Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-06 / 105. szám
^enneblaieWlTTnPilW CJztieiílldielL^niiL szép Dúlt... Jutalmat kaptak n kecskeméti úttörők május elsejei felvonulása. A kecskeméti főtérre ráragyogott a nap. Köröskörül zászlókat lengetett a májusi szél. Tíz óra akart lenni néhány perccel, amikor hirtelen dobszó rázta fel az álmél- kodók figyelmét, majd az ütemes dobpergés hangja után felcsendült a jól ismert dallam is... Ej haj, száll az ének. Zeng az ének... Ü ttör ők jönnek — mondogatták, és az arcok feléjük fordultak. Elől a zenekar, utána az iskolák úttörőcsapatai. De szép volt, aki nem látta, nem is hiszi. A tribünön állók tapsoltak, a közönség üdvrivalgások közepette fogadta őket. Mellettem egy idősebb bácsi érdeklődött: — Melyik iskoláié ez a talpraesett zenekar? Mondták ott egyszerre vagy hárman is: A Jókai Mór úttörőcsapaté, a Jókai iskoláé. Es aztán jöttek a csapatok. A 11. Rákóczi úttörőit is nagyon tapsolták. A Zrínyi iskola leánycsapata nagyon bájos volt. A Körösi úti iskola csapata is nagy tetszést és nagy sikert aratott. Aztán jött a 111. számú, a Conner téri úttörőcsapat, mozgó sá-1 torral, ötletesen, ügyesen, lélek-, emelően haladtak el a tribünx előtt. A város és megye vezetői férfiai tapsolták őket. Farkas/ Ferenc csapatvezető ötletekben gazdag felfogását, Vécsy csapatvezetőhelyettes tanár bácsi leleményességét és Sárdi rajvezető tanár bácsi elképzeléseit hozta magával a csapat. Mondották is a veteránok, az 1919-es proletárdiktatúra harcosai, hogy de szép is az élet, nem adnák semennyiért, ha még ők is ilyen fiatalok lehetnének. összegezve mindent: Kevés ehhez hasonló felvonulást látott még Kecskemét népe, amikor az úttörő pajtások ennyire kitettek volna magukért. A bajai járáshoz tartozó köz-/ ségek általános iskolái sokáig' versenyben álltak egymással a( vöröskeresztes-mozgalom fejlesztésében. A Vöröskereszt hatóságok és a járási művelődési ( felügyelőség most értékelte a( versenyt és megígérték, hogy a, versenyben kitűnt iskolák kö-* zött értékes jutalmakat oszta-( nak ki a közeljövőben. Hogy/ melyik iskola kap jutalmat, azt' még ezideig nem közölték ve-! lünk, de reméljük, a következő( kedden már hírt adhatunk ar-( ról is. Addig is kérünk benneteket, legyetek türelemmel. Ügyesek a sükösdi lányok Aki Sükösdön jár, akarva vagy akaratlanul is meghallhatja,/ hogy milyen ügyesek a község iskolás lányai. Bodnár Győzőnél tanár néni irányításával művészi szakkört alakítottak. Itt ismer-v kednek meg a kötéssel, a horgolással, a hímzéssel és egyéb/ ügyes kézimunkákkal. ) Ma már annyira haladtak, hogy a legszebb kézimunkákból) egy gyönyörű vitrint rendeztek be, amely — bátran mondhatjuk C —, bármelyik kiállításon megállná a helyét —, sőt díjat is/ nyerne: i ) A szakkör tagjai úgy tervezik, hogy jövőre a magyar népi x hímzés tudományát, művészetét is elsajátítják. / Üdvözöljük ezt a lelkes, fiatal művész gárdát és a további/ munkájukhoz mi is sok sikert kívánunk! ) „Jleaelez&k k&tte” alakult Kiskunfélegyházán Először az országban, a napokban a kiskunfélegyházi Móni Ferenc Gimnázium tanulói megalakították a „Levelezők körét”. A »Levelezők köre« azt tűzte ki célul, hogy a külföldi államokkal levelezve, a diákok segítségét kéri főleg nyelvi kérdésekben. A kör vezetősége idegen nyelvet beszélő tanárokból és jóképes- 1 ságit diákokból alakult. A vezetőség minden olyan diák levelét kijavítja, vagy a külföldről kapott levelet lefordít ja, akik ezt kérik. E szervezetnek van létjogosultsága, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy már 59 tagja van és 12 féle nyelven leveleznek, 1szinte a világ minden tájával. Az első összejövetel igen színes és érdekes volt. Felolvastak és lefordítottak néhány érdekes levelet. Egy nagyon építő határozat is született. Nagy Miklós alapító tanár javaslata alapján, elhatározták, hogy a jövő évben, az iskola fennállásának 150; éves évfordulója alkalmából kiállítást rendeznek. A kiállitás anyagit képeslapok, magyarra fordított érdekes levelek, bélyegek, fényképek és külföldről kapott ajándékok fogják képezni. A „Levelezők köre” felhívja az ország összes középiskoláit, hogy ahol lehetőség van rá, alakítsanak hasonló szervezetet. Az ilyen szervezet igen hasznos. Lehetővé teszi a nyelvek alaposabb elsajátítását, idegen országok ismeretét és ezen keresztül megismertethetjük hazánkban a szocializmus építését, népünk békevágyát. Budai István levelező BEFEJEZŐDÖTT cl DCatő-nci Qó-zie.£ <i '„Stlijmit a barka már kitakarta“ S Emlékezetes vasárnap Közel kétmillió... Már majdnem eléri a két millió forintot a megyénk általános és középiskolás diákjainak n/\ megtakarítása. A jó eredményekben az atáb-l bi iskolák segítettek sokat: A kislétszámú iskolák közül a' Kiskunfélegyháza határában le-! vő kismindszenti úti iskola vezet, ahol egy-egy tanulónak 194, forint 16 fillérje van, illetve ennyi értékű takarékbetétje van. De takarékosak ám az óal-' mási gyerekek is. Nekik fejen-, ként 119 forint 10 fillérjük van. Az ötfai L számú iskolánál 1611 forint 59 filléres egy-egy gyermek megtakarítása. A középlétszámú iskolák között most a császártöltési iskola* tört az élre, ahol egy-egy tanulói 180 forint 52 filléres átlaggal dicsekedhet. ij A nagy létszámú iskolák so-í rában most is a kiskőrösi Petőfi i Sándor Általános iskola az első, ahoi egy-egy növendék 164 forint 30 fillért fordított bélyeg-l vásárlásra. Vasárnap, Alig vártam ezt a napot. Korán reggel ötve- nen gyülekeztünk az iskolában. Az ég vigasztalanul szürke volt, még néhány esőcsepp is hullott, de kedvünket nem szegte. Elindultunk. Lelkesedésünk előcsalta a felhők mögül a tavaszi napot, Kiderült az ég. Örültünk, mert ez azt is jelentette, hogy minden pajtás lepróbázhat ezen a napon. Felértünk a Strázsa-dombra, ott kényelmesen elhelyezkedtünk a zöld fenyőfák alatt. Az egész erdőt vidám kacagás töltötte be. Kis pihenés után hozzáláttunk a tűzhely készítéshez. — Mindenki hozott magával hagymát, zsírt, krumplit. Hozzáfogtunk a krumplitisztításhoz. Egy másik csoport a húst mosta, darabolta, amit az úttörőcsapat vett. Felkészítettük az ebédet. Étvágygerjesztőén gőzölgött a gulyásleves illata. Kiss Eta, Tompa Anna s Parrag Kati voltak a főszakácsok. Amíg az ebéd főtt, addig egy csoport bejárta az erdőt. Sőt az őrsök tagjai egy- egy tisztáson hozzálátták a próbázá- sokhoz. Voltak közöttünk olyan fiúk akiket csak vendégként hívtunk meg, ok is jól érezték magukat. Akiknek nem volt kedvük sétálni, azokat Patai Sanyi, Farkas Gabi V. osztályos fiuk hegedűmuzsikája szórakoztatta. Izgatottan vártuk az ebédosztást. Finom volt az ebéd, még ma is a szánkban van az íze. Ebéd után tartottunk egy kis pihenőt, utána kezdődött a játék. Jókedvű pajtások kergették fáradhatatlanul a labdát. Közben akadtak, akik táncra perdültek. Szorongó szívvel gondoltunk arra, hogy nemsokára haza kell mennünk. Késő délután el is érkezett ez az idő. Hazafelé fáradtan, de mégis jókedvűen beszélgettünk a nap eseményeiről. Boldogok voltunk, hogy a próbázás kifogástalanul sikerült. Ütközben Áprily Lajos szép verssoraira gondoltam: »Selymit a barka már kitakarta.« Segesvári Sára csapattitkár, Szabadszállás. vett részt, s nagyon örvendetes, hogy a fiataloktól az öreg nénikig, miriden korosztály képviselve volt. Az előadásokon mindenki megkapta azt a felsőbbfokú oktatást, amit a szabad- egyetemtől várt. Az előadó elvtársaknak a hallgatóság részéről csak köszönet jár odaadó, fáradtságot nem ismerő munkájukért. A következő tanévben a tervek szerint még három újabb tagozattal kívánják bővíteni a szabadegyetemet: filozófiai, művészettörténeti és egészségügyi tagozatokkal. Az előzetes jelentkezések alapján minden remény megvan arra, hogy minden előadáson eredményes lesz a részvétel, Dénes Zoltán levelező Nehezen akart elérkezni április 25. napja Lakiteleken. Azaz, nem mindenkinek, hane... csak annak a 119 pi- rosnyakkendős, újoncpróbára készülő kispajtásnak, akik a legnagyobb szorongással várták ezt a napot. A hátizsákokban még előző este bekerült minden, ami a 8. »állomáson« a főzéshez szükséges. És ha soha nem is, a nevezetes nap reggelén valamennyi kispajtás az édesanyja ébresztő szava nélkül, fürgén ugrott ki az ágyból. A találkozó 9 órára volt meghirdetve, de fél 9-kor már valamennyien megérkeztek a piroscserepes iskolához és elfoglalták helyüket a -hattyú«, »pacsirta«, »sólyom«, »rigó«, vagy éppen a »béke« őrsben. a i/ei* es pedagóguÚjoncpróba a J őserdőben sokból tíz tagú csoport még 8 órakor elindult a kijelölt ellenőrző állomásokra. Pont kilenc órakor Csányi János csapatvezető irányításával elindult az első őrs is, hogy tagjai bizonyságot adjanak arról: jól felkészültek az úttörőavatást megelőző próbákra. Kanyargós, de ismerős utakon haladtak végig, közben a jelzések szerint cselekedtek. Elmondták az úttörők 12 pontját, ismertették az út jeleket, stb., s mire a dombokon keresztül a Tőser- dőbe értek, gyorsan tűzhelyet készítettek, mert a 8. állomáson a főzésből kellett vizsgázni: Déli 12 óra volt, amikor valamennyi őrs,— mint egy-egy kis család — 15 bográcsban megkezdte a főzést. Hogy mennyi gonddal, szorgalommal, azt csak azok tudják, akik mindezt végignézték. A bíráló bizottságnak egy óra felé igen megnehezedett a dolga, mert az őrsök egymás után jelentették: kész az ebéd, tessék megkóstolni. ízletes halászlé, gulyásleves, kolbászos paprikás burgonya — s ki tudná felsorolni minden bogrács tartalmát! A végén a bíráló bizottság tagjai már mozdulni is alig tudtak a jóllakottságtól. Pedig az értékeléssel sietni kellett, mert megérkezett a doktor bácsi is. aki ugyancsak nagyon elismerően nyilatkozott az őrsök szakácstudományáról. Ebéd után az őrsök felsorakoztak a tisztáson és az úttörők indulója után kezdetét vette az értékelés és az eredményhirdetés. . Az első a »sólyom« őrs lett, amely a megszerezhető 85 pontból 82-t szerzett meg. A második a »fülemüle« őrs 80 ponttal holtversenyben az ugyancsak 80 pontot szerzett »rigó« őrssel. Külön dicséretet kapott a tanyán működő »béke«-' őrs és vezetője, Verdon Magdolna tanítónő, mert a nehéz körülmények között is szépen felkészültek és 77 ponttal a negyedikek lettek. Az eredményhirdetés után a legjobbak jutalmat is kaptak. Horváth Ignác Végéhez értünk annak a tudománnyal teli hat hónapnak, )mely az 1957-es évben kezdődött, Ez az időszak volt az, amikor Kecskemét művelődni vá- ) gyó nagyközönsége megismer- ikedhetett az érdeklődésébe vágó ■ magasabb ismeretekkel. Nagy 'jelentőségű volt e szabadegyetem megszervezése, különösen j Itt, Kecskeméten. Mivel nem vagyunk egyetemi város, csak ez 'volt az egyetlen lehetséges út, )hogy a tudomány legfelsőbb rétegeiben is tájékozódást nyergünk. Az 1957/58-as tanévben a sza- \badegyetem négy tagozattal nyitotta meg kapuit, irodalmi, történelmi, földrajzi és természettudományi tagozatokkal. Mind a ^négy tagozaton számos hallgató Tartalékos és hivatásos tisztek tCiiúUk&zA^CL A kecskeméti helyőrségi tiszti klub parancsnoksága, a kecskeméti járási Kiegészítő Parancsnokság és a Magyar Honvédelmi 'Sportszövetség közös elhatározása alapján a helyőrségi tiszti klubban tartalékos tisztek és hivatásos tisztek közötti találkozót rendezett. A találkozó igen bensőséges volt. A hivatásos tisztekből szervezett rendező gárda meleg elvtársi szeretettel és barátsággal fogadta az érkező vendégeket. A tiszti klub színházterme zsúfolásig megtelt. A találkozón részt vett tisztek beszélgetését Gulyás Kiss Sándor százados nyitotta meg. Ismertette és méltatta a találkozó célját. A megnyitó után Telegdi Sándor őrnagy emelkedett szólásra. A régi és a jelenlegi tartalékos tisztek szerepéről beszélt. Kifejtette a honvédelem, a szocialista hazafiság szellemében való nevelés fontosságát, különösen az ifjúság körében. Ebben a munkában a MHS Szövetség vezetősége a tartalékos tisztek segítségét várja. Nagy megelégedéssel fogadták a megjelentek azt a bejelentést, hogy a tartalékos tisztek és hivatásos 'tisztek közelebb kerülését segítik elő azzal is, hogy a tartalékos Tiszti igazolvány felmutatásával ezentúl a tartalékos tisztek is látogathatják a tiszti klubot. A MHS tartalékos tiszti tagozatának megalakulásával párhuzamosan kabinetnek való helyiséget is rendelkezésükre bocsát a tiszti klub. A tényleges ismerkedésre és barátkozásra ezután került sor. Az asztaloknál vidám hangulatú beszélgetés közepette történt meg a vacsora, majd a borozgatás. Űj ismeretségek és bartáságok szálai szövődtek ezen az estén és felejthetetlenné vált valameny- nyi részvevő számáré Szűcs Antal levelező Hová menjek ?... Ilyen gondokkal küzd az ember Kecskeméten, a Dózsa György úti 54. számú cukrászdában, amikor elfogyasztott két üveg sört, vagy más egyéb italt, s a belső erők játékaként kénytelen felkelni az asztaltól. Tréfásan azt is mondhatná valaki, itt a tavasz, minek ebből nagy dolgot csinálni. Ami azt illeti, talán a férfiaknál ez könnyebben megoldódik, de mit csináljon a nő, aki bár szeretne még a cukrászdában időzni, zenét hallgatni, beszélgetni, de nem tud, mert hiányzik a köz szempontjából oly nagy fontosságú egészségügyi helyiség. A cukrászda épülete egyébként magán háztulajdonos birtokában van. Nem tudni mi okból, de a házigazda drótsövény- nyel körülvette azt az egészség- ügyi helyiséget, amely régebben a cukrászdához tartozott, mondván, ez az enyém... Ha más megoldást nem találnak, építeni kellene egy újat Amint hallottam, hely volna is, csak a pénz hiányzik. így hát úgy néz ki, hogy a cukrászdába járó, szórakozó dolgozók kénytelenek idő előtt megválni a társaságuktól, mert mást nem tudnak tenni. Vajon meddig? (R-oél
