Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-20 / 144. szám
1958. június 29, péntek 3. oldal l/íád'/ ^0*1/CbS&£t£o,lcj &QZ&ldrftt&ft(S({l$ a Kiahunfelegy há%i Gépgyár termelési tanácskozásain Egy évig folyt a hallgatólagos vita, hogy havonként, vagy há- romhavonként hív.iák-e össze a dolgozókat termelési tanácskozásra. Telt. múlt az idő, s gyakorlattá lett az, hogy háromha- vunként közölték a dolgozókkal az eredményeket, s a tennivalókat. Később azonban a dolgozók is rájöttek, ha jól akarnak dolgozni, akkor vissza kell térni a havi termelési tanácskozásra. Ennek a felismerésnek hangot is adtak. Éppen ezért a legutóbbi pártvezetőségi ülésen írásba foglalták a következőket: a pártvezetőség egyetért a dolgozókkal, célszerűnek tartja a termelési tanácskozások havonkénti megtartását. S hogy ez menyire helyes volt, azt bizonyítják már a júniusban megtartott tanácskozások tapasztalatai is. Szervezettebb előkészítési A daraboló, kis lakatos, öntöde, rézműves- és kovácsműhely dolgozói együtt tartottak meg termelési tanácskozásukat. Ker- nekker Károly az öntődéből itt megemlítette, hogy az öntvényeket határidőre csak úgy tudja elkészíteni, ha kap 1 ember segítséget. Nyitrai Imre rézműves csoportvezető szerint öt tejtank csak félkész állapotban van, mert a hozzá szükséges alkatrészek nem érkeztek meg időben. Javasolta, hogy a hegesztők mellé adjanak segédmunkást, aki a gyártmány forgatását elvégzi. Tax'jani elvtárs hegesztő helytelennek tartja, hogy a hegesztőpákák szárítására egy dobkályhát állítsanak be. Véleménye szerint ezt az öntődében kell megoldani, ahol megfelelő a hőfok is. Javasolta, hogy a hulladék közé tett húzós kézikocsit javítsák ki, mert szükség van ra a szállításnál. Utalt aria, hogy ebből fakadóan ösz- szetorlódnak a munkák. Előfordul olyan eset is — folytatta —, hogy akkor kapják meg az alkatrészeket, amikor már kész kellene lenni a gyártmánynak. Horváth József művezető kifogásolta a sok munkalapot, ami miatt késik a műszaki előkészítés. Az utóbbi időben többször előfordult, hogy munkalapot akkor kap a dolgozó, amikor már majdnem elkészítette a rá bízott munkát. Megoldásként a munkalapok összevonását javasolta. Az érdekes felszólalásokra Farkas János, a munkaügyi osztály vezetője és Gazda József főkönyvelő válaszoltak. Az előbbi a hegesztőkkel kapcsolatos észrevételre ellen javaslattal élt: a tanulókat is foglalkoztassák többféle munkával, s akkor megoldódik ez a probléma is. A műszaki előkészítést bíráló munkásnak ezt mondta: a nehézségek abból adódnak, hogy az ellenforradalom idején sok munkalap megsemmisült s ezért előfordul, hogy munkát idő megjelölés nélkül adunk ki. Ezen máról holnapra nem tudunk változtatni. Gazda József főkönyvelő tájékoztatta a munkásokat arról, hogy a vállalat vezetősége nem adott utasítást a munkalapok számának összevonására. Védőétél, bérprobléma, | munkavédelmi kérdések A szerelőcsarnokbeli tanács-! kozáson Patyi József a csiszoló-; korongok biztosítását. Szabó; István a kooperációs szerszá-1 mok beszerzését. Lakatos István! az egyenletes munkaeiosztásx j említette meg, hangsúlyozva,; hogy ez fontos a hóvégi hajra; kiküszöböléséhez. Petróczi Imre arról panaszka- j dott, hogy a hegesztő lénye! bántja a szemét, nem tud alucí-; ni. Javasolta, hogy a hegesztő-; két tömörítsék egy külön mun ; kahetyre. Dobos Imre a jelen j légi órabérét keveseite. Kivizsgálást kért az ügyben. Patyi Ju zsef szóvátette, hogy eddig szó ; da vizet kaptak védőitalként, *! egy idő óta semmit sem kap-! Itatásos módszerrel nevelik a borjúkat a Csengődi Állami Gazdaságban. Ezzel jelentős költségmegtakarítást érnek el, csökkentik a tejfelhasználást és fejlettebb egyedeket nevelnek. A borjúk, aszerint hogy milyen idősek, különböző tej- és takarmány- mennyiséget kapnak, A jószágok napközben egész nap az istálló előtti kifutóban tartózkodnak. nak. Szabó Mihály az öltöző, mosdó bővítéséről tett említést. Kiss István főművezető válaszában utalt arra, hogy a mosdó és öltöző bővítése nem lehetséges mert a gyárnak most nincs erre pénze. Dobos Imrét megnyugtatta, hogy dolgát elintézik. Több dolgozónak válaszolva azt mondta: a gyár már intézkedett a felvetett problémák megoldásában. Most már csak az van hátra, hogy a helyes javaslatokat mielőbb gyümölcsöztesse a vezetőség^ Erről majd legközelebb. Csunjan szerelme. (Európa). Kb. 96 oldal, kötve 11,— Ft A történet a XVIII. században született meg s a .nép csiszol- gatta, formálgatta a mai napig. Mondanivalója jellegzetesen távol-keleti: a helyi hivatalnoki önkénytől szenvedő egyszerű nép a császártól várja sorsa javulását. Csunjan története a mai Kpi’eában is igen népszerű. Daljátékot és balettet írtak belőle, melyek a koreai operaszínpadok állandó műsorszámai. f—Jlzok a kommunisták, akik már a Horthy-fasizmus : idején, a legnehezebb körülmé- \nyek között, életük kockáztatása 1 árán is vállalták a harcot a í dolgozók új társadalmáért, most, I amikor már a szabadság a kezünkben van, ismét részt kérnek a párt előtt álló feladatok végrehajtásából. Számtalan helyen tapasztaljuk, hogy az idős harcosok nevelik, erősítik, bátorít- \ják a fiatalokat, átadják nekik t küzdelmes életük gazdag tapasz- | talatait. A sok jó tapasztalat birtokában meglepetéssel értesültünk arról, hogy a kiskunfélegyházi városi pártbizottság nem hasznosítja megfelelően az öreg kommunisták lelkesedését, ügyünk iránti odaadását, munkakészségét. Pedig Kiskunfél- ! egyháza más városokhoz viszonyítva abban a szerencsés helyzetben van, hogy a pártszervezet tagjai között sok az idős harcos. Ezek az elvtársak azonban keveslik azt a pártmunkát, amit a városi pártbizottságtól kapnak. A közelmúltban beszélgettem Bakodi Béla elvtárssal. 1919-ben kapcsolódott be a munkásmozgalomba, A Tanácsköztársaság bukása után az illegális kommunista párt szavát hirdette és a Horthy-fasizmus eU leni harcra mozgósította a dolgozókat. Bakodi elvtárs most már idős, haja őszbecsavarodott, lelkesedése és harckészsége azonban még most is fiatalos. Most is dolgozni akar a népért, a pártért. Nem tudja azonban mire vélni, hogy pártszervezetüktől nem kapnak pártmegbizatáso-> kát. Bár a mindennapi munka során ismerősei körében így is rendszeresen hirdeti a párt politikáját, beszél a régi világ szenvedéssel teli eveiről. azonban ő ennél többet szeretne. Konkrét pártmegbizatást kér. Szívesen tartana kisgyűléseket, vagy patronálna egy KlSZ-szer- vezetet. A fiatalok körében egyébként is igen jól érzi mayat. Harcos kommunistákat szeretne közülük nevelni, olyanokat, akik méltók lesznek elődeikhez. Megállapításunk szerint Kiskunfélegyházán nemcsak Bakodi elvtárs van ilyen helyzetben. Éppen ezért helyes lenne, ha a városi pártbizottság vagy az illetékes pártalapszervezet minél előbb beszélgetne a párt öreg harcosaival, hasznosítaná azok tapasztalatait és képességüknek megfelelő pártmunkával bízná meg őket. Túri József, HOGYAN SEGÍTHETI A HELYI TANÁCS A TERMELŐSZÖVETKEZETEKET SOK KICSI SOKRA MEGY Két héttel ezelőtt közöltük a Tázlári Földművesszövetkezet takarékossági mozgalmának adatait. Azóta csaknem valamennyi fmsz. választott vezetősége megtárgyalta a Miniszter- tanács felhívását s ennek alapján határozott az 1958. évi takarékosságról. A Kiskunmajsai Fmsz. igazgatóságának tervei szerint 87 ezer Ft költségmegtakarítást érnek el. A takarékossági kezdeményezés nem maradt hatástalan a többi fmsz.-nél sein. A megye többi szövetkezetéből is érkeznek hasonló szövegű határozatok. Lássunk néhányat azokból az összegekből, amelyek a takarékossági mozgalom helyes értelmezését bizonyítják: Dávod 30, Hercegszántó 37, Tompa 20.! Szánk 10 ezer forint megtakarítást határozott el. Bár a felsorolt megtakarításokat kis szövetkezetek tervezték, s összegük arányos a szövetkezet gazdasági erejével nem hagyhatjuk említés nélkül a nagyobb szövetkezeteket sem. A Kecskeméti Fmsz pl: 238 ezer Ft összeg megtakarításra hozott határozatot. E nagyösz- szegü megtakarítást az alábbiak szerint tervezték: Kiskereskedelem 133, mezőgazdasági üzemág 6, ipari üzemág 23, vendéglátóipari ügemág 28, felvásárlás 25, szállítás 12, közp. igazgatás 11 ezer Ft. Ösz- szes megtakarítás 238 ezer Ft. A példák ast mutatják, minden fmsz-néi van lehetőség a megtakarítasra, csak körül kell nézni, meg kell keresni a lehetőségeket. Soltvadkerten egy kibővített tanácsülésen arról is szó esett, hogy a község egyéni gazdaságaiban az egy mázsa kenyérgabonára eső termelési költségek 100—150 forinttal magasabbak, mint a község termelőszövetkezeteiben. E számítások is világosan bizonyítják a mezőgazdasági nagyüzemek fölényét. De nemcsak soltvadkerti példa ez. A világ mezőgazdasaga- nak termelése az utóbbi évtizedben rohamosan növekedett, Ez különösen azokban az országokban volt tapasztalható, ahol a mezőgazdaságban is a nagyüzem az uralkodó. A Szovjetunióban például 1950-től 1956-ig a gabonafélék termelése 57, a cukorrépáé 56, a gyapoté 24, az állati termékek (hús, tej, tojás, gyapjú stb.) 30—60 százalékául növekedett. Az Egyesült Államok mezőgazdaságának termelése 20 év alatt közel 50 százalékkal nőtt. Hasonló a helyzet a nyugati országokban is. Tanácsaink feladata a szövetkezés támogatása Nálunk is ezért támogatja az állam a parasztok termeioszo vetkezeti mozgalmát. Magára vállalta a mezőgazdaság gépesítésének eléggé költséges iel- adatát, a szakemberek képzését és jelentős összegű hitelekkel segíti a szövetkezetek fejlesztését. Legfőbb feladatul tűzte a helyi államhatalmi szervek, a tanácsok elé a szövetkezeti mozgalom támogatását. A tanácsvezetők országos értekezletén Apró Antal elvtárs azt mondotta: — a jövőben a községi tanácsok érezzék még jobban magukénak a területükön működő tsz-eket. Tanácsaink rendelkeznek megfelelő szakapparatussal, — a megyei és járási tanácsok mezőgazdasági osztályokkal, a községi tanácsok mezőgazdasági felügyelőkkel — ahhoz, hogy hathatós szakmai segítséget tudjanak adpi a termelőszövetkezetbe tömörült parasztságnak. szövetkezeti demokrácia megsértése nélkül Helyi tanácsainknak nem az a feladata, hogy ók irányítsák a termelőszövetkezeteket, oktalanul és jogtalanul beavatkozzanak belső életükbe, de kötelességük figyelemmel kísérni tevékenységüket, segíteni fejlődésüket. A solti tanács például — anélkül, hogy megsértené a szövetkezeti demokráciát — jó tanácsokkal, javaslatokkal segíti a területén működő tsz- eket, s ha szükség van rá, államhatalmi tekintélyét is latba- veti, hogy megvédje a szöveti kezetek érdekeit. Marót! Dezső tanácselnök a Szikra Termelőszövetkezet minden közgyűlésén résatvegz. Ezenkívül munka közben sűrűn felkeresi a tagságot, — minek következtében jól ismeri a szövetkezet belső életét. Ősszel a tanácsülés is értékelte a tsz-ek 'gazdálkodását. A tanácstagok löbD észrevételt tettek és sok helyes javaslattal igyekeztek segítségére lenni a szövetkezeteknek. Többek között felhívták a figyelmüket arra, hogy nagyobb gondot fordítsanak a talajerőutánpótlásra, a vetésforgók kialakítására, a nagyobb hozamú állatok tenyésztésére, a takarmánytermesztésre, s az öntözött területek bővítésére. A Szikra Tsz tagjai megfogadták a jó tanácsot. A Nemzeti BanK először ugyan húzódozott attól, hogy a tervezett beruházásokra hitelt nyújtson, de a községi tanács és a pártszervezet segített a kölcsön megszerzésében is, — garanciát adott a banknaK. Ma már a tsz ott tart, hogy munkaegységelőleg címén havonta 1000—1200 forint jövedelmet biztosít tagjainak. A solti Szikra Tsz ma az ország legjobb szövetkezetei közé tartozik. Első helyen végzett a termelőszövetkezetek országos versenyében és elnyerte a Minisztertanács vándorzászlaját, a velejáró 100 000 forint pénzjutalommal együtt. Erre a solti tanács is méltán büszke lehet, hiszen nem kis része van abban, hogy a tsz ilyen jó eredményt ért ej, Amikor szükség van a beavatkozásra Előfordul azonban olyan eset is, amikor a tanácsnak erélyesebb eszközökkel keli beavatkoznia egy-egy rosszai működő termelőszövetkezet ügyeibe. — Ilyen eset történt Katymáron. A Hunyadi Tsz-ben tavaly még minden csákiszalmája volt. A tagok inkább az államtól kapott jószágok elherdálásával foglalkoztak mint a munkával. Kukorieavetésüket is úgy elhanyagolták, hogy mindössze 4 mázsás átlagtermést értek el.-' Jellemző rájuk, hogy még ezt sem takarították be. A községi tanács a becsületes tsz-tagok segítségével rendet teremtett a szövetkezetben. Az oda nem való lumpen elemeket kizárták, s 12 új belépővel megerősítve »Új Tavasz« néven újjáalakították a termelőszövetkezetet, amely most már szépen fejlődik. Súlyos hibák fordulhatnak elő ott, ahol a tanács vezetői pem törődnek a szövetkezeti mozgalommal. Jászszentlászlón például a község mindhárom termelőszövetkezetében rossz a munkafegyelem. A közös vagyonnal nem törődnek, s jellemző, hogy az egyik tsz-ben még az elnök is két lovat tartott a megengedettnél több háztáji földje mellett. A községi tanácstól 30 hold lucernát vettek meg 60 000 forintért. A tsz- tagok lekaszálták, szétosztották egymás között és eladták, végül pedig még arra kérték a tanácsot, hogy engedje el az árát. A tanácsnak nemcsak joga, de kötelessége is az ilyen állapotoknak végetvetni, természetesen a szövetkezeti demokrácia betartása útján. Helyi tanácsainkra nagy felelősség hárul abban, hogy az elmaradott kisüzemi parcellagazdálkodás helyén mielőbb korszerű, virágzó, jól jövedelmező nagyüzemi gazdálkodás folyjék. Amint a fenti példák mutatják, az eredmények kétfélék. Ahol törődnek a tanácsok a termelőszövetkezetekkel, ott fejlődés mutatkozik, amely vonzó hatással van az egyénileg dolgozó parasztokra is. Ahol viszont elhanyagolják őket, ott az eddig fáradságos munkával elért eredmények is szertefoszlanák. Nagy Ottó Egy kommunista veterán panasza
