Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-05 / 183. szám

7U t/lt£-r Világ proletárjai9 egyesül jelek! / BÄCS-- K ISKUN .MEGYE] LAPJA . III. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Ára 50 fillér 1958. AUGUSZTUS 5. KEDD A megye lakossága értesült már arról, hogy a kor­mány elrendelte az ország terü­letének kataszteri felmérését. Köztudomású, hogy a jelenleg használatban levő kataszteri alapmunkálatok és térképek az 1880-as években készültek, me­lyek az időközi változások kö­vetkeztében áttekinthetetlenné, használhatatlanná váltak s álta­lában nem fedik a tényleges ál­lapotot. A tagosítás túlkapásai, az önkényes földcserék, Nagy Imre áruló politikája, amely 1953-ban a szocialista gazdasá­gok szétbomlasztására töreke­dett s végül az ellenforradalmat követő események tovább fokoz­ták a bizonytalanságot földnyil­vántartásunkban. Pártunk és kormányunk a me­zőgazdasági lakosság kívánságá­nak tett eleget, amikor 1957-ben a 10. sz. törvényerejű rendelet­tel — a nagyüzemi gazdaságok helyzetének megszilárdítása mellett — súlyt helyezett arra Is, hogy az egyénileg dolgozó pa­rasztság visszanyerje termelési kedvét és gazdálkodási biztonsá­gát. Ezek a körülmények kész­tették a kormányt arra az elha­tározásra, hogy a régi alapokon nyugvó térképeinket korszerű, a követelményeknek megfelelő térképekkel és földnyilvántar­tással cserélje fel. E feladat elvégzésére az Állami Földmé­rési és Térképészeti Hivatalra és szerveire hárul, s e munká­latokat négy év alatt kell befe­jeznie. Az idén megyénkben is meg­indultak a munkálatok, 17 köz­ségben: Bácsborsódon, Katymá- ron, Tataházán, Apostagon, Du- napatajon. Drágszéien, Ladány- benén, Lakiteleken, Kerekegy­házán, Tiszaújfalun, Alpáron, Kunszálláson, Borotán, Császár- töltésen, Soltszentimrén, vala­mint két városban: Baján és Kalocsán kezdődtek, illetve kez­dődnek a mérések. Ez 220 090 kát. hold s a megye területének mintegy 15 százaléka. 1959 vé­géig a megye területe 45 száza­lékának felmérését kell elvé­gezni. E nagy munkák sikeres elvég­zéséhez szükség van a helyi szervek támogatására, s a gaz­dálkodók segítségére. Ök köte­lesek ingatlanaik sarokpontjait erős facövekkel megjelölni, s azon az ingatlanra vonatkozó adatokat feltüntetni. Igen fon­tos, hogy az egyszeri költség­hozzájárulást mielőbb fizessék be, hiszen ez az összeg az ösz- szes költségeknek csak egy kis hányadát képezi. A felmérés során új kataszte­ri munkarészek készülnek, ame­lyek alapján dolgozó parasztsá­gunk megnyugtatóan meggyő­ződhet a használatban levő te­rület nagyságáról, műveltségi ágáról és minőségi osztályáról. Az ellenség ezt az eseményt is fel akarja használni zavarkel­tésre. Több községben arról be­szélnek, hogy felmérés nem is történik meg. Másutt azt híresz- lelik, hogy a tagosítások előké­szítése folyik. Az eddigi tapasz­talatok azonban azt bizonyítják, hogy az ellenséges hírverést si­került megcáfolni, s ahol jó a tanácsi szervek felvilágosító munkája, ott a dolgozó paraszt­ság készséggel siet a hivatal ki­küldött dolgozóinak segítségére. Oláh Lajos Közleményt adtak ki Hruscsovés Mao Ce-tung pekingi találkozójáról Nyugaton azt várják, hogy Hruscsov rövidesen válaszol az angol—amerikai üzenetre Hruscsov, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának első titkára, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke és Mao Ce-tung, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának elnöke, a Kínai Nép- köztársaság elnöke július 31-től augusztus 3-ig Pekingben tanács­kozott. A tanácskozásokról Hrus­csov és Mao Ce-tung aláírásával közös közleményt adtak ki. A tárgyaló felek közleményük­ben megállapították, hogy a nemzetközi politika kérdéseiben, a két ország viszonyát érintő kérdésekben teljes egyetértés uralkodik közöttük. Ügy vélik, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság a szocializmus táborához tartozó többi ország­gal, valamint minden békesze- rető állammal és néppel együtt óriási sikereket ért el a nemzet­közi feszültség enyhítéséért és a béke védelméért vívott harcban. A két ország érdekeinek és min­den nép létérdekeinek megfelelő világos és következetes politiká­val szemben azonban az impe­rialista agresszív körök az Egye­sült Államok monopolista cso­portjainak vezetésével továbbra is ellenzik a békés együttélést, makacsul elutasítják a nemzet­közi feszültség enyhítését, aka­dályozzák a nagyhatalmak kor­mányfői értekezletének összehív vását és fokozzák az új háború előkészületeit, fenyegetik a bé' két és a népek biztonságát. A libanoni és jordániai angol —amerikai agresszióval kapcso­latban megállapítja a közös nyi­latkozat, hogy ez erősen fokozta a Közel- és Közép-Kelet térsé­gében a feszültséget, egyre ko­molyabb háborús veszélyt idéz elő. Éppen ezért a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság hatá­rozottan követeli a nagyhatal­mak kormányfői értekezletének haladéktalan összehívását a Kö­zvei- és Közép-Kelet helyzetének megvitatása céljából és ragasz­kodik hozzá, hogy haladéktala­nul vonják ki az amerikai csa­patokat Libanonból, az ango, csapatokat pedig Jordániából. A % yarmatosítók kora visszavonha- tatlanu elmúlt — hangsúlyozza a (Folytatás a 2. oldalon) AKIK ÖSSZEKÖTIK A VAROST A FALUVAL (3. oldal) KIALAKULÓBAN A HELYES VEZETÉSI MÓDSZER (3. oldal) A PULT MÁSIK OLDALÄN (3. oldal) GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) »APRÓ«GONDOK (4. oldal) A PARAGRAFUSOK KÖZÖTT (4. oldal) 3 TASSTÓL HARTÁIG (fi. oldal) • A VÄLLALATI EGYEZTETŐ BIZOTTSÁGOKRÓL t (6. oldal) í A Magyar—Szovjet Baráti Társaság tervei hatodik világrész« — az Antark­tisz meghódításáról, »Az ember és a gép« — az automatizálás legújabb eredményeiről. Ezen­kívül lesz egy történeti témájú előadás: »Ki a magyar nép iga­zi elensége?« Az előadás az 1848'49-es magyar szabadság- harc ideji orosz-magyar törté­nelmi kapcsolatokról fog szóla- ni, és egy előadás mely mező- gazdasági kérdésekkel foglalko­zik. Ezen az előadáson ismerte­tik a gépállomások átszervezése utáni időszak első eredményeit, tapasztalatait a szovjet mező- gazdaságban. Távolabbi terveik közül csak egy dolgot említünk: orosz nyelvtanfolyamot szándékozik az MSZBT a következő oktatá­si évben szervezni, melyeknek vezetésére az orosz nyelvet leg­jobban beszélő nyelvszakos ta­nárokat kérik fel. N. Sz. Hruscsov és Mao Ce-tung barátságos kézszorítása a leg­utóbbi moszkvai találkozásuk alkalmából. Jítülerem -Láí&q a tcu ott cl kecskeméti JHuaeszlelepeti Varga Miklós most készülő »Anyaság« című szobra, Szabó Lajos «-Május 1.« és Batári László tájképei és Batári Lász- lóné pasztelei a valóság talaján állnak. A Művésztelep lakói észreveszik, szem előtt tartják társadalmi fejlődésünket, s al­kotásaikból jobban megismer­hetjük a bácsmegyei tájak és Kecskemét jellegzetességeit, a szőlőkultúra meghonosításáért; folytatott küzdelmet, mint kecs-' keméti festőink műveiből. Ök, nemcsak a tájak szépségeit, ha-,: nem a tájat formáló, széppé te­vő embert is megrajzolják alko­tásaikban. A pártvezetők egyöntetű véle­ménye az volt, hogy a Művész­telep lakói helyes úton járnak, űk a mi társadalmunkban él­nek, ezt tükrözik az alkotások is. A baráti beszélgetés a késő délutáni órákban ért véget. Rábízták a viilanyhálózatbővítésl­A megye kommunista vezetői közül Szabó Lajos elvtárs a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, Körösi József elvtárs, a me­gyei pártbizottság munkatársa és Barabás János elvtárs, a me­gyei művelődési osztály vezetője szombaton délelőtt ellátogattak a kecskeméti Művésztelepre, hogy megismerkedjenek a mű­vészekkel és alkotásainkkal. Szívélyes, baráti beszélgetés alakult ki. A művészek ‘meg­mutogatták alkotásaikat, ame­lyek egyéves ittartózkodásuk alatt készültek. Varga Miklós fiatal szobrászművész, Szabó Lajos, Batári László és Batári Lászlóné festőművészek művei­ből mai életünk gazdagsága, szépsége sugárzik.. A festők pik- túrájában lírai erővel él a hol­nap féltő szeretete. Tematiká­juk változatos, sokoldalú, akár az élet. hogy a szótlanság sem külön erénye. Pali bácsi felszólalt ed­dig minden tanácsülésen, s ja­vaslatai legtöbbször a határo­zatok közé is bekerültek. Az ő általa előterjesztett ja­vaslat alapján készítették el a község villanyhálózatának bőví­tési tervét a községfejlesztésen belül. Sőt, a végrehajtó bizott­ság rábízta a bővítéssel kapcso­latos feladatok elvégzését is. Pali bácsi nem jött zavarba. Eljárt a Megyevill-nél és a kü­lönböző szerveknél. Társadalmi munkát szervezett a 3 kilométer hosszúságú vezeték építéséhez szükséges villanyoszlopok és be­tongyámok helyszínre szállításá­ra. A társadalmi munkában ter­mészetesen ő járt elől jó pél­dával. Közben arra is szakított időt, hogy tanácstagi beszámo­lóit rendszeresen megtartsa, vá­lasztói ügyes-bajos problémáit személyesen elintézze és négy hold földecskéjét megművelje. — Kultúrház épül Katonate­lepen. A helyi Hazafias Nép­front szervezésével a lakosság már eddig 17 000 forint társa­dalmi munkát végzett Megyénkben, de az egész or- í zágban mozgalommá vált ba­rátságunk elmélyítése a szovjet i léppel, Lelkes propaganda munkával a társaság aktivistái széles tö­megekkel kedveltették meg en­nek a barátságnak elmélyítését : zolgáló rendezvényeket, előadá- ! okát. Lapunk rendszeresen kö­bölt híreket különböző rendez- ■ fényekről, most pedig Baksa Gyula megyei titkárt kérjük meg ezután, nyilatkozzék, mi- 1 yen előadásai lesznek az MSZBT-nek megyénkben. I A közeljövőben a társadal- unk minden rétegét érdeklő üitikai, természettudományos, chnikai jellegű előadásokat rtunk — mondja Baksa elv- rs. Néhány érdekesebb elő­lás címe: »Kinek előnyös« — agyar szovjet külkereskedel­em kapcsolatok fejlődéséről, »A Kovács Pali bácsi túl van már a hatodik X-en, de mint tanács­tag, olyan agilisán dolgozik, mintha húszéves lenne, 1954 óta ;agja a keceli tanácsnak, s hr megnéznénk az ülések jelenléti iveit, nemigen találnánk köztük ilyat, amelyen ne szerepelne a leve. S ha a jegyzőkönyveket vizsgáljuk, arra is rájövünk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom