Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-15 / 140. szám
Füriünk Központi Bizottsága — amint ez már hagyományossá vált az MSZMP-ben — nagy gondossággal és körültekintéssel értékelést adott a falu politikai helyzetéről és ennek alapján meghatározta a kommunisták feladatait. Megyénk pártszervezetei és valamennyi tagja előtt most az a feladat áll, hogy a Központi Bizottság Irányvonala alapján vegye sokoldalú elemzés alá saját munkáját, elemezze a falusi helyzetet és ebből fakadóan dolgozza ki mindazokat a tennivalókat, amelyek megoldása a legtermékenyebben segíti elő szocialista előrehaladásunkat. Pártunk és kormányunk politikája változatlan. Az agrártézisekre, a politikai bizottságok a tsz-mozgalommal kapcsolatos határozatára (3004. kormányrendelet) épül, — kiemelve a legfőbbeket. Célunk: az ellenforradalom óta elért politikai, gazdasági, társadalmi vívmányok megszilárdítása és megsokszorozása — egész dolgozó népünk boldogulása érdekében. Ez teszi indokolttá a falusi pártmunka, a pártvezetés színvonalának javítását. A falu politikai, gazdasági, társadalmi helyzete, a falusi lakosság politikai állásfoglalása Bács-Kiskun megyében is azt tükrözi, hogy az emberi fel- emelkedés egyetlen járható útja a népi demokratikus rend, a szocializmus szorgos építése, A* elmúlt időszakban a megyében is — a párt helyes politikája, a pártszervek és pártszervezetek javuló munkája nyomán — erősödött a párt tömegkapcsolata. Előbbrej ütöttünk a politikai, gazdasági életünk további konszolidálásában és a szocialista építő munkában. A megye szocialista iparának teljes termelése 1957-ben 3,6 százalékkal meghaladta az 1956. évit, az 1958. első negyedévi ipari termelés 3,8 százalékkal haladta meg az 1956. év hasonló időszakát. A munkások átlag- keresete tavaly 2£,9 százalékkal nőtt 1956-hoz viszonyítva. 1957- ben megyénkben 20 millió forintot osztottak ki nyereségrészesedés címén. Igen figyelemreméltóak a falun, a mezőgazdasági termelés területén elért eredmények. A parasztság megnövekedett termelési kedvére jellemző, hogy 1957-ben kenyérgabonából 1000 vagonnal termelt többet, mint 1956-ban. Az 1957-es évben felvásárlási és exporttervünket is túlteljesítettük. Az állampolgári fegyelem megszilárdulását mutatja, hogy 1957-ben és az idei év első negyedévében az adókötelezettségi feladatoknak példamutatóan tett eleget parasztságunk. Igen nagymérvű a szőlő- és gyümölcstelepítési kedv a megyében. A megye kereskedelme sikeresen elégítette ki a megnövekedett falusi és városi vásárlóerőt. A falusi pártvezetés néhány kérdéséről Irta: MOLNÁR IRIGY ES A megye pártszervezetei és pártszervei a Központi Bizottság határozata alapján nagy gondot fordítottak a termelő- szövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdítására. Ennek nyomán a megye termelő- szövetkezetei az elmúlt időszakban nagy mértékben erősödtek, megnőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, megnövekedett a szövetkezetek vonzóereje az egyénileg dolgozó parasztok között. Ez a magyarázata annak, hogy miért lépett be a termelőszövetkezetekbe csupán az év első negyedében 2500 új tag. A szövetkezeti gondolat erősítését tanúsítja az is, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek számbeli gyarapodása mellett 154-re növekedett a szakcsoportok száma, melyek közül 66 szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoport. Az élet tehát azt igazolja, hogy a dolgozó parasztság igényli, akarja és megérti a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány politikáját. Bács-Kiskun megye kommunistáinak felelőssége ennek a politikának következetes megvalósításában van. A párttagoknak, pártonkí- vülieknek közösek a céljaik, egyben közös a felelősségük is, ezért a dolgozó nép által helyeselt politikát közös összefogással kell és lehet további sikerekre vinni. A párt Központi Bizottsága és a kormány a politika legfőbb irányvonalát és annak megvalósítását ' szolgáló legfontosabb intézkedéseket dolgozza ki, Az életbe való átültetése viszont a helyi párt-, állami-, gazdasági- és társadalmi szervekre, a dolgozó emberekre vár. A sikeres társadalmi tevékenység tehát azt követeli, hogy a helyi pártszervek, — a helyi viszonyok ismeretében, a lakosság széles köreivel folytatott tanácskozások útján — dolgozzák ki a központi politika helyi megvalósításának tennivalóit, programját. Gondoskodjanak azután terveik végrehajtásáról, tervszerű akciókat szervezzenek a helyi politika megvalósítására. Úgy szoktuk ezt megfogalmazni: dolgozzák ki a helyi akcióprogramot és munkálkodjanak megvalósításán. A mezőgazdasági termelés mind a termelőszövetkezetekben, mind az egyéniek között csak úgy lesz hatékony, ha a megyénk tájjellegéből fakadóan tervszerűen fejlesztjük a magasabb termést és jövedelmet biztosító gazdálkodást. A homoki Pályázati felhívás Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Pártbizottsága Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemére gazdálkodás, a szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztés, az állattenyésztés belterjes fejlesztése tervszerűséget és előrelátást kíván. Dolgozó parasztságunk figyeli a külföld mezőgazdaságát is, megérti az idők szavát s nem kíván elmaradni a fejlődésben. A termelőszövetkezet életében, gazdálkodásában bekövetkezett fejlődés, valamint a dolgozó parasztok jelentős tömegeinek számvetése azzal a ténnyel, hogy termelésüket, ennek eredményeként jövedelmüket megsokszorozni csak szövetkezeti összefogással lehet, arra kell ösztönöznie a falusi pártszervezeteket, hogy a legnagyobb figyelmet a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatos kérdések megoldására összpontosítsák. Az a tény, hogy községfejlesztési hozzájárulásban a megyében 50 millió forintnál nagyobb összeget ruházunk be, azt bizonyítja, hogy falusi lakosságunk az állami erőforrások mellett a saját anyagi eszközeivel és közvetlen munkájával is lépésről lépésre fejleszteni kívánja a községeket, Az elmondottakból is látjuk, hogy nagy körültekintéssel lehet csupán helyesen meghatározni és megvalósítani a helyi politikát, Minden terv, minden program annyit ér, amennyi abból megvalósul. Ugyanakkor nem közömbös, sőt igen lényeges a végrehajtás módszere. A helytelen végrehajtás, a hibás módszerek visszájára fordíthatják a legnemesebb törekvéseket is, Mi csak kommunista módszereket követhetünk, betartva a párt fő útmutatását a végrehajtás -szervezésében: a dolgozó tömegek értsék meg, mit akar a párt, isme r j é k fel benne egyéni érdeküket és így cselekedjenek, meggyőződésből, a megvalósítás érdekében. A végrehajtás szervezésében tehát rendkívül nagy szerepe van ».kommunisták politikai felvilágosító, meggyőző tevékenységének. Külön igényli ezt az a körülmény is, hogy rendkívül megnövekedett a lakosság érdeklődése mind a bel-, mind a külpolitikai kérdések iránt. Választ, rendszeres tájékoztatást várnak a kommunistáktól, a falusi vezetőktől. A meggyőzés tehát a pártvezetés fő módszere, egyben biztosítéka is annak, hogy mindenkor a dolgozó tömegekkel együtt haladjon a szocialista építésben. Ennek a módszernek követésére int bennünket az ellenforradalom előtti időszak számos tanulsága. A helytelen módszerekből születtek a revizionista és a szektás hibák, amelyek — párosulva a szocializmus külső és belső ellenségeinek ellenforradalmi tevékenységével — az ismert tragikus helyzetbe sodorták az egész dolgozó magyar népet. A dolgozókkal való rendszeres politikai tanácskozás, politikai nevelés nélkül az emberek elvesztik táj é- kozottságukat, távlat nélküli, perspektívát- lan emberekké válnak. Az élet azt mutatja, hogy még akkor is előfordul ilyen helyzet, ha jó anyagi körülmények között élnek. Ez a magyarázata annak, hogy például a legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetekben is felötlik egy-egy tag fejében a gondolat: szeretne egyéni gazda lenni. Pedig semmi anyagi gondja nincs, jól is érzi magát a szövetkezetben, de mivel a felszabadulás előtt cseléd volt, felötlik benne a korábban nem teljesült álom: jó lenne egy- pár »saját csikót« hajtani stb. Paraszti álmodozás ez, amelyhez a termelőszövetkezetben megvalósult jólét teremthet alapot. De ha kilépne, vajon meddig tellene a szövetkezetben szerzett anyagiakból? Gyorsan jönne a kíméletlen eszmélés: a kispar- cella nem biztosítaná a szövetkezetben elért jólétet. Csak a rendszeres politikai nevelő munka segíthet abban is, hogy az osztályellenség, az imperialista körök zavarkeltése elutasításra találjon a dolgozóknál és helyette a párt és a kormány politikájában ismerjék fel saját jól felfogott érdekeiket, a dolgozók osztályérdekeit. Az osztályszemléletből fakadó meggyőződés hatalmas emelője szocialista társadalmunk építésének. Bács-Kiskun megye minden kommunistája a helyi akció- program alapján legyen hirdetője, szervezője a szocialista épí- tőmunkának: a családban, a rokonok, az ismerősök között, tehát széleskörűen, a dolgozó tömegek különböző rétegei között. A falusi pártvezetőségek gondoskodjanak arról, hogy a politikai nevelőmunka sokrétű eszközeivel és a meggyőzés számos módszerével: kis- és nagygyűlésen, csoportos és egyéni beszélgetés során, a szemléltetés, a látogatások, a kulturális tömeg- agitáció sokrétű és ezerszínű lehetőségével élve, helyileg is valósítsák meg az MSZMP politikai vezető szerepét, A történelem által elénk állított cél, a szocialista társadalom felépítése és a háború végleges kiiktatása az emberiség életéből — nemcsak a kommunisták érdeke. Érdeke és közös célja ez minden becsületes dolgozó magyar embernek. Mivel politikánk helyes, a dolgozó nép érdekeit szolgálja, joggal tekintheti pártunk fő jelszavának: együtt a dolgozó tömegekkel! Viszonylag kislétszámú falusi párt-aíapszerve- zeteinknek reálisan számot kell v e t n i ö k, hogyan tudják megsokszorozni befolyásukat, ere. jüket a dolgozó emberek sokasága között. Ezt segíti az egyes dolgozó rétegek között kifejtett politikai tevékenység, amely messzemenően figyelembe veszi az egyes paraszti rétegek, s a többi falusi lakosság helyzetét, politikai látókörét, törekvéseit st' A falusi pártszervezetek tömegkapcsolatai kiterebélyesíté- sében, a szocialista építőmunka hatékonysága megsokszorozásában kiemelkedő hivatása van: a falusi tanácsoknak, a földművesszövetkezeteknek, a Hazafias Népfrontnak és a sajátos rétegszervezeteknek, a KISZ-nek és a nőtanácsoknak, természetesen nem kicsinyéivé le a többi falusi tömeg- és társadalmi szervek tevékenységét. Ki kételkedhet abban, hogy az említett szervekben dolgozó emberek nem a haza felvirágoztatása, békés élete megteremtésén fáradoznak? Lehet-e kétségbe vonni, hogy ezek a jószándékú, a közösség dolgán oly sokat fáradozó emberek nem örömmel fogadják-e a helyi kommunisták okos javaslatait, bátorítását, kezdeményezését a falusi élet jobbá és szebbé tételére, a pártós a kormány politikájának szellemében? Szoros összefogás így kovácsolódik ki a párt helyi szerve és a falusi lakosság széles tömegei között: a párt és állami, gazdasági, társadalmi szervek egy községben is többszáz embert kitevő aktívája hatékony tevékenysége nyomán a Magyar Népköztársaság politikai, gazdasági erősítése érdekében. Ne sajnálják tehát a fáradságot a kommunisták, segítsék népi demokratikus rendünk falusi társadalmi szerveinek munkáját, A falusi pártszervezeteink azonban csak úgy tudják helyesen és eredményesen biztosítani helyileg is a falu vezetését, h a gondoskodnak arról, hogy a helyi pártszer- vezetekb e n a legjobb, legrátermettebb, a falusi dolgozók előtt is köztiszteletben álló kommunisták legyenek a pártvezetésben. Nemcsak a felsőbb pártszerveknek, hanem a párt minden tagjának szem előtt kell ezt tartania, Ugyanakkor ügyeljünk a szoros egységre, mert csak ez biztosítja a pártvezetés tevékenységének hatékonyságát az egész falu érdekében. Nem kétséges, hogy falusi pártszerveink és tagságának szerény, emberi magatartása a köz érdekében kifejtett hozzáértő, lelkes tevékenysége megyénkben is eredményesen valósítja meg a párt Központi Bizottsága és a kormány politikáját a szocialista Magyarország felépítésére. 2'együi széppé és elHienessá páriBázainüaf )) Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága telvételi pályázatot hirdet Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének 1958—59-es tanévére. Az egyetem célja, hogy párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (tudományos kutatók, orvosok, mérnökök, jogászok, művészek, pedagógusok stb.) szervezett maxista—leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. A tanulmányi idő 3 év. Hetenként egyszer négyórás kötelező foglalkozásban. A tanév szeptember 8-tól június 15-ig tart. A hallgatók az első évfolyamon filozófiát, a második évfolyamon politikai gazdaságtant, a harmadik évfolyamon a nemzetközi és a magyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tárgyakból minden félévben vizsgát tesznek. A tanulmányi eredményekről bizonyítványt kapnak. A bizonyítvány törvényes elismerését az 1088-1957. (XI. 21.) MT rendelet biztosítja. Ez a rendelet a marxizus—leni- nizmus esti egyetem hallgatói számára biztosítja ugyanazt a tanulmányi szabadságot, amelyet az egyetemek és főiskolák esti tago- eatainak lallgatói élveznek, a félen» vizsgák előtt fi nap, _ évvégi vizsgák előtt 12 nap szabadság. A hallgatók évente 150 forint tandíjat fizetnek, melyet félévenként két, részletben lehet törleszteni. Az egyetemre való felvétel feltételei: Felvételüket kérhetik, akik érettségivel, vagy ennek megfelelő általános műveltséggel rendelkeznek és a tanuláshoz szükséges alapismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüiiek is kérhetik felvételüket. Nem kérheti felvételét, aki más egyetem, iskola stb. hallgatója. A pályázat az esti egyetem irodáiéban (Kecskemét, Helyőrségi Tiszti Klub) vagy a megyei pártbizottság ágit.-prop osztályán beszerezhető kérdőív alapján történik. Vidékiek levélben is kérhetnek kérdőívet. A pályázatot 1958. június 30-ig kell beküldeni az esti egyetem irodájába. A kérdőívhez mellékelni kell: 1. Részletes önéletrajzot, 2. az illetékes pártszervezet ajánlását, 3. a vállalat, Intézmény igazolását jelenlegi munkaköréről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága Marxizmus—Lenlnizmus Esti Egyeteme. . jelszóval versenyben állnak megyénk pártszervezetei. S hogy nemcsak üres szólam, hanem élő valóság, azt a legjobban a néhány nappal ezelőtt Vaskú- ton megtartott értekezlet bizonyította. A bajai járási pártbizottság itt tartotta meg egyik munkaértekezletét, amelyen értékelte a járás alapszervezeteinek e mozgalomban elért eredményét. Az értekezletet azért tartották meg Vaskúton, mert a járásban a vaskúti kommunisták valósították meg leginkább azt a célkitűzést, hogy a pártház szép és otthonos legyen. A vaskúti pártház valóban impozáns, szép és tiszta, ahová nemcsak a község kommunistái, hanem a pártonkívüiiek is szívesen eljönnek, hogy egymással baráti szót értsenek és néhány kellemes órát együtt tölthessenek. A pártházak szépítését vizsgáló bizottság döntése méltán érte a vaskútiakat. Az egybegyűltek a legnagyobb elismeréssel illették Bögre Sándor elvtársat, a pártház öreg gondnokát, aki gyönyörű rendben, tisztaságban tartja kívül és belül az épületet. A vaskúti pártszervezet nyerte el a járás első díját. A szép vándorzászlót Szabó István elvtárs, jb. titkár buzdító szavak kíséretében nyújtotta át a községi titkárnak. Hajlik Gábor elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetőié, akt szintén részt vett az értekezleten, pénzjutalmat adott át Bögre Sándor elvtársnak. A járási verseny további helyezései: 2. Hercegszántó (gondnok Bálán Miklósné), 3. Bátmo- nostor (gondnok Ambruzi Károly). Mindketten pénzjutalomban részesültek. A megyei verseny két szakaszból áll. Az első augusztus 20-án, a második november hó 7-én zárul. Van tehát még idő arra, hogy minden alapszervezet, azok is, amelyek eddig kevesebbet tettek a székház otthonossá tétele érdekében, a hátralevő hetekben jó szervező munkával behozzák lemaradásukat és az élenjárókhoz felzárkózzanak.
