Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-11 / 85. szám
( DÖNTÖTT A TÁRSADALMI BÍRÓSÁG j RÉGI KÍVÁNSÁG volt, hogy a munkások dönthessenek társaik ügyében akkor is, amikor azok valamilyen fegyelmezetlenséget követnek el. Ez a kívánság abból táplálkozott, hogy a munkások jól ismerik munkatársaikat és náluk kevésbé érvényesül a részrehajlás, s a haverkodás, vagy az elnézés politikája. Ennek alapján született meg az új demokratikus munkásfórum, a társadalmi bíróság, melynek megalakulását a becsületes dolgozók szívesen és örömmel fogadtak. Az alábbiakban a Kecskeméti Gépgyár társadalmi bíróságának munkájába pillantunk be. AZ ELMÚLT HETEKBEN ült össze először, amikor ifj. Tóth József ügyét tárgyalta meg. A tárgyalás a kis tanácskozó teremben zajlott le, az érintett személyekkel és néhány kíváncsiskodóval együtt. Az elnöklő Szlávik József és társai előtt állt egy hatalmas, szép szál ember, Tóth József vagonkirakó. Régi -bútordarab« ő a kollektívában, mégis olyant tett, ami nem egyeztethető össze az üzem fegyelmével. Mi volt ez? Az utasítást nem hajtotta végre, hanem kiment a restibe s csak egy óra múlva jött vissza, ittasan. Visszatérte után sem végezte el a reábízott feladatot. A TÉNYEK közlésénél ennek a hangosbeszédű embernek egy arcizma sem rándult meg. Ki tudja, mire gondolt? Talán játéknak veszi az egészet? Vagy úgy véli, majd elnézik most is, mint régebben? A tanúvallomásokat is egykedvűen hallgatja. A társadalmi bíróság azonban jól ismeri Tóth Józsefet és tudja, hogy számára kevés lenne az egyszerű figyelmeztetés. Sőt, úgy vélik, hogy már régebben súlyosabb büntetést kellett volna adni ennek az embernek. Mivel nem így történt, Tóth József olyan következtetést vont le, hogy ha hibázik is, időnként megkapja a baráti figyelmeztetést, s aztán minden megy a maga módján az örökkévalóságig. Tévedett! MUNKASTÄRSAI, a társadalmi bíróság tagjai meghallgatták őt is, s az egybehangzó vélemények alapján bűnösnek mondták ki. Bűnösségének megállapításakor figyelembevették azt, hogy Tóth József őszintén bevallotta hibáját. Igaz, az őszinte beismerés után a méreg és az indulat ezt mondatta vele: csináljanak velem, amit akarnak . . . Akkor egyesekben olyan kételyek ébredtek, hogy ez a megbánás csupán dac és a változás is tiszavirág életű lesz. Nem ez történt, hanem egy furcsább dolog. Ifj. Tóth József valószínűleg ráébredt fegyelmezetlenségének súlyosságára, meri másnap igen sok embertől meg- kérdezgelte: mit is határoztatok az ügyemben? KÍVÁNCSISÁGÁT az igazgató elvtárs -csillapította«, akj tudO' mására hozta, hogy helybenhagyja a társadalmi bíróság határozatát, mely ifj. Tóth Józsefet írásbeli megrovásra és 30 százalék nyereségrészesedés elvonásra javasolta büntetni. Mondani se kell, hogy ifj. Tóth József nem örült a büntetésnek. Arca gyakori változása aira utalt, hogy nem ezt várta. De ha nehezen is, egyetértőit a büntetéssel. Ennél az ítéletnél azonban szükséges megemlíteni, hegy- munkások ítélkeztek munkatársuk érdekében, igazságosan, kollektíván. VÉGEZETÜL még csak annyit írunk meg, hogy ez utóbbi két hétben nem volt panasz loth Józsefre. Reméljük hogy ezután sem lesz, hiszen alapjában véve szorgalmas, igyekvő, törvénytisztelő, becsületes ember. — Vénusz — 13 500 cementlappal burkolják be Kiskőrösön a Dózsa György utcának és az Erdőtelki útnak a strandfürdőig vezető részét. A munkálatokra 130 000 forint van előirányozva a községfejlesztési tervben. Szégyení*o! t Igen, ezt a nevet igazolják a magyar földeken laposra zsugorodott, szétszórt, vagy tört derekú kukoricaszárak. És igazolják Hruscsov elvtárs megjegyző szavai, amelyeket Adony község tanácselnökéhez és a parasztjai felé mondott. Idézem azoknak, akik nem hallották a rádión elhangzott szavakat. -A kukoricának nemcsak a szeme jó, hanem a szára is.« Nemcsak Hruscsov elvtárs látta ezt, látjuk mi is, ha átnézünk a teletvedlő határon. Any- nyi kérdés, számtani és gazdasági gondolat röppen ki szocialista lelkiismeretünkből, miért maradtak a földben és a földeken ezek a hasznos kukoricaszárak, amik ma már csak arra jók, hogy a mezsgyék szélén füstöt csináljon belőlük a gazdájuk. Rossz gazdák ezek! Mennyi hasznot adott volna ez a szégyenfolt, annak idejében. Mennyi száz és ezer tehén adóit volna ebből sok tejet a fogyasztók és gyermekeink asztalára. Jól megy a paraszti dolgozóink sorsa, ezt kell ebből megállapítani. így helytelen és igazságtalan az a válasz a tej piacán, hogy azért 4 forint a tej, mert drága a széna. Mi fogyasztók is, egyetértve Hruscsov elvtárs jó tanácsával, reméljük, hogy dolgozó parasztjaink is magukévá teszik ezt takarékosságunk sokoldalú kötelességei között. Sági Ferencné tanácstag MI EBBEN AZ ÉSSZERŰ? Többen szóvátették, hogy a Kiskőrösre érkező csomagküldeményeket a helyi posta bosszantó módon csoportosítja. A belterületre, a hivatal közvetlen környékére házhoz szállítja a csomagokat, aki viszont a külső részeken lakik, az jöjjön be érte. Miféle, íejetetejére állított elmélet ez? Vajon a lakosság van a posta szolgálatában, vagy fordítva? Hisszük, hogy az utóbbi, ha pedig így van, akkor helyesebb lenne a csomagkihordáson is változtatni. — A közel lakóknak ugyanis kevesebb fáradságba kerül a postára átlépni, mint a község széléről a községbe kocsikázni, vagy gyalogolni. Kivált dologidőben. Az üzemi tanács nem díjazza a seleftgyárSólccit a Bajai Fémipari Vállalatnál A nemrég tartott üzemi tanácsülésen szóba került a nyereségrészesedés elosztásának mikéntje. Az üzemi tanács tagjai úgy foglaltak állást, hogy azok, akik gyakran selejtet gyártottak, nem részesülnek olyan mértékben a nyereségrészesedésből, mint a kiváló dolgozók. Ugyanakkor határozott azoknak az ügyében is, akik többször igazolatlanul mulasztottak. Igazolatlan mulasztás miatt Markó Bélánál 30 százalékos nyereséglevonást alkalmaztak. Fehérvári István 25, Sarkadi Zoltán, Gárdái László, Szabó László 10 százalékkal, Fehérvári István 25 százalékkal, Pothorczki Gyula, Németh István, Illés György pedig 5 százalékkal, Iszlai József, Kriksz Ferenc, Jenei Zoltán 10 százalékkal és ezenkívül még több dolgozónál 5 százalékkal csökkentették a nyereségrészesedés összegét. Mi less a kecskeméti Patyolat sorsa? Talán nincs is megyénkben olyan szolgáltató vállalat, melynek vizsgálatánál annyi gonddal és annyi nehézséggel találkoznánk, mint Kecskeméten a Patyolat Vállalatnál. Dolgozói a rtiros öt résxén lehetetlen körülmények között végzik munkájukat. — Helyiségügyük megoldása idestova öt éve húzódik. Mondanunk sem kell, eredménytelenül. Pedig az illetékesek már beláthatták volna: a megyeszékhellyé lett Kecskeméten meddő időtöltés egy vállalat üzemház gondjának építés nélküli megoldása. A Patyolat feje felett így maholnap összecsapnak a hullámok. Persze kérdés, érdeke-e ez a lakosságnak. Aligha. Sokkal inkább az, hogy legyen mosoda, mert bármennyire is furcsán hangzik, jelenleg csak vegytisztító van, jóllehet a Patyolat nézet hallva, az emberek nem is gondolnak másra, mint egy mosodára, pedig ez csak a látszat. Sajnos, még akkor is, ha a vállalat nagy teljesítményű mosógépei Orgovány nem magát egy raktárba*, porosodva már rég megvannak hozzá. A városi tanács ipari osztálya rövid egy mondatban így jellemzi a vállalat lehetetlen helyzetét: vagy építünk egy modern mosodát, vagy átmenetileg bezárjuk a Patyolatot. A kérdés ilyen sürgetően kategorikus felvetése, sajnos, nem alaptalan. A vállalat Arany János utcai részlege, irodahelyisége, a hírek szerint még ebben az évben szanálásra kerül. Helyén emeletes lakóház épül. A benzines vegy- tisztítás a jelenlegi körülmények között — amellett, hogy igen egészségtelen — életveszélyes. Ráadásul az egész eljárás drága, túlhaladott, korszerűtlen. Ezen is tudnának változtatni, ha helyiségügyük megoldódna. Könyvjóváírással ugyanis már két esetben ajánlottak fel a vállalatnak modern vegytisztító gépet. A baj csupán az, hogy nem merik elfogadni, mert jobbhíján csak a raktárba tehetnék a porosodó mosógép mellé. A Patyolat helyzetét ilyen vázlatosan ismertetve, meg kell mondanunk azt is, kevés jelét tapasztaljuk, hogy a városi tanács, valamint a megyei tanács ipari és terv osztálya ebben a kérdésben közeledne egymáshoz. Különbözők a vélemények. Var olyan nézet, hogy a nagyüzemi mosógépgyártás korszakában —, amikor lassan minden embernek módjában lesz háztartási mosógépet vásárolni — nem kifizetődő a mosodák korszerűsítése. Arról nem is beszélve, ha valahol — mint például itt, Kecskeméten — újat akarnak létrehozni. Nem értünk egyet az ilyen felfogással. Hiszen a tapasztalatok nemcsak Budapesten, de külföldön is azt bizonyítják, hogy a mosógépek sorozatgyártásával nem csökken a nagy mosodák, vegytisztító üzemek munkája. A dolgozó emberek ugyanis egyre többen veszik igénybe a mosatás lehetőségét, amivel időt én fáradságot takaríthatnak meg az egyik legnehezebb házi munkánál. Biztosak vagyunk benne, egy jól működő Patyolat mosoda felállításával így lenne ez Kecskeméten is. A Jakabszállási Gépállomás sztalinyec traktora szinte éjjel- nappal szánt Orgovány község hatarában. A szőlőtelepítés talajelőkészítése így órák alatt készül el. Sok orgoványi szőlősgazda% kötött szerződést a gépállomás-> tál tavasszal erre a munkára. Az) Igénybevétel olyan nagy, hogy> hetekre előre vannak a vállalás-< tál. 5 örömmel újságolhatom, hogy) tíz év óta nem ültettek annyij tzőlőt a község határában, mint) 1958 tavaszán. A legtöbb egyéni-S leg dolgozó paraszt két holdat, de) nagyon sok hat katasztrális holds felett forgattat szőlő alá. Az új) szőlőtelepítések egyre több vad) homokbuckát varázsolnak termő-) vé Orgovány határában. < A szőlőkben a tavasz beköszön-) lésével megindul a munka. Nyit-) nak, metszik a tőkéket, sehol) sem lehet látni olyan szőlőt,) amelyben ne dolgoznának. Az) orgoványi szőlősgazdáknak meg-) van a lehetőségük arra, hogyS egy-két év múlva felülmúlják a) már hírnevet szerzett izsáki sár-) fehér termést, mert Orgoványon<< még több ezer hold terméketlen) futóhomok vár a sztálinyecre és) a szorgos munkáskezekre. A köz-) ség parasztsága nem hagyja ma-) gát. Igyekeznek úgy dolgozni — -T—100 Bcrliet« a neve as gigantikus méretű, 120 tonna; súlyú tehergépkocsinak, amelyet^ egy francia gyár a Szahara feltárására készített. A T—100 ke-í rékgumijának nagy átmérője ésS szélessége miatt nem süpped el^ » honiakban. A tavaszodó csendes kertecskében találkoztunk. A napsugár bágyadtan szórta be fényével a szent jánosi tájat. Szabó Jenő bácsit kerestem fel, a Bajai Gyapjúszövetgyár nyugdíjas munkását. Mosolygó, pirospozsgás arcú férfi, akinek tekintete elárulja, hogy gazdag életéhez úgy hozzátartozik a mindennapos munka, mint két kis unokájának békés álmához a meleg édesanyai szó. — Újságíróval évek óta nem beszéltem, örülök, hogy felkeresett az elvtárs. Ha már vendéget tisztelhetek meg házamban, akkor már ne itt beszélgessünk az udvaron, hanem kerüljünk beljebb. Szabó néni mentegetőzik: Ne haragudjon, hogy nem tudom bevezetni a belső szobába, de az imént tisztítottam ki a kályhát, s a kormos szoba nem valami vendégmarasztaló. Beszélgessenek itt Akinek már nem ssóí a gyári sziréna Az írtak mellett a leginkább £ vitatott kérdés a városi tanács )és a megyei tanács illetékes osz- stályai között, hogy a konyhában Jenővel, s ha legközelebb erre- jár, feltétlen keressen tel bennünket. Akkor már úgy csillog a szobánk, mint az ezüst. Jenő bácsi hellyel kínált. — 1922. augusztus 20-án kerültem a gyárba. Főgépészi teendőkkel lettem megbízva, s azt a tisztet töltöttem be egészen a nyugdíjazásomig. A gyár második otthonom volt. 30 méterre van a lakásom az üzemtől, s ha valami baj volt a gépek körül, már rohantam is segíteni. Ami- kot beléptem az aj:on, rögtön megütötte a fülemet a gép bizonytalan kotyogása, s tudtam, hol kell orvosolni a hibát. Mondta is jó- néhányszor a feleségem: Jenő, te elhibáztad a házasságot. Neked a gyárat kellett volna elvenned feleségül, nem engem. Na dehát ez ilyen asszonybeszéd. Szép lassan beletörődött, s mondhatom, nyugodt családi életet élünk. — Most 1222 forint nyugdíjat kapok, s ebből a pénzből még futja arra is, hogy két kis unokámnak ajándékot, cukorkát, s más egyéb apróságot vegyek. — 1957. február hó 1-én nyugdíjaztak. Az első este, amikor lefeküdtem melegdunyhás ágyamba, úgy éreztem, hogy meghalok munka nélkül. Jenő bácsi őszbehaj- ló életének napjait kertészkedéssel és a gyümölcsfák metszésével tölti. Az üzemi bizottság irodájában Bacsó elvtárs szeretettel beszélt Jenő bácsiról. — Kiváló szakembert ismertünk meg végleges, vagy csak ideiglenes benne. Élt, halt a mun- [ káért. Ma sem tud az • üzem nélkül létezni. Nincs olyan nap, hogy ne menne be a gép-' házba, s ne nézné meg , tanítványainak mun- ' káját. Mocsári Sándor, 1 Péter Jakab, Kovács Antal, Töreki Jenő, ] Müller Mihály és - Nagy kanász János ' ilyenkor szeretettel kö- ■ szöntik az öreg mes- \ tért. A gépszerelőknek ma is segít. S amikor ; látja, hogy nincs sem- mi hiba, hazaballag és 1 a ház körül végzi te-' endőit. Jenő bácsi arcán, nagyapás nyugalom ül.; Megbecsült munkás-! nak érzi magát. Az április 2-án kiosztott nye- ' reségrészesedésből neki is jutott. A nemvárt pénz mindig jól jön. — Az öregségbe még valahogy belenyugszik ' az ember. Ez az élet rendje, de abba sohasem törődöm bele, hogy számomra már nem fúj a gyár sziré-' nája, Bicliezky megoldást válasszanak a Patyolat-helyiség ügyének rendezésénél. Az új mosoda és vegytisztító kombinát, melyhez elfogadható terv van, közel 1 700 000 forintba kerül. Kérdés, csupán mikor tudunk ennyit áldozni erre, nem beszélve arról, hogy jelenleg a már meglévő megmentése lenne, a fő dolog. A Kecskeméti Patyolat Vállalatát ügyének megoldását illetőién erkölcsi támogatásban egy ’szerv részéről sincs hiány. Mi .több, tervezésre annyi pénz volt ’már, hogy az eddig készült !tervek közel ISO ever forintba kerültek, [Pedig ennek a duplájából, vagy ,egy kicsit többől már lehelne »valamit kezdeni, hogy ne az [ideiglenes bezárás legyen a Kecskeméti Patyolat sorsa. Reméljük, [legközelebb arról adhatunk már »hírt, hogy az öt éve húzódó Pa- [tyolat-ügy, a megyei és a városi [tanács közös összefogása és ten- [niakarása eredményeként túlju- [tott a tervkészítések és helyiség- Ikcresések stádiumán. Sándor C hogy minél nagyobb jövedelmet biztosítsanak saját maguknak és' az országnak. < Horváth Emilné levelező j