Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-29 / 177. szám

1958. július 29. kedd S. oldal Követésre méltó példa Járási pári és tanács vSs-iilés Orooványon A kecskeméti járási párt és tanács végrehajtó bizottsága Or- goványon a pártszervezet helyi­ségében -együttes ülést tartott, amelyen a helyi párt és tanács munkáját tárgyalták meg. Az együttes ülésen mintegy 50 meghívott vett részt, köztük a megyei pártbizottság képviselője, a helyi pártszerve­zetek vezetőségi tagjai és párt- bizalmiai, a tömegszervezetek járási és helyi vezetői, Izsák és Jakabszállás pártszervezeteinek titkárai, valamint tanácselnökei. Az éltekezlet részvevői elő­re kézhez kapták a járási párt és tanács brigádjainak, vala­mint a helyi párt és tanács ve­zetőinek 37 gépelt oldalas jelen­tését, amely sokoldalúan, ala­posan elemezte a község gazda­sági, politikai helyzetét, a párt- szervezet, valamint a tanács te­vékenységét. A jelentés számbavette azo­kat az eredményeket, amelyet az ellenforradalom leverése óta eltelt időben elértek a termelő- szövetkezetek megvédésében és a község dolgozóinak megnye­résében. Különösen erénye volt az előterjesztésnek, hogy személyekre való tekintet nélkül bátran feltárta a párt és a tanács munkájában jelentkező hibákat. Ugyanakkor néhány gyengéje is volt a jelen­tésnek. Elsősorban az, hogy az osztályharc jelenlegi problémái­ra kevés figyelmet fordított. Hiányosságai ellenére a jelen­tés konkrétságával, bíráló, elemző adataival jó alapot adott a vitához. Ezt még kiegészítet­te, hogy a jelenlévők több mint öt­ven kérdést intéztek a szó- banlévö napirenddel kap­csolatban a helyi vezetőkhöz, amelyre a jelentés készítői válaszoltak. Az értekezlet vitájában részt vett Száraz Elemér, a járási tanács mezőgazdasági osztály- vezetője, Horváth Ignác, a KISZ kecskeméti járási titkára, Csaj­bók Pál, az Alkotmány Terme­lőszövetkezet elnöke, Simon Jó­zsef egyéni gazda, Galló István, a jakabszállási tanács végrehaj­tó bizottságának elnökhelyette­se, Csecsetka János, a megyei pártbizottság munkatársa, Illés Józsefné Kecskemétről, Molnár íKét új terményátvevő hely ^élesítéséről és a cséplőgépek felülvizsgálásáról ihozott határozatot a kiskunfélegyházi tanácsülés 3 embor 0 órás műszakban 80 tehenet gondoz liísérleli istálló Izsákon AZ IZSÁKI ÁLLAMI GAZ­DASÁG majorjában, hivatalos nyelven: a 111-as számú üzem­egységben vagyok, egy régi épí­tésű, de berendezésében a leg­újszerűbb istálló ajtajában. Ku- rányi István igazgató szinte ün­nepélyesen figyelmeztet: — Maga az első újságíró, aki megfordul itt nálunk. Tényleg, ilyent még seholsem láttam. Az istálló közepe 120 centiméterre ki van mélyítve, a széles gödörben friss alom. A A fal mellett szemközt etető­hely, a hátam mögött az itató; mindkettőre lejtős feljárón men­nek az állatok. A jászoltól egy körülbelül négyzetméteres, se­kély vízmedencét is érintve, út vezet valami, számomra eddig ismeretlen helyiséget rejtő ajtó­hoz — Amit itt lát, ez a mélyal­mos, szabadtartásos, fejőtermcs istálló — magyarázza az igazga­tó. —Mélyalmos, mert amint lat­ja, a fekvőhely 120 centiméter­rel mélyebben fekszik az ere­deti szint alatt. Lényege, hogy a trágyát nem hordjuk ki napon­ta, csak amikor kellő magasra gyűlik össze, — természetesen mindennap almozunk. Jobb mi­nőségű trágyát nyerünk így, mert az állatok rendszeresen ta­possák, elősegítve az érést stb. Szabadtartásos istálló azért, mert a teheneket, nem kötjük a jászolhoz, szabadon mozognak az istállóban és a hozzátartozó karámban... — Eddig értem. . no és a fe­jőterem? — pislantok türelmet­lenkedve a már említett ajtó felé. JÓL SEJTETTEM: ez az ajtó rejti azt a nagyon okos, a tisz­Közkedveltté vált a DONGÓ segédmotor. Megvásárolhatja a föld­mű vesszóvetkezeteknél, Kisker, árudákban és az Állami Áruházakban. Ugyanott bő választékban alkatrészek is kaphatók. 1891 Gyula, a kecskeméti járási párt-,, bizottság munkatársa, Filep La-« KÉT FONTOS napirend sze- jos, az orgoványi földmű vessző-pelt a kiskunfélegyházi városi vetkezet igazgatósági elnöke,«tanács péntek délelőtti ülésén. Sántha László, a megyei tanács«^ városi tanács pénzügyi osz- kiküldöttje, Scheibert István, apályának első félévi munkájáról Sallai Tsz elnöke, Somogyi Jó-«és harmadik negyedévi felada- zsef iskolaigazgató, Szendrő im-SStairól Lódri János, a pénzügyi réné tanácstag, Kiss József já-«osztály vezetője számolt be a rási ügyész, Horváth Rezső, a«tanácstagság előtt. Hangsúlyoz- járási pártbizottság munkatársa); ta, hogy az osztály az első fel­es Havasi László, a járási tanács «évi tervben meghatározott fel- v. b. titkára. »adatokat végrehajtotta. A pénz­A hozzászólók többsége a«ügyi osztály az első és második pártmunka kérdéseivel foglal-SSnegyedévben minden adózó ré- kozott. Rámutattak arra hibára, «szére fizetési értesítést küldött hogy az orgoványi elvtársak«a múlt évi tartozásról és az ese- nem voltak elég erélyesek és «dékes részletekről, ezenkívül a .hátralékos adózóknál a biztosí­tási zálogolásokat is elvégezte. Megállapította, hogy az adókö­telek mintegy 70 százaléka min­den felszólítás nélkül fizette nem léptek fel elég határo­zottsággal a pártszervezet erejét gyengítő intrikával szemben. Másik súlyos mulasztásuk, hogy kevés fi^elmet fordítottak a p'rt-gység erősítésére. Az éber­ség hiányát mutatja, hogy a já­rási pártbizottság figyelmezte­tése ellenére nem folytattak harcot a vallásos nézetek pár- tonbelüli érvényesülése ellen. A felszólalók számos javaslatot tettek a helyi pártszervezet és a tanács munkájának mcgjaví-; tására. < A tanácskozás gazdag, sokol-1 dalú tapasztalatait Vörös Vil-' mos, a kecskeméti járási pártbi­zottság titkára foglalta össze. Ezután az értekezlet több fon­tos határozatot h N. .1. j meg adóját. i A PÉNZÜGYI osztály vezető­je beszámolója végeztével hatá­rozati javaslatot terjesztett a ’tanácsülés elé, melyben többek .között szerepel az, hogy a Ter- [mény forgalmi Vállalat a torló- 'dásmentes és zavartalan gabo­naátvétel érdekében a jelenleg meglevő két átvevőhely mellett még kettőt létesítsen s az átvé­tel idejét nyolc óra helyett ti­zenkét órára szabályozza. Ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a termelők — akár adó, akár szabad gabona átadásáról van szó — késlekedés nélkül tudják átadni terményüket az átvevőhelyeken. A tanácsülés a határozati ja­vaslatot több kiegészítéssel el­fogadta, s határozattá emelte. A MÁSODIK napirendi pont a cséplésről, növényápolásról, s egyéb mezőgazdasági munkák­ról szóló tájékoztató jellegű je­lentés megvitatása volt. A csép- léssel kapcsolatban nagyon sok tanácstag vetett fel vitás prob­lémákat, mint például a meg­engedettnél magasabb szemvesz­teség vagy azt, hogy a nagyobb gazdák javára az egyes rajonok- ban dolgozó cséplőgépek kihagy­ják a kisbirtokosok csépelni valóját és többen kifogásolják, hogy a cséplőmunkások nem mindenütt dolgoznak lelkiisme­retesen. Ez észrevételek nyomán határozta el a tanácsülés egy három tagú bizottság létrehozá­sát, amelynek feladata a város határában dolgozó cséplőgépek felülvizsgálata. Ugyancsak ezen a tanácsülé­sen döntöttek még az állattar­tási szabályrendeletről, vala­mint a prémes-állattenyésztő üzem szervezéséről. — Üjabb takarmányátvevő- helyeket nyitnak meg az illeté­kes termelőszövetkezetek, Imre- liegy, Tázlár, Pirtó és Bocsa községekben. Akik a kerekegyháziak egészségét védik Cßeitilgeti.» dr. (DáoixL oLenint Uöziéyi öt'OOiiai . A száraz, forró nyár­ban, irgalmatlan por- ■ felhő kerekedik roha- | nó gépkocsink mögött, . — egyáltalán nem [irigylem azökat, akiket magunk mögött ha- ; gyünk. Egyszerre azon­ban simábban fut ko- [ csink, a porfelhő is . megszűnik mögöttünk. [ Frissen bitumenezett , úton haladunk tovább. [ Az út szélén felvillan , egy tábla és jelzi, 1 hogy Kerekegyházára ; érkeztünk. [ Miért futott > simábban az autó? [ Dr. Dávid Elemér i körzeti orvos éppen tá­vozni készült otthon­ról, amint betoppan­tunk hozzá. Mint a 1 községi tanács egész- légügyi állandó bizott­ságának tagját keres- [ lem őt fel és kértem, 1 szakítson néhány per- , cet számunkra. i — Önök intézték el, ’ hogy portalanítsák a > községen keresztül ha- [ ladó országútat? — i kérdeztem, amint be­ltessékelt rendelőjébe. . — Egészségügyi ál­landó bizottságunk 1955 óta szorgalmazza ezt, mert rendkívül egész- [ ségtelen. a tbc-nek va- - lóságos melegágya a ! rengeteg jármű által felkavart por — vála­szolta, miközben hely- lyel kínált. — Javasla­tunkra a községi tanács kérte az Útfenntartó Vállalatot a falun át­haladó műút portalaní­tására, s a vállalat né­hány nappal ezelőtt el is készült vele. Észre sem vettük, hogy egészen belemele­gedtünk a beszélgetés­be. Sok mindent el­mondott a községi or­vos. Azt is, ami jó, azt is. ami rossz. Kéthe­tenként ülésezik az ál­landó bizottság és meg­tárgyalja a községet érintő egészségügyi kér­déseket. Csak az a hi­ba, hogy a hét tagjából legtöbbször hiányzik valaki. — Én sem tu­dok mindig ott lenni — hizlaldájánál, a tsz-ek- nél tartott vizsgálatunk alkalmából pedig java­soltuk, hogy meszeljék át az épületeket. Mun­kánkhoz nagy segítsé­get kaptunk a nőta­nácstól és a Hazafias Népfronttól. Tíz tag­taság és kényelem minden igé­nyét kielégítő berendezést. — A tehén etetés után a já­szoltól elindul a fejőterembe — mutatja Kurányi István. — A; ajtó előtt »lábat mos", azaz át­megy ezen a vizesmedencén... Máris bent vagyunk a terem­ben. Merész hasonlat, de tiszta­ságban vetekedhet egy patiká­val. Ot-öt tehén két sorban he­lyezkedik cl a halszállta formá­ban megszerkesztett csőváza: állásokban. A fejőmester a zu­hanyozóval, villamos boylerrel melegített vízzel megmossa t tőgyeket, felrakja a fejőgéf csészéit. Ezután már csak az s dolga, hogy az üvegből készüli kémlelőcsövön figyelje: adja-e még a tehén a tejet? AMIKOR A LÉGMENTESEN elzárt kannák megtelnek, egy mozdulattal bekapcsolja a vá- ltumcs szívót s a tej a .csöveken keresztül a szomszédos tejházbs áramlik. Fertőzés, szennyeződé: tízzel a módszerrel teljesen ki­zárt dolog. A tíz tehén fejése így mindössze 8—10 percig tart (ter­mészetesen, azonos teljesítményt állatokat kell egy-egy csoportot összeválogatni) majd a derék jó­szágok a szemközti ajtón sorbar kiballagnak. Most már csak a; van hátra, hogy a fejőcs észéke előbb klóros, majd tiszta vízzé kimossák . . . — Nem egészen egy hónapjc dolgozunk ezzel a módszerrel, c teheneket fokozatosan szoktat­juk rá a gépi és a fejöterember történő fejesre — szólal meg újra az igazgató, miután Deák László fejőmester elmagyarázta az egész, fentebb elmondott fo­lyamatot. — A rendszer lényege az el­mondottakon kívül, hogy a gon­dozás költségeit illetően forra­dalmasítja az állattenyésztést. Amíg ugyanis a megszokott mód­szerrel 10—12 tehénhez szüksé­ges egy gondozó — addig nálunk, a 80 darabos állomány melleti mindössze három ember dolgo­zik: két gondozó és a fejőmes­ter, akik a 8 órás műszakban könnyen elvégzik az összes ten­nivalót. A MÓDSZER — mint a cím­ben is hangsúlyoztam — egye­lőre kísérletezés. Szakemberek ellenőrzik az eredményeket s bi­zonyos idő múltán összegezik majd a tapasztalatokat. De már az eddigi jelek is biztató remé­nyekkel kecsegtetnek az Izsókon látottak és hallottak alapián. G, K. A képen jobboldalt Dávid doktor teszi hozzá. — Elég sok ülésről hiányoztam. Dr. Ludvigh kollégámmal is hasonló a helyzet. Az a baj, hogy az ülé­seket a délutáni órákra hívják össze, amikor mi a betegekkel foglal­kozunk. Nekünk meg- felelőbD időpont lenne az este 7 óra utáni megbeszélés. — Azért biztosan ér­tek el más eredményt is az út portalanításán kívül — vetettem köz­be. Hasznos Intézkedések — Igen, az idén az egész községben ellen­őriztük a házi szemét elhelyezését, a WC-k tisztántartását, hogy a különböző fertőzőbe­tegségeknek elejét ve­gyük. A vegyesipari ktsz-nél betemetlettünk egy rossz helyen ásott meszesgödrot, lefedet- tük a szennyvízgödröt, a földműve««.7fwp.tkp7.et juk dolgozik velünk együtt a község egész­ségügyének megjavítá­sán. — Milyen további feladatokat lát a bi­zottság előtt? — kér­deztem. — Van itt még bőven tennivaló — dőlt hátra székén, elgondolkozva. — Községünkben a földművesszövelkezet jóvoltából hetenként hat disznót vágunk. A vágóhíd azonban nem felel meg teljesen az egészségügyi követel­ményeknek. Helyes lenne, ha rendbehozá­sát a tanács beállítaná a községfejlesztési terv­be. A piacnak sem megfelelő a község kö­zepén lévő poros tér­ség, főleg az élelmisze­rek árusítása miatt. Alig 200 méterre tőle alkalmas füves hely van, oda kellene áthe­lyezni. Ez még különö­sebb kiadást sem jelen­tene. ugyanakkor par. kosítani lehetne a je­lenlegi poros piacteret. — A halottasházat is rendbe kell hozni, an­nál inkább, mert bon­colni szoktunk benne. Hogyan lehetne a fiatal orvosokat a faluhoz kötni? Ezután a tanáccsal való együttműködés iránt érdeklődtem. — Általában jó a kapcsolat közöttünk — válaszolta határozottan. — A vb-nek nem alá­rendelt, hanem mellé­rendelt szerv vagyunk! Javaslatainkat ilyen ér­telemben veszik figye­lembe. Egy észrevéte­lem azonban van a já­rási tanács munkájáról. Bormérésre és fűszer- kereskedésre adtak ki iparengedélyt magán- személyeknek anélkül,- hogy véleményünket kérték volna: egész­ségügyi szempontból megfelelőek-e elárusí- tóheyeik. Mi ugyanis megálapítottuk, hogy ezeknél az egészségügyi feltételek nincsenek biztosítva. Végül egy-két olyan elgondolásáról beszél Dávid doktor, amelye­ket a felsőbb szervek­nek kellene fontolóra venni. — Különösen a fiatal orvosok találja ic meg nehezen a helyü­ket falun. Nincsenek meg a szükséges orvosi műszereik, ezért hosz- szabb lejáratú kölcsönt kellene adni számukra, hogy beszerezhessék azokat. Hasonló pro­bléma a megfelelő or­voslakások hiánya. Az illetékes hatóságok házépítési kölcsönnel segíthetnék azt az or­vost, aki végleg le kí­ván telepedni valame­lyik községben. Nagy Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom