Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

dMm íw Világ proletárjai9 egyesüljetek J MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA in. ÉVFOLYAM, 170. SZÄM Ara 60 fillér 1958. JŰLIUS 20. VASÁRNAP Egyértelmű állásfoglalást váltott ki me­gyénk százezreiben az iraki ese­mények híre és az Amerikai Egyesült Államok libanoni be­avatkozása. Az előbbi lelkesí­tett, hiszen szívünkhöz közel ál­ló az elnyomott gyarmati népek szabadulása az imperializmus jármából. Az utóbbi felháborí­tott és nem is tölthet el más érzéssel becsületes embereket a tőke fogafehérjét mutogató, lep­lezetlen kannibalizmusa. Mit jelenthet a pénzeszsákon ülő tőkések számítgatásaiban egy nép függetlensége? Vajon felbukkan-e a lelkiismeret a hatalom e kis létszámú csoport­jában azért, hogy függetlenség­gel, olajjal és sok mással keres­kedésük közben embermilliók páriaként nyögnek. Évszázadok gyakorlata ez. És a hatalomit­tas jenkifejek nem tűrhetik el, hogy bárhol a világon megelé­gelték őket, hogy a megnyomo­rított világ fellázad ellenük, hogy megpattannak a bilincsek és jövőjük felé nyúlnak a meg­szabadult kezek. El akarják pusztítani a szabadságot fejük­ben forgatókat. Szerintük nem lehet csak milliárdnyi elnyo­mott és maroknyi szabad, gyar­mat és gyarmattartók. Ezért szállnak atombombával terhelt repülőgépek, ezért cirkálnak az óceánok hátán hajók, ezért ülé­sezik a NATO, SEATO és vala­hány férceit paktum. Ezért re- pülget a világ egyik feléről a másikra Dulles és Selwyn Lloyd s ezért szálltak partra Libanon- ben — mint nemrég Koreában —, hogy vérbefojtsak egy nép elhatározását. Már álarcot sem viselnek. A feneketlenül aljas pénzeszsák- politika, az olaj-arany féltése esztelen lépésekre készteti őket. Vagy egyáltalán magyarázható a világ közvéleménye előtt hogy Eisenhower sokezer mér­föld távolságra védelmezi orszá­ga határait, arról szavalva, hogy tartani kell a szovjet agresszió­tól. S míg az utóbbi nem követ­kezett és nem is következhet be, addig az USA a háborús lépé­seket egymásra halmozza. S miközben Közép-Keleten a szabadság ütközik az elnyoma­tással és az imperialisták egy esetleges új háborús tűzfészkei készítenek elő, ugyanakkor Stockholm a világ békeerőit táplálja hittel és bizakodással. A szovjet békepolitika szövetsé­gében az egész világ békeszere­tő népeivel képes útját állni a hatalmát egyre vesztő, kard­csörtető imperialista őrjöngés­nek. A szovjet diplomácia ener­gikus fellépése, a Biztonsági Ta­nácsban, az USA-hoz küldött jegyzék, mind megannyi bizo­nyítéka annak a felelősségteljes magatartásnak, amit a szovjet kormány a nemzetközi béke megmentése érdekében tanúsít. Megyénk dolgozói. Herceg- ( szántótól egészen Lajosmizséig, határtalanul bíznak a békepoli-' tika diadalában. Szívvel és lé-( lekkel együtt éreznek Közép- ( Kelet népeivel és határozottan. elítélik az imperializmus be- avatkozását a függetlenségre ( vágyó szabadakaratú népek ( j) el ügyeibe. •• A KECSKÉIM ÉTI BARACKNAPOKAT Szombaton délelőtt 10 órakor nyitották meg a kecskeméti ba­racknapokat. A megnyitó beszé­det Tömpe István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a földművelésügyi minisz­ter első helyettese mondotta. — Minden elismerést megér­demel a homok népe — hangoz­tatta —, amely sikeres harcot folytat a terméseredmények nö­veléséért A barack igen értékes valutája a kecskeméti homok­nak. Már évtizedek óta szeretik és keresik külföldön ezt a gyü­mölcsöt, amit bizonyít, hogy már 1930-ban jelentős mennyi­séget szállított a város a környe­ző országokba. Az ország ex­portjának zöme Kecskemétről kerül ki. — Az utóbbi időben fellendült a termelési kedv — mondotta ezután Tömpe elvtárs — egyre több új barackos virít Kecske­mét határában. A Törekvés Termelőszövetkezet például 13 katasztrális holdon telepített a tavasszal kajszit Felhívta a figyelmet a továb­biakban, hogy a nagyüzemi gyü­mölcstelepítés és gyümölcsmű­velés sokkal olcsóbb, jelentősen csökkenti a termelési költsége­ket. összefogással, szakcsopor­tok alakításával, jelentős terüle­ten lehetne még hasznosítani a homokot. Végezetül további sok sikert és eredményes munkát kívánt a kecskeméti baracktermelőknek. A megnyitón megjelent Gom­V, MA*. városi bizottságának titkára. Nagymarosi Kálmán, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Cseh László elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának titkára, Bank Gyula elvtárs, a megyei tanács mező- gazdasági osztályának vezetője, Sántha Lajos, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese, Agud Károly elvtárs a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője, valamint Har­csás István, a SZŐ VOSZ gyü­mölcsosztályának vezetője és Gáti György, a MÉK igazgató­ja, valamint számos más köz­életi vezető és mezőgazdasági . szakember. parasztifjüsAg ÉS A SZOCIALIZMUS (2—3. oldal) »KÉMEK«, AKIKTŐL NINCS MIÉRT FÉLNI (3. oldal) ŰJ TERMÉS (4. oldal) Jő, HA TUDJAK A GAZDÁK (5, oldal) A MÉK-ÜGY tárgyalásáról (6. oldal) SPORT, REJTVÉNY (7. oldal) ELKÉSZÜLT A VÄDIRAT A SÍRGYALÁZOK ÜGYÉBEN (8. oldal) A lakosság bejelentései nyomán számos visszaélést leplezlek le megyénk népi ellenőrzi! bizottságai A népi ellenőrző bizottságok pontosan kidolgozott munkaterv szerint dolgoznak, az időközben beérkező közérdekű bejelentése­ket azonban mindenegyes eset­ben, haladék nélkül kivizsgálják. A lakosság közérdekű bejelenté­sei alapján, számos visszaélést, szabálytalanságot, sőt bűncse­lekményt sikerült leleplezniük. Tamás Lajosné kalocsai hulla­dékgyűjtő tevékenységének vizs­gálata során például csalás, sik­kasztás, orgazdaság, engedély nélküli italmérés bűntettére de­rült fény. A népi ellenőrök vizs­gálatai alapján a járási rendőr- kapitányság házkutatást tartott és Tamásinét előzetes letartóz tatásba helyezte. A rendőrségnek adta át a NEB a kecskeméti Al­kotmány-darálómalom üzérkedő vezetőjének ügyét is, akinél 16 ezer forint értékű kukoricát fog­laltak le. A bajai járási NEB pe­dig az érsekcsanádi Búzakalász Tsz-ben hanyag kezelés miatt megrohadt 84 mázsa gabonát talált, s ugyanitt a társadalmi tulajdon hűtlen kezelésének is több példáját fedezték fel. Természetesen nemcsak visz- szaélésekkel, bűncselekmények­kel, s azok felderítésével foglal­koznak a népi ellenőrző bizott­ságok, hanem éberen vizsgálják a különböző pénzügyi, gazdasági cselekedeteket is, amelynek nyo­mán például a kiskőrösi NEB a pirtói tszcs borkiméréssel kap­csolatos szabálytalan üzleteit vizsgálta felül. Mint kiderült, az egyik budapesti borkimérés aj tszcs nevét csak cégérül hasz-\ nálja. A Kecskeméti Ingatlan-< kezelő Vállalat ellen beérkezett; panasz kivizsgálása folyamán pe­dig eddig kiderült, hogy mint­egy 10 000 forintot használtak fel szabálytalanul. Egy gyár, ahol nyáron is fél van Hiába issza az ember a hűsítő italokat, keresi az enyhet, fel­üdülést a víz hűs habjaiban, a tikkasztó hőség mindenütt a nyomába szegődik. Egyik gyár­1­Sgiti sgfSÄL oan, a Kecskeméti Hűtőházban azonban van néhány olyan üzem­rész, ahol állandóan tél van. Tes­sék csak megnézni az alábbi ké­pet, ahol Tassi Timót üzemi tech­nikus, a pártszervezet titkára bundával védekezik a hideg el­len. (1. képünk.) A kép azonban nem mond meg mindent. Kevesen tudják, hogy mit tartósítanak ebben a hideg üzemrészben és hogy a hideget illetően itt is található elég bő választék. Aki a 0—í fok közötti termet látogatja meg, az kevésbé érzi a telet, mint az, aki a mí­nusz 10—12 fokos, teremben idő­zik. Aki meg a zord hidegre vá­gyik, a decembert, januárt akar­ja felidézni, az a mélyhűtőbe lá­togasson el, ahol minusz 20 fo­kot mer a hőmérő. Hatalmas mennyiségű, mint­egy 20 vagonnyi. gyorsfagyasztott főzelék, gyümölcs, parajkrém, sóska, spárga, málna, ribizli, eper, cseresznye, meggy, zöldbab, tők — látható itt csontkeménnyé fagyva. (2. képünk.) „ICaléz6lí" a Uat A gomolygó porfel­hőből elénk tűnik a halasi csatorna, mely­nek keskeny medré­ben két kisfiú »csóna­kázik«. Az illendőség kedvéért nevezem csó­nakázásnak ezt a ne­mes sportágat, mivel a teknőzés kifejezetten sértő és csorbítja a kis »kalózok« Verne Gyulából merített te­kintélyét. Pedig, ami igaz, az igaz: a két len­szőke fiú — tekintély ide vagy oda — de egy jól megtermett dagasztóteknővel ké­szülődik útra az isme­retlen »világrészek« felé. Az ilyen korú gyermekeknek a szülő­városuk halára is a vi­lágot jelenti, meghúzódom az egyik útszéli eperfa lombja alatt és feszül­ten figyelem őket. A lábszárközépig érő bé­kanyálas pocsolyában libegő »csónak« bi­zonytalanul imbolyog, s a kotus víz sáro­sán fodrozódik terebé­lyes belsejében. A kis »kalózok« gondosan útra készítik a lomha »csónakot«, a vizet ki­merik belőle, elfoglal­ják helyüket, majd az »evezőlapátok« is mű­ködésbe lépnek. Az »evezőlapátot« a mos- lékosvályú mellől el­lopott kavarófa he­lyettesíti, s a csoda tud­ja mi okból, de a »csó­nak« körbe-körbe fo­rog, nem akar egy centit sem előrehalad­nia — Evezz Jóska, de gyenge vagy! — Miii... én vagyok a gyenge? Próbáld meg te! Amíg tanakodnak, ez lebeg szemük előtt: még ma el kell érkez­niük a lilaszemű eper­fáig. Amíg vitatkoznak, a dagasztóteknő ügyetle­nül himbálódzik a to­csogóban. A következő pilla­natban éles kiáltás ha­sít bele a határ csend­jébe. — Hol vagytok, ti lókötők? Hátrakötöm a sarkatokat! Képesek voltatok a kenyérda­gasztó teknőt ellopni a kamrából. A malac Is sivalkodik. nem tu­dom mivel megkever­ni a moslékot. Jóska vörösre he­gyezi fülét. így susto- rog: — El ne árulj, hogy én kezdtem a »csóna­kázást«. Ott hagynak csapot- apot és menekülnek. A kis lábukujjától a fejebúbjukig iszapos sár pólyálja őket. A csatornából nem mer­nek kibújni, mert ak­kor ... Jaj, jobb is ar­ra rá se gondolni. A »csónak« pedig to- ] vábbra is mozdulatla­nul imbolyog a 20 ( centis »tengerben* mint egy nagy tükör-' tojás, Bieliczky Sándor I// gyártmány ; „Hópehely“ mosógép Baján A Bajai Vas- és Fémipari Vál­lalatnál elkészült az ízléses Hó­pehely elnevezésű mosógép ki- Mencdarabos szériája. A mosógépet valószínű a bajai Állami Áruház hozza forgalom­éba tízéves fennállásának évfor­dulója alkalmából, augusztus )19—20-án, a bajai ünnepi vásá­ron. — Betonjárda és vágóhíd épül Orgoványon. Az új betonjárda !a vasútállomástól halad a köz­ség felé. A vágóhíd építéséhez ,a sportpálya melletti területen Itek hozzái

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom