Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-05 / 81. szám
UMjjm Világ proletárjait egyesüljetek! MAG YAP SZOCIALISTA MUN GÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 81. SZÄM Ära 60 fillér 1958. ÁPRILIS 5. SZOMBAT JCeLlan&s iuutefuket kiaámuik öLaasóinkaak Ez az ország a nép országa és soha nem lesz többé másé Hruscsov és Kádár elvtársak beszédei a többszázezres budapesti nagygyűlésen Marosán György megnyitója * A nagygyűlést Marosán elvtárs, államminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja nyitotta meg. Lelkes szavakkal üdvözölte a budapesti dolgozók nevében vendégeinket, a Hruscsov elvtárs vezetésével Magyaror- ezágra érkezett szovjet párt- és kormányküldöttséget, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányt és Kádár János elvtársat, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát Beszédét a Szovjetunió pártós kormányküldöttségének üdvözlésével fejezte be, majd megnyitotta a nagygyűlést, Kádár János eivtárs beszéde Az emelvényre lépő Kádár János elvtársat nagy lelkesedéssel üdvözölték a nagygyűlés részvevői. — Mai ünnepünknek különleges fényt ad — kezdte beszédét •—, hogy e napon körünkben üdvözölhetjük a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, élén Hruscsov elvtárssal, a Szovjetunió Kommunista Pártjának első titkárával, a szovjet kormány fejével. (Nagy taps.) — Hruscsov elvtárs nem először jár Magyarországon. Itt Bárt 1957. január 1-én, az öt kommunista- és munkáspárt budapesti tanácskozásán. Hruscsov elvtárs és a küldöttség lobbi tagja most több időt tölt nálunk. Alkalmuk lesz találkozni nemcsak a vezetőkkel, hanem a magyar nép tömegeivel is. E találkozások során drága vendégeink bizonyosan érezni fogják mindenütt a magyar dolgozók szívéből feléjük áradó forró szeretetek Ez az őszinte mély szeretet, annak a pártnak, annak a kormánynak, annak a népnek szól, amely az élet minden területén szüntelenül segítette és segíti szocializmust építő népünket. Személyesen .szól ez a szeretet Hruscsoy elvtársnak, aki a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának politikáját képviselve oly következetesen, oly fáradhatatlanul harcolt az egész világ népeinek békéjéért és biztonságáért. — 1945. április 4-én. amikor a diadalmasan előrenyomuló szovjet hadsereg kiűzte hazánk területéről a hitlerista hordák utolsó maradványait, megkezdődött nemzeti történelmünk új fejezete s április 4-e a tények erejével hirdeti, hogy ' nemzeti függetlenségünk, táfMdifiiini hüVriiViiinh iim az életüket. (Taps.) Vajon ki védte és védi azóta is nemzeti szuverénitásunkat, szabad életünket? Azok-e, akik minduntalan be akarnak avatkozni belső ügyeinkbe, akik nemcsak a diplomácia és propaganda minden eszközét vették igénybe, hogy megdöntsék Magyarországon a nép hatalmát, hanem 1956 őszén a fegyveres ellenforradalmi támadás megszervezésétől sem riadtak vissza? Velük szemben a Szovjetunió az, mely mindig Magyarország mellé állt, visszaverve a függetlenségünk ellen irányuló Impería* lista beavatkozási kísérlete« kel, A Szovjetunió segített hatalmas nemzetközi tekintélyével és erkölcsi erejével, politikai tapasztalatával és ha kellett és kértük, segített katonai erővel (Folytatás a Z, oldalon) Impozáns katonai díszszemle a fővárosban és a magyar—szovjet barátság összetartozik és egymástól szét nem választható. Most, ez az ország a nép országa. És soha nem lesz többé másé! — A felszabadulással a munkásosztály vezette magyar nép vette kezébe az ország sorsát és a nép valóban a magyar történelem forradalmi hagyományait követi. Azoknak a szabadság- harcos hagyományait, akik harcoltak 150 éven át a török hódítók, majd 300 éven át a Habs- burg-hódítók ellen, 1919-ben pedig az antant intervenciós csapatai ellen. És utána a Horthy-, Hitler-íasizmus ellen. — A munkásosztály saját fel- szabadulásáért küzdve, élére állt a nemzet függetlenségéért vívott harcának és bizonyosak lehetnek benne a nyugaton kal- márkodó urák, hogy a magyar nép meg is védi az 1945-ben elnyert nemzeti függetlenségét. (Taps.) A magyar nép szabadságáért és függetlenségéért, a magyar kommunisták és hazafiak és a szovjet nép fiai adták Április 4-cn, délelőtt pontosan 10 órakor vette kezdetét néphadseregünk hagyományos április 4-i díszszemléje a Dózsa György úti dísztribün előtt. A fellobogózott tribünön helyet foglaltak a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tagjai, élükön a küldöttség vezetőjével, N. Sz. Hruscsov elvtárssal. A küldöttség mellett ott állnak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, Politikai Bizottságának tagjai, az Elnöki Tanács tagjai, köztük Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A dísztribün két oldalán épített emelvényeken a budapesti diplomáciai testület tagjai, katonai attasék, közéleti vezetők, meghívott kiváló munkások, tudósok, művészek foglalnak helyet Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter gépkocsija gördül a térre. A honvédelmi miniszter a katonazenekarok indulóinak hangja mellett elvonul a díszelgésre felsorakozott katonai alakulatok előtt, majd a díszemelvényről beszédet intéz néphadseregünk katonáihoz. — Mi, a fegyveres erők tagjai — mondotta Révész Géza hon- vedalmi-miaisster alvtárs —jiüSL úgy, mint az egész magyar nép, világosan látjuk, hogy boldogulásunk, családunk és népünk jövője, felemelkedése a magyar haza szabadsága, csakis a proletárhatalom viszonyai között, az épülő szocializmus rendszerében, a testvéri, szocializmust építő népekkel való szövetség keretei között van biztosítva. Mi megtanultuk, hogy sokkal éberebben kell ellátnunk nagy és megtisztelő feladatunkat, a haza védelmét és sokkal jobban fel kell készülnünk, hogy mindenkor képesek legyünk a külső és belső ellenség bármiféle támadásának visszaverésére. amely népünk hatalmát, békéjét és hazánk függetlenségét veszélyezteti. A beszéd elhangzása után a téren elhelyezkedett díszegységek nyomában végigvonulnak a dísztribün előtt néphadseregünk fegyveres alakulatainak dísz- századái, a légierők, majd a tüzérség, a légvédelem és a páncélosok díszalakulatai; Az impozáns díszszemle befejezése után, a felszabadulásunk 13. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi nagygyűlés vette kezdetét a budapesti dolgozók több százezres tömegeinek részvételévelj // z egész nép régóhajtott szabadságának, békéjének és füg- getlenségénejc megvalósulását jelenti 1945 április 4-e. S hálánkat bizonyítja, hogy nem feledjük a hősöket, akik életük árán ajándékoztak meg a legszebb, legdrágább kinccsel: a szabadsággal. A tizenharmadik évfordulón kettős öröm tölti el népünket, hogy nagy nemzeti ünnepünkön együtt ünnepelhetünk, örülhetünk a hős szovjet nép vezetőivel a 13 év sikerei, eredményei felett. Akiknek alkalmuk volt a budapesti díszszemle és nagygyűlés televíziós közvetítését végignézni, meggyőződhettek arról, hogy Budapest népe milyen nagy szeretettel és lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségét, ugyanakkor ezek az ünnepségek tükrözték népünk megbonthatatlan egysén {lét, szabadságszeretetét és békevágyát.
