Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

Nálunk a bajai Központi általános Leányiskolában az el­talált években nem működött vö­röskeresztes mozgalom. Csak az idén van először ifjúsági vörös­keresztes csoport és tisztasági mozgalom. Nagy buzgalommal készültünk az EVK-tanfolyam vizsgájára. Ez a buzgalom kicsiknél, nagyoknál egyaránt általános volt. 109 ta­nuló tette le sikeresen a vizsgát, ez is mutatja, hogy milyen nagy készülődés előzhette meg ezt a dolgot. Persze a vöröskeresztes mozgalom felnőtt tagjai is nagy készséggel segítettek nekünk. Ok mutattak meg gyakorlatban, hogy miképpen kell kötözni. Mindig arra törekedtek, hogy elsajátít­suk az elsősegélynyújtás forté­lyait. A vizsga után sem feled­keztek meg rólunk. Szép törül­közőket és illatos szappanokat kaptunk tőlük. Meg aztán köt­szert is. Ezt mi, iskolások tisz­tasággal akarjuk megháláni. Minden osztályban egészség- ügyi sarkot rendeztünk be. Most már eljutottunk addig, hogy a fogason a kabátok nem össze­Látogatás egy kályhás mesternél Kedves Igazgató Bácsi! Itt köszönöm, meg a hozzánk- való jóságát, hagy minket, az I. számú általános iskola V./c. osz­tályos tanulóit elvezetett Erdődi bácsihoz, a kályha és az agyag művészéhez. £n még soha nem láttam ilyen ipari munkát, de mondhatom, nagyon megtetszett. Nagyon jólesett, hogy Erdődi bácsi olyan kedves es jószívű volt hozzám. Memutatia mester­sége szép művészetét, sőt még formákat is kaptunk tőle. So­kat tanultam ebből és nem fo­gom elfelejteni egyhamar, amit ott láttam. Az V./c. osztály nevében ké­rem meg, kedves Igazgató Bá­csit, hogy tegye lehetővé: minél több ilyen helyre látogassunk el. ígérjük, mi jótanulással fog­juk viszonozni a fáradságot. Tormási Erzsébet, I. sz. iskola V./c. osztályos tanulója $ózsi bácsií l^öszöntöííül^ A KEDVES év­szak, a tavasz kö­szöntését nemcsak ibolyák, hóvirágok jelzik, hanem mind­nyájunk szívének örömteli érzései is. A Mi KIS Mókus őrsünk elhatározta, hogy csapatunk szervező testületé­nek egyik tagját, Varga József bácsit, az Úttörő Tsz elnö­két felköszöntjük a neve napján. Meg­egyeztünk, hogy a kijelölt napon taní­tás után keressük fel. Énekkel és dob­szóval indultunk út­nak. Jókedvünk volt, mert tudtuk, hogy örömet viszünk va­lakinek, Az érzé­sünk nem csalt. Már messziről meg­láttak bennünket a dolgozók, élükön Jó­zsi bácsival. Öröm­mel üdvözöltük egy­mást, majd elhang­zott a jókívána- tunk és átadtuk csekély ajándékun­kat. Láttuk megha­tottságukat és eköz­ben boldogan gon­doltunk arra, hogy sikerült örömet sze­reznünk annak, aki­nek gondoltuk. Var- Ga Józsi bácsi meg­hatott szavakkal kö­szönte meg, hogy megemlékeztünk ró­la. ÜDVÖZLÉSÜN­KET cukorral és sörrel viszonozta. — így, utólag visszagondolva az egészre, jóleső ér­zés önti el a szí­vünket annak tuda­tán, hogy ez a fi­gyelmességünk egy hatgyermekes édes­apának szólt, aki amellett a termelő- szövetkezet vezető­je, sok gondja és ba­ja van. Mégis min­den igyekezetével segít bennünket, út­törőket, hiszen nem is olyan régen egy hold földet kaptunk a termelőszövetke­zettől, azt mi meg­munkáljuk és a jö­vedelméből hang­szereket veszünk a csapat részére. Cséke Miklós VIII. oszt. tanuló, Lászlófalva í% )§j Másfél milliónál is több... Hóvirág üdülő A csataljai általános Iskolából ér- cezett hozzánk egy levél, melyben íockl Józsel igazgató bácsi közölte .-elünk, hogy a csátaljal általános skolások egy gyönyörű, szép mese- átékkal kedveskedett a község lakói­tok, még pedig a Hóvirág-üdülő c. átokkal. A szerepeket Ökrös Gab- iella és Kolbert Márta tanítónők ta- útották be a pajtásokkal. A mese- atékban két első osztály működött tözre. a bevétel tiszta jövedelmét az is- tolaíejlesztés céljaira fordítják. 105 forint 5 filléres megtaka­rítást lehet elkönyvelni. Csávo- lyon pontosan 100 forint esik egy tanulóra, Császártöltésen pedig 99 forint 19 fillér jut az egy főre átlagbetétként. A nagylétszámú iskolák cso­portjában a kiskőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola vezet, ahol egy-egy pajtásnak 46 forint 38 filler értékű bélyeg van a gyűjtőiapján. Utána a dunapa- taji gyerekek takarékoskodtak a legjobban, ezek után jön a ti- szakecskei 1. számú Általános Iskola, a rangsort végül a bajai Alsóvárosi Általános Iskola zár­ja be. & Csaknem 22 millió (orintol fordítottunk a felszabadnlós óta iskolaépítésre Művelődésügyünk fejlődése a számok tükrében Megyénkben a felszabadulás után évről évre rohamosan fej­lődött oktatásügyünk, művelő­désügyünk. Hatalmas gyermek­sereg indult meg az óvodák, is­kolák felé. A fejlődésben a ta­nyai területeken is nagy hala­dást értünk el. Beszéljenek a felszabadulás­tól napjainkig megtett útról a szavak helyett a számok. A felszabadulás előtt, 1944- ben megyénk területén mind­össze 28 óvoda volt, s ennek is több mint 45 százaléka a váro­sokban létesült. A dolgozók gyermekei közül csak igen ke­vésnek biztosítottak óvodai ne­velést. Jelenleg megyénk területén 119 óvo­da működik, amelyben 1957 folyamán 9489 óvodás járt; Ezt a nagyszámú gyermekse­reget 292 óvónő oktatja, tanítja. 1944/45-ös tanévben megyénk területén 375 általános iskola volt. Az iskoláinknak nagy ré­sze körülbelül 58 százaléka ta­nyavilágban helyezkedett el és többségükben 1—2 tanerős isko­lák voltak, Jelenleg 524 általános iskolánk van, amelyben 77 700 tanuló vesz részt oktatásban. Az általános iskolákban a ta­nítók, nevelők száma eléri a 3300-at. Pártunk és kormányzatunk : nagy mértékben támogatja az altalános iskolákat, igyekszik minél több és szebb iskolát épít- teni, továbbá a belső berende­zéseket felújítani, vagy a poli­technikai nevelés előbbvitele jéljából új tárgyakat beszerez­tetni. Általában évenként két és félmillió forintot fordítunk az álta­lános iskolai felszerelésekre, biológiai, kémiai, fizikai felsze­relésekre, továbbá szemléltető' eszközökre, képekre, stb. Megyénk területén egyre több új iskolát látni. 1951-ben épült Zsanaerésztőn egy kéttantermes általános iskola. 1952-ben Ja- kabszálláson, Bácsfehértón, Du- natetétlenen épült szintén két­tantermes iskola. 1953-ban He- tényegyházán és Lászlói al van építettünk többek között két­tantermes iskolát. 1954-ben épült Jánoshalma községben az ötven férőhelyes óvoda. Az utóbbi években adtunk át rendeltetésének Kiskunfélegy­háza városban egy tíztantermes modern iskolát. Felsőszentivá- non 1956-ban készült el egy 8 tantermes áltálános iskola. — Egyik legszebb iskolánk közé“ tartozik az elmúlt évben át­adott kecskeméti, 12 tantermes Béke téri iskola, amelynek ér­téke körülbelül 6 millió forint; Ezideig csaknem 22 millió fo­rintot fordítottunk új iskolák építésére. Ebben az évben megyénk területen 30 helyen indul , meg az iskolaépítkezés 18 millió forint értékben (Máté* telke négytantermes iskola, Sza- badszállás-Balázspuszta egytan- termes iskola, Kunbaja négytan­termes iskola, stb.) Nagyobb iskolai építkezés in­dul Izsák, Kecel, Soltvadkert és Dusnok községben. Felszabadulásunk előtt általá­nos iskolai napközi otthon nem működött, Jelenleg 64 általános iskolai napközi otthon működik, csaknem 3000 gyermekkel. Nagy gondot fordít államunk a középiskolák, diákotthonok, ne­velő otthonok fejlesztésére, be­rendezésére is. Megyénk lakosságának műve­lődését nagyban elősegíti az a tény is, hogy jelenleg 78 kultúr­áé* áll rendelkezésre. A fásítási hónap során már több tízezer facsemetét ültettek el A fásítási hónapban már ed­dig is sokezer facsemete került tőidbe. Jakabszálláson 40 000 fc- sete ícnyőcsemetét ültettek ei is amint az időjárás lehetővé te­szi, még 30 000 darabot földbe .esznek. Dicséret illeti Csík Pá fásítási felelőst, aki lelkesen és szorgalmasan irányítja a mun­kákat. Ladanybenén szintén 40 jzer darab ícnyőcsemetét ültet­lek el, de 60 000 még földbe ke­rül a terv szerint. Itt Gombos János a fásítási felelős. Ágas- egyházán 1000 darab suhángot ültetnek el társadalmi munká­ban, a helyi KlSZ-szcrvezet irá­nyításával. Szánkon a legeltetési bizott­ság 700 000 facsemetét, Bugacon '56000 darab suhángot ültetnek :1. A legeltetési bizottság 231 000 darab facsemetével és 12 000 da­rab suhánggal »-népesíti be- a legelőket. A lelkes faültetőket most aka­dályozza az időjárás, de mihelyt lehetővé válik, folytatják mun­kájukat és még többszázezer fa- ;semete és suháng kerül földbe. Nagyon szépen emelkedett megyénk általános és középis­kolás diákjainak a takarékbé- lyegállománya ebben az évben. Több mint másfél milliót tet­tek félre a nyári nagy kirándu­lásokra, táborozásokra. A kislétszámú iskolák közül legtakarékosabbak az Oalmás határában levő szőlöbeli iskolá­sok, akiknek az átlagos iskolai takarékbélyegvásárlásuk fejen­ként 114 forint 40 fillérre rúg. Ütfán az I. számú általános is­kolában az egy főre eső taka­rékosság 111 forint 11 fillér. Izsákon, a matyótelepi iskolások 93 forint 33 fillért raktak fe­jenként takarékkönyvbe, Hily- lyén pedig 90 forint 90 filléres megtakarítása van egy-egy paj­tásnak. A középlétszámú iskolák kö­zött eddig a soltszcntimrei is­kola az első, ahol tanulónként Túri Istvánná levelezőnk azt írja, hogy a bajai 5. körzeti nő­tanács kultúrcsoportjának tagjai sérelmesnek tartják a népműve­lési felügyelő válaszát, ami a Pe­tőfi Népében megjelent. »Mt nem színészek, hanem egyszerű dolgozók vagyunk. A napi mun­kánk elvégzése után kapcsoló­dunk bele a kultúrmunkába. így akarunk hozzájárulni ahhoz, hogy sok helyi és vidéki dolgozó szaoad idejében szórakozzék.« — Arra kéri továbbá a művelődési csoport vezetőjét, hogy »lássa meg a kultúrcsoport jó oldalát is.« A levélre válasz is érkezett. Kiss István népművelési fel­ügyelő elmondja, hogy a mos­tani panaszlevél is a meg nem értésen alapszik. Az 5. körzeti nőtanács problémáival sohasem kereste fel a kultúrházat, igy a felmerülő kisebb-nagyobb pana­szokat nem érthették meg. • Névtelenül érkezett szerkesz­tőségünkhöz a következő panasz: i -Ho szú idő után megszületett a villanyvilágítás Kiskecskeméten. vissza, egymásra dobálva he­vernek, hanem vállfára akaszt­va, szépen sorban függenek. Minden tanuló hozott otthon­ról egy poharat, melyek az egészségügyi sarokban állnak. Ügyelünk az egyéni tisz­taságra is. Ezzel a tisztaságfele­lősök, az egészségőrök vannak megbízva. Pontozó füzetbe ír­juk, mikor volt szemetes az osz­tály és «mikor volt baj az egyé­ni tisztaság körül. Kétheten­ként értékeljük a pontszámokat és amelyik osztályban a legke­vesebb volt a szemét, annak az osztálynak az ajtajára kerül »A legtisztább osztály« — felirású tábla. Vigyázunk az egész Iskola .isztaságára. A tagdíjat rendesen fizetjük. Ebből tanárelnökünk pótolja az sgészségügyi sarkok hiányzó fel­szerelését. Szüléink és nevelőink egy­aránt észrevették iskolánk nö­vekvő tisztaságát, amelyet a mi Ifjúsági Vöröskereszt szerveze- .ünk jó munkája segített elő. Így hasznosítjuk a tanfolya­mon tanultakat, azt akarjuk, hogy ha az iskolából kikerü­lünk, továbbvigyük magunk és a társadalom egészségvédelmét. Farkas Ágota, VIII./c. osztályos tanuló íll^ijennelekneMlTTnDtlKlIFK^ Ilyen a mi iskolánk vöröskeressies élete Bemutatjuk Matsi A lengyel főváros megválasztotta szép­ségkirálynőjét: Miss Varsót. Egy ügyes fotoriporter éppen azt a mozzanatot örökítette meg, ami­kor a lengyel fővá­ros szépe az »utolsó simításokat« végez- j te a tükör előtt* A központban azonban három, vagy négy hete nem világít több égő. Szeretném megkérni az ille­tékeseket, hogy minél hamarabb javítsák ki.« A levelet a DAV kecskeméti üzemvezetőségének küldtük el, ahonnan Mészáros Károly a következőket közölte velünk: „Közöljük, hogy a város területen a közvilágítás kiégett izzócseréjére és kisebb javítások elvégzésére csak két főt tudunk biztosítani. A kiégett iz­zókat azonnal kicserélni nem tudjuk, mert maga az ellenőrzés esak két he­tet venne igénybe. A reklamált köz­világítási égöhiányt már az elmúlt héten kijavítottuk. Kérjük a lakos­ságot, hogy a kiégett izzók tárgyá­ban forduljanak egyenesen hozzánk." * Gosztolya József panaszlevelé- ben megírta, hogy Kecskeméten, az Ipoly utcában nincs utcai vi­lágítás. Arra kéri szerkesztősé­günket, hogy járjunk közbe a városi tanács ipari és műszaki osztályánál, hogy a nagyforgal­mú utcán létesítsenek közvilágí­tást. Panaszoslevelét eljuttattuk az illetékesekhez, ahonnan a kö­vetkeze} választ adták: »Megállapítottuk, hogy a Ipoly utcában a villanyhálózat ki van építve, de a közvilágítási lámpa­testek még hiányoznak. A kérel­met nyilvántartásba vettük s még ebben az évben villanyhálózat fejlesztésére újabb keretet ka­punk, s a kérelmet valóra vált­juk.« * Batu Imréné a következőket kéri szerkesztőségünktől: »Villanytűzhelyet szeretnék beállítani, szeretném megtudni, hogy a villanytűzhelyhez ipari áramot a DÁV szolgáltathat-e? Ila igen, legyenek szívesek köz­bejárni, hogy én is kaphassak.« A DÁV kecskeméti üzemvezető­sége a| következőket válaszolta: »Nem áll módunkban konkré­ten nyilatkozni, mivel a háztar­tási áram megadása függ a meg­lévő hálózat egyes körzetekben való terheltségétől, a transzfor­mátorok teherbírásától. Batu Im­réné közvetlenül forduljon hoz­zánk, hogy az ilyet résr'.eleibrn meatárguuJh ­A MEG NEM ÉRTÉS MIATT TÖRTÉNT — KICSERÉLTÉK AZ ÉGŐKÉT — VALASZ GOSZTOLYA JÓZSEFNEK — KÖZVET­LENÜL TÁRGYALJON A DÄV-VAL

Next

/
Oldalképek
Tartalom