Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

1958. augusztus 23. psüJörlöU S. oldal Ä pártmunka tapasztalataiból Sokai segít az egységes falusi pártvezetőség Azokban a községekben, ahol több alapszervezet működik és nincs íalusi pártbizottság, a kommunisták tevékenységének összehangolása érdekében a me­gyei pártbizottság határozata szerint rövid időn belül létre kell hozni az egységes, íalusi párt vezetőséget. Az elmúlt hetekben megyénk­ben már számos helyen megala­kult az egységes falusi pártveze­tőség. Gátéren az elmúlt héten tartotta ülését a nemrég válasz­tott vezetőség. Ez alkalommal a termelőszövetkezeti mozgalom kérdéseivel a fejlesztés és meg­erősítés lehetőségeivel foglalkoz­tak. A tanácskozás során kide­rült, hogy nem minden pártszervezet foglalkozott eddig a terme­lőszövetkezetek fejlesztésé­nek kérdésével. Egyesek úgy vélekedtek, hogy Gaterep nincsenek meg a tsz- fejtesztés előfeltételei. A vitat­kozók a Vüfosilov Termelőszö­vetkezet rosszul sikerült kenyér- gabona termésére hivatkoznak. Szüntet elüti állujik Az oly vidám szüretet bizony nehéz munkával kell előkészí­tenünk. s ez — legalább is, amint a kiskőrösi járásban nézegettük — nem is a legkönnyebb feladat! A járásban levő négy állami pince befogadóképességét telje­sen leköti a szerződött must mennyisége. Ilivel azonban az idén a járás területén 25—30 szá­zalékkal nagyobb a termés a ta yalyiná], számítani lehet arra, hogy a le nem szerződött mustot — amelyet szintén állami fel­vásárló helyeken akarnak elad­ni a gazdák — képtelenek le­szünk elhelyezni pincéinkben. Súlyosbítja a helyzetet az, hogy valószínűnek tartjuk: nemcsak a kiskőrösi járás, de az egész me­gye, sőt az egész ország terüle­tén is sokkal gazdagabb lesz az Idei szüret, mint a tavalyi, így tehát a lehetőségek gyors mér­legelésével és a lehető leggyor­sabb elhelyező, szállító munká­val tudjuk csak megakadályozni az átvételi helyek előtti torló­dást, az emiatt keletkező zúgo­lódást, s a termés egy részének esetleges tönkremenését. A kis­kőrösi járási pártbizottság fog­lalkozva az üggyel, azt javasolta a járási tanácsnak, hogy a szü­retelés sorrendjét időben szer­vezze meg: ezzel a torlódás nagy részének elejét lehet majd ven­ni. Javasolták azt is, hogy jelöl­jenek ki a központi szervek egyes konzervüzemeket inustsű- rítésre. Száz hektoliter must ugyanis sűrítés után 30 heklós edényben is elfér és a sűrített mustot a borok feljavítására le­het majd használni. Az átvételt nehezítette, idejét több év óta nyújtotta az is, hogy három járásnak egy hordóhitele- sitője van! A nem hitelesített hordók miatt így kétszer, sőt há­romszor is keli mérni a mustot, s ez ismét rengeteg időt vesz el az átvevőktől, — ami szintén elégedetlenséget vált ki a gazdák között és meg nem engedett utakra tereli a borértékesítést! Szükség volna tehát a kiskőrösi járásnak külön hordóhitclesítő- re is! Jó lenne, ha a szüret előkészí­tése idején megszívlelnék a kis­kőrösi járási pártbizottság e ja­vaslatait azok, akiktől függ a bor felvásárlása s a hordóhitelesítők felállítása! Reméljük, hogy e ja­vaslatok meghallgatásra talál­nak! <-ng.~) Ez kétségtelenül tény, azonban elfelejtkeznek a másik két ter­melőszövetkezet jó eredményei­ről. Azok pedig kenyérgabonát tíz mázsán felül termeltek hol­danként, ami jóval magasabb, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok termésátlaga. Ha nem alakult volna meg Gátéren az egységes falusi párt­vezetőség, talán még ma sem került volna lelszínre, hogy az egyik alapszervezet milyen bá­tortalan a termelőszövetkezet fejlesztését illetően. Az egységes vezetőség pár he­tes működése azt mutatja, hogy létrehozása helyes és szükséges volt. Az egységes vezetőségek kez­deti munkájáról szerzett jó ta­pasztalatok ellenére vannak helyek, ahol indoko­latlanul késlekednek az egy­séges falusi partvezeloseg létrehozásával. A dunavecsei járásban maga a járási pártbizottság sem fordí­tott erre megfelelő gondot. A falusi part vezetőségek mun­kájának zömmel jó tapasztalatai mellptt ipá1' egy néhány hiá­nyosság is felszínre került. He­lyenként — így például Alpáron — olyan veszély mutatkozik, hogy a íalusi partvezetóseg az •alapszervezet vezetőit igyekszik helyettesíteni és tevékenységük: csorbítja az alapszervezet ónál-; <*ooooooooooo TüzoiMhon Páhin i Szép ünnepség keretében: avattak fel alkotmányunk nap­ján, Páhin az önkéntes tűzoltók otthonát. Az ünnepségen Pilcz Károly, a járási tanács végre­hajtó bizottságának elnökhelyet-: tese mondott beszédet, Katrics Béla tűzoltó-századosi elvtárs, a Belügyminisztérium; Országos Tűzrendészed Pa-! rancsnokságának képviselője át-: adta a községi tűzoltóparancs-: noknak az Országos Tűzrendé­szet! Parancsnokság ajándékát, huszonegy kiváló munkát vég­zett tűzoltó részére szolgálati ér-: meket osztott ki. (N. M.) ' lóságát. Éppen ezért szükséges­nek tartjuk kihangsúlyozni, hogy a falusi pártvezetőségnek nem az 3 hivatása, hogy az alap­szervezetek vezetőit helyettesít­se, hanem az, hogy azok tevékenységet össze­hangolja, a jó tapasztalato­kat általánosítsa. A falusi pártvezetőségek mun­kájának megszervezésében és munkamódszereik helyes kiala­kításában nagy szerepe van a járási pártbizottságoknak. Kö­vetésre méltó a bajai járási pártbizottság kezdeményezése,: ahol a közelmúlt napokban ta­nácskozásra, tapasztalatcserére hívták össze az egységes falusi: pártvezelöségek titkárait. Ta-: pasztalataink szerint az egysé-i gcs vezetőségek megszervezésé-: re, megerősítésére és munka-: módszerük kialakítására fordí"; tolt idő nem vész kárba, hanem bőségesen gyümölcsözik a párt­szervezetek munkájának várhatói további fellendülésében. Tilalomtábla — tilalom nélkül, kecskeméti utca sártengerrel A Sétatér utca és a Széchenyi körút között van egy kiugrás, itt áll egy tilalomtáblg, amelyre ezt írták: »Szemétlerakás büntetés terhe mellett tilos!« Ennek elle­nére, — mintha csak a tilalom­mal akartak volna packázni — a tábla körül nagy rakás sze­mét díszeleg. Van ott dinnyehéj, üvegcserép, szobai szemét és minden, ami csak illatozik, porol és szemetel! Ha a városi tanács ezt a táblát kihelyezte, akkor szerezzen is neki érvényt! Nem egyedülálló rendetlenség ez a kecskeméti utcákon! A Ken- deressy utcán pl. szinte lehe­tetlen az átkelés a kocsiknak, autóknak, mert vannak olyan ré­szei az utcának, ahol fél méter mély gödrök tátonganak. Esős időben sártengerré, kátyúkká vá­lik ez az utca. Öt-hat kocsi sa­lak ideszállítása meg is oldaná e-i a problémát. Csak egy kis figyelem és jóindulat lenne szűk- séges hozzá! Kohl Antal levelező Cséplés után — betonjárda építés Elvégezték a cséplést az orgoványi határban. Alkotmányunk ünnepén már be is költöztek a gépek színeikbe, s a munkások is megelégedettek keresetükkel: 18 nap alatt átlagban 10 mázsa ga­bonát kerestek fejenként, ami igen jó eredmény, hiszen tavaly csak öt mázsa volt a kereset. Cséplés után egyre nagyobb gpndot fordítanak az orgovápyiak a betonjárda építésére: az állomástól halad majd az uj út a tanáes- háza felé, s amint a munkások mondják, az év végére be is feje­zik az építését. ígéretük szerint még ezen a héten elérnek az iskoláig! (Tóth Béla levelező.) Hét százalékot kamatozik a földművesszövetkezetet gazdagító célrészjegy Földművesszövetkezeleinket lá­togatva az utóbbi időben egyre többet hallunk a célrészjegy­mozgalomról. Annak lényegét mégis — nagyon kevesen isme­rik. Ezért kerestük tel Ambrus Andrást, a MÉSZÖV munkatár­sát, hogy tájékoztassa lapunk­ban olvasóinkat a célrészjegy­mozgalomról, annak lényegéről és kihatásait-51. KÉRDÉS: Mi a célrészjegy és melyek annak befizetési formái? VÁLASZ: A célrészjegyet a földművesszövetkezeti tagok bi­zonyos közös célért vásárolják. Nekünk, — már mint 3 ME- SZÖV-nek — kettős célunk van. Elsősorban az egyes földműves­szövetkezetek tartalékalapjának, a saját tőkének a növelését akarjuk elérni vele. Kiskunfél­egyházán például az összes for­gótőkének csupán 22,8 százaléka szövetkezeti tőke. Igen alacsony ez az arány, bar a többi földmü- vesszövetkezethez képest a job­bak közé tartozik! Másik célunk inkább erkölcsi vonatkozású: ha a tagoknak nagyobb anyagi be­fektetésük van a földművesszö­vetkezetben, azt mindjobban magukénak érzik. A befizetés, illetve a részjegy­szerzés módja háromféle lehet. Ha egy községben például új boltot akarnak létesíteni, de erre nincs alap, a földművesszövet­kezeti tagság célrészjegyet je­gyez, s 'azt befizetye, ebből az összegből építik fel a boltot. Má­sik formája a jegyzésnek az, hogy a földművesszövetkezeti ta­gok az évvégi nyereségrészese­dés egy részét felajánlják cél­részjegy szerzésére, — illetve visszatartják különböző célok megvalósítására. — Társadalmi Kontárok, törvényt „nem ismerők a szabálysértési hatóság előtt Egy furcsa és elég divatozó »betegségről«: a szabálysértések­ről beszélgettünk a napokban Bene Gáborral, a megyei tanács szabálysértési előadójával. Asz­talán, könyvespolcán tucatszám­ra hevernek az akták s közülük néhányba belelapozgatva, igen különböző eseteket találhatunk. Többnyire mégis olyan szabály- sértéseket melyeket kis körülte­kintéssel, jóakarattal, józan ész- szei meg lehetett volna előzni. — Itt van például Rúzsa Ist­ván dunapalaji lakos aktája, aki iparigazolvány nélkül, rendsze­resen vállalt építőipari munkát. Amikor kontárkodásért 50 forintra megbüntették, arra hivatkozott, hogy ő azért kényszerült erre, mert a kisipa­rosoknak nagyon sok munkájuk van és nem vállalták el, amit ő aztán elvégzett — meséli Bene Gábor elvtárs. Az együgyű ma­gyarázaton mindketten mosoly- gunk, hiszen valószínű: ha a jó­szándék meg lett volna Rúzsa Istvánban, könnyen kaphatott volna munkát bármelyik kisipa­rosnál — törvényes formák kö­zött is. Ez ugyan nem jelentett volna akkora jövedelmet, mint a kontárkodás, de nem is járt volna akkora kockázattal! A szabálysértők legtöbbször a törvények, a rendelkezések nem- tudására hivatkoznak, fi Csap-1 lár Imre, fülöpszállási lakos má­jusban négy élő akácot vágott ki engedély nélkül. Köz­tudomású, hogy az említett idő­szakban a fakitermelést be kell szüntetni — erről azonban »nem volt tudomása« a 33 holdas gaz­dának, akiről pedig nehezen feltételezhető, hogy ne tudna gyakrabban újságot venni, mely­ből alaposabban megismei helné a rendelkezéseket és az érvény­ben lévő törvényeket. — Itt van a burgonyabogár el leni védekezés is — folytatja Bene elvtárs. Szinte naponta je­lenlek meg az újságokban, pla­kátokon, röpcédulákon a véde­kezésre való felhívások s mégis nagyszámban akadlak olyanok, akjk saját és a közösség érdekei-: vei mit sem törődve, hanyagolták a védekezést. Pintér Szilveszter, zsanai gaz-s dálkodó például — miután egy* hold burgonya vetésén végrehaj-| tották a kényszervédekezést — inkább letagadta a másik, 600 négyszögöles burgonyavetés te­rületét, minthogy — tanulságul a történtek után — azon is elvé-v gezte volna a szükséges munka-j latokat! Könnyű kiszámílanj, ho-| gyan járt volna jobban: az alig félnapi munka elmulasztásáért 400 forintra bírságolták! Szinte látom, hogy az olvasók: egyrésze csalódottan legyint: — «Hót ilyen kis dolgokkal is tö­rődnek?!« — Hát igen, törődnek! Mert gondoljanak csak arra — amit szinten elég gyakran han­goztatunk —, hogy kis dolgok­ból lesznek a nagyok és aki egy­szer rákap az ilyen »apróbb« szabálysértésekre, később talán már a jelentősebbektől sem riad vissza s azontúl, hogy a társada­lomnak kárt okoz, saját maga felett is kimondja az ítéletet! — eszikné — munkával is lehet célrészjegyet szerezni: a szövetkezeti tag a földmúvesszövetkezct érdekében végzett munkájával egyenérté­kű célrészjegyet kap, KÉRDÉS: Milyen eredménye­ket értek cl eddig a célrészjegy befizetésében megyénk terüle­tén? VÁLASZ: Eddig a földműves­szövetkezetek 6 920 000 forint ér­tékű részjegyet jegyeztettek. En­nek kb, 35 százaléka célrész­jegy. KÉRDÉS: Tudna egy-kdt kö­vetendő példát említeni? VÁLASZ: Természetesen. Izsákon az 1957. év 1 221 000 Ft tiszta nyereségéből a tagok ré­szére 243 000 forintot fizettek ki részjegy utáni részesedésre és vásárlási visszatérítés címén. A közgyűlés ebből az összegből 60 ezer forintot tartott vissza cél­részjegy formájában, amiből a szövetkezet Izsákon egy ital­boltot és az izsák—sza.joli részen egy vegyesáru boltot létesített A Lajosmizsei Földművesszövet­kezet 4,5 tonnás Steyer-Diesel tehergépkocsit vásárolt. A kocsi árának 90 százalékát részjegyek­ből fizették ki. Ezúton is szeretnénk felhívni a íöldmüvesszövetkezetek figyel­mét, — fejezte be nyilatkozatát Ambrus elvtárs —, hogy minél többen kapcsolódjanak be a cél­részjegy-mozgalomba, mert nem­csak közösségi érdek ez, hanem egyéni is. A befizetett célrész évente ugyanis 7 százalékot ka­matozik, — többet, mint a ta­karékszövetkezetben, vagy pedig a bankban! Barta Éva Kétezernyolcszáz kilométer hosszú lesz a Lancsou—bzinKiang között épülő új kínai vasúti fővonal. Képünkön pályát cpite nck a Hungliu-folyú készülő hídjan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom