Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-14 / 191. szám

CJUxttm Világ proletárjait egyesüljetekt MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS^ KISKUN MEGYE) LAPJA III. ÉVFOLYAM, 191. SZÁM Ára 50 fillér 1958. AUG. 14. CSÜTÖRTÖK Novénylermesztési és állaitenyésziési beiktató JtUly fallen Augusztus 20-ának, alkotmá­nyunk születése évfordulójának megünneplésére készülnek köz­ségeinkben, városainkban me­gy eszelte. Mélykút is méltóképpen akar­ja dokumentálni a község me­zőgazdasági kultúrájának fejlő­dését. Augusztus 20-án a hely­beli népfront-bizottság kezde­ményezésére növénytermesztési és állattenyésztési bemutató nyílik a piactéren. Célja, hogy megmutassa a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényét a község ter­melőszövetkezeteinek eredmé­nyein és alkalmat adjon az ösz- szehasonlításra az egyéni ter­melők és a szövetkezetek ered­ményei, gazdálkodása között. Lesz borkóstoló is. A nép­front-bizottság a szomszédos Bácsszőlősről hívta meg a leg kiválóbb egyéni bortermelőket — természetesen jó bácskai bo raik kíséretében. A megye exső heiyismereti A bácsalmási Vörösmarty Mi­hály Könyvtárban jártam a na­pokban. A könyvtár vezetője Fekete Dezső örömmel mutatta könyvtártudományi búvárkodá­sának legújabb eredményét, a »Bácsalmás és vidéke helyisme­reti bibliográfiája« című munka első kéziratos példányát. A példás szorgalommal össze­gyűjtött bibliográíia az első ilyen természetű mű megye- szerte. Tartalmazza 1945-től 1957-ig a hazánkban megjelent összes újságok Bácsalmásra és a járásra vonatkozó cikkeinek teljes jegyzékét. A nagy érdek­lődésre számottartó munka föld­bibliegráíiája rajzi egységek szerint, de tárgy­körönként is külön ismerteti a bácsalmási járásra vonatkozu újság és folyóirat cikkeket, s kö­zöl egy mutatót, amely a cikkek szerzőit is feltünteti. Gondolkodásra késztet ez a kitűnő m'J, amely egyelőre még kiadásra vár. Milyen jó volna ha minden járási könyvtárunk rendszeresen foglalkozna könyv­tártudományi búvárkodással. Maga a megyei könyvtár is adós még megyénknek többek között a megye sajtótermékeinek fel dolgozásával, hogy csak a hoz­zánk legközelebb álló témát cm lítsük. — yla — Csátalfán Kreszán Lajos, Jánoshalmán Nyers Rezső vesz részt az augusztus 2ü-i ünnepségeden A párt és a kormány vezetői közül többen részt vesznek az augusztus 20-i vidéki ünnepsé­geken. Békéscsabán Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Apró Antal a párt politikai bizottsá­gának tagja, a minisztertanács első elnökhelyettese. Nagykátán Cservenka Ferencné, Kaposvárott K. Nagy Sándor, Jászberényben tömpe István, Veszprémben Sándor József, Zalaegerszegen Friss István, Komlón Kiss Dezső, Csátalján Kreszán Lajos és Jánoshalmán Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai vesznek részt az alkot-; many-napi ünnepségen, A kiskunfélegyházi járási és- városi KISZ-bizottság augusztus 17-én a Tisza menti Tőserdőeen nagyszabású ifjúsági találkozót rendez. A KISZ alapszerve/.e- .ekben lázas izgalommal folyik a készülődés. Kedvezményes je­gyek már most kaphatók az tBUSZ félegyházi irodájában ti lorint 40-ért. „Eddigi eredményeinket csak erőpróbának tekintjük66 — hgy tanyai népfront-bizottság munkájáról A kecskeméti tanácsülés elfogadta a város általános rendesésének tervéi Az ellenforradalom előtt pusz­tánk lakossága keveset hallott a Hazafias Népfrontról, bár több összejövetelen elhangzott a dol­gozó parasztok részéről, hogy jó lenne egy olyan szervezet, amely közelebb hozná egymáshoz az itteni lakosokat. Ennek az óhaj­nak tett eleget a párt és a Ha­zafias Népfront városi vezető­sége, amikor az elmúlt évben lehetőséget adott a területi nép­front-bizottságok megalakulásá­ra. Az elmúlt ősszel pusztánk mintegy 50—60 főnyi lakosa örömmel értesült erről a lehető­ségről és megválasztotta a helyi népfront-bizottságot. Azóta új utat próbál járni pusztánk népe is. A megválasz­cAiutttkö-rl imnező­Avarkori sírmezőre bukkant a bajai múzeum nyugdíjas régésze, Zalotay Elemér Bácsalmáson. Molnár István fodrászmester vá­lyogvetés közben a telkén akadt rá az első leletekre. A régész vé­leménye szerint igen értékes avarkori.sírmező húzódik a Toldi utca alatt, amelynek a feltárása azonban a sűrű beépítettség mi­att nagy nehézségekbe ütközik. Már most találtak egy értékes arany fülbevalót, egy tőrszerű vágószerszámot és egy korai avarkorból származó cserép­edényt. Előkerült egy cserépedé­nyek égetésére szolgáló egyszerű földbevájt kemence is, mint az egyik legértékesebb, kultúrtörté­neti szempontból igen jelentős lelet. tott bizottsági tagok igyekeztek felmérni a legsürgősebb teendő­ket, s ennek nyomán már a tél tolyaman több pénzügyi, gazda­sági és ismeretterjesztő előadást tartottunk. Később együttmű­ködtünk a jó burgonyavetőmag és a műtrágya beszerzésében. Az itteni népfront-bizottság kez­deményezésére a városi tanács végrehajtó bizottságának támo­gatásával a MÁV egy régi sé­relmet orvosolt, amikor újra for­galomba állította a reggel ne­gyed nyolckor Kecskemétre ér­kező bajai vonalot vasárnap és ünnepnapokon. Kérelmeztük az Autóbusz Vállalattól a helyi já­rat megoldását is. Ez a kérésünk azonban sokkal kevesebb siker­rel járt. Az eddigi eredményeket mi csak erőpróbának tekintjük, hi­szen sokkal komolyabbak, na­gyobbak már terveink a jövőre nézve. Kultúrházat szeretnénk építeni, jórészt társadalmi mun­kával. Asszony kört, ősszel pedig ezüstkalászos tanfolyamot aka­runk szervezni. Ezen túl segíteni akc; nk a mindennapos kis go ,:on is. Tervünk egyik je­le ; tétele még a termelőszö- vet .ezet eredményeinek ismer­tetése és a szövetkezeti gazdál­kodás előnyeinek dokumentálá­sa. Reméljük, ezzel is szolgál­hatjuk párton, kormányunk és városunk célkitűzéseit a szocia­lizmus építésében. Sebők Lajos, a népfront városföldi bizottságának titkára. KÉT FONTOS és érdekes na­pirendje volt a kedden megtar­tott kecskeméti tanácsülésnek. Kecskemét város általános ren­dezési tervét Szappanos Jenó vá­rosi főmérnök ismertette a ta­nácskozás résztvevőivel. Az elő­adás elsősorban a város forgalmi hálózatával foglalkozott. Ezzel kapcsolatban Szappanos főmér­nök hangsúlyozta, hogy a város­rendezési terv szerkezeti alapját a forgalmi hálózat képezi. El­mondotta, hogy a városba ve­zető átmenő utak közül csak az 5-ös számú budapest—szegedi ál­lami főútvonal halad majd ke­resztül a városon. A többi át­menő utak — teljes egységét ké­pezve— a meglevő körutak köz­reműködésével kapcsolódnak a helyi forgalmi és gyűjtő utca­hálózatba. A TERV e részének másik ér­dekessége az alsópályaudvarnak a Halasi úttól a Bajcsy-Zsilinsz- ky útig való kibővítése és a má- riavárosi állomás megszűnése. Ezen kívül a terv foglalkozik a beépítésre kijelölt területek felhasználásával, a laksurüséggel és közintézmények elhelyezésé­vel, valamint tartalmazza a víz-, csatorna- és villamosmű általá­nos fejlesztésére vonatkozó irányelveket. A tanácstagság a tervet helye­selte, s néhány észrevétellel, részletjavaslattal kiegészítve el­fogadta. A MÁSIK, napirenden szerep­lő, utcaelnevezésekkel kapcsola­tos javaslatot Kálló János, az igazgatási osztály vezetője ter­jesztette a tanácstagsag elé. Töb­bek között a négy új és hat ré­gebbi, római számokkal jelzett rendőrfalui utca elnevezésére, valamint a Csongrádi utca és út; egységes elnevezésére tett javas-; latot. Bár a javaslatot illetékes; állami és társadalmi szervek! képviselői előzetesen is megvitat-; ták — a tanácstagság Imre Gá-; bor, Szili István és több tanács-; tag álláspontját képviselte. Ök; ugyanis azt hangoztatták, hogy! elég sok 19-es mártírunk van,! akiknek nevét most mód volnai megörökíteni- s kérték: több ut­cát nevezzenek el róluk. — A Csongrádi út és utca nevét Szili István elvtárs Mártírok útjára javasolta megváltoztatni, annak emlékére, hogy a fehérterror ide­jén ezen az úton szállították a hírhedt Dömötör-tanyára azt a kilencvenhét harcos kommunis­tát, akiket ott embertelen módon végeztek ki. A TANÁCSÜLÉS e javaslatok figyelembe vételével úgy liatáro. zott, hogy a következő ülésen dönt az új utcaelnevezések ügyé, ben. Az ülés interpellációkkal és bejelentésekkel ért végei. “^Vvvwwwwwwri^wyvwwvwvvwwvwwvwwvwwwvw Ahol „hizlal ják“ a répát A Csengődi Állami Gazdaság­ban a cukorrépa átlagtermésé­vel eddig soha nem tudtak 90 mázsa fölé jutni. Mostoha a talaj, a vékony termőréteg alatt szik húzódik, szárazabb években az aszályt sínyli minden vete- mény. Az idén a Dunavölgyi Főcsa­tornát ügyesen bekapcsolta a gazdaság a répatermesztésbe. A csatorna partján felállított die­sel-motoros apparát egymásbail- lesztett csöveken viszi a vizet a szabályos távolságba® elhelye­zett szórófejekhez, amelyek kör­ben forogva, esőztetve permete­zik szét az éltető vizet. Mohácsi Károly igazgató elmondása sze- lint a módszer olcsóbb és egy­szerűbb, mint az alagcsöves ön­tözés, mert nincsenek helyhez kötve. Ugyanis ezzel az appa- ráttal öntözik a 20 kilométerrel távolabb fekvő répaültetést is. Itt egyszerűen felszedik a csö­veket s külön erre a célra szol­gáló szállítóeszközzel viszik to­vább. A gazdaság 26 hold cukorré­pát öntöz ezzel a módszerrel, s a termés máris 200 mázsa feleli Ígérkezik holdankint. Egy-egy répafej súlya már eléri a 60—70 dekát, a hátralevő 2 hónap alatt pedig még szépen »hízik« a bő­séges trágyával megágyazott ta­lajba vetett, s vízzel bőven el­látott répa. > o ooo0000000-00OOOO-OOOO-f 741 OK ÍZÜL kemjévLiszteJ, 139 mázsa finomlisztet takarí­tott meg a megyei Sütőipari Vállalat az első félévben. Külö­nösen jól dolgoztak a kecske­méti és a kiskunhalasi vállala­tok, de a többi vállalat is jelen­tős megtakarítást ért el. A meg­takarított lisztmennyiség értéke 294 650 forintj Az ifjúsági találkozó prog- lamját úgy állították össze, hogyj a legmesszebbmenőkig kielégítse' a művelődni, szórakozni vágyó j úalalok igényét. Ezen a felejt­hetetlennek ígérkező kirándulá­son egyaránt jól fogja érezni ina- : gát szülő, hozzátartozó és a já­rás minden kiszistája. < TEGYENEK PONTOT A VÉGÉRE (3. oldal) AKI NEM CSERÉLNE AZ ELNÖKKEL (3. oldal) I TANÁCSTAGOK MUNKA KÖZBEN 3. oldal A KISZ ÉLETÉBŐL 1 (4. oldal) ZENÉS VONAT (4. oldal) SAKK (5, oldal) | í TOTÓKALAUZ (5. oldal) I j TISZAPARTI 1 CSÖNAKHÄZBAN | (6. otdal) I BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE i t (6. oldal) * díjilÚQi tálálkőzó cl(JöM/dőhci

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom