Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-16 / 166. szám
4. oldal 1958. július 16, szerda Az ifjúság ügye nem egyedül a KISZ ügye Megyénk ifjúságának helyzetéről tárgyalt a megyei tanács v.b. Egyre több vita folyik megye- szerte ifjúságunk nevelése, jövőjének biztosítása felett a különböző párt-, állami és tömegszervezetekben. Az elmúlt héten a megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta és elmondjuk, hogy ilyen mindenre kiterjedő alapossággal régen beszéltek erről a kérdésről. Az értekezletre sok megyei, tömegszervezeti és gazdasági vezetőt hívtak meg, de ott voltak a Művelődésügyi, Munkaügyi, Földművelésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottságának képviselői is. Ez a tény azt mutatja, hogy ez alkalommal többről volt szó, mint az ifjúság jelenlegi helyzetének ismertetéséről. Azt is megbeszélték, hogy mit tesznek a problémák megoldása érdekében. Az ifjúság politikai fejlődése A v. b. elé terjesztett jelentés — melyet a KISZ megyei bizottsága és a megyei tanács illetékés szakosztályai gondos előtanulmányok alapján állítottak össze — mindenekelőtt leszögezte, hogy bár az 1956 előtti revizionista és szektás hibák károsan befolyásolták az ifjúság nézeteit, túlnyomó többségük hűen kitartott a népi hatalom mellett, s ma egyre tevékenyebben vesznek részt a fiatalok az építő munkában. Leglassúbb politikai fejlődés a középiskolás fiatalok között tapasztalható, amelynek oka a pedagógusok materialista képzettségének hiányosságában keresendő. örvendetes jelenség, hogy a KISZ-nék egyre nagyobb a tekintélye és politikai befolyása a fiatalok körében. Jelenleg 350 alapszervezete és 12 ezer tagja van a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek a megye területén. Az ellenforradalom leverése után az ifjú kommunisták voltak az elsők, akik a termelés fellendítése érdekében munkaversenyeket kezdeményeztek. A megyében ma is 50 üzemi ifjúsági brigád ápolja a versenyt. Közöttük a legkiemelkedőbb munkát a Kecskeméti Gépgyár export-brigádja és a Bajai Ruhaüzem KISZ szalagja végzi. Széles körben bontakozik ki a verseny a parasztfiatalok körében is. Hatvan cséplő, 24 traktoros, 50 silózó, 30 növénytermesztő ifjúsági versenybrigád alakult a megye tsz-eiben, állami gazdaságaiban és gépállomásain. A községfejlesztési tervek megvalósítására is igen sok helyen alakítottak a parasztfiatalok segítő brigádokat. Az eredmények mellett azonban negatív jelenségek is tapasztalhatók, Különösen a diákfiatalok körében hátnak még a soviniszta, nacionalista nézetek s tapasztalható a cinizmus, ezenkívül pedig a fizikai munkától való irtózás. Ennek okai a szülői, és iskolai nevelésben, valamint a helytelen propagandában találhatók. Az ifjúság elhelyezése Az ifjúság elhelyezését nehezíti, hogy erősén ragaszkodnak a fiatalok az egyes szakmákhoz, mint például a rádiószerelő, motorszerelő, esztergályos, villanyszerelő stb. E szakmákra túl sokan jelentkeznek, ugyanakkor öntőnek, kohásznak, építőnek, hengerésznek, bányásznak alig akarnak elmenni. Csak növeli a gondot, hogy 6747 általános iskolás és 1U81 középiskolás hagyta el az idén a tanintézeteket. Hiba az is, hogy a parasztfiatalok tömegesen hagyják él a mezőgazdaságot és mennek az iparba. Nem akarnak kapás- kasZás parasztok maradni, s a régi módön élni, mint a szüléik, ugyanakkor a falu szocialista gazdaságai még nem fejlődtek anhyirá, hogy vonzaná őket. A tsz-ek egyrészében probléma, hogy ritkán osztanak munkaegység előleget és a fiatalok sokat vannak zsebpénz nélkül. Kevés a jelentkező a mező- gazdasági szakiskolákra. ídé leginkább csak azok kérik felvételüket, akik máshová nem tudtak felvételt nyerni, pedig a mezőgazdaság hatalmas fejlődés előtt áll, amelyhez sok jó szakemberre van szükség. A pedagógusok ideológiai képzése A jelentés felett hosszú vita kezdődött. Kovács Endre, a Hazafias Népfront megyéi titkára elmondta, hogy sok főiskolára jelentkező fiatal keresi fel és kér politikai anyagot tanulmányozásra. Ez is azt mutatja, hogy a középiskolákban elhanyagolják a világnézeti nevelést. Sebő Gyula, a megyei tanács művelődési osztályának dolgozója bejelentette, hogy a pedagógusok száz százaléka jelentkezett az idén ideológiai továbbképzésre. Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára rámutatott arra, hogy az ifjúság ügye nem egyedül a KISZ ügye. A fiatalok ügyével foglalkozni kell mindén párt-, állami és tömegszer- vézetnek és gazdasági vezetőnek. Az ifjúságot be kéll Vonni a napi élet problémáinak megoldásába, hogy lássa saját sorsának alakulását. A parasztifjúságot pedig úgy kell nevelnünk, hogy önmaga jöjjön rá, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésé elkerülhetetlen és szükséges. A Földművelésügyi Minisztérium kiküldötté arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezüstkalászos tanfolyamokra szervezzenek fiatalokat is, meri a hallgatók nagyrészé idős ember. Mölnár János tsz-szervező bejelentette, hogy a tsz-ekben jövőre minden hónapban tíz forintot osztanak munkaegységenként a fiataloknak. Hallos Ferenc elv társ, a megyei tanács elnöke foglalta ősz- sze a vitát. Megállapította, hogy még korántsem vált egészen társadalmi üggyé az ifjúság nevelésének problémája. A fiatalok egyrésze között elharapódzott a Cinizmus, túlzottan sokat követeinek, könnyen akarnak élni és hiányzik belőlük a munkaszeretet. Éppen ezért hatékonyabb állami vezetésre van szükség az ifjúság nevelésében. Megyénknek egyik fő problémája pedig, megszerettetni a parasztfiatalokkal a mezőgazdaságot. A határozati javaslatok öt fő kérdés köré csoportosultak. 1. a KISZ-ifjúság bevonása az állami munkába. 2. Az ifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti nevelése. 3. A munkásifjúság nevelése, részvétele a termelésben és az ipar fejlesztésében. 4. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a tsZ-mozgalom erősítése. 5. Szervezeti kérdések. A V. b. a határozat megszerkesztésére háromtagú bizottságot alakított, melynek vezetőjévé Madarász László elvtórsat, a megyei tanács v. b. elnökhelyettesét jelölte ki. A határozatot elkészülte után ismertetjük. A Kommunista Ifjúsági Szövetség mindinkább kibontakozó, sokoldalú életének egyik új vonása a KISZ vezetőképző táborok létrehozása. Az eddigi gyakorlattól eltérően ezeket a megyei KlSZ-blzottságok szervezik és vezetik, s programjukat a helyi sajátosságokat figyelembe véve állítják össze. Megyénkben Baján, festői környezetben, kéthetes turnusokban tanulnak, pihennek, szórakoznak a megye KlSZ-szerve- zeteiitek vezetői. Június 16-an kezdődött meg az első turnus táborozása ?A fiatal részvételével. Ök voltak az úttörők, akiknek a munkája és tapasztalai példát mutatnak az utánuk következőknek a tábori élet, az Időkihasználás jobb megszervezéséhez. A fiatalok sok érdekes és hasznos előadást hallgattak a KISZ-élet legfontosabb kérdéseit érintő témákról, majd csoportos foglalkozásokon megbeszélték a tanultakat. Jellemző volt a bátor, szabad vélemény- nyilvánítás, a vita. Nem volt azonban kedvezd jelenség, hogy egyes, az ifjúsági mozgalomban jártasabb élvtársak gyakrabban beszéltek és nehezen engedték szóhoz jutni a fiatalabb, bátortalanabb vezetőket. A délutáni foglalkozások változatosak, sokrétűek voltak. A színház-, mozllátogatások, ének-, daltanulás, játékok mellett kedvükre sportolhattak a fiatalok (röplabda, asztalitenisz, atlétika, csónakázás), Szorgalmas és ötletes kultúrmunka is folyt a táborban, amelynek eredményeképpen népi táncok, jelenetek, szavalatok tették tartalmasabbá a záróünnepély műsorát. Jól sikerült a tábortűz Is, amelynek a színvonalát igen emelte a kis útlörőpajtásók részvétele. A társadalmi munka is szerves része volt a tábor lakói tevékenységétiek. A bajai kiszis- ták mellett — akik 30 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek az épület rendbehozásán — mi is részt Vettünk a tábor szépítési munkájában. Röplabdapályát építettünk, körlettakarítást végeztünk, virágágyakkal, dekorációval tettük széppé a tábort. A fegyelem terén sem volt különösebb hiány, s ez a tábor szervezeti felépítésének köszönhető, (A tisztséget viselők széles hálózata, a zászló fel- és levonásakor történő jelentések, parancsblrdetés stb,) Sajnos azonban, a két hét igen rövid idő ahhoz, hogy a táborban olyan kommunista közösségek jöjjenek létre, mint amilyeneket a alapszerveze- tckhen kell majd kialakítani, de az eredmény e tekintetben sem lebecsülendő. A következő turnusok feladata, hogy folytassák a jó kezdeményezéseinket (jegyezzék naplóba ők is a két hét történetét), és a fiatalok gazdag fantáziáját tükröző, sokoldalú, romantikus tábori életet alakítsanak ki. Kamasz Margit A, másik" kultúrotthon hatalmas fák alatt, a napsütés fénytócsái közt pihen az udvar. A tágas, szép épületben álmos csend terpeszkedik. Az egyik nyitott ajtón kiszűrődő biUárdgólyó-csattogá- sa is alig jut el a fülhöz. Végül mégis megtalálom a fiatalokat, akik a rex-asztalt veszik körül és játszanak elmélyülten. Útbaigazítanak: Jámbor Antal elvtárs, a Bajai Gyapjúszövetgyár kultúrotthonának igazgatója az irodában található. Itt is ugyanazt a poros csendet találom. Az ember szinte szeretné kitárni az ablakot, hadd áramoljon bé az élet zaja, a 700 munkást foglalkoztató gyár életének munka utáni lüktetése, pohárcsengése, folyóiratok lapjainak surrogása, a sakkbábuk csattogása a táblán, a beszélgetések meghitt derűje. E fojtó csend ellen vette fel a harcót Jámbor Antal is. Sáj- nos, még alig néhányad magával hessegeti az »elvarázsolt kastélyból« az unalom porát. — Pedig de nagy szükség volna rá! Ahogy az indulás nehézségéiről, első apró sikereiről beszél, úgy látszik jó úton halad: újjászervezték a színjátszócsoportot, a zenekar nagyszerűen készülődik egy-egy fellépésére, néhány fö- tóamatőr is használja már a külön fénykép-laboratóriumot, egy ismeretterjesztő előadás is közepes sikert aratott, indez azonban kévés, nagyon kévés. Hiszen a gyár dolgozóinak nagy résZe, különösen a fiatalsága, még nemigen találta meg az utat a kultúrotthon felé. Mi lehet ennek az oka? Elsősorban talán az, Hogy ez az egyébként kitűnő épületadottságokkal rendelkező intézmény mai állapotában aligha vonzó. A munkásság igényei ma már jóval nagyobbak, annál amit itt találhat. A berendezés és a tisztaság egyáltalán nem kielégítő. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a városban egy jólműködő állami művelődési ház sokoldalú tévé kenysége, kényelme, érdekes műsora vonzza az embereket. Dehót nem is az lenne a cél. hogy egy üzemi kultúrotthon egy másik intézménytől csalogassa él a látogatókat. Ki nem elégített, fel nem kutatott, fel nem ismert igények táplálása, aZ üzemi kollektíva összeforrott- ságának növelése, egy jó és kényelmes munkásklub létrehozása adhatná profilját. hhez pedig a kultúrotthon vezetőjének erőfeszítései egyedül nem elegendők. Nem anyagi támogatás hiányáról var, szó. Hiszen 40 ezer forintot ad a gyár, 10 ezret a szakszerve- vet a költségvetési egyensúly megteremtéséhez. Az induláshoz ez megfelelő, ha figyelem oc vesszük, hogy a rendezvények bevétele is kulturális célra fordítódik. A közöny ellen kell hadakozni — erről beszél az a kedves, komoly lány is, akit a 1-CISZ-veze- tőség tágjaként mutat be az igazgató. A közöny bénítja meg a fiatalság aktivitását, a kulturális ügyek iránti érzéketlenség. v Ugylátszik — bár nem mondja az igazgató —, hogy a kultúra ezernyi lehetősége közül álig néhánynak a felelevenítésében nyújtanak segítséget az üzem szakszervezeti, párt és társadalmi szervei. Pedig itt nagyeréjű levelőmunkáról lehetne szó: —■ összeforrottságra, társas együvé tartozásra nevelni a gyár igen nagyszámú fiatalságát és megadni a lehetőséget az idősebbek számára is, hogy szórakozást, pihenést, baráti társaságot találhassanak a kultúrotthon falai között. Sokan még húzódoznak ettől. Volt pedig rá példa, hogv egy-egy ifjúsági kirándulásra a szó szoros értelmében elcipelték a fiatalokat és a végén kiderült, hogy a legkényesebb, leginkább gáncsoskodó ifjúmunkások is jól érezték magukat. annak itt már, akik rendszeresén idejárnak — a sportolók. Előttük megnyílt a kollektív élet kapuja, a közöá előkészületek, a versenyek összekovácsolták a kis csapatot. De á többiek! Bizony külön Utakon, egyedül jár még sok fiatal, akinek ném keltették fel az érdeklődését a kultúra, a közösségi élét iránt. De sokat teltetné itt a KISZ-szervezét! Ura, élvezője és használója lehetne az üzemi ifjúság ebnek a szép épületnek, ha Vonzó és érdekes módón Válóban idé invitálnák őkét. itt találhatná helyet — bár kissé távol Van az! épület a gyárteleptől — a szakszervezetnek égész műszaki továbbképzési mozgalma. Előadások, ismeretterjesztő, műszaki jellegű sorozatok, szakköri foglalkozások Válthatnák egymást, hogy ne is beszéljünk a KISZ-élet, a MHS számtalan kollektív, embert és szakembert formáló megmozdulásáról, programjáról. Emellett, amint már jeleztük, a klubélet, a baráti társasössze- jöVetelék sokféle színes lehetősége bontakozhatna ki, ha egyrészt korszerűbb, kényelmesebb berendezést kaphatna a kultúrotthon, s ha mindenekelőtt — a munkásság nevelésével foglalkozó tervek összehangolt program alapján, közös összefogással valóban bele is kalkulálnák nevelő munkájukba ezt a számtalan lehetőséget magában rejtő intézményt. Erről tárgyalni kellene a párt és a szakszervezet irányításával és az őszre — ha nem előbb — együttesen sokat lehetne tenni. Persze a kultúrotthon igazgatónak is kissé gyorsabban, nagyobb leleményességgel kellene az intézmény tömegkapcsolatait kiépítenie. Ha ez megtörténik, még a jól vezetett városi kultúrhúz mellett is találna közönséget az üzemi kultúrotthon. Pezsgő élet indulna a falak között. Olyanok szoknának hozzá a közösségi élethez, akik eddig még nem keresték a társaságot, nemigen vettek részt a város sokféle kulturális mozgalmának egyikében sem. tgy szűk lenne a kultúrház, még a lehetőségek részben való kiaknázása mellett is. Hangulatképpel kezdtem a beszámolót, a néptelen kultúrotthonró]. Milyen jó lenne hamarosan megírni a befejezését is ennek a cikknek, a népes, virágzó, munkástömegektől tátogatott »másik« kultúrházróf —. amely ma csak a lehetőségekben él, de összefogással, politikus, embernevelő munkával bármikor]valósággá válhat. ' Csáky Lajos KÖNYVEK Gerő János: SZERENCSE NÉLKÜL A felszabadulás utáni hónapokban Biharberettyón kikiáltják az önálló köztársaságot Örökös elnöknek a helybeli susztert választják meg, aki mint valami kiskirály, fegyvereseket toboroz, becsukatja politikai ellenfeleit, földet foglal a szomszéd falutól. Pünkösdi királysága azonban nem tart sokáig, a debreceni kormány rendet teremt Biharberettyón is. Ez a témája Gerő János novellás- kötete legjelentősebb elbeszélésének. Az író minden novellájában a kisemberek igazát keresi, pártos szenvedéllyel és érett írói tehetséggel. A BÁJAI KISZ TáBOHROI
