Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-03 / 155. szám

1958. július 3, csütörtök 3. oldat Megjegyzés: Wrf'i/ »WWW Gazdag fagok — szegény szövetkezet Együff a dolgozókkal Így lehetne legjobban jelle­mezni a kiskunfélegyházi Fel­szabadulás Termelőszövetkeze­tet. Aki csak a jómódú tagságot látja, nem is gondolja, milyen hibák vannak ebben a közösség­ben, ahol nem gondolnak a jö­vőre, s arra, hogy a tagok egyé­ni jóléte nem fakadhat másból, csak az erős, folyton gyarapodó közös gazdaságból. A termelőszövetkezetek közös állományában alig van szemes­takarmány — a tagoknak ugyan­akkor 30—40 mázsát osztottak ki, csak prémium címén. A szö­vetkezet állatai február óta nem láttak szénát, — de a háztáji gazdaságokban könnyen lehetett találni. Érthető, hogy ezek után ebben a szövetkezetben nem is beszél­hetünk árutermelésről — ennek pedig olyan következményei vannak, mint a hitelkérelemből való kizárás. A Felszabadulás Tsz esedékes árutermelési ter­vét mindössze 4 százalékra tel­jesítette eddig — amíg a Vörös Csillag már 58, a Lenin 43, a Dózsa 36 százaléknál tart. POOOO-OOOOOOOOOOCOO-0-0-0-CKX5-Q Cikkünk nyomában Ezeket a tényeket a városi tanács mezőgazdasági osztálya állapította meg a közelmúltban. A jelentés hozzáfűzi, hogy a fenti jelenségeket még a régi vezetők rossz munkája okozza, — de a mostaninak kell helyre­hozni s egészséges vágányra te­relni a szövetkezet életét. Több erélyességgel kell ezt a felada­tot megoldania az új vezetőség­nek, mert a régi hiba az idén újra kísért: a félegyházi terme­lőszövetkezetek — köztük a Fel- szabadulás is — a takarmány- gabonának 41 százalékát akar-! ják kiosztani munkaegységre. Ez az arány igen magas; közös hizlalásra fordítva és a kész­pénzt kiosztva sokkal jobban járna a tagság. A Felszabadulás Tsz tagságá­nak meg kell értenie — s ha jó­zanul gondolkodik, akkor ha­mar rájön —, hogy ha a közös gazdaság tovább szegényedik, akkor nagyon tiszavirágéletű lesz a tagok jómódja is; cgyszer- csak nem lesz miből cs mit osztani. Befedték a gépeket K. G. levelezőnk nemrégiben két igen érdekes cikket írt. Az első a kecskeméti Erdőgazdaság központi anyagtelepéről szólt, ahol — a cikkíró szerint — a gépek ki voltak téve az időjárás viszontagságainak, s ezért erő­sen rozsdásodtak. A másik cikk­ben a kecskeméti autóbuszváró­Kullai Ede, a Kecskeméti Fmsz 1. sz. italbolt vezetője. 1955 óta dolgozik az Fmsz-nél. Feladatát kiválóan látja el. A fogyasztó vendégek szeretik udvarias és pontos munkájáért. Vezetői is megbecsülik példamutató mun­kájáért, több esetben kapott el­ismerést. SZOT és turista üdültetés, gyermek nyara Itatás, pozsonyi hajóút, ideológiai oktatás a Pedagógus Szakszervezet Kecskeméti Járási Bizottságának tervében aki jelentkezik, annak számára már csak azért is« kötelezővé yá- lik, mert az eddigi gyakorlattól eltérően a minden hónap har­madik hetében megrendezendő szemináriumok napján tanítási szünnapot fogunk tartani. Ezzel valóban komollyá, hatásossá tudjuk tenni a pedagógusok ideológiai képzését. Busi István művezetővel, a pártszervezet titkárával az ud­varon találkozunk. Egy félórányi ideje van, felajánlja, végigka­lauzol bennünket a műhelyben. Előbb a nádpallóveröket, néz­zük meg. Tágas csarnokban tíz- tizenkét leány és fiatalasszony vasállványokra feszített drótszá­lak közé kézzel rakja a nádat. Két ügyeskezű kislány dolgo­zik mellettük. — Szabad a nevüket? — Keszthelyi Jolán, — Blaha Mária. — Mondják, nem nehéz ez így? — Bizony, elég nehéz. — És nem lehetne ezen köny- nyíteni? Mondjuk gépesíteni? — Biztosan lehetne, fcsak törődni kellene vele — Igen, erre már mi is gon­doltunk — kapcsolódik a be­szélgetésbe a párttitkár. — Mindketten KISZ-tagok — foly­tatja —, jó lenne, ha maguk ja­vasolnának valamilyen megol­dást. ; — Megpróbáljuk — válaszol­ják egyszerre. ; Amíg beszélgetünk, a két kis­lány szorgalmasan pakolja a nádat a szorítóba, és amikor be­lekapaszkodnak a vasrudakba, szemük összevillanása elárulja, hogy máris azon gondolkodnak, hogyan lehetne egyszerűbben, könnyebben és gyorsabban ké­szíteni a nádpallót. Innen a nádszövőkhöz, majd a ládaüzembe látogatunk. Min­denütt azt tapasztaljuk, hogy szükséges a munkafolyamatokat és a technikai eljárásokat töké­letesíteni ebben az üzemben. Ezt azonban rendszeresen meg kel­lene vitatni a munkásokkal, az üzem dolgozóival. Számos dolgot helyi erőből, különösebb befektetés nélkül is meg lehet­ne valósítani, csak ehhez a fizi­kai munkások és a műszakiak szorosabb együttműködése, ja­vaslataiknak összegyűjtése és megvalósítása lenne szükséges. Hogyan lehetséges a szoro­sabb együttműködés a műsza­kiak és a fizikai munkások kö­zött’ Ehhez nélkülözhetetlen a kommunisták szorosabb kapcso­lata az üzem dolgozóival. A párttitkár elvtárs elmondja, hogy ennek érdekében is történt egy és más. A pártszervezet a közelmúltban kérdezz-felelek- ládát helyezett el az üzemben, abból a célból, hogy abban összegyűjtik a dolgozók javasla­tait és havonta egyszer nyilvá­nos gyűlésen megvitatják, meg­válaszolják az akár névvel vagy névtelenül benyújtott kérdése­ket. Leleményesnek, ötletesnek tű­nik ez a kezdeményezés. Mind­járt meg is keressük a kérdezz- felelek-ládát, hogy lássuk, mi­lyen kérdések gyűltek össze. De meglepődve láttuk: láda üres. Pedig a műhelyekben azt ta­pasztaltuk, hogy sok gondjjk van az embereknek. Hazajövet felkerestük a járá­si pártbizottságot is. A pártbi­zottság vezetői elég jól ismerik az üzemi pártszervezet munká­jának eredményeit és gyengéit is. Búcsúzásul a járási pártbi­zottság tanácsait tolmácsoljuk a nádgazdaság kommunistáinak: Forduljanak nagyobb biza­lommal a dolgozókhoz. A tö­megszervezetek munkájának felélénkítésével, pártnapok és más pártrendezvények útján vagy személyes ismeretséggel is erősítsék a dolgozókkal való kapcsolataikat. Ha a dolgozók azt tapasztalják, hogy szavukat meghallgatják, és jogos problé­májukat orvosolják, akkor bát­rabban fordulnak a pártszerve­zet vezetőihez és biztosan lesz kérdés az ötletes ládikóban is. Az üzemi pártszervezet tagjai­nak többsége tapasztalt régi pártmunkás. Éppen ezért, ha keresik, egészen biztos megta­lálják a módját annak is, hogy ezeket a célkitűzéseket a dolgo­zókkal együtt valósítsák meg. Nagy József I kommunista mezőgazdasági szakemberek tanácskozásának vitája Bács megye legyen gazdag a női mezőgazdasági szakembe­reket. A társadalom érdekéről van szó Felszólalt Dallos Ferenc elv­társ, a megyei tanács vb-elnöke is, aki a tanácsok összetételével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kommunistáknak kell a taná­csok motorjának lenni. A falu, a mezőgazdaság fejlődése meg­kívánja, hogy a kommunista szakemberek szívesen vegyenek részt a tanácsok munkájában. Ami a fiatalok iskolai nevelését illeti, a fegyelem már javulóban van, de az ifjúságnak a szocia­lista erkölcsi nevelése terén még nem léptünk előre. Az ered­ményhez azonban egyes peda­gógusok gondolkodásmódjának a megváltozása szükséges első­sorban. Mezőgazdaságunk fej­lesztése érdekében minden álla­mi és társadalmi szervünknek össze kel fognia. Putics József elvtárs.-a párt megyei v. b. má­sodtitkára, a tsz-mozgalomnak az ellenforradalom óta tapasz­után párt Erdősi elvtárs válasza Molnár Frigyes elvtárs, a megyei v. b. első titkára zárta be a tanácskozást, kiemelve, hogy a megye vezetői sokat ta­nultak a felszólalásokból, ugyan­akkor kérte a résztvevőket, hogy ők is megfelelően képviseljék a párt politikai bizottságának az elgondolásait. Mezőgazdaságunk felvirágoztatása csak a szövetke. zés által lehetséges, ehhez azon- ban az kell, hogy a szakembe­rek kommunista munkamódszer, rel dolgozzanak, A falusi pártve­zetés ténylegesen számoljon az adottságokkal. * dolgozza ki a helyi politikát, az emberek ne­velésével kapcsolatban is. Állja, nak a kommunista szakemberek a megyei vezetés mellé, hogv a szőlő- és gyümölcstermelés és az öntözés révén hazánk gazdag te­rületévé válhasson Rács megye Végezetül bejelentette Molnár elvtárs: a párt megyei vb-nak az a terve, hogy a jövőben fél­évenként tart ilyen tanácskozást a megye kommunista mezőgaz­dasági szakembereivel. A Fedagógus Szakszervezet Kecskeméti Járási Bizottságának elnökétől, Bartalus Zoltántól érdeklődtünk a szakszervezet nyári és őszi terveiről. Bartalus elvtárs válaszaiból érdekes és; értékes programot ismerhettünk« meg. j — A járás pedagógusainak 21< százalékát —, 98 pedagógust« üdültetünk SZOT-üdülőkben —< kezdte tájékoztatását a szakszer-« vezet elnöke. — Mivel tavaly a' hévízi és hajdúszoboszlói beuta-« lások nem voltak elegendőek; azoknak, akik családjukkal akarták eltölteni a szünidőt,) ezért az idén Keszthelyen he-; lyeztük el a családokat: innen) autóbusszal rövid úton megkö-f zelíthetik a Balatont és a hévízi) fürdőt is. / Turista üdültetést is szervez-) tünk, amelyet az ország külön-/ böző iskoláiban elhelyezett szál-) lásokra alapoztunk. Leányfalun,/ Hajdúszoboszlón, Egerben, Sop-v ronban, Pécsett és Bükkszéken/ is van ilyen, iskolában elhelye-ó zett turista-szállás, £ Tizennégy pedagógus-gyere-/« két kéthetes üdülésre 80—100$ forintért viszünk el, közülük két/« gyereket pedig teljesen ingyen.v Szakszervezetünk jutalomkép-/« pen egy pozsonyi hajóútra szóló)« utalványt is kiadott, amelyet’' Mohácsi Ferenc ágasegyházi$ igazgató tanító kapott meg. A keszthelyi és turista üdültetés­hez szakszervezetünk fejenként 168 forinttal járul hozzá. Az el sö SZOT üdülőcsoport július 1-én indult, a keszthelyiek pe-; dig július 15-én kezdik meg az üdülést. Szakszervezetünk már készül; az őszre is. A Központi Pedagó gus Továbbképző Intézet irányí­tása alapján, teljesen önkéntes! jelentkezéssel eddig 500 neve-1 (ónk közül mintegy 130—200-an! vállalkoztak az októberben meg-1 kezdődő Ideológiai tanfolyamok! elvégzésére. A tanfolyam tár-' gya: a dialektikus és történél*! mi materializmus. Ismétlem: a« tanfolyam teliesep önkéntes, de! Közvetlen a Duna pártján, a Posztógyár szomszédságában van a Bajai Alsódunai Nádgaz­daság feldolgozó telepe. Magas nádkúpjai már messziről feltűn­nek és megbízható iránytűt je­lentenek a gazdaságot kereső­nek, A szorgos munkáskezek nád­szövetet, nádpallót, azonkívül gyümölcsös ládákat készítenek. A portás nélküli kapun, amely tárva-nyitva, könnyen bejutunk az üzem területére. teremről írt, ott ugyanis a hűl-: ladékgyűjtő hiányában az utasok a földre szemeteltek. A cikkek megjelenése után az illetékes vállalatok a hibát kijavították;! az Erdőgazdaság ideiglenes színt épített a gépek fölé; az autóbuszvárótermet pedig hulla-! dékgyűjtő edénnyel látták el. 3 talható komoly fejlődését emlí­tette s hangsúlyozta, hogy a kommunista szakembereknek küzdeniük kell a községi veze­tőknél is tapasztalható maradi- ság ellen. Bátrak, nyíltak, követ­kezetesek legyenek a kommu­nista szakemberek. Sokan nép­szerűtlen feladatnak vélik a mezőgazdaság szocialista fejlesz­tése melletti kiállást, de egész társadalmunk érdekéről van szó. Különben a nem kommu­nista szakemberek is nem a kis- parcellákon, hanem a nagyüze­mi gazdaságokban bontakoztat­hatják ki tudásukat. része csak immel-ámmal áll ki a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás mellett, abban látja, hogy juttatott földjük van, amelyen kisárutermelést folytatnak. Be­szélt arról is, hogy a mezőgazda- sági alapismeretek tanítása hi­ányzik az általános iskolákból, ami azt okozza, hogy a fiatalok, ha mezőgazdaságba kerülnek, fogalmi zavarokkal küzdenek a termelést illetően. Tapasztalata szerint sokhelyütt nem becsülik elvtárs Csólyospálosról arról beszélt, hogy a gyümölcstele­pítés náluk nem járt a várt si­kerre, mert az Alsótekeresi Ál­lami Gazdaságtól kapott jona- thán-almafák fele nem eredt meg. A szakértelem lelkesedéssel párosuljon Bátyi József elvtárs, az Al­földi Állami Pincegazdaság tabdi üzemegysége vezetőjének a felszólalása után Molnár And­rás elvtárs, a megyei tanács tsz-szervezési csoportjának a vezetője rámutatott arra, hogy mennyire helytelen, ha a — akár egyéni, akár nagyüzemi — gazdaságok a gépesítés terén mindent az államtól várnak; — általában húzódoznak az. olyan kisebb gépi termelőeszközöktől, amelyeket azelőtt a középbirto­kokon is előszeretettel használ­tak. Kevés tejszeparátor műkö­dik a tsz-ekben s a villamosí­tást sem hasznosítják szocialista szektoraink. Petőfi Sándor elv­társ, a Helvéciái Állami Gaz­daság igazgatója a gépek meg­becsülésének hangoztatása mel­lett kiemelte, hogy a gyümölcs- termelés a metszésen és szedé­sen kívül teljesen gépesíthető. Máskülönben — szerinte — me­zőgazdasági szakembereinknél nem a tudásban, hanem a lelke­sedésben van a hiány. Soós Jó­zsef elvtárs, a bácsalmási já­rási tanács mezőgazdásza, an­nak a ténynek az okát, hogy a ^«égi tanácselnökök nem kis r Lapunk keddi számában is >mertettük Erdősi József elvtár: >a megyei párt vb-tagjának »kommunista szakemberek szom >bati tanácskozásán a . megy Jmezőgazdasági problémáiról tar »tett előadását. Ezúttal a vitába: J részvevők hozzászólásainak »lényegét közöljük. J Cniözés I egyszerű eszközökkel I Simó Tibor elvtárs, a ME !SZÖV igazgatóságának elnökhe 'lyettese arról beszélt, hogi !mind a párttagok, mint a pártonkívüli szakemberei között sokan zavaros néze- teket vallanak még a mezőgaz daság szocialista átszervezésé illetően is. A bajai járásbar például az alacsonyabb típust társulást nem tekintik szövet­kezetnek. Ugyancsak ebben i járásban a hagymatermelési kellene ösztönözni, mivel ez t vidék kiválóan alkalmas e zöld­ségfélének. Javasolta, minder községben vizsgálják meg, hogj a mezőgazdálkodás melyik ágá­val érdemes foglalkozni, a gépi társulásokat pedig a tájjelleg­nek megfelelő gépekkel lássál« el. Benkovits elvtárs, Úszód iözségből a Duna partján levő területek egyszerű eszközökkel való öntözését javasolta. Éhen Zoltán elvtárs, a császártöltési nezőgazdasági felügyelő pedig arról beszélt, hogy sok a föld- íyilvántartással kapcsolatos ad­minisztrációs munkája« Fülű»

Next

/
Oldalképek
Tartalom