Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

tJMXAAOA í'Mf1 átfak Világ proletárjai, egyesüljetek t *M4**4*MM**ltm»m«mt**4+4*+*«***«+*« III. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 584 új belépővel gyarapodtak az elmúlt hónap­ban megyénk termelőszövetke­zetei. Ez a szám annál is inkább figyelemreméltó, mert bizonyít­ja a nagyüzemi gazdálkodás iránti érdeklődést, valamint azt, hogy tsz-eink vonzóereje egyre nő. A zárszámadási közgyűlé­seken 550 kívülálló jelent meg. Ezek közül 310 lépett a közös­be. Ezek jórészt agrárproletá­rok voltak, néhányan már dol­goztak termelőszövetkezetekben és saját sorsukon tapasztalták, hogy a közösben mégis vsak jobb. Januárban 237 belépővel gyarapodtak a közös gazdasá­gok, februárban már 347-tcl, márciusban pedig — mint emlí­tettük — 584-gyel. A belépők között egyre többen vannak olyanok, akik földet hoznak be, bár zömmel agrárproletárok és szegényparasztok jelentkeznek belépésre, de a kis- és közép­parasztok között mindinkább tért hódít a szövetkezeti gondo­lat. Az előbb ismertetett számok bizonyítják, hogy a fejlődés íve felfelé hajlik. Ismeretes, hogy az ellenforradalom alaposan megtépázta a termelőszövetke­zeti mozgalmat. Az 1956 szep­tember 30-án meglévő mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek 16 százaléka vált ki a mozgalom­ból. Az ellenforradalom alatt 150 mezőgazdasági termelőszö­vetkezetünk állta a sarat. A helyzet konszolidálásával együtt alakultak újjá a feloszlott szö­vetkezetek és erősödtek a meg­lévők. 1957. év végén már 218 termelőszövetkezet készített zár­számadást. Azóta is új mező- gazdasági termelőszövetkeztek, termelőszövetkezeti csoportok, szakcsoportok, mezőgazdasági társulások alakultak és vannak alakulóban. Mi teszi vonzóvá a szövetke-' zeteket? Nyilvánvalóan az, hogy' a közösben jobban élnek az em­berek, mintha maguk dolgoz-^ nak. Mindenkinek van ismerőse,! rokona a szövetkezetekben, kü-' lönösen falun, akiktől sokat hal-! lanak a közös életről. Helytelen' volna tagadni, hogy nincsenek! már gyenge, rosszul gazdálkodó' szövetkezetek. Vannak ilyenek is, de nem ez a jellemző. Isme­retes, hogy számos termelőszö­vetkezetünkben az elmúlt év-! ben 40 forintnál több volt egy munkaegység értéke, sőt 35 sző-, vetkezetünkben 50 forint felett' volt. A tavalyinál több jövedelemre' számíthatnak a közös gazdaság gok az idén, az állam sokirányú' támogatása révén. A tcrmelőszö*! vetkezetek zömében már átdol-. gozták a terveket, figyelembevc-' ve, hogy mikép élhetnek az ál-! lám nyújtotta kedvezményekkel A rendelctek biztosította elő­nyök tovább növelik a tagok! életszínvonalát. A kedvezmé' nyék jobb gazdálkodásra ősz- lönzik a termelőszövetkezetek! tagjait, amelynek nyomán több a bevétel, magasabb lesz egy munkaegység értéke. Az évvégre az eddiginél még több termelő-! szövetkezetben lesz magasabb életszínvonal, mint a középpa­raszti gazdaságokban, melynek következtében a középparaszti rétegekben is nagyobb tért hódít f «TfT'ftbATeti eszme-^— Ara 50 fillér 1958. Április 15. kedd A GÉPEK helyes csoportosításával gyorsítják a tavaszi munkát A kedvezőtlen időjárás miatt Bács-Kiskun megyében is le­maradtak a vetéssel. A közel 400 000 holdnyi vetéstervből ez- ideig mindössze 50 000 holdon kerültek földbe a tavasziak. Az összetorlódott munka gyors el­végzése nagy szervezettséget és jó szakirányítást kíván, ezért a megyei tanács mezőgazdasági szakemberei — számba véve a megye valamennyi univerzál gépét — ütemtervet készítettek, amely szerint a gépeket munka­kiesés nélkül, lemaradott terü­letekre összpontosítják. A ter­melési bizottságok sem tétlen­kednek. Legtöbb helyen meg­szervezték a közös munkát. Így Kiskunmajsán, Kiskunfélegyhá­zán dűlőnként összefogtak a lovasfogatokkal rendelkező ter­melők a kisebb gazdálkodók se­gítségére. Várják az idénymunkásokat Ä.I1I1AMI GAZJLÍASÁOAII? JK Bács-Kiskun megye állami gazdaságainak nagy része mun­kaigényes növényeket termel, ezért a nyári hónapok alatt sok munkáskézre van szükség. A meglevő majdnem 9000 állandó munkáson kívül az idén is több mint 5000 mezőgazdasági dolgo­zót szerződtettek növényápolás­ra. Az idénymunkások nagy része a szomszédos megyékből és Dunántúlról érkezik Bács megyébe. A kései távasz miatt csak április végén tudják mun­kába állítani a szezonmunkáso­kat. Az elhelyezésükről azonban már minden gazdaság gondos­kodott. Kényelmesen berendez­ték a munkásszállásokat, amire nagy szükség van, mert a más megyéből érkezett dolgozók nagy része csak havonta egy­szer tud hazamenni családjá­hoz. A klubszobák is ízlésesen, kényelmes fotelekkel felszerel­ve várják a nyári lakókat. 120 ezer kötet könyv, sok társasjá­ték szórakoztatja majd a vidéki dolgozók pihenő napját, öt ál­lami gazdaságban már a tele­víziót is felszerelték. SKÖSÖD1K a paprika palánta Már évek óta megbízhatatlan a tavasz. Legtöbbször korán ér­kezik és későn érkezik. Ezért a Kalocsa vidéki fűszerpaprika­termelők már óvatosabbak. Élet ­erős paprikapalántákat nevel­nek kiültetésre. A jól fejlett pa­lánták ugyanis jobban bírják majd az idő viszontagságait. A palántanevelésre fel is készül­tek a termelők, az idén annyi melegágyi ablakkeretet vettek igénybe, mint az elmúlt tíz év­ben összesen. Csak a paprika­termesztési vállalattól 10 000 melegágyi keretet, gyékényta­karót vettek át. így most a ter­melők nagy része rendelkezik palántanevelő melegággyal. Je­lenleg már 10—15 centisek a palánták, melyből több millióra valót nevelnek a kiültetéshez. NEMZETKÖZI SZEMLE (2. oldal) NYILVÁNOS TANÁCS­ÜLÉS KISKUNHALASON (3. oldal) KEDDI MEGJEGYZÉS (3, old il) FUSERALOK (3, oldal) GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) AZ ATOMOK MEGFEJTETT TITKA (1, oldal) TASSTÓL HARTAlG (5. oldal) A TSZ ÉS A FALU SZO­CIALISTA FEJLŐDÉSE EGY (5. oldal) 120 000 NAPOSCSIBE (5. oldal) A Kecskeméti Városi Tanács áj szabályrendelete a köztisztaságról és a vízgazdálkodásról A Kecskemét Városi Tanács április 11-i ülésén új szabály­rendeletet alkotott a közterüle­tek tisztántartásáról, a házisze­mét gyűjtéséről és a vízszolgál­tatásról. Legutóbb 1950-ben ad­tak ki a fentiekkel kapcsolatban szabályrendeltet. Azóta a város nagyot fejlődött és szükségessé vált a szabályrendeletek kiegé­szítése. A régi köztisztasági rendelet csak a háziszemét gyűjtésével kapcsolatos kérdéseket tartal­mazta és nem foglalkozott a vá­ros közterületeinek tisztántar­tásával. Az új szabályrendelet két részből áll. Az első rész a városi tanács v. b., valamint az ingatlantulajdonosok, utcák, te­rek, járdák tisztántartására vo­natkozó feladatait jelöli meg. A második rész nagyjából a régi rendeletén alapul. Üjat leginkább csak az 5. paragrafus tartalmaz, amely megállapítja a szemétkihordási díj fizetésére kötelezett helyiségeket. A helyi­ségenként! szemétkihordási dij maradt a régi: szobánként két forint, üzlethelyiségeknél, üze­meknél 20 négyzetméterig 5 fo­rint és minden további megkez­dett 20 négyzetméterre öt fo­rint. Változtatás van azonban a IcÁ szere miéi ^Otuia-szélen A virágkeltető tava­szi fény arany sugarai­val beszőtte a szerem- lei határt. A dunapar- ton csípős szél fúj. Há­rom kamaszfiú setten­kedett elő a munkáste­lep szűk utcáiból, s nó- taszoval sietlek a pi­henő csónak felé. Hul­lámok fodrozódtak a vizen, de ők ezzel nem törődve, átcsónakaztak a túloldalra. Kosár volt mindkét karjukon. Néhány perc múltán piros fejkötős lányok­kal találkoztam. Jó- kedvűek voltak, s ar­cukon ifjúi tűz ragyo­gott. ök is kosarat szo­rongattak a kezükben. — Hova mennek? Az egyik^ lány a bát­rabbak közül szűken- bánva a mondatokkal, így szólt: — Megyünk a Pan­dúr-szigetre ibolyázni. Nálunk tavasszal ez a divat. Este csokorba- kötjük és másnap reg­gel eladjuk a bajai pi­acon. — S máris nyar­galtak a dunapartra, mgrt közben meSÚjtpx zott a csónak. Egy szempillantás alatt el­tűntek az erdő sűrűjé­ben, csak énekük egy- egy foszlányát fújta fe­lém a szél. A töltésen kutyauga­tásra lettem figyelmes, egyszerre csak egy sza­marat pillantottam meg, amint nagy ko­mótosan kapaszkodott fel a töltésre. Megállt, körülnézett, aztán bal­lagott tovább. Nemso­kára bégetés verte fel a csendet és 84 darab birka kocogott lege­lészve a »vezér« után. Szudár Mátyás a nyáj gazdája. Jóvágású férfi, aki hetykén pö- dörgette bajuszát, s mondataiból kicsen­dült, hogy nagyon sze­reti a pásztoréletet. — Milyen névre hall­gat a szamár? Peckesen megigazí­totta szűrét, kampós- botjával a levegőbe su­hintott, s így válaszolt: — Nándor az eszem- adta. Négy éves, de olyae )isf jjcziiV Jaefc ne, mint a legtüzesebb menyecskékben . — Rugós? — kérdez­tem. — Mégcsak az kéne. Ha olyan fajta lenne, nem is tartanám. Tes­sék kipróbálni. Az igaz, hogy csak szőrén ülheti meg, de itt a kezem, nem dobja le a fiatal­urat a hátáról. Én hittem a pásztor szavának, de azért úgy gondoltam jobb a Nán­dit nélkülözni, mint­sem törött karral bevo­nulni a kórházba. Kíváncsi gyereksereg vett körül bennünket. Cigánygyerekek voltak, a munkástelep legfiata­labb lakói. A lányokon tarka ruha, piros ken­dő, a fiúkon pruszlik és sötétkék hosszú nad­rág díszelgett. A dere­kukon vastag kötél he­lyettesítette a derék­szíját, amelyben ott ék­telenkedett egy jól megtermett fűzfából faragott kard. Ezzel vívják meg mindenna­pi csatájukat. Megkér­djen) petákéi. 6 Jár derült, hogy a Mihaj- lovics családból egy di­nasztiára való gyerek nevetgél körülölttem. ök is beletartoznak az ibolyaszedő csapat­ba. Illedelmesen elkö­szöntek, lenyargaltak a Duna-partra, s per­cek múlva a túloldalon kötöttek ki. Onnan ki­abáltak felém. — Visszaküldjük a csónakot, tessék átjön­ni. Szedünk a bácsinak is egy nagyestkor ibo­lyát. Amikor tudtukra ad­tam, hogy sajnos nem mehetek, mert indul­nom kell tovább, ken­dőt lobogtattak a ke­zükben, ez jelentette a búcsúzást. S Baján, miközben szagolgatják az illatos csokrokat, nem is gon­dolnak arra, hogy az erdők sűrű csendjéből ezek a picinyke gyer­mekkezek szedték vá­zájukba a tavasz első illatos virágát: az ibo­lyát. díj fizetésére kötelezett helyi­ségekre vonatkozólag. A kony­hában, éléskamrákban, hallók­ban ugyanis legalább annyi sze­mét gyűlik össze, mint a szo­bákban, ezért a jövőben ezek- után is fizetni kell. Az új ren­delkezés sem teszi nyereségessé a szemétszállítást, csupán a vál­lalat veszteségét csökkenti. A vízszolgáltatásról szóló szabályrendelet részlete­sen tartalmazza a vízhálózatba való bekapcsolás, műszaki, köz­egészségügyi feltételeit, a viz- művállalat, a városi tanács és m fogyasztók kötelezettségeit és .jogait, valamint a vizűi jak fize- ;lésére vonatkozó rendelkezése­iket. Megalkotását az indokolja, íhogy 1950 óta a technológia fej­lődött, új anyagok kerültek ^használatba és az akkori anya­gok közül többet már nem gyár­tanak. A régi szabályrendelet >még kötelezte a tulajdonosokat (a tervhitelből történő házi be­jkötésre. Ez ma már időszerűt- flen, mert a lakosság részéről ^mutatkozó Igények annyira fmegnőttek, hogy inkább a vál­lalat kapacitásnövelését kell fbiztosítani. J Módosult a régi szabályrende- <let 47. paragrafusa is, amely a fközkutak vízdíj fizetéséről ren­delkezett. Erre azért volt szők­eség, mert helyiségenként és há­ziállatonként külön vízdíjak /voltak megszabva, amelyek al­kalmazása gyakorlatilag lehe­tetlen volt. Az új rendelkezés 'világosan lerögzíti, hogy aküz- htulas vízdíj évenként cs ingat­lanonként 20 forint, további > bérleményenként pedig 10 ío- srint. Ez egyúttal a közkutas víz? (díj csökkentését is jelenti. < Az új szabályrendelet szabá­lyozza még az új típusú víz- fmérő órákra vonatkozó haszná­lati díjakat, valamint a házi ^csatlakozás létesítésének bekap­csolást diját a vízmérő órák Zoerelei szerinti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom