Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-23 / 198. szám

1958. augusztus 23, szombat é 3. oldat Drágább tégla — olcsóbb tej Közérdekű bejelentések és magáitpanaszok Ügyében is széleskörű vizsgálatokat folytatott a NEBj Több ízben hírt adtunk már arról, tlogy a népi ellenőrző bi- zóttságok, inunkat ér veik alap- jáh, -alaposabb vizsgálatokat fölytáttak az állorrtányon kívüli béralap felhasználásáról az állatni és szövetkezeti kereske­delemben. A munkaterveik sze­rint dolgozó bizottságok azon­ban e nagyarányú és átfogó vizsgálatok mellett. állandóan figyelemmel kísé­rik és elintézik azokat a köz­érdekű bejelentéséket és ma- gánpanaszokat is, amelyeket a lakosság köréből kapnak. Ügy látszik, hogy megyénk la­koséi bíznak az új szervezetben: — csupán június hónapban 79 közérdekű bejelentés és 80 ma­gánjellegű panasz érkezett a megyei és területi NEB-ékhez, 3 ennek nagy részét maguk a bizottságok, kisebb részét a ta­nácsok illetékes osztályai intéz­ték fel, néhányat pedig a rerid­E héfen kérdezzük Mikor küldi ki az OTP terü­leti központja szakértőjét Csó- lyospálösrá, Tiszaüjfaiura, Kis- kuiimajsára, KUriBaracsra, Pe- tőflszállásra a lelkek vételárá­nak megállapítására? Laki András, a bajai AKÖV 3311/1952. sz. autóbusz vezetője durván beszél az utazóközönség- gél és a keseríitelekí postással ISeiit vették még ezt észre felet­tesei? őrségnek és ügyészségnek adtak át további eljárás végett. Örvendetes tény az is, s a tár­sadalmi tulajdon fokozódó meg­becsülésére' mutat, a közérdekű pánaszok több­sége a társadalmi tulajdon . védelmével kapcsolatos. Ilyen ügy volt például a duna- vecsei járási földművesszövet­kezetek TÜZÉP-telepének tégla­eladási kalkuláció-vizsgálata. A beérkezett panasz szerint a Du- navecse és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet az í. osztályú téglát 770 forint helyett 940 fo­rintért árusította, s a többi du- namelléki telepeken még énnél is drágábban, Tass községben például 1000 forintért. A vizs­gálat eredményét a népi ellen­őrzési bizottság megküldte az ügyészségnek. A tiszaújfalusi gazdák már hosszabb idő óla sérel­mezték. hogy a községi tej- gyűjtő keveset fizet a tejért, ő viszont igen meggazdagodott. A népi ellenőrző bizottságnak való bejelentés után az ügyet ki­vizsgálták. Megállapították, hogy a községi tejgyűjtő gyak­ran literenként 50—60 fillérrel kevesebbet fizetett a termelők­nek, mint amennyi járt, — a be­hozott lej alacsony zsírtartal­mára hivatkozva. A bizonyíté­kok alapján a népi ellenőrző bi­zottság javasolta a Tejipari Igaz­gatóságnak, hogy saját hatás­körében folytasson le dokumen­tációs vizsgálatot. Két példát mondtunk el csak j a sok közül. Ez a két példa is< bizonyítja azonban, hogy népi! ellenőrző bizottságaink alaposan j és hatásosan intézik el a hozzá-j juk beérkezett panaszokat. Re-Í méljük, hogy e két panasznak í lapunkban való közlése is hoz-j zájárul ahhoz, hogy lakosságunk ] bizalma a népi ellenőrök mun­kája iránt továbbra is fokozód­jon. űr, fgepff m Tiszakécskci park, a román hősi emlékművel Minden eddiginél nagyobb méretűek lesznek az idei HÍRŐS Mint már közöltük, ülést tar­tott a Hírős Napok rendezését irányító főbizottság. Ezen részt vett Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei pártbizottságá­nak első titkára, továbbá a Csdngrád megyei pártbizottság és a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának kül­döttei, valamint a rendezésben bészt vevő összes szervek veze­tői. Az előkészítés eddigi munká­járól Varga Jenő elvtárs, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának elnökhelyettese adott tájékoztatót. Ezek szerint a Hírős Napokat minden eddiginél nagyobb méretek­ben lógják megrendezni. A mezőgazdasági kiállításon el­sősorban a Duna—Tisza köze kívül hoihöki termelésériek — a sző­lő-, gyümölcs- és zöldségtet- rrieszlés — eddigi eredményeit és az ezek elérését elősegítő leg­fejlettebb módszereket, vala­mint a további fejlesztés lehető­ségeit mutatják be, A kiállításba bekapcsolódik Csongrád cs Pest megye Is. Csongrád megye képviselői be­jelentették, hogy a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet is részt vesz a kiállításon, vala­mint termelőszövetkezetek, me­zőgazdasági vállalatok, szakcso­portok és egyénileg dolgozó pa­rasztok szerepelnek majd. Be kívánják mutatni többek között a híres szegedi fűszerpaprika, a makói hagyma, a szatymazi őszi­barack és borok termelését. mezőgazdasági kiállításon Orház a ftuiztákan Á Budapest felé tartó moz­dony nagyot rándít a szerelvé­nyen, s tovább indul. Egyideig még látszik az utolsó kocsira szerelt piros korong, azután az is eltűnik a fordulóban. A ké­kesért csillogó acélsín mellett a melegben csak a Vörös Október és a Öóása Termelőszövetkezet magasra nőtt, jól gondqzott ku­koricatáblái tikkaaoznak, s az oázisnak tűnő, virágoktól tarka, de mégis biztonságot sugárzó, lakott helytől távol épült 249. sz. őrház. A repkértnyel befuttatott ap­rócska kőépület elöl Naszvadi József vúgányőr is utánanéz a vonatnák, majd megszokott mozdulattal leveszi derekáról a durhmtyú-szelencét, összecsa­varja a piros jelzőzászlót, s be­lép a szolgálati helyiségbe. A fehérre meszelt szoba falan me­netrendtáblázat, szolgálati be­osztás, teleíönberendezés és egy falióra függ. Az asztalon szol­gálati napló, aranyhegyű töltő­toll, a sarokban olajos kannák, közúti jelzőtárcsák, s lámpák állnak a legnagyobb rendben. Eb^en a szobában tizenkilenc év éta alig változott valami, de annál többet Naszvadi Jó­zsef, aki a tizenhárom év óta felár riylltan meri hangoztatni ázt, amit 1919-ben, a Tanácsköz­társaság idején, s aráit beléfoj- lottak a 25 éves Horthy-élnyo- iriás alatt. Az 55 éves, őszhajú férfi, aki egymaga tartotta el fiatalon ki­lenc testvérét: végigpróbálta az erriberpiac minden léaláztatását, — most boldog. Elégedetten jegyzi be a vonat indulását, s kérésemre életéről beszél: — Pályamunkásként kezdtem 1930-ban, de előtte, hogy a vas­úthoz kerülhessek, igénybevet­tem összes ismerőseim befolyá­sát. Akkor még a munkához is protekció kellett! Elvégeztem sgy tanfolyamot, s 1939 óta üt teljesítek szolgálatot a 249. sz. őrházban, vagy ahogy máskép­pen mondják, Fekete-megállón. Észrevétlenül repült el fejé felett ez a közéi két évtized. Két gyermeke felnőtt, pz egyik rend­őrtiszt Kecskeméten, a fiatalab­bik, Andris, itt tibláböl körü­löttünk, hallgatőzik, segít az ap­jának az átjárót öntözni, a pá­lyát tisztítani. il vasiiáiya maliéit ál! a lakás Az udvaron virágok, a ház előtt barátságos asszony fogad. Bent a szobában sgép bútorok, rend, tisztaság mindenütt. Az asszbny szabadkozik: — Nein sok idő van a takarí­tásra: mással is kell törődni. Te­henet legeltetek és a 600 négy­szögöl földét is meg kell kapál­ni, á hízókat rilegetetrii. Tudja, a háziásszöriyhak mindennél tö­rődni kell. A jelzőharang fémes kondu- lása sokszor elszólítja Naszvadi Józsefet: hol egy Kecskemétre tartó vonat érkezik, hol egy gép robog tova az állomás élőit. S mindezt fogadni, jelenteni, iga­zolni kell. Olyan ez az őrház, a szolgálat, mint egy precízen mű­ködő idégközpönt egyik sejtje. Ha ez a sejt nem kapcsol idő­ben, — baj, szerencsétlenség történhet. Tehervonst robog az crbáz eirtt — A 9Ö3-as mént él — mondja Szakértőén Nászvadiné, aki már szinte vasutassá vált: póntosah Eüdjá a forgalmi szolgáját sza­bályait, a vonatok érkezési, in­dulási idejét, mlrithá csak ő is elvégezte volna azokat az isko­lákat, amelyeket a férje. Igaz, a 19 év nagyon hosszú idő, s jó tanító! A vasúti átjáró felé egy búzá­val roskadásig megrakott ökör- szekér ballag. Tetején a kocsis, égy siheder legény már messzi­ről integet. Ismeri jól Naszvadi Józsefet, hiszen számtalanszor elment már az állomás mellett, betért vizet inrti, vagy éppen barátkozni. A tsz tagja, s mbst is megállt egy percre, hogy kö­szöntse a családot. Közeledik már a vonat, amely- lyel ei kell utaznom. Az asszony titokzatosan int, belépek a szo­bába. Az ágyon gyönyörű nem­zetiszínű selyemzászló, s mellet­te négy úttörő őrsi zászló. Ezek Naszvadi Józsefné büszkeségei. Az utolsó pillanatban tudtam meg, hogy az úttötőcsapat zász­lóit ő készítette el, így végezve társadalmi munkát kinn, a2 ~is- i ten háta mögött«. Zakatol a vonat, s az ablakból még visszaintek áz egyre távo­lodó őrház felé, ahol távol min­den lakott helytől, boldogan, megelégedettén él NaszVadi Jó­zsef vasúti pályaőr és esáládja. Géttics Gábor rendezését is elhatározta a fő­bizottság. Minden igényt kielégítő kul- túrrendezvények és sportesemé­nyek beiktatására is határozatot hozott a főbizottság. GóndoSkodás történik a sok tanulságos látnivaló megtekinté­sében elfáradt dolgozók bőséges ellátásról is. Nyátson sült csirkében, sze­gedi, bájai halászlében, bog- rábsgüiyásban és más Izéi ételekben, bor-, valamint pálinkakülőnle- gességekben, helyszínen préselt mustban válogathatnak majd a látogatók. Az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem bőségés áruválasztékkal várja a vásárol­ni szándékozó kiállítási látoga­tókat, A Hírős Napok előkészületei­ről rendszeres tájékoztatást ad a rendező bizottság a Petőfi Né­pe hasábjain. Részletes felvilá­gosítást a megyéi tanács végre­hajtó bizottsága mezőgazdasági osztályától kaphatnak az érdek­lődők. a megye községfcjlesztését — 1954-től 1958-ig — bemu­tat» kiállítás, valamint nép­művészeti, fotó-, bélyég- és képkiállitás 'lid vöd d (S/ fíiurt JH&hto oá hó L Szokatlanul meleg áz idei nyár... S ez nemcsak nálunk, Magyarországon, de Romániában is így van. A román fiatalok ezréi nyaralnak felüdülést keresve a tengerparton, vagy a mérsékeltebb levegőjű, festői hegyek között. Az egyik ilyen gyönyörű fekvésű üdülőbén, a Kőleti-Kárpátok külső peremén, a Tátros folyótól mintegy öl kilóméterre, Slánic Moldován 140 egyetemista nyaralt két hétig az egyetemi táborban. A nyaralók az ország minden részéből érkeztek. Négy város. Bukarest, Temesvár, Kolozsvár, és Jassi egyetemeinek hallgatói Hét magyar diák is volt közöttük: öt fiú és két lány A kis csoport hamar összebarátkozott és mindenhova együtt jártak. Megmásztak a csúcsokat, kirándultak a környező féstői hegyekbe, városokba, s megtekintették egy hatalmas építkezést is. Külön él­mény volt számukra a tábortól IS kílométefre lévő sóbánya meg­látogatása. Végig kedvezett az Idő a nyaralóknak, s Így — a gyorsan el­röppenő két hét után, ha kissé fájó szívvel is — szép és felejt­hetetlen élményekkel gazdagodva búcsiizlak el a féstői szépségű tájtól. ' ifjú Puskás Kálmán levelező Borota A K E K E K DOMBI Cl T ERAS Tiszakécske határá­ban térül el Kerek­dóit) b, ez a nyárcsó- kolta homokvilág, melynek gyütriölcsösei- ben illatosán pirosod­nak az almák, arany­ion sárgállnak a kör­ték. A földút két olda­lán néha rebbenti pety­hüdt lombját az őrkö­dő akác. Sűrű csend és lassan érlelődő gaz­dagság jellemző érte a vidékre. Ebben a meghitt, idegnyugtató biroda­lomban éli öreg nap­jait Módra Féíenc bá- fcsi, a kérékdofnbi ta­nyák ágykor híres ci- terása. Alacsony- termetű, öSzes, csontosarcú em­ber. Betessékelt a lot* üllek, s onnan riiusti’ál- gatták a táncöiókát, a mulatozókat. Ha a le­gény egy hajsz.illái *s közelebb s',múlt szíve választottjához, az -,U- 1 áré mögül mér rájuk mennydürögtek: nem lesz, korai ez a bizal­maskodás? A hány ««"‘ók v’dltr k a halók legszrrgalttia.- sább látogatói, ők ügyeltek a rendre, a feg.velfemife. Nemcsak táncból állt a ml Szórakozásin . Énekeltünk. kurjon­gattunk. A padkapo­ros bálakon gyakran rázendítettek a legé­nyek: «Fehérebb a bab a kukoricánál« című nótára. Kukoricái: Osztáskor meg ezt daloltuk: Pi­ros kuköricaszár, har­madjára kapálátlan lila rád tál. Szőke le­gény, barna lány, ölé- letlen mai adtál.« A legények közben iszogatták, de a lányok még a nyelvüket is alle möl’ték beléölténi a bbrba. — El csendesed tünk. Fé­ri bácsi kinn matatod a kamrában, s behozts kedves citéráját. Fel­sírt a régi hangszer hangja. Emlékekét ka­vart fel búgó, messze- átadó zengésével. Féri bácsi cSnrttös uj iái rá lapadtak a húrokra, $ úgy feleztem, mintha a dallátnoktíán beririé slrha elszállt ifjúsága BíélicZky Sándor nácra ,s néhány pilla­nat múlva oly közvet­lenül társalogtunk, mintha régi ismerősök lennénk. — Legény koromban nagyon népszerűek voltak az úgynevezett patika bőrös bálák, üsz- szeverbuválódlak a fia­talok egy-egy család­nál, s a legények közül a legjobb ci tárások szolgáltatták a zenét, líárman voltunk mu­zsikusok, akiket minden bálban, meg miridéh ■ lakododa lomba ti meg lehetett találni. A legjobban a pad­kaporos báltik nőtték a szivemhez. Azért ne­vezték padkapOrdsnak, mert az idősebb asszo­nyok a kemencepadkán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom