Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-24 / 173. szám

t (JMmaJ%i imw MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄGSt» KISKUN : MEGYEI LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek I III. ÉVFOLYAM, 173. SZÄM Hároméves tervünk alapjait rakjuk le megyénk üze­meiben is. Ez a terv szerény, megalapozott, teljesítése mégis sok fáradságot, előrelátást, kö­vetkezetességet és bátor úttörő kezdeményezést követel. Már az idei év feladatainak jó megoldása is kedvezően for­málja jövőnket, lehetővé teszi, hogy a reálbérek és-reáljövedel­mek szerény mértékben bár, de folyamatosan emelkedjenek. E célkitűzés megvalósításához megyénk üzemei közül az első félévben igen sokan komoly mértékben hozzájárultak. A" fél­évi mérlegek számadatai tanú­sítják; jó az az alap, amelyet eddig raktak, lehet rá építeni. A jelek szerint a Kecskeméti Épület lakatosi pari Vállalat épü­letének homlokzatán továbbra is fennmarad az élüzem csillag, A Kiskunhalasi Fütőház dolgo­zói pedig másodszor is szeretnék felrakni az épületükre a büszke élüzemi csillagot. A Kecskeméti Gépgyár is az elsők között sze­repel. A Kecskeméti Cipőgyár­ban már 80 C00 forintra növeke­dett a szétosztható nyereségré­szesedés. A Bajai Gyapjúszövet­gyár és még sok minisztériumi és tanácsi vállalat dolgozói ar­ról tájékoztatták szerkesztősé­günket, hogy újabb ezer forin­tokkal növelték nyereségrésze­sedésüket. Sajnos volt olyan üzem is, ahol az is elveszett, amit eddig sz'-eztek. Ha csak ezek az üzemek fi­gyelmeztetnének arra, hogy a fény mellett árnyék is van, már akkor is kötelességünk emlékez­tetni az üzemi munkásokat, ve­zetőket néhány olyan dologra, amely fékezi az előrehaladást. Ezek közül két dologra térünk rá. Az egyik, amiről már sok szó esett különböző fórumokon, az a helyes munka szervezése és a munkások állandó foglalkoz­tatásának problémája. Elmond­hatjuk, hogy az ebben a kérdés­ben elhangzott elvtársi intő szó nem mindenütt hullt jó mag­ágyba. Ez tükröződik a műszaki előkészítés késedelmességében, az itt-ott fellelhető kapkodás­ban. Emiatt értékes órákat töl­tenek el a munkások állásidő­ben, tétlenül. Ez kétszeresen is káros, mert egyrészt érzi a mun­kás pénztárcája, másrészt pedig növeli a kapun belüli munka- nélküliséget és melegágyat te­remt a fegyelmezetlenséghez. Ennek kézzelfogható jelei ta­pinthatók a lazuló munkafegye­lemben, amelyet több helyen a későnjövők és igazolatlanul mu­lasztók „táborának” növekedése jelez. Az árnyékhoz tartozik az itt- ott fellelhető pocsékolás is. Még nem sikerült azt az elvet gya­korlattá formálni, hogy a nye­reségrészesedéshez szükséges fo­rintok összegyfljtögetése minden dolgozónak feladata. Márpedig az évvégi pénzosztást takaré­kosság nélkül elképzelni, annyit Jelent, mint tovatűnő álomképet kergetni. — Jól dolgozik az úibögi nő­tanács. Július 27-én egésznapos kirándulást szervez Tiszakécské- re, de a szórakozás mellett nagy gondot fordít az ifjúság nevelé­sére is. A megyében elsőnek dolgozták ki a nevelési tervet. Ára SO fillér 1958, JÜLIUS 24. CSÜTÖRTÖK Békés versengésben mutassuk meg, ki az erisebk mondotta Hruscsov a moszkvai lengyei nagykövetségen T. Cede, a Lengyel Népköz- társaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kedden fogadást adott Lengyel- ország nemzeti ünnepe alkal­mából. A fogadáson a szovjet vezetők közül megjelent Hrus­csov, Mikojan, Szuszlov és Pljanszkij. A meleg baráti légkörben végbement fogadáson T. Gede nagykövet és N. Sz. Hruscsov pohárköszöntőt mondott. Hruscsov pohárköszöntője be­vezetőjében a lengyel nép sike­reiről szólt. A jelenlegi nemzetközi hely­zetről szólva Hruscsov hangoz­tatta, hogy a világ jó időt él át. Az események folyamata ahhoz hasonlít, mint amikor tavasszal megtörik a vastag jégpáncél. A világot borító évszázados | jégpáncél az elmúlt évtize- | dek során tört meg, s most | a jégzajlás erős sodrát már I senki sem állíthatja meg. Az imperialisták, a gyarmatosí­tók hiába akarják megállítani a történelmi folyamatot, ez nem sikerülhet nekik. A Szovjetunió minisztertaná­csának elnöke rámutatott: a marxisták örülnek annak, hogy a gyarmati népek újabb sikere­ket érnek el nemzeti felszaba­dító harcukban, arra töreksze­nek, hogy saját kezükbe vegyék életük alakítását. Együttéreznek ezekkel a né­pekkel, s mindent megtesznek, hogy segítsék őket céljuk eléré­sében, abban, hogy a volt gyar­matok népe valóban ura legyen országa minden gazdagságának és kincsének. Az iraki eseményekkel fog­lalkozva Hruscsov hangoztatta, az a Bagdad, amely nem olyan régen még az imperializmus rendszerének támasza, bástyája volt a Közel-Keleten, már meg­szűnt ilyen bástya lenni. Nemzeti függetlenségüket akar­ják kivívni. A Szovjetunió a maga részéről üdvözli az arab országoknak ezt a törekvését és belső ügyének tekinti, ho­gyan rendezik be országaik éle­tét. Ezt az álláspontot igazolta a legutóbbi találkozó Nasszer el­nökkel — hangsúlyozta Hrus­csov rámutatva, hogy a találko­zó igen hasznos, jó volt. „Jól megértettük egymást én, a kommunista és ő az arab ügy képviselője” — mondotta mosolyogva a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke. Majd a találkozó tartalmáról szólva rámutatott: a tárgyalásokon megvitatták mindazt, ami meggátolja az im­perialistákat terveik megvaló­sításában, lefogja a gyarmato­sítók kezét, megakadályozza őket abban, hogy háborút rob­bantsanak ki a Közel- és Közép- Keleten. Egyben megbeszélték azt is, mik a feltételei annak, hogy az arab népek nemzeti felszabadító mozgalma tovább fejlődjék, a politikai helyzet megszilárduljon, a világnak eb­ben a térségében. „Tme ezek a titkaink” — mondta nyugati újságírók felé fordulva mosolyogva Hruscsov — ha nem hisznek nekem, ak­kor forduljanak El Kumi úrhoz, az Egyesült Arab Köztársaság (Folytatás a 2. oldalon) kormAnyjegyzék JUGOSZLÁVIÁHOZ (2. és 5. oldal) OLVASÓINK VÉLEMÉNYE A KAJSZITERMESZTÉS — BACS MEGYE ÜGYE (3. oldal) A BAJAI JÁRÁS ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ KEZDEMÉNYEZÉSE AMI MÄR imaiVAN ÉS AMI MÉG THAN YZIK MATÉTEéKE . KULTURÁLIS. FEJLŐDÉSÉHEZ (4. oldal) SAKK-(5. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (6. oldat) A terméskilátásokról, a növényápolási munkákról s a tanácsapparátus munkáidé jenek rendeséséről tárgyalt a megyei tanács v. b Hiába akarják elfojtani az imperialista államok az arab népek nemzeti felszabadító mozgalmát, ez nem sikerül­het nekik. Ehhez rövid a kezük. „Mi üd­vözöljük az Iraki Köztársasá­got, annak miniszterelnökét bá-j torságáért, a nép ügye iránti: odaadásáért. Kiváló jellem, volt; bátorsága szembeszállni az im­perialistákkal.” „Mi békét akarunk az egész; világon, nincs szükségünk há-< borúra” — folytatta Hruscsov, hangoztatva, hogy a gyarmati rendszer válsá­ga növekvő rákos daganatra hasonlít. Az imperialisták azt hiszik, hogyj az utolsó eszközzel, a súlyos; operációval, a háborúval meg-; gátolhatják a pusztító vész ter­jedését. Ebben azonban téved­nek. Kari Marx, aki jó orvos; volt az imperializmus betegsé­geit illetően, már régen rámu-j tatott erre a tényre. Az imperializmus válságáról szólva Hruscsov elmondotta, hogy elsőnek a Szovjetunió sza­kította szét az imperializmus láncát, most az arab országok lépnek a nemzeti felszabadító* harc útjára. Ezek az országok! más zászló alatt küzdenek, mint* annakidején a Szovjetunió. Kedden délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Először 63 állami tu­lajdonba vett ház mentesítésére beadott kérelmet bírálták felül. Ebből négyet mentesítettek, 58- at elutasítottak, egy kérelmet pedig újból felülvizsgálnak. Ezután meghallgatták Tyúkos Béla elvtársnak, a pénzügyi osztály helyettes vezetőjének beszámolóját az 1958 második negyedévi adóbevételi tervek teljesítéséről, az együttes adó és a búzaföldadó kivetéséről, valamint a harmadik negyedévi adóbevételi feladatokról. Ezek szerint megyénk második ne­gyedévi adóbevételi térvét 110.4 százalékra teljesítette, annak ellenére hogy áprilisban még Kecskemét és Kiskunhalas vá­rosok kivételével mindenütt el­maradás volt tapasztalható. Javult a szabálysértési bírsá­gok behajtása is. Míg 1957. első felében 15 266 forint bírságot hajtottak be, addig az idén 135 ezer 292 forint az eredmény. Nem kielégítő azonban a jutta­tott ingatlanok megváltási árá­nak a befizetése. A harmadik negyedévi adó­tervek teljesítése még nagyobb erőpróba elé állítja a pénzügyi apparátust. A búzaföldadó be­szedésével is növekednek a fel­adatok. Végül Tyúkos elvtárs bejelentette, hogy az adó kive­tése és az adóívek kikézbesítése befejezést nyert. A pénzügyi csoportokra vár még az a fel­adat, hogy hatezer hold meg- adózatlanul maradt föld tulaj­donosát felderítsék és adófize­tésére kötelezzék. A v. b. több tagjának az volt a véleménye, hogy a pénzügyi apparátus túlzottan nagy admi­nisztrációt kénytelen végezni.— Mint kiderült, egy-egy községi pénzügyi csoport ötvenegyféle főkönyvet, naplót és nyilván­tartást vezet, ami hátráltatja az adóbeszedést. Utasították a megyei pénzügyi osztályt, hogy a negyedik ne­gyedévben dolgozzon ki az ad­minisztráció csökkentésére ja­vaslatot, amit felterjesztenek majd a Pénzügyminisztérium­hoz. Az ülés második napirendi pontjaként Bank Gyula elv­társ, a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának vezetője szá­molt be a terméseredmények­ről, az aratás-cséplésről, vala­mint a növényápolás jelenlegi állásáról. A zab kivételével min­den gabonafélét learattak me­járól is, és megállapította, hogy az előbbiek eredményesebben dolgoztak, mint a kecskeméti járásbap. (Erről egyébként kü­lön cikket közlünk lapunkban.) Az ülés végeztével a vb-tagok részéről szó volt a zöldtrágyá­nak való növények nagyobb mértékű vetéséről, a műtrágya, valamint az őszi vetőmag bér szerzéséről is, s az a helyzet, A képen: ülésezik a megyei tanács v. b. gyenkben, s a különböző mag­vak elcséplését is befejezték, a gabona cséplése folyamatban van. Eddig a kalászosoknak mintegy a 15 százalékát veret­ték el. Ami a terméskilátásokat illeti, a kedvezőtlen időjárás miatt gabonafélékből a tavalyi meny- nyiségnél kevesebb várható, — úgyszintén kevesebb lesz a kapásnövények átlagtermése is. A szőlő viszont a jelenlegi álla­pot szerint jobban fizet, mint tavaly, megyei átlagban holdan­ként 18 mázsás termést becsül­nek a szakemberek. A kapásnö­vények harmadik kapálását be­fejezték, a kukoricaföldeknek közel a felén a gazolókapálást is elvégezték. Beszámolt Bank elvtárs a ba­jai és a kecskeméti járás köz­ségi tanácsi végrehajtó bizott­ságainak a mezőgazdaság fej­lesztésével kapcsolatos nmnká­hogy a zöldtrágyán kívül nincs probléma a két utóbbi akció­nak a lebonyolítása körül. Végül foglalkozott a végre­hajtó bizottság a tanácsappa­rátusok munka-, valamint a fe­lek fogadási idejének a megha­tározásával, amelynek pontos ismertetésére még visszatérünk. Gyűlések a tcmyavllágban A kiskunfélegyházi városi pártbizottság szervezésében va­sárnap délután a tanyai dolgo­zó parasztság részére 17 helyen tartottak kisgyűlést. Előadókat a városi pártbizottság és a ta­nács biztosított. A gyűléseken több mint 800 dolgozó paraszt jelent meg. He­lyeselték, hogy a város vezetői időben tájékoztatták őket az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről! ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom