Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

4. oldal 1938. augusztus 28, csütörtök &P.HL t 0 fi . ., Akik a tanyavilágban is tartalmas szervezeti életet élnek Lapunkban már sokszor esett szó a pálmonostori tanyavilág Lenin nevű KISZ-szervezetének működéséről, amely azt bizo­nyítja, hogy távol a községtől is lehet megfelelő szervezeti életet élni, csak tenniakarás, lelkesedés és leleményesség kell hozzá. A szervezet titkára, Budai Imre fiatal tanító a lelke az itteni fia­taloknak, de az idősebbek is szí­vesen segítik a KISZ-t, mert rendezvényein ők iá művelődhet­nek, szórakozhatnak. Nemrégiben ünnepi taggyűlést tartott a szervezet. Amikor en­nek híre elterjedt ^ tanyak kö­zött, egymásután keresték fel a vezetőséget a kiszístákkal vegyest a szervezeten kívüli fiatalok, k az idősebb dolgozó parasztok egyaránt azért, hogy miben se­gíthetnének a gyűlés mind ün­nepélyesebbé tételéhez, Egyikük kocsival az asztalokat hordta, másikuk az egyéb »dekorációs« kellékeket, a lányok a termet díszítették fel. S a gyűlésen 150-en szorong­tak a teremben, hogy meghall­gassák Romsics Ferenc elvtárs­nak, a KISZ r. egyei bizottsága titkárának, valamint Kiszely Ist­ván elvtársnak, a párt járási bi­zottsága első titkárának az elő­adását a nemzetközi helyzetről; s a jelenlevők egyhangúlag el­itélték az angolszász imperialis­ták háborús mesterkedéseit és követelték a közép-keleti ag­resszió azonnali megszüntetését. Ugyancsak sokáig emlékeze­tes esemény marad a KlSZ-szer- vezet által megrendezett ifjú­sági találkozó a Gerzsány-erdő- ben. A rendezésben részt vett a tanyavilág úgyszólván ap- raja-nágyja, hosszú névsort kellene közöl­jél járna velük a KISZ M, gyenletesen kattog a kon- I zerves üvegeket lezáró gép. A lányok boszorkányok ügyességgel dobják és kapják az üvegeket. Gondolkodásra nincs idő, még a lassúbb kezüeknek is át kell venniük az ütemet, mert »láncban« dologznak. Amíg nézem őket, mellém lép Gyulai elvtárs, a műszak veze­tője. — Jól dolgoznak, ugye? Ez a legjobb záró-brigád — mondja elismerően, és a hat nő moso­lyogva könyveli el a dicséretet. Közben megtelt a kosár, a lá­nyok néhány pillanatra megáll­nak. Kihasználom az alkalmat és szót váltok velük. — Hány éve végzik ezt a mun­kát? — Én már lassan négy éve — mondja Holló Rózsa és a többiek munkáján, begyakorolt mozdula­tain is látszik, hogy ök sem új ■munkások. A közös munka összeková- csolta őket, legalább is itt, a konzervgyárban. Kiváncsi vol­tam azonban, hogy folytatódik-e ez az összehangolt barátság a gyáron kívül, a magánéletben is., Megkérdeztem ezért a műveze-* töt. ö azonban azt mondja, hogyf amikor a lányok kilépnek a gyái kapuján, mind megy a maga út­jára — külön-külön. — Hol tölti a szabadidejét? — kérdezem Holló Rózsát. — Nem járok sehová — vála­szolja. — A KISZ rendezvényeire sem? — Én nem vagyok KISZ-tag minket még senki nem hívott oda — és a többiek is ezt bizony­gatják. — Nem is ismerjük a titkárt — hallom tőlük. — Talán nincs KISZ-szerve-i zet? — kérdezem, pedig magam is láthatom: van, — erről tanús­kodik a falra függesztett plakát is, amely folyó hó 12-re toboro. ta a fiatalokat. Szó ami szó, a KISZ nem tö­rődik eleget a fiatalokkal. Mert i plakát kevés ahhoz. A lányok, :ilépve a gyárkapun, üresen, tartalom nélkül töltik szabad­idejüket. A jól dolgozó lánybrigádnak szüksége volna a szervezetre, amely összefogná őket, tartalma­sabbá tenné életüket. És a KISZ is jól járna velük, mert akik a munkában így megállják a he­lyüket, kétségtelenül a szervezet­ben sem lennének utolsók. Az eddigi KlSZ-munkáról be­szélgettem az üb-titkárral. El­mondta, hogy: »Valóban gyenge volt a szervezet, de majd ez­után! ... Űj vezetőséget és tit­kárt választoltunk. Még csak egy hete működnek, de Mrázik Ferenc, a titkár már élesztgeti a KISZ-t. Bízunk benne ...« J ó munkát és sok sikert kí­vánunk az új vezetőség­nek, — a titkárnak. A konzerv­gyári KISZ-nek — példa rá a lánybrigád — jó emberanyaga van, csak fel kell fedezni. B. É. nünk, ha mindegyiket személy szerint meg akarnók dicsérni. Lelkesen segítettek Békés és Kovács százados, valamint a fá­radtságot nem ismerő Balogh főhadnagy elvtárs irányításával a félegyházi honvédek, akik 11 hangszórót, 45 villanyégőt, a kü­lönböző nemzetek 15 hatalmas lobogóját szerelték fel a tisztá­son. Megjelent a találkozón a KISZ Központi Bizottságának képvi­seletében Szilagyi és Demeter elvtárs, valamint Kiszely elv­társ, járási párttitkár is, s a 2500 dolgozón kívül többen még a különböző helységek párt és állami szerveitől. A nagysikerű találkozó meg­rendezése is csak öregbítette az♦ itteni KISZ-szervezet működt-í sének hírnevét, amelynek foly-| tatásához további sikereket kí-| vánunk, | T. I. t KISZ-mozgalom Már nyolc kecskeméti tsz-ben működik a KISZ. Legutóbb a Törekvés Termelőszövetkezetben alakult meg az alapszervezet 16 fiatallal. 'ÄLv*­Az EXPRESSZ ifjúsági üdül- tető vállalat akciója keretében a Német Demokratikus Köztársa­ságba utazott Sajdik András, Berberovics István, dr. Mohács Gábor, Cs. Nagy Erzsébet és Bíró Sándor. Valamennyien a kecske­méti KISZ-szervezetek tagjai. Az É. M. Mélyépítő Vál­lalat Kőbányai Sörgyár munkahelyre kőműveseket keres Rendeletek szerinti julta- (ások biztosítva. Jelentke­zés a vállalat központjá­ban: Kiskunfélegyháza, Kossuth utca 6. sz, Ciprusi görög felkelők temetője. Társaik megesküsznek a frissen hántolt síroknál, hogy nem lesznek hűtlenek abhoz az ügyhöz, amiért az elesettek életüket áldozták. Jó ütemiieR ha’ad a pírlokla'ás házalóinak kiválogatása Dunavecsén Több takarmány A kedvezőtlen nyári időjárás következtében a vártnál keve­sebb takarmányra van kilátás a bácsalmási járásban. Ezért, hogy a következő esztendőkben vég­leg megszabaduljanak a takar­mánygondoktól, a járás termelő- szövetkezetei elhatározták, hogy nagyobb területen veinek őszi takarmánykeveréket. Az újon­nan létesített takarmányterüle­tekkel együtt a termelőszövetke­zeti földek hét százalékán fo­lyik majd rendszeres takarmány- lermelés a járásban. A HIDEG BIRODALMÁBAN A 3, számú szovjet délisarki expedíció nemrégen jelentést adott le, hogy a »Vosztok« kon­tinentális állomáson minden ed­diginél alacsonyabb hőmérsék­letet mértek: mínusz 84.3 fok Celziuszt, másodpercenként négy méter sebességű széllel. Ilyen alacsony hőmérsékletet eddig még a földkerekség egyik pontján sem észleltek. Ez a hő­mérséklet 13.3 fok Celziusszal alacsonyabb, mint amennyit az Északi féltekén Ojmjakon hely­ségben mértek. Lapunk tudósítója felkereste az Északi Tengerhajózási Igaz­gatóság sarkvidéki egészségügyi osztályát és választ kért arra, hogyan élnek és dolgoznak a ha­todik kontinens szovjet kutatói ilyen hidegben? — Mint ismeretes, a szovjet tudósok a múlt év decemberé­ben létesítették a déli geomág- neses pólus vidékén a »Vosz- tok« figyelóállornást, amely 1410 kilométernyire van a »Mirnij« obszervatóriumtól. Ebben az évben, februárban, a viszonyla­gos megközelíthetőség pólusa közelében, tengerszínt felett 3700 m magasságban megnyílt a »Szovjetszkaja« figyelőállomás. — A sarkvidéki tél beálltakor jelentéseket kaptunk ezektől a kontinentális állomásoktól, hogy a hőmérséklet erősen csökken. A »Vosztok« figyelőállomás mí­nusz 70 foknál alacsonyabb hő­mérsékletet jelzett. — Június 15-ig mínusz 79 fo­kot jeleztek a »Szovjetszkaja« állomásról. Ezután a »Vosztok« mínusz 80.1 fokot jelentett. Jú­nius 19-án, a »Szovjetszkuja«-n mínusz 81.2 fokra csökkent a hőmérséklet, július 25-én pedig mínusz 83 fokot mutatott a hő­mérő. 1 yen hidegben, mint amilyet erről a két állomásról jelentettek, ember még nem tar­tózkodott. — Természetesen ez rendkívül megnehezíti a szabad­ban végzett munkát. A hatodik kontinens szovjet kutatói pél­dául jelentik, hogy mínusz 70 foknál, a szabad ég alatt felál­lított műszerek önműködő író­szerkezetei leállnak. A tinta be­fagy. A petróleum — minden óvintézkedés ellenére — hólé­hez hasonló folyadékká válto­zik. A jég oly kemény, hogy még acélfűrésszel sem fűrészel­hető. A jégre hulló vízcsepp pil­lanatok alatt gömböcskévé f .gy, de a jéghez nem fagy hozzá. A kénsav már mínusz 74.5 foknál jéggé változik. Orvosaink rádió- grammban közük a Déli Sark­ról, hogy az emberek minden védőeszköz ellenére nehezen vi­Ahoz, hogy a kommunisták a mindennapi munkában helyt­álljanak, nagyon fontos tenni­valójuk, hogy rendszeresen ta­nuljanak. Csak azok képesek megbirkózni az egyre növekvő feladatokkal, akik állandóan képezik magukat és elsajátítják a marxizmus—leninizmus leg­fontosabb kérdéseit. A tanulás fontosságát látva a dunavecsei községi párt-végre- hajtóbizottság igen nagy gondot fordított az 1958—59-es pártok­tatás előkészítésére. Figyelembe- véve a tanulás iránt megnóve- kedett érdeklődést és a rendel­kezésünkre álló propagandisták számát, úgy határoztunk, hogy »négy időszerű kérdések« tanfo­lyamot indítunk. A tanfolyamok vezetőit pártvezetőségünk már jóvá is hagyta és most a hall­gatók kiválogatásával foglalko­zunk. Tapasztalataink szerint pártszervezetünk tagjai a tömeg­szervezetek vezetői, azonkívül a fontos beosztásban lévő párton- kívüli dolgozók is szívesen, selik el ezt a nagy hideget. A szívverés hevesebb, légszomj áll elő és csökken a munkaképes­ség. A szabadban végzett mun­kánál, minden mozdulatot előre ki kell számítani. A nagy ma­gasságban lévő állomásokon, kü­lönösen eleinte, erős főfájásról panaszkodnak az emberek. Az oxigénhiány, okozza. A vérnyo­más csökkenése általánossá vá­lik. A Déli sarki orvos megfi­gyelései szerint legtöbbet szen­ved a hidegtől a szem szaruhár­tyája és a légzőszervek. Ezek a jelenségek természetesen csak 5—6 napig tartanak, azután a szervezet alkalmazkodik az új helyzethez. Megállapítást nyert, hogy a »Szovjetszkaja« állomáson azok az emberek érzik magukat rosz- szul, akik a »Mirnij« telepről repülőgépen érkeztek ide, — vagyis nem estek át megfelelő akklimatizálódáson. Va’amivel több mint 5 óra alatt majdnem 4 km-es magasságba kerültek. As a l O e s i hegymászók több pihenőt tartanak, amíg fel­jutnak a csúcsokra. Ezáltal fo­kozatosan szoktatják szervezetü­ket a klíma-változásokhoz. Ezt a későbbi expedíciók tagjainál feltétlenül figyelembe vesszük. Azokat, akik a »Szovjetszkaja« állomáson fognak telelni, előze­tesen hozzászoktatjuk a hideg­hez és a magaslati levegőhöz a »Pionylrszkaja«. a »Komszomol. örömmel kapcsolódnak be a ta­nulásba, vállalják a különböző tanfolyamokon való részvételt. Ha a hallgatók kiválogatását befejezzük, a pártoktatásra je­lentkezetteket tanácskozásra hívjuk össze. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy az új oktatási évet szervezettebben, a múlt évi ok­tatás tanulságainak hasznosítá­sával kezdjük meg. Dér László, Dunavecse községi párttitkára Országos vásár Kecskeméten A városi tanács v. b. közhírré teszi: a legközelebbi országos kirakodó- és állatvásárt 1958. augusztus 31-én, vasárnap tartja. Magán-kisiparosok és kereske­dők csakis eredeti iparigazolvá­nyuk felmutatása mellett árusít­hatnak. Az, állatvásárra vész­mentes helyről szabályszerű jár- lattal mindennemű állat felhajt­ható. Kecskemét Városi Tanács V. B. Kereskedelmi Csoportja. 2315 szkaja« és a »Vosztok« állomá­sokon. Természetesen azok a kutató­ink, akik jelenleg a Déli Sarkon telelnek, jól fel vannak készül­ve a télre. A »Szovjetszkaja« és a »Vosztok« állomásokon a la­kóhelyiségekben -(- 17—20 fok meleget tudunk biztosítani. Mí­nusz 70 fokos hidegben az em­berek legfeljebb 20—30 percig dolgoznak kinn. Testüket dunna- lúd tollával bélelt, különleges sarkvidéki öltözék, arcukat va­kondprémből készült álarc, sze­müket különleges fényvédő szemüveg védi. A vakondprémes álarc a fülrehúzható sapkához csatlakozik és légzőcső vezet a ruha alá. A sarkkutató tehát sa. ját teste által felmelegített leve­gőt szív be. Ezenkívül a szabad­ban dolgozó ítudósok villamos és vegyi melegítőkkel vannak fel­szerelve, amellyel lábukat, ke­züket és mejlüket melegítik. De még így is legfeljebb 15 percet bírnak ki a szabadban, ha a hő­mérséklet rpínusz 80 fok alá süllyed. Hartiarosan olyan oxi­gén-készülékkel lesznek felsze. reive, amely könnyen elfér a ru­házat alatt. — Az sincs kizárva, hogy a hőmérséklet még tovább csök­ken a Déli Sarkon. Kutatóink azonban készen állnak minden eshetőségre — fejezte be az in­terjút az Északi Tengerhajózási Igazgatóság osztályvezetője. (A »Trud«-ból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom