Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

1958. július 6, vasárnan 3. oldal Műemlékvédelmi bizottság alakulf Kecskeméten Jegenye fasor A Hazafias Népfront Kecske­mét városi bizottságának műve­lődési szakbizottságának kebelén belül megalakult a műemlékvé­delmi bizottság. Tagjai tekinté­lyes emberek: Joós Ferenc, dr. Váry István, Szappanos Jenő, Szabó Kálmán, Bálint Béla, Tóth László, Juhász István. A bizott­ság Bálint Béla muzeológust, a Katona József Múzeum igazgató­ját választotta a lelkes kollektí­va elnökéül. Ugyanakkor a bi­zottság határozatot hozott, hogy felkéri Madarász Lászlót, a me­gyei tanács vb-elnökhelyetteset, Imre Gábor szobrászt és Maár Márton mérnököt, hogy vegye­nek részt a bizottság munkájá­ban. A számos tennivaló érdekében már az első tanácskozásán is fon­tos kérdésekről tárgyalt a bi­zottság. Műemlékeink elhanya­golt állapota elsősorban is a vá­rosi tanácstól várja ugyan a ja­vítási munkákat, tekintve azon­ban, hogy a tanács más termé­szetű feladatai teljesen lekötik tevékenységét, így a bizottság megalakítása sürgős segítség- nyújtást is jelent a tanács ré­szére. Ebben a formában is ki­MEGNYÍLT a kiskunfélegyházi Fürdő Szálló és Étterein. Telefon: 186. 4481 fejezésre jut az a segítő szándék, amellyel a népfront fordul a ta­nács felé. Melyek azok a legfőbb tenni­valók, amelyek a műemlékvédel­mi bizottságra várnak? Elsősor­ban is a régi, elavult utca- és városrész-nevek megváltoztatása, OOOOO<KH>0<X>0<KK>CKK><><XK>< A 36. nemzetközi Szövetkezeti Nép alkalmából szeretettel köszöntjiik megyénk összes szövetkezeteinek tagságát. További munkáj ük­höz sok sikert és jó egészséget kívánnak a Bács megyei XISZÖV dolgozói, 1832 az új települések utcáinak elne­vezése haladószellemű kecske­méti születésű emberekről. Másik, komoly feladata lesz a műemlékvédelmi bizottságnak az, hogy emléktáblákkal jelölik meg a műemlékjellegű házakat. Egyelőre húsz ilyen épület meg­jelölését tervezik. A régi utcák fásítása is — bizonyos tekintet­ben — műemlékvédelmi feladat A városi tanács épületének már­ványtábláját —■, amint a bizott­ság határozata szól — visszahoz­zák a múzeumból s ismét a vá­rosi tanácson helyezik el. Nagy feladata lesz a bizottság­nak az államosítás alól mentesí­tett házak javítása is. A tulajdo­nosok ugyanis olcsó pénzen, a maguk terveinek megfelelően akarják renováltatni házaikat —, elrontva ezzel azok műemlék jel­legét. A műemlékjelleg kidom­borítása viszont nagyobb renová­lási költséget jelent. Ennek meg­oldásában való közbenjárás is a bizottság feladata lesz. Első megbeszélésén a bizott­ság még tárgyalt a Deák tér 4. számú ház megóvásáról is, amely — mint köztudomású — a Kada Elek utca kiegyenesítése előtt akadályt jelent. A bizottság, — a ház lebontása és újbóli felépíté­sének költséges eljárása helyett úgy határozott, hogy a házat az előbbinél jóval olcsóbban — 18 méterrel el fogják tolni a tűz­oltólaktanya irányába. llmi már meqvqlósült... Mit hajlottak végre eddig a kiskunfélegyházi tsz-ek a 3004-es számú kormányhatározatokból? Erről készített legutóbb be­számolót a tanács végrehajtó bizottsági ülésére a város mező- gazdasági osztály. A beszámoló szerint a mérleg nyelve az eredmények oldalára billen le, ■— de van még bőven tennivaló ahhoz, hogy ennek a nagyjelen­tőségű határozatnak minden ponja megvalósuljon s a szövet­kezetek javát szolgálja, 61 holddal több pillaiigós Az évelő pillangósok terüle­tén a tavaszi tervezéskor 405 holdban rögzítették a város tsz-ei, vetés ezzel szemben 466 holdon történt, amiből 319 hold lucerna, 47 hold vöröshere, 45 hold baltacím és 55 hold fe- lülvetés. Ezzel városi átlagban a tsz-szántók 9.8 százalékán fo­lyik pillangóstermesztés, de az Üj Élet tsz például, amelynek terve csak 12 százalék volt, 22-re teljesítette. Ahhoz, hogy a határozatban előírt 15 százalékot elérjék, 720 holdra kell nőni a pillangóste­rületnek s evt a város tsz-ei meg is oldják, mert 140 holdon fog­nak az idén magot. A zöldtrágyázástól viszont idegenkednek a íélegyházi tsz-ek. Arra hivatkoznak, hogy területet von el más növények elöl s kockázatos is a hatása; mindössze a Vörös Október és a Lenin tsz vet valami keveset erre a célra. 150 számosállat bárom hónap alatt A termelőszövetkezetek ko­rábbi tervei szerint el kell érni 100 holdra számítva a 25—30 darabos számosállat-sűrűséget. Március 31-én történt felmérés szerint a hét tsz számosállat lét­száma 720 darab volt, azóta 150-nel szaporodott. Az arány legjobb a Vörös Csillagban, ahol 25,5 esik száz hold szán­tóra, s legrosszabb a Petőfi Tsz-ben, ahol csak 13 darab. Igen nagy a szövetkezetek szarvasmarhaigénye, viszont kevés a kínálat, illetve a leszál­lítás. A kiesést egyrészt úgy pó­tolják, hogy hízóüszőket vásá­rolnak fel jutányos állami áron s kiválogatják a tenyésztésre alkalmasakat, másrészt állat­orvosok vizsgálják felül a hízó­ba szánt tejelő teheneket s ad­dig nem selejtezik ki a javát, amíg utánpótlás nincs. Jó meg­I 4 g^ecsk emeli S\ onzervgyái* élelmiszeripari tanulókat vesz fel. Azok a fiúk és lányok kerülhetnek felvételre, akik legalább az általános iskola 8 osztályát el­végezték jó eredménnyel. Jelentkezés a szülővel (gyámmal) együtt a Kecs­keméti Konzervgyár I. sz. telepének (Szolnoki út 6. sz.) üzemgazdasági osztályán 1958. július 7-én és 0-án. 1823 oldás az is, hogy számos szövet­kezet baromfival pótolja a le nem érkezett szarvasmarhák okozta jövedelemkiesést. A Vö­rös Csillag Tsz például 700 drb kacsa után mintegy 28 000 fo­rint jövedelmet vár, ezenkívül 1150 darab libát, 300 pulykát és 2000 tyúkot nevel. A szövetkezetek állatállomá­nyát szaporítja a nemrég vásá­rolt 30 anyakoca és 300 darab juh is. Kevesebb terményt — több pénzt a munkaegységre! Ez a törekvés összefügg az árutermeléssel. Ezt illetően elég vegyes a kép. A Vörös Csil­lag 58, a Lenin 43, a Dózsa 36 százalékra teljesítette eddig áru- termelési tervét —, míg a Fel- szabadulás Tsz csak 4 százalék­ra. A munkaegységekre terve­zett termény- és készpénzrésze­sedés aránya városi átlagban 46 százalék körül lesz; részletezve: a Vörös Októberben 77, a Vörös Csillagban 54, az Üj Életben 55, a Petőfiben 48, a Lenin Tsz-ben 43, a Felszabadulásban 44 és a Dózsában 55. A termelőszövetkezetek eddig 5.29 forintot osztottak ki előleg­ként. Szép beruházásokat való­sítottak meg saját erőből, a Dózsa például 158 000, a Lenin Tsz 121 000, a Petőfi Tsz 15 000, a Vörös Október 7000 forintot áldozott a gazdaság íejesztésére. Állami beruházással, mintegy 350 000 forinttal a Vörös Októ­ber Tsz megépít egy 50 férőhe­lyes istállót. 35 volt tag már visszalépett A szövetkezetek törekvései és eredményei nem maradnak ha­tástalanok a kívülállókra. Az elmúlt évek során kilépettek kö­zül 35-en már visszakérték ma­gukat a közösségbe. Félegyházán tehát jelenleg a hét termelőszö­vetkezet 499 családot tömörít, amelyek 634 taggal dolgoznak a több mint 8000 holdat kitevő szövetkezeti gazdaságokban. — A Bács megyei Szövetke­zetek Központja, a Termelőszö­vetkezeti Tanács és a Kisipari Szövetkezetek Megyei Szövetsé­ge a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából felhívást inté­zett a földművesszövetkezeti, mezőgazdasági és kisipari ter­melőszövetkezetek tagjaihoz. Ebben vázolták a megye szövet­kezetei előtt álló fontos felada­tokat. A szövetkezés elterjedése — hangoztatja a felhívás — né­pünk jólétét szolgálja. — Megyénk vadásztársaságai nagy gondot fordítanak a nemes vadállomány megvédésére. Az idén több helyen körvadászaton pusztították a ragadozó vadakat. Eddig becslések szerint több mint 10 000 dúvadat irtottak ki megyénk területén. — A dunavecsei járásban is megvalósul a Minisztertanács határozata, amely lerögzítette, hogy a közeljövőben 3500 tante­remmel bővül az ország iskola- hálózata. Ebből a dunavecsei járásban Állampusztán, Szabad­szállás-szőlőkben, Dunaegyhá- zán épül új, modern, világos is­kola. Ezekhez már mindenütt nevelői lakások is épülnek. — Szovjet zeneszerző ajándé­ka a magyar zeneművészeknek, A szovjet zeneszerzők szövetsé­gétől több könyvet, kottát, s hanglemezt kapott ajándékba a Magyar Zeneművészek Szövet­sége. Ezek között van Dovzsen- ko professzor műve az ukrán zenéről, Dankevics: Tarasz Sev- csenko című szimfonikus költe­ményének partitúrája, és szá­mos koncert hangielvétele. Dr. Bölcskei Tibor gyer­NAPTáE: 1958. július 6. Vasárnap. Névnap: Csaba. Napkelte: 3 óra 54 perc. Napnyugta: 19 óra 43 perc, * A NAP HUMORA: Szemtelenség — Szemtelenség, hogy ezek a bíróság elé állított volt MÉK vezetők tagadják a bűnüket. — De még nagyobb szemte­lenség lenne, ha — beismernék. * — Ügyeletes orvos Kecske­méten: Július 6-án, vasárnap Kecskemét város egész területén reggel 6 órától este 8 óráig dr. Horváth Ferenc tartja az ügye­letes szolgálatot, Sétatér utca 11. szám alatti rendelőjében. — Kiállítást nyitott Buda­pesten az NDK kereskedelmi ki- rendeltsége. Német gyártmányú mérőkészülékeket, szerszámgé­peket mutatnak be. A kiállítás július 20-ig lesz nyitva. — Hatszáz holdon termel má­sodnövényeket a Bácsalmási Ál­lami Gazdaság. A muhart, a si­lókukoricát nagyrészt kalászos után vetik el. Eddig már több mint 450 holdon került földbe a másodvetésű takarmánynövény. — Az idén augusztusban ren­dezik meg a nemzetközi anyag- vizsgáló kongresszust, amelyre több neves külföldi tudós is be­jelentette részvételét. — Kellemesen pihentek a me­gyei tanács solti üdülőjében a nyugdíjas közalkalmazottak. He­lyükre most a tanácsi dolgozók gyermekei kerültek. Jelenleg huszonhét gyermek népesíti be mekgyőgyász rendel dél után' 5— az évszázados fákkal övezett 7-ig. Kecskemét, Budai utca 2, üdülőparkot, szám alatt. 1827 Aratás után a jó gazda elvégezteti tarló hántást a 1 kh tarlóhántás 13 cm mélyen 72—84 Ft, Szerződés köthető a földművesszövetkezetnél állomás dolgozóinál, és a gép­1742 vásárolnak minden mennyiségben a helyi földmüvesszövetkezetek. 30 cukorfokon felüli érett eperért 1.10 Fl-ot fizetnek kilogrammonként a földszövök. 1734-KKK>00<><><>0<K>0<><>000<K>

Next

/
Oldalképek
Tartalom