Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-03 / 182. szám
B ' ■ V/ ■ .:■ '■ ; A MAGYAI? SZOCIALISTA MUNKÁS PART BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Szalagrendszerű gyártással végzi és csiszológépek meggyorsítják a termelést. A két, nemrégen beszerzett fényezőgép pedig, mondhatnám, egyenesen áldás szövetkezetünkre, mivel itt a gép végzi a bútorgyártás legA bútorgyártás legnehezebb részét, az alapfényezést ezzel az ötletes géppel Tóth Ferenc gépkezelő. Megyénkben a jubiláló szövet- lagfűrészek, gyalu-, marókezetek közé tartozik a Kecskeméti Asztalosipari Ktsz. Ebből az alkalomból meglátogattuk — a maholnap már gyárrá bővülő — több mint száz taggal dolgozó bútorüzemet. Báron elvtárs, aki a szövetkezetnek már nyolc eve elnöke, olyan szép dolgokról tájékoztatott bennünket, aminek jelentőségéről érdemes bővebben cikkezni. Bevezették a szalagrendszerű gyártást A jubileumi év a szövetkezet életében ugyanis kettős jelentőségű. A ktsz most ünnepli fennállásának 10. esztendejét és termelésükben is az idén léptek legnagyobbat előre. Bevezették a szalagrendszerű bútorgyártást. Alapos előtanulmányok és részletes számítások után, anélkü’ hogy egy hétig is leálltak volna, menetközben átszervezték a termelés egész folyamatát. Ma már közel sem futkosnak annyit feleslegesen az emberek mint ennek előtte. Minden nehezebb részét az ember helyett. Ismétlem azonban, hogy mindez csak eszköz. A fő munkát az asztalosok végzik. Az ő két kezük és szakértelmük nélkül egy darab bútor sem hagyná el a szövetkezet területét. Márpedig igen sok hagyja el. A tizenhét fővel alakult kicsiny szövetkezet 10 év alatt már odáig fejlődött, hogy egyéb más gyártmányai mellett mindennap egy szobabútor kerül ki a tagok keze alóli Negyedévenként 120 szobabútor Pár hónap múlva pedig ennél is szebbek lesznek az eredmények. Ez év utolsó negyedében ugyanis a szalagrendszerű termelés eredményeként már 50 százalékkal nő a termelés. Ez a bútorok számában azt jelenti, hogy az eddigi nyolcvannal szemben 120 szobabútor hagyja el majd minden negyedévben az idén jubiláló kecskeméti Asztalosipari Ktsz telephelyét. Sándor Géza a A NAPOKBAN egyéni passziókkal beszélgettem a sző- őkben. Szóbakerült sok minien: a várható termés, a csép- ési eredmények, a másodveté- ek fontossága és a termelőszövetkezetek élete, munkája. El- nondták, hogy gondolkodóba zjtik őket a csátaljai közös gaz- laságok eredményei. — Miért — kérdeztem. — Évről évre jobb a termánk, építkeznek. Például az Új ravasz Termelőszövetkezetben lalastavat létesítenek = vála-. zolták. — Halastavat? Honnan tud■> ák? — Látjuk, hogy dolgozik a Iztálinyec. No ennek én utána nézek - határoztam el magamban, rány az Új Tavasz irodája. A •.önyvelőt találom ott, a töb- ijefc a határban vannak. Tőle •apóm a felvilágosítást. — Valóban halastavat évi-* Nem törölték az adóját Kaposvári József és ifj. Salamon Gábor az utolsó simít ásókat végzik szállítás előtt a képünkön látható nagy kombinált- szekrényen. Nagy M. Antal kiskunhalasi lakos, földműves, az 1956. évre kivetett 5976 forint általános jövedelemadója ellen fellebbezést nyújtott be, amit a városi tanács elutasított, mert kérelmét későn adta be. Az adózó ebbe nem nyugodott bele és 100 százalékos vízkárára hivatkozva újra kérte adójának törlését. A pénzügyi osztály ezt a kérelmét sem teljesítette, mert kárát nem tudták megállapítani. Ugyanis Nagy M. SZIMATH KAZMER: Jßeüí!úÁltch cl köeikemé.tla köszécL ecám ij ában egyes munkafolyamat kapcsoló- dik a másikba, mégpedig úgy, hogy egyszerre 120 szoba-garnitúra van készítés alatt. Negyvennek darabjait a gépműhelyben szabják. A másik negyven alkatrészeit az előkészítő műhelyben enyvezik, csiszolják, pá colják. A »bútorszereldében- pedig újabb negyven szobagarnitúra részeit fényezik, vaspántozzák és állítják össze szállítható állapotba. Báron elv társ, a szövetkezet elnöke a műhelyeket végigjárva közli azt is, hogy a nagyfokú gépesítés nincsen ellentétben a ktsz kézműipari jellegével. A gép még nem minden — A gép sokat segít nekünk — mondja az elnök. — A szaSzabő Dömötör szakmunkás és Bócz László segédmunkás a hálószoba szekrények részeinek enyvezése közben Nagy derültséggel értesülök a Petőfi Népének egyik legutóbbi számából, hogy valamelyik pesti iap munkatársának megint beletört a golyóstolla a köcskemé- ties böszédírásba. Nincs különös szégyenkeznivalója. Neves írók vallottak már kudarcot, amikor népies karcolatot kanyarítván, azt írták, hogy löbbencslöves. — Szerencsére nem egyszer akadt a nyomdában, aki jobban tudott köcskemétiül és kijavította lebböncsre. Színpadon is hallani, hogyaszongya: nöki, lölkem, körékráf és ilyenkor mindig eszembe jut Anti bácsi a cocó másik oldaláról. Módos balló- szögi gazda volt a néhai, igen restelte paraszti kiejtését, mindenáron úri embernek akart látszani és ha vasárnaponként bejött és a Beretvás pincére a kívánságát tudakolta, megeresztett tokával és nagyon gangosán csak annyit bökött oda: — Ser és perkelt. Végszóra kaptam tehát azt a levelet, amely a héten érkezett Szikrából. Pesti barátom a Tisza mellé vágyott, én ajánlottam neki a családot és így ír: »Nagyon jól nyaralok, csak belegárgyulok már az ő betűbe. Van, aki azt gondolja, hogy beszúr néhány ő betűt és máris kész a tőről metszett alföldi tájszólás, itt azonban az első nap rájön, hogy a dolog nem is olyan egyszerű. Mindenekelőtt Köcskemét Pesten van csak, itt nevetnek rajta. Kecskemét az se nem Köcskemét, se nem Kecskömét, se nem Köcskömét, hanem egész egyszerűen Kecskemét. Teljesen érthetetlen. És nincs »nőm«. A nem az nem, ami annál furcsább, mert az igen az igön. A kenyér az künyér, de a tenyér nem tö- nyér, hanem tenyér. És figyeld csak! Az egyes az egyes, a jeles már jelös, a meggyes az mögy- gyes és a hegyes — no, mit gondolsz, mi a hegyes? Högyös! Tiszta csalás. Akarsz háromtagú szavakat hallani? Az eledel az eledel, a felemel az fölemel, a kelepel az kelepöl es a menetel az möne- töl. Tökéletes szélhámosság! Mert mi másnak nevezhetem, hogy a szemetes az szemetes, a kenetes kenetös, a menetes mö- netös és a keresztes — mit gondolsz, mi a keresztes? Körösz- tös! Á, ugratnak ezek engem! A legrettenetesebb azonban a négytagúak, mint a rettenetes és hasonlóhangzásúak tájszabálya. A lehetetlen az löhetetlen, a melegedve az melegödve, a rettenetes röttenetös és a következetes az követközetös. És mit gondolsz, hogyan kell mondani ezekután azt, hogy kellemetlen? Soha nem fogod kitalálni. Ügy, ahogy írva van: kellemetlen. Ami kétségbevonhatatlanul közönséges ámítása a pesti vendégnek, mert kilestem, hogy a kell-t úgy kell mondani, hogy köll, tehát a kellemetlen legkevesebb kellemetlen, vagy kölle- mötlen, vagy valahogy másként, de semmiesetre se kellemetlen, ez fix. Nem is folytatom a példákat. Te állítólag kecskeméti vagy, neked tehát tudnod kell a szabályt. Mert hogy szabálya van, azt már én is tudom, csak azt nem, hogy mi ez a szabály. Azonnal írj!« Forduló postával felvilágosítottam, hogy az alföldi nyelvjárásterület és a nyugati székely- ség egy része a zárt e helyén ö-t ejt, ez a nyitja a dolognak. Expressz kaptam a választ: »Köszönöm, nagyon boldoggá tettél, csak most már azt írd meg, légy szíves, honnan tudom, hogy melyik a nyílt e és melyik az az átkozott zárt e?!?« Barátomnak innen üzenem, hogy ez az, amit én sem tudok, de csüggednie nem szabad. Fiatal még, előtte az élet, ha tíz— húsz évig ott nyaral, tökéletesen meg fogja tanulni» Antalnak két helyen fekszik a birtoka, mindkét helyen van tanyája is és hol itt, hol ott volt, bújkált az adóügyi hatóság elől. A megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén tárgyalta Nagy M. panaszát — amely közben már a Pénzügyminisztériumot is megjárta —, s megállapította, hogy 1956. évi jövedelemadójának kivetése az általa bevallott és ténylegesen használt terület után történt. Nem fedi a valóságot az az állítása sem, hogy 1956-ban százszázalékos vízkár érte, Ugyanis annak idején 110 százalékra teljesítette beszolgáltatás! kötelezettségét. A megyei tanács v. b. a fentiek alapján elutasította Nagy M. Antal adóelengedési kérelmét. Egy évre Ítélték a figyelmetlen motorost Szőrös József lajosmizsei lakos jelzés nélkül akart balra fordulni az egyik útkereszteződésnél. A mögötte haladó Wartburg személygépkocsi, amely p Képzőművészeti Alap tulajdonát képezte — hogy az összeütközést elkerülje — jobbról akarta előzni a motorost. A gépkocsi kereke azonban beleakadt egy kerékvető oszlopba és a kocsi az árokba fordult. A bent ülők könnyebben megsérültek cs a kocsiban körülbelül 30 000 forintos kár keletkezett. A kecskeméti járásbíróság Szőrös Józsefet nem jogerősen egy évre ítélte el. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei napilapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Szerkesztőság: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám Telelőn: 25—16. 26—19. 11—22 Felelős kiadó: Molnár Frigyes Kiadóhivatal: Kecskemét. S/wtjadsa« tér 1/a. Telefon: 11—09 Előfizetési dí.i egy hóra 11 Ft Előfizethető és megvásárolható bánnely postahivatalban és kézbesítőnél. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon 15-29, 27-49 Felelős vezető: Szűcs Béla Igazgató 1958. augusztus 3, vasárnap tünk. Cséplés után az összes »ráérő« tagunk részt vesz a ku* bikos munkában. — Mekkora lesz a halastó? kérdeztem. — Négy katasztrális holdra terveztük. Szeptember második felében el is készül. Tagságunk nagy kedvvel határozta el léte* sítését, részben azért, mert je* lentős jövedelmet hoz majd a szövetkezetnek, részben, meri szeretik a halat e— magyarázza a könyvelő. — Bor is lesz a halhoz? <=* kérdeztem tréfásan. — Van is, meg lesz is. Szép a szőlőnk. Nagyobb termést vá* runk, mint az elmúlt évben. Ta* valy 600 hektó volt, az idén — ha nem jön semmi közbe *-* ezer hektót szüretelünk. ELKÖSZÖNÖK, közben azon gondolkodom, hogy összefogás* sál valóban többre lehet jutni. Röckl József levelező * Halastót létesít a csátaljai TJj 7avasz Termelőszöve tkezet