Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

Példamutatással, meggyőző szóval pajzstetű-kártételtől teljesen megóvják. . Kröszli elvtárs, a gazdaság párttitkára, mint mindig, az em­berek között van. Buzdít, lelke­sít, erőt önt, elintézi a panaszo­kat, választ ad a felmerült kér­désekre. Tapasztalatairól rend­szeresen tájékoztatja a pártszer­vezet vezetőségét és az üzem kommunista vezetőit. Személyes példájával arra neveli a kom­munistákat, hogy valamennyien a dolgozók között éljenek, hir­dessék a párt politikáját, ter­jesszék a legjobb termelési mód­szereket és legjobb tudásuk sze­rint intézzék a hozzájuk fordu­lók ügyes-bajos dolgait. Kröszli elvtárs azonban nem­csak munkahelyeiken, hanem la­kásaikon is gyakran felkeresi a párttagokat és az üzem más dol­gozóit. Most éppen Vékony Imre szőlőmunkáshoz készül — én iS vele tartok. Vékony Imre pártvezetősé­gi tag. Sokat olvas, tanul, tájé­kozott ember és lakásán gyak­ran összegyűlnek a körzetében lakó dolgozók. Mindig tud újat érdekeset mondani és beszédeit éppen ezért érdeklődéssel hall­gatják. Vékony Imre azonban nemcsak a szónak a mestere, ha­nem az egyik legjobb szőlőter­melő szakmunkása a gazdaság­nak. Feleségével együtt 4000 négyszögöl szőlőterületet mű­vel. Egy-egy hold szőlő beter vezett munkálatainak elvégzésé­ért 4400 forint készpénzt és a termés 7 százalékát, a terven fe­lüli termelésnek pedig 10.5 szá­zalékát kapják. Szorgalmas mun. kájuk eredményeképpen az el­múlt évben több mint 30 ezer forintot kerestek a gazdaságban. Világvevő rádiót, két kerékpárt és nagy mennyiségű ruhaneműt vásároltak belőle. A kereseti le­hetőségekkel meg is vannak elé­gedve. Egy problémájuk van csak, még pedig: a lakás. Ez az épület, amiben most laknak egészségtelen s alapos javításra, alakításra szorul. Vékony elv­társ sok ember panaszát elintéz­te már, azonban a maga gond­ját utoljára hagyja. De most a felesége biztatására mégis el­mondja. Két gyermekük van, hátha tud rajtuk sesftení a gaz­daság. Kröszli János elvtárs, az Izsáki Állami Gazdaság párttit­kára 28 éves fiatalember. Ko­rábban a Budapesti Pamuttex­til Művekben dolgozott. 1956- ban, a párt felhívására jelentke­zett vidéki munkára — így ke­rült Izsákra. Nagy tanulnivágyással, szor­galommal hamar megismerte a mezőgazdaságot. A szőlőtáblák között járva úgy magyarázza a helyes metszési és tőkekezelési módokat, mintha gyerekkorától fogva szőlőben dolgozott volna. — Bizony annak a párttitkár­nak, aki falun dolgozik, a me­zőgazdasághoz is érteni kell. Gazdaságunk szőlőtermelő — mondja magyarázatképpen. Tőle tudtam meg, hogy az e' núlt évben 920 hold szőlőte­rületről 87 vagon szőlőt expor­táltak és több mint 12 ezer hek­tó bort készítettek. A gazdaság fennállása óta először fordult elő, hogy több mint három mil­lió forint nyereséggel zárták a gazdasági évet. Á siker titkát keresve, túlzás nélkül állapíthatjuk meg, hogy abban jelentős szerepe volt a gazdaság kommunistáinak, moz­gósító, meggyőző munkájuknak. Bár a pártszervezet taglétszá­ma nem nagy, a 800 dolgozót foglalkoztató gazdaságban 44 párttagot tartanak nyilván —, erejük azonban nem a magas taglétszámban, hanem egysé­gükben, szervezettségükben, lel­kes, odaadó munkájukban van, amely az élef minden területét áthatja. , A gazdaság kommunista igazgatója és főagronómusa nemcsak beosztásából eredő kö­telezettségnek, hanem pártmeg­bízatásnak is tekintette a tava­szi munkák gondos előkészíté­sét és amit tervbe vettek, azt meg is valósították. A hideg idő­járás ellenére minden munkát Időben elvégéztek. Az ősszel kétszer annyi istállótrágyázást végeztek, mint a korábbi évek­ben. Április közepéig befejezték a szőlő nyitását és metszését. Jobban felkészültek a pajzstetű elleni védekezésre is. A gyü­mölcsfákat rügyfakadás előtt háromszor permetezték és arra törekednek, hogy a termést a Május 25-én 'Békehajó" megy Sztálinvárosba Kröszli elvtárs meghallgatja a kérelmet és nyomban megoldá­sának módjáról tanácskoznak. Ideiglenes megoldásként szóba- került a szoba földjének kicse­rélése, feltöltése és ledöngölése. Ha fogatot kapnak hozzá, ma­guk is megoldjál' Azután a pártmunkáról fo­lyik a beszélgetés. Kiderül, hogy Vékony elvtárs úgy ismeri a brigádjához tartozó embereket, mint akárcsak a legközelebbi ro­konait. Nemcsak azok járnak hozzájuk, hanem ő is gyakran megfordul náluk. Hát ezekben van az Izsáki Ä1-' lami Gazdaság sikereinek titka.; A kommunisták párttitkáruk példáját követik. Ápolják, erősí-! tik a párt tömegkapcsolatait, s felvilágosító szóval, jó példával nevelik és vezetik a gazdaság j dologzóit a párt mutatta úton. Nagy József Néhány nappal ezelőtt Sztálin- városban találkoztak a Hazafias Népfront Baranya, Bács, Tolna és Fehér megyei vezetői, hogy megbeszéljék a »népek barátsá­gi hónapjának« programját. Többek között megállapodtak abban, hogy május 25-én béke­hajót indítanak, amely Mohács­ról Sztálinvárosba megy. A megbeszélésen ott volt a MA­HART megbízottja is, akinél az ország egyik legszebb hajóját, a nemrég újjáépített »Dunaföld- vár«-t rendelték meg erre az útra. A hajó május 25-én éjjel 1 óra 30 perckor indul Mohácsról Ba­jára. Onnan 3 óra 30 perckor, Érsekcsanádról 4 órakor, Fadd- ról 5 óra 10-kor, Fajszról 5 óra 20-kor, Kalocsáról 5 óra 50-kor, Úszódról 6 óra 20-kor, Paksról 6 óra 50-kor, Hartáról 7 óra 40- kor, Dunaföldvárról 8 óra 30- kor indul tovább Sztálinvárosba. A békekirándüláson részvevő megyékből kultúrcsopörtök is ménnek és szórakoztatják a hajó utasait. Sztálinvárösbah a város veze­tői ünnepélyes keretek között fogadják a négy megye béke- harcosait, majd a város és a vasmű megtekintése és kultúr­műsorok teszik változatossá a béketalálkozó programját. A ha­jó 16 óra 30 perckor indul visz- sza Sztálin városból. A hajóútra — amelyet kedvez­ményes utazási költségekkel bo­nyolítanak ie — «legyénk duna- menti községeinek, városainak békeharcosai a Hazafias Nép­front helyi vezetőinél jelentkez­hetnek. Keresztezéssel javítják a libaállományt a Kunszentmiklósi Víziszárnyas Telepen A Kunszentmiklósi Víziszár­nyas Telepen az idén kísérlete­ket végeznek az eddiginél több tojást termelő baromfiak kite­nyésztésére, Erre azért van szük­ség, mert jelenleg legjobban el­terjedt »magyar parlagi ludak« keveset tojnak. Évi töjástermelé- sük alig éri el a húszat. Ezért a Kunszentmiklósi Víziszárnyas Telepen az idén keresztezéssel próbálják a libaállományt meg­javítani. Erre a célra a nagy to- jáshozamú rajnai és hollandi li­bákat használják fel, melyek évente 40—50 tojást tojnak. Eb­ből a célból 230 Rajna-menti gú­nárt párosítanak a telep 610 ki­váló lúdjáVal. A. keresztezésből a napokban keltek ki az első utódok. Az új generációtól már jóval több tojáshozamot vár­nak, mint az anyjuktól. A kisli­bákat, melynek egy része a te­lepen marad, a többit pedig a termelőknek adják el, állan­dóan megfigyelés alatt tartják. A jövőben csak a legkiválóbb egyedekből hagynak törzseket a tóvábbszaporítási'á. Kecskeméti konzervgyár felhívja azoknak a volt dolgozóinak, figyelmét, akik­nek még be nem váltott természetbeni juttatási utal­ványa van, azt 1958. május 10-ig a vállalat üzemgazdasági osztályán naponta 8—10 óráig és délután 1—3 óráig cserélhetik be. — 1958. május 15-e után már cserét eszközölni nem tudunk. Üzemgazdasági osztály. ................... ...................................................... Ké pek a járás életéből OOOOOOOOOOOOO-OO-OOOOOOOOOO-OOOOOOOO-í A hunsági „szűztöldek“ meghódításáért A szalkszentmártoni koste­lepnek már sikerült némikép­pen meghódítani a szikes lege­lőket. Herke professzor által ki­kísérletezett, de nagyüzemileg először alkalmazott tocsogós ön­tözés költségvetése 1 kát. hold­ra vonatkozóan 1957-ben a kos­telepen a következőképpen ala­kult: 300 kiló nitrogén műtrá­gya és annak kiszórása 320 Ft. Műszaki berendezések (hat év­re) 180 Ft, fenntartási költség (évente) 50 Ft, csatórnaőr fize­tése 30 Ft, kaszálás, gyűjtés 125 Ft, vízhasználati díj 160 Ft, egyéb előre nem látható kiadás 15 Ft. Az összes költségek 88p forintot tesznek ki, ezzel szem­ben a legelőn termelt I. osztályú széna értéke 2500 Ft. Lényegé­ben tehát 1620 Ft tiszta nyere­ség marad a sziki-mézpázSit ter­mesztésével. 1958-ban a kostelepnek sike­rült 11 százalékkal csökkenteni a költségeket, éppen a nagyüze­mi gazdálkodásra való áttérés folytán. Megoldódtak a problé­mák a kaszálás nagyüzemi gé­pesítését illetően is. Gardánten- gelyre szerelt zetoros fűkaszáló gépekkel dolgoznak, s pár nap alatt elvégzik a kaszálást a le­gelőkön. Néhány javítani való van még ugyan a fűkaszáló gé­peknél, ugyanis a mostani 4,5 cm-es fogrést 2,5 cm-re kell sű­ríteniük. 40 vagon fa Budapestre A Dunaártéri Erdőgazdaság dunavecsei erdészete április hó- napbah 40 vagon fát küldött a budapesti TÜZÉP-telepek szá­mára. A tavaszi fakitermelés, amely a földvári szigeten tör­tént, még újabb 40 vagon fát eredményezett, amelyet május hónap első felében szállítanak. A dunavecsei erdészet igen szép eredménnyel zárta az elmúlt ne­gyedévi tervét. Fakitermelésből 129, faértékesítésből 130 száza­lék, az egyéniektől történt fa felvásárlását 231 százalékban teljesítette. Az erdősítéssel azonban lemaradtak, mert már­cius hónapban a nagy hóesés gátolta ezt a munkát. Szövetkezeti Tanács Hartán A községi tanács munkájában komoly segítséget nyújt a szö­vetkezeti állandó bizottság. A tanácsülés határozata alapján a szövetkezeti állandó bizottság 1957-ben megalakította a köz­ségben a Szövetkezeti Egyesü­letet, amely 1958. március hó 30-án a harmadik ülésen á Szö­vetkezeti Tanács névet vétté fél és megválasztotta a vezetősé­gét. A vezetőség tagjai között van Tóth Imre, a tanács végre­hajtó bizottságának tagja, a Béke Tszcs elnöke, Oláh Pál, a Lenin Tsz elnöke, Festő Károly, a Takarékszövetkezet elnöké. A Szövetkezeti Tanács azt á célt tűzte maga elé, hogy a szö­vetkezetekre vonatkozó rénde- leteket és annak végrehajtási módját közösen beszélik még, valamint a téli időszakban meg­felelő szakemberek bevonásával szaktanfolyamokat szervez. P. I. levelező Megnyílt a halászcsárda Dunavecsén Május 1-én hyitotta meg a Durtavecsei Földművesszövetke­zet a festői szépségű dunapar- ton a régóta óhajtott halászcsár­dát. A kisvendéglő építését tel­jesen társadalmi munkával vé­gezték el a földművesszövetke­zet, valamint a tűzoltóság tag­jai. Az ízlésesen bekerített, s Sikeresen szerepelt az apostagi KlSZ-huliúrcsoport Az apostagi KISZ-szervezet kultúregyüttese hagy sikerrel mutatta be április 20- és 26-án Apostagon, majd ezt követően 27-én Dunavecsén Fodor László: Érettségi« című 3 felvonásos színművét. A színdarab betaní­tásában Balogh János és fele­sége végzett dicsérendő mun­kát. Elismerés illeti Kelemen Istvánt és Kara Mihályt, akik sokszor este 10 óráig próbáltak, s hajnalban pedig Sztálinváros­ba, a munkahelyükre utaztak. A színjátszó csoportban kitűnt alakításával Szabadi Lívia, Ka­ra Mihályné és Deák Sándor. Az előadások tiszta bevételéből a KISZ-szervezet 500 forintot adott át a nőtanácsnak a Gyer­mekváros javára. Ipi Lajosné levelező s a k röviden Hartán a községfejlesztési ál- a következő napon, landó bizottság javaslata alap­ján eddig 200 dátab nyárfát ül­tettek él. Az állahdó bizottság javaslatára a tanács a közeljö­vőben csemetekértet létesít. í rnr. rywi********•**** Megoldódott a kenyérproblé­ma Tasson. Ugyanis eddig a szö­vetkezeti bolt és a pék egyfor­mán árusítottak kenyeret. Így sohasem derült ki, hogy meny­nyire van szüksége a lakosság­nak, s kenyérből mindig keve­sebbet sütöttek. A tanács meg­oldotta a nehéz kérdést, s ezen­túl a szövetkezet mindennap 12 óráig értesíti a péket, hogy *0 í mennyi kenyérre lesz szükségük A Bösztöri Állami Gazdaság az elmúlt évben először zárt nyereséggel. Hat millió foriht- tal javult az állami gazdaság eredménye. A nemrégiben meg­tartott üzemi értekezleten több mint 110 000 forintot osztották ki nyereségrészesedés címén. Je­lenleg a talajmunkákat már el­végezték, s a vetések is szépen zöldelnék, * A dunavecsei tanács jelentése szerint a Virágzó Termelőszö­vetkezet már elvetette a tenge­rit. Ezzel a munkával már be­fejezték a tavasziak vetését. folyondárral befuttatott kerthe­lyiségben ízletes halászlét és birkapörköltet szolgáltak fél a Vendégeknek, Néhány nap múl­va elkészül a hat négyzetméte­res táhebeton, s két hét múlva már minden este itt szórakoz­hatnak á község dolgozói, Rovás MEDDIG LESZ ORVOS NÉLKÜL TASS? Ha az ember megbetegszik, gyógyulása nem okoz különö­sebb problémát, hiszen ott van­nak az orvosok, akik lelkiisme­retes munkájuk révén visszaad­ják a betég egészségét. Könnyű ezt mondani mindenütt, csak éppen Tasson nem, mert ott már több mint fél éve éppen a községi örvös beteg. Azóta a szomszéd községek orvosai lát­ják el a faluban levő betege­ket. Egyik hónapban Szalkszettt- mártonból, másik hónapban Kunszentmiklósról jön át egy- egy orvos hetenként kétszer a rendelést megtartani. Ez rend­ben is lenne, de meddig lesz ez Így? Számtalan példát lehetne (elsorolni, hogy mennyire áldat­lan ez az állapot. Előfordult, hogy szülőasszonyhoz hívták volna az orvost, db nem volt. Hasonlóképpen jártak azok az anyák, akik influenzás gyerme­keikkel Kunszentmiklósra vol­tak kénytelenek beutazni. Helyesnek tartanánk á község egészségügyi ellátása érdekében, ha a járási tanács egészségügyi osztálya és a községi tanács kö­zösen valamiképpen gondoskod­na Orvosról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom