­lyezték el. Rossz ízlésre vall ez a megoldás. Az emberek a park­ba sétálni mennek, nem pedig oszlopokat kerülgetni. Ezért, ha egy kis pluszmunkával is, de helyes lenne ha megváltoztat­nák az oszlopok helyét. — Titkár elvtárs segítsen! A kiskőrösi napközi otthon ve­zetője, Kalmárné elvtársnő a mi­nap felkereste Ágoston András elvtársat a járási pártbizottság titkárát s kérte, legyen segítsé­gükre abban, hogy 26 kispajtás egypár felejthetetlen napot tölt­hessen a népies nevén Büdös tó­nak ismert víz partján. Ágoston elvtárs megígérte a segítséget s el is járt a fiatalok érdekében. Megvan már a sátor, a fekhely­nek való és mindaz, ami egy heti nyaraláshoz szükséges. A titkár elvtárs segített, nyaralhatnak • fiatalok. A taggyűlés megbízza önöket... ? A -Tegyük szebbé, otthonossá pártszervezeteinket« mozgalom keretében nemrégen értékelték a felsőbb pártszervek, hogy a kis­kőrösi járás községei közül hol tettek a kommunisták legtöbbet a pártházak rendbehozásáért, csinosításáért. Mint várható volt, a bizottság döntése Császártöltés község kommunistáinak ítélte az elsőséget. A tényről, ami a bizottság indokolásában szerepel, a Kiskőrösi Naplóban már említést tettünk. Akkor megírtuk, hogy a községi pártszervezet taggyűlés elé vitte egy új klubház építésének ter- : vét. A munka azóta igen nagyot haladt előre, mert az építés nem maradt csak a kommunisták ügye. Segítettek a termelőszövetke­zetek, de az egyéniek is. A fuvarozástól kezdve az épület festé­séig minden társadalmi munkában történik, melynek értéke eléri a 20 000 forintot. A bizottság ezért ítélte az elsőséget a császár- ;töltési kommunistáknak, mint akik legtöbbet tettek második kö- : zös otthonukért, ! Jólsikerült isz-látogatás , Az elmúlt héten taggyűlésén beszéltek meg a kiskőrösi kom- 'munisták több, a járási szék­hellyel kapcsolatos kérést. Töb­ben kifogásolták, hogy a fürdő­hellyé növekvő Kiskőrös főteré­ről a földművesszövetkezet még mindig nem helyezte át az ital- mérést. A taggyűlés megtárgyal­ta a kultúrház gondjait is. Köze­lebbről azt, hogy az fmsz adja Alkotmány kupa 1 Alkotmányunk ünnepének tisztele­tére a soltszentimrei, csengődi, fü- löpszállási és császártöltési sportkö­rök augusztus 10 és 24 közötti idő­szakban „Alkotmány kupáért” labda­rúgó kupamérkőzést rendeznek. A döntő mérkőzéseket az elődöntők győztes csapatainak falujában alkot­mányunk ünnepén rendezik meg. A kupában minden csapat esélyes, mert ’ gyenlö erőkkel rendelkeznek. A küz­delem távolabbi célja — felkészülés az őszi bajnoki fordulóra. > Gelencsér György Soltszcntimre lermeieszöveikezeii aktivaériekeziet vo't Sajón

Next

/
Oldalképek
Tartalom