Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-15 / 88. szám

NEMZETKÖZI SZEMLE) % s á k u t c á 1) a ii a „ j ó s z o 1 g ií 1 a I“ Több francia polgári lap egy Idő óta aggodalommal jelzi, hogy B francia—tuniszi konfliktus el­simítását célzó angol—amerikai £ jószolgálat« valósággal egyhely­ben topog. A legutóbbi napok­ban már arra kényszerültek a lapok és a nyugati hírügynöksé­gek is, hogy a tárgyalások meg- ienekléséről beszéljenek. A Reu- jter pénteken ezzel kapcsolatban irámutatott arra, hogy Párizsban «mindenképpen cl akarják kerül­ni ennek bevallását. A New üYork Herald Trybune pénteki e/amában »tárgyalások, ame­lyeknek nem szabad kudarcba íulladniok- címmel a következő­iket írja: »A tárgyalások FTau- jciaország és Tunézia között igá­éi zsákutcába jutottak. Folytat­ni kell a tárgyalásokat, és ezek­nek kezdeti megállapodáshoz kell vezetniük, mert különben igen súlyos következményei lesz­nek a Nyugat számára«. Nyugat tart attól, hogy Burgiba, Tunézia elnöke a francia—tunéziai vi­szályt az ENSZ Biztonsági Taná­csa elé viszi. Mi tette szükségessé a jószol­gálat igénybevételét, hogyan in­dult és hová fejlődik a tunéziai kérdés? A francia—tunéziai ellentét a nemzetközi kérdések egyik leg- tágas-bogasabb problémája. Szo­rosan összefügg a francia—algé­riai kapcsolatokkal, az északaf­rikai kérdés egészével. A prob­léma gyökerei az algériai há­ború kezdetéig, tehát uegyven hónappal ezelőttre nyúlnak vissza. A nemzetközi közvéle­mény igazánban akkor riadt a probléma veszélyességére, ami­kor a francia légierő váratlanul bombát zúdított február 8-án Szakiét' Szidi Jusszcf tunéziai községre. Védtelen lakosokat géppuskáztak, ártatlan asszo­nyokat és gyermekeket gyilkol­tak meg. A francia vezető körök ekkor már nem szorítkoztak arra, hogy csak folytassák az algériai há­borút, hanem a logika könyör­telen törvényei szerint kiterjesz­tették a konfliktust. A francia kormány abban a természetes szolidaritásban, amely összefűzi az algériai és a tuniszi népet, ürügyet talált arra, hogy a nem­zetközi jog szabályai ellenére a földig leromboljon egy békés tunéziai falut. A haladó sajtó világszerte rámutatott arra, hogy nem következetes dolog tuniszi beavatkozásról beszélni Algériában, amint azt Francia- ország tette és ellenőrzést java­solni a tuniszi—algériai határ mentén. Ha már beavatkozásról beszélünk, akkor a Tunéziában állomásozó francia hadsereg avatkozik be, tartalékot és had­tápot nyújtva az Algériában ál­lomásozó francia haderőknek. Tunéziában hivatalosan kijelen­tették, ha Franciaország bele­egyezik csapatainak kivonásába Tunézia területéről, akkor Tu­nézia és a nemzeti fclszabadí- tási front hozzájárul bármely ellenőrző bizottság kiküldetésé­be a tunéziai—algériai határon. Sulzberger is rámutatott arra a New York Timcsbcn, hogy a tuniszi—francia viszály része az északafrikai kérdésnek, Párizs nem képes a Tunisz és Marokkó iránti barátság megőrzésére, ak­kor amikor elnyomó politikát folytat a közbeeső területen. Annak a reményének adott ki­fejezést, hogy a franciák törek­szenek új kapcsolatok létreho­zására, politikájuk megváltozta­tására a Nyugat szempontjából oly jelentős Francia Észak-Afri- kában. Az amerikai politika — és ennek Dulles hangot adott — nem kívánta c problémának ENSZ elé bocsátását, többek kö­zött azért, mert arra törekedett, hogy megtartsa mind Francia- ország, mind Tunisz barátságát. Február 17-én Auglia cs Ame­rika felajánlotta jószolgálatait Franciaországnak és Tunisznak a válság rendezésére. Mint ismeretes, Murphyt bíz­ták meg amerikai és Becley-t angol részről a jószolgálatok el­látására. Már akkor világos volt, ha közbejárásuk eredménytelen maradna, a kérdés megoldása az Egyesült Nemzetek Szerve­zetére hárulna. Burgiba Tuné­zia elnöke a tárgyalások során elment a lehetséges engedmé­nyek határáig, még ahhoz is hozzájárult, hogy Algéria kér­dése ne szerepeljen a jószolgá­lati vitában, jóllehet az algériai kérdés nyilvánvalóan a francia —tunéziai nézeteltérés egyetlen oka, és amíg ezt nem rendezik, a két ország ki van téve minden! megrázkódtatásnak. A francia« kormány az algériai kérdést! megvitatni nem hajlandó, de< görcsösen ragaszkodik a tuné­ziai—algériai határ ellenőrzésé­hez. Szakiét Szidi Jusszef rom- < jai alatt tuniszi asszonyok és * gyermekek haltak meg. Most a< támadók áldozatát akarják arra} kényszeríteni, hogy biztosítéko- < kát nyújtson az agresszornak. J A tunisziak nem egyeznek abba < bele, hogy ilyen vaskos módon ] próbálják felcserélni a szerepe- < két. A tárgyalások hátterében a Gaillard-tcrv körvonalai bonta­koznak ki. A földközi-tengeri paktum az a személyzeti bejáró, amelyen át Franco-Spanyoior- szágot is — be akarják léptetni az Atlanti Paktumba. Ezzel kap­csolatban a haladó francia sajtó rámutat az algériai háború, — amelyről a francia vezető kö­rök nem hajlandók lemondani — annyi nehézséget okoz, hogy a kormány kész a Icgszégycnle- tcsebb szövetségekre. Az új vé­delmi paktum, amelyet Gaillard felvetett, azt célozná, hogy a tuniszi repülőterek éppen úgy, mint a marokkói francia kato­nai létesítmények, továbbra is francia támaszpontok maradja­nak, módot kínálva az angol­szászoknak és Francónak is, hogy beleavatkozzanak fszak- Afrika ügyeibe. A francia mi­niszterelnök újra meg újra ösz- szehívja minisztereit tanácsko­zásra, új megoldásokat »keres-, de azokat aligha találja meg 2 mindaddig, amíg hátsó gondo- >< latok nélkül cl nem ismeriv< Észak-Afrika népeinek függet­lenségi jogát. Ezen az alapon könnyű lenne tárgyalni jószol­gálat nélkül — közvetlenül Tu­nisszal, a francia csapatok visz- szavonásának kérdésében és le­hetővé válnék a francia—algé­riai tárgyalások megkezdése. Franciaország többszörösen elő­nyös gazdasági és kulturális egyezményeket létesíthetne, az egyenlőség alapján, Észak-Afri­ka felszabadított népeivel. Ba­rátságuk lehetővé tenné Fran­ciaországnak, hogy visszanyerje nagyhatalmi helyét, ugyanakkor telszámolná a háborús feszült­ség egyik gócát a világban. Albán parlamenti küldöttség érkezett Budapestre Vasárnap délben a magyar országgyűlés meghívására Buda­pestre érkezett az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének 10 tagú küldöttsége, Tónin Jakova nemzetgyűlési képviselő, az Albán (Munkapárt Központi Bizottságának tagja, közlekedési miniszter Ivezetésével. A delegáció fogadására a Ferihegyi repülőtéren az Elnöki Tanács, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Miniszté­rium több képviselője megjelent. A vendégeket Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke üdvözölte.--------------——rvB—■ II Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának május 1 i felhivása A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága közölte 1958. május 1-i felhívá­sát. A felhívás a többi között hangsúlyozza: világ dolgozói, harcoljatok az atom- cs hidro­génfegyver eltiltásáért, a fegy­verzet és a fegyveres erők csök- kentéséért! Induljatok harcba valamennyien az új háború ve­szélye ellen a békéért és a né­pek együttműködéséért! Köve­teljétek az Egyesült Államok és Anglia kormányától, hogy min­denütt és mindörökre szüntessék ttneg haladéktalanul az atom- és hidrogénfegyver-kísérlctekct! A felhívás testvéri üdvözletét küldi a nagy kínai népnek és a szocializmust építő többi népi demokratikus országnak, üdvözli a szovjet és a német nép barát­ságát, testvéri üdvözletét küldi a nemzeti függetlenség és szu­verenitás megszilárdításáért küz­dő arab népeknek és az impe­rialista elnyomás ellen harcoló gyarmati népeknek. A felhívás a továbbiakban a Szovjetunió-Jotáitl jfr-jelaflatul jelöli meg számukra a további harcot a kommunista társada­lom felépítéséért. Gromiko Bonnba utazik Bonni politikai megfigyelők biztosra veszik, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter még eb­ben a hónapban a Német Szö­vetségi Köztársaság fővárosába érkezik a nyugatnémet—szovjet kereskedelmi és konzuli egyez­mény aláírására. Ezt a hírt egyes értesülések szerint a bonni szovjet nagykő- _ vétség is megerősítette. Elter- >, jedtek olyan hírek is, amelyek szerint maga Hruscsov is haj­landó volna egy szovjet delegá­ció elén Bonnba utazni, ezeket a híreszteléseket azonban mér tékadó helyről eddig még nem erősítették meg. A MAGVVILAGBO A Béke-Világtanács Titkár­sága sajtónyilatkozatot tett köz­zé a Szovjetuniónak azzal az el­határozásával kapcsolatban, hogy egyoldalúan beszünteti az atomkísérleteket. Ez a döntés nagy megkönnyebbülést hozott és nagy reményeket keltett az emberek tízmillióiban. A nyilat­kozat megjegyzi, hogy hasonló elhatározás az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország részéről is könnyen megvalósít­ható lenne. Az angol fővárosban vasárnap az angol Munkáspárt és a brit szakszervezetek kongresszusá­nak rendezésében 13 090 ember részvételével tiltakozó nagy­gyűlést rendeztek a nukleáris kísérletek, ás ntmnlámaszPoatüú,. ellen. Gaitskell, az angol Mun- ] káspárt vezetője hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak követnie kell} a Szovjetunió példáját s fel kell < lúggesztenie a nukleáris kísér- J leteket. A munkáspárt nevében < íelszólította a kormányt, kezd-< jen tárgyalásokat a Szovjetunió-< val. A Csehszlovák Köztársaság! elnöke április 15-rc összehívta a < nemzetgyűlés tavaszi üléssza- \ kát. Napirenden az 1953. évi ál-< lami költségvetés megvitatása J szerepel. A nyugati szövetségesek hét­főn a NATO-ban megkezdték} tanácskozásaikat annak a vá­lasznak a kidolgozására, ame-} lyet a legutóbbi szovjet javas- < laíűkra. aüaaiv. NAPTÁR: 1958. április 15. Kedd. Névnap: Anasztázia. Napkelte: 4 óra 56 perc. Napnyugta: 18 óra 33 perc. * — Baja város tanácsa rend­kívüli ülésen hallgatta meg Máriái Mihály tanácselnökhe­lyettes beszámolóját a közel­múltban lezajlott tanácsi kong­resszusról. — Az előző évekhez hason­lóan az idén is előkészítő bizott­ság alakul a Nemzetközi Gyer­meknap megrendezésére. A me­gyei előkészítő bizottságot a me­gyei nőtanács hívta össze ápri­lis 15-én délelőtt 9 órára. — A Kecskeméti Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága tag­jainak számát 13-róí 15 főre emelték. Az új vb-tagok: Krak- ker Emil és Mócza Imre az áp­rilis 11-én megtartott tanács­ülés előtt letették a hivatali es­küt. — A világ legöregebb fája. Az Egyesült Államok nemzeti földrajzi szövetségének közlése szerint a világ legöregebb fája egy óriás fenyő, amely egyéb­ként szánalmasan leromlott ál­lapotban Kaliforniában, az inyoi nemzeti erdőben talál­ható. Ez a fa jelenleg 4600 éves, ami annyit jelent, hogy akkor volt virágjában, amikor Izrael­ben bölcs Salamon uralkodott. — Megyénk területén mun­kában töltötték a vasárnapot a dolgozó parasztok. A szántóföl­deken több száz lovasfogat és 300 traktor készítette a talajt a kapások alá. Csupán a trakto­rosok mintegy 1200 hold földel forgattak meg ezen a napon. Es­tig ennek a területnek nagy ré­szén földbe került a burgonya és a napraforgó. Helyenként a kukorica vetését is megkezd­ték. — 8000 forintot fordít az idén községfásitásra az alpári tanács a községfejlesztési alapból. — Megkezdte a parkok, terek cs utak szegélyeinek tavaszi kertészeti munkáit a Bajai Köz­séggazdálkodási Vállalat. Az idén újrarendezik a vasútállo­más melletti Vorosilov kertet, parkosítják az SZTK előtti sportteret, rendezik a Sugovica partján levő sétányt és az úgy­nevezett alsó sétányt is. — A Belkereskedelmi Minisz­térium Vegyi és Kultúrcikk- ipari Főigazgatósága kétnapos értekezletet tartott Siófokon, ahol a nyári szezon szükségle­teiről tárgyaltak. Az évek óta vitatott levelezőlap-probléma is_ szóba került. A Képzőművészeti Alap munkatársai bemutatták a művészi ízlésű új levelezőla-' pokat. Az iparművészek eloxált alumínium hamutartót készíte­nek tájjellegű festéssel díszítve; Ezenfelül borostyánból dísztár­gyakat. Kíniából 2 és fél millió értékben importáltunk ajándék« tárgyakat és a Balatonon talál­kozhatunk majd kínai türkiz nyakék-sorokkal, elefántcsont gyöngysorraji és faragványok- kal. Szerényebb, de nagyon szép csontfaragványok, nyakékek; művészi festésű legyezők, bro­kát kézitáskák, zsírkőből fara­gott díszműáruk is forgalomba kerülnek, — Jól sikerült műsoros dél­utánt rendezett a közelmúltban a Heténycgyháza, Kisnyíri ál­talános iskola szülői munkakö­zössége. A bevételből az iskola kis diákjai a tantermeket csino­sítják, szédítik majd. (Bérezi Kálmán leveléből.) — 75 eves asszony kiváló sportteljesítményét jegyezték fel nemrégen Koppenhágában. 43 másodperc platt 200 méter, s 9 kilométert pedig 73 perc alatt futott le. Amint értesültünk, az asszony 40 éves korában lépett be a sportjegyesületbe, s azóta rendszeresen sportol. Vasárnapi sporteredméoyek Labdarúgás: Bp- Honvéd—Üj pesti Dófsa 2:0 (1:0). MTK—Szombati:. 1:1 (1:1), Salgót.—Ferenev. 1:0 (1:0) Tata­bánya-Szeged 1:0 (1:0), Diósgyőr— Komló 2:1 (2:0), Pécs—Dorog 1:0 (0:0). Vívás: Novarában, a nemzetközi kard vívó versenyen — meglepetés:« — Zabloczky (Lengyelország) győ­zőit. A magyar, olasz vívók és sz olimpiai bajnok, Pawiowsrki előtt. A S-as döntőben Kovács második, Kár­páti a negyedik, Gcrcvtch a hetedik Atlétika: Magjarorerág mezei íutj­bajnoksagait a következők nyerték: felnőtt férfiak: 10 000 méter: bajnok: Kovács József MTK, 4000 méter, baj­nok: Rózsavölgyi István Bp. Honvéd. Felnőtt nők: bajnok: Röder Katalin Vasas. — Ifjúsági férfiak: bajnok: Szentiványl Gergely MAC, Ifjúsági nők: bajnok: Végit Erzsébet Törek­vés. Totóeredmények: 2, X, 1, 2, 1, 2; 1, 2, 1, törölve, 1, 2, 1. A gyermefiműoészeÉ párosában OOOOuodOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOG 0OOOOOOOOOOOOOO Vasárnap déleiéit a kecske­méti Űttörő Házban a csepeli Vas- és Fémművek ifjúsági ze­nekara, a csepeli Ligeti Károly utcai általános iskola úttörőinek énekkara, a kecskeméti Zenei Általános űttörő énekkara és tánckara, a kecsksmcti Állami Zeneiskola és Zenei Altalanos Iskola egyesített ifjúsági zene­kara díszhangversenyt tartott. 250 gyermek seregszemléje, baráti találkozója volt ez a fe­lejthetetlen vasárnap délelőtt. A műsor első részében a kecs­keméti Zenei Általános iskola szerepelt nagy sikerről. A zene­kar Bartók, Weiner: Gyerme­keknek című sorozatból áttolt elő részleteket. majd az énekkar Kodály: Weinemőjnem cirnfj müvével szerepelt. A zenekart és az énekkart Nemcsszeghy La­jos karnagy vezette. Utána a Zenei Általános Iskola .táncero- portja nagy sikerrel mulatta be be a drágszéli »Csokis táric«-ct, valamint Kodály: Eg a gyertya és Kecskejáték című kctszólamú gyermekjáték feldolgozásokat Bieliczkyné Varga Katalin ve­zetésével. A kecskemétiek műso­ra Haydn: G yermekszim fónia című művével ért véget. A műsor második részében a csepeliek vendégműsorn kelet­kezett. Komoly felkészülésről és művészi munkáról lettek tanú- bizonyságot. Horváth Istvánná tanár vezetésével angol kánono­kat és Kodály: Gergely-járás c. művét énekelte az énakkar. IÍUí. dály: Esti dalát és Palestrina! már búcsúmat veszem című madrigálját, Schein: Ébresztő és Kodály: Süket sógor kórusszá« mát Thegzes György énektanár vezényelte. Viharos tetszést arattak a csepeli Vas- ós Fém­művek ifjúsági zenekarának mű- sorszámai: Schubert: Rosamun- da balettzenéje, Hacsaturján: Gopakja, Sugár: Rondo zongo-> rára és zenekarra és Kacsóh Pongrác: János vitéz egyvelege. A zenekart Dómján József tanár vezényelte. Szerepéit még » műsorban Krieger: Esti dala, előadta Kuk Sára, a kecskeméti Állami Ze­neiskola énektanszakának nö­vendéke, valamint zenekari kí­sérettel (idndel: Himes rétek c, dala Altrichtcr, Teréz tolmácso­lásával. A csepeli és kecskeméti fiatal zenészek; zenei találkozója az* bizonyítja, hogy hazánkban a felszabadulás óta megnöveke­dett a rriunkás- és parasztgyer-l mekek zene iránti rajongása. Az énekszakos tanárok lelkes oda­adó munkája nagyban hozzájár rult ahhoz, hogy a gyermekek! megszerésék és tovább fejlesz-; szék a dalkultűrát. A mi ha-j zánkban valóban éneklő ifjú-l sággá válnak azok a munkás- és parasztgyermekek, akik ma meg a zenei iskolák padjaiban ta­nulnak, de holnap már ők lesz­nek lelkes éltetői a dal művé­szetének. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom