Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

Magyar munkások, parasztok, értelmiségiek! Harcoljatok a világbókét fenyegető atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért, a leszerelésért! (Az MSZMP Központi Bizottságának jelszavaiból.) Több mint 6 millió forint előleget kaptak az eddig leszerződött áruk után megyénk termelő zöretkezetei Lelkesen, odaadással szolgálják a dolgozók érdekeit Példamutatóan működik az érsekssanádi pártszervezet A közelmúltban Ersek- csanádon jártam és a pártszer­vezet több tagjával beszélget­tem. Közülük Somogyi István párttitkár, Vmmenhoffer János és Horváth Dezső pártvezetőségi “tagok neveit említem. Barátsá­gos, megnyerő modorú, udvarias emberek. Elvhű, következetes ^megvalósítói pártunk politiká- pának, lelkes, áldozatkész mun­kásai a dolgozók ügyének. De hallgassuk meg, mit mon­danak ők maguk, munkájukról, •terveikről, elgondolásaikról. — Nem egyéni célokért, ha­nem a dolgozó emberekért küz- 'dünk, fáradozunk — mondja So­mogyi elvtárs. — Ha sikert érünk el és erősödik pártszerve­zetünk tömegkapcsolata, annak eredője mindenekelőtt Központi Bizottságunk helyes politikája. Ezt a politikát mi torzítás men­tesen igyekszünk végrehajtani. — Különösen nagy figyelmet fordítunk pártunk falusi politi­kájának ismertetésére, a terme­lőszövetkezettel kapcsolatos kér­dések megmagyarázására. A ter­melőszövetkezeti gazdálkodás előnyét, szövetkezeteink ered­ményei fényesen igazolják. Köz­ségünkben a Búzakalász Terme­lőszövetkezet tagjai az évvégi zárszámadáskor munkaegysé­genként 46 forintot kapnak. Itt azonban figyelembe kell ven­nünk azt is, hogy az elmúlt év­ben igen sokat költöttek építke­zésekre és gépek beszerzésére. Többek között Zetort és pótko­csit is vásároltak. A szövetkezet termésátlaga az elmúlt évben nemcsak kalászosokban, hanem a kapásokban is meghaladta az egyéni gazdák átlageredményeit. — A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás eredményeinek bemu­tatásával és fölényének kihang­súlyozásával azonban senkit nem erőszakolunk a nagyüzemi gaz­dálkodás elfogadására. A dön­tést magukra a gazdákra bízzuk. Elmondhatom, hogy az egyéni dolgozó parasztokkal most meg­lehetősen jó a pártszervezetünk kapcsolata. Figyelmesen foglal­kozunk problémáikkal és min­den alkalmat megragadunk, hogy velük beszélgethessünk. Az elmúlt hetekben minden vá­lasztókörzetben a tanácstagok­kal közösen kisgyüléseket tartot­tunk. összegyűjtöttük a dolgo­zók javaslatait és annak alapján kezdeményeztük, hogy a község­fejlesztési tervbe vegyék be a villanyhálózat bővítését és 1000 négyzetméter betonjárda készí­tését. Javaslatunkat a tanács­ülés elfogadta és ezekre a léte­sítményekre 88 000 forintot sza­vazott meg. — Pártszervezetünk befolyásá­nak erősödését mutatja az ün­nepi gyűlések és más rendezvé­nyek növekvő látogatottsága. Községünknek 2500 lakosa van. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója al­kalmából rendezett gyűlésen 400-an, február 23-án, a szovjet hadsereg ünnepe alkalmából rendezett gyűlésen pedig több mint 500-an vettek részt. Legr utóbbi béke nagygyűlésünkön 327-en írták alá az imperialis­ták háborús előkészületei elleni tiltakozó határozatot. — Pártszervezetünk vezetői gyakran eljárnak a tömegszer­vezetek értekezleteire, rendez­vényeire. A közelmúltban én magam is részt vettem a legel­tetési bizottság gyűlésén, elő­adást tartottam és válaszoltam a tűzoltó testület tagjainak kérdé­seire, felszólaltam a népfront­bizottság által összehívott pa- rasztgyülésen, több alkalommal részt vettem a szülői munka- közösség tanácskozásain, a ne-' vetés kérdéseivel foglalkozó vi-\ táin. — A közeljövőben megválást tandó tervünkben szerepel, hogy' a párthelyiségben klubszobái rendezzük, a pártház udvarát parkosítjuk és röplabdapályáig építünk. A pártirodában ügye-\ letet rendszeresítünk és még be-] hatóbban kívánunk foglalkozni a dolgozók p- naszügyeivel. A tömegszervez :iben dolgozó kom­munistákat havonta beszámol­tatjuk tevékenységükről és foly­tatjuk a kommunista családok látogatását, szorosabbra fűzzük, elmélyítjük a párttagok közötti,' elvtársi kapcsolatot. — És hogyan látja a pártszer-] vezet munkáját Horváth elv-] társ? — Idevalósi ember vagyok,] mindenkit ismerek a faluban ési engem is ismernek. Legszívesebb ben mezőgazdasági kérdésekről beszélgetek az emberekkel, ezt azonban mindig összekötjük a1 politikával. Rendszeresen olva-\ som a Népszabadságot, a Petőfi Népét, meghallgatom a rádió híreit, mert nekünk, kommunis­táknak tájékozottaknak kell len­nünk. Az emberek sokat várnak tőlünk. Munkánkat csak úgy tudjuk megfelelően ellátni, ha állandóan tanulunk, képezzük1 magunkat. örvendetes, hogy pártszervezetünk minden tagja pártmegbízatást vállalt és mind-i egyik pártmunkát végez. 1 És mit mond Ummenhofferí elvtárs? I — Kenyeres Erzsébettel és' Mészáros Mihállyal, hárman a KISZ-fiatalokkai való foglalko­zást kaptuk pártmegbizatásként. Szép terveink és elgondolásaink vannak a KISZ-munka megja­vítására. Kultúrcsoportunkat táncegyüttessel szeretnénk ki­egészíteni. A tavaszi és nyári időszakra kirándulásokat terve­zünk és arra törekszünk, hogy a fiatalokat szórakoztatva nevel­jük. Beszélgetésünk során még számos dolog szóbakerült. El­mondották, hogy tevékenységük­nek vannak gyenge oldalai is. összegezve azonban, nem ezek, hanem az eredményesség jel­lemzi munkájukat, amit mi más parasztszervezetek számára is hasznos, tanulságos példának tartunk. N. J. A termelőszövetkezeti gazdál­kodást serkentő legutóbbi kor­mányrendeletet Bács megye terü­letén széles körben megvitatták. Az elmúlt napokban minden já­rásban aktívaértekezleteken tár­gyalták meg a rendelet alapján a termelőszövetkezetek gazda­sági fejlesztésének lehetőségeit, és részletesen megismertették a termelőszövetkezeti tagokat a rendelet módozataival. Ezt kö­vetően minden termelőszövet­kezetben taggyűléseket tarta­nak, ahol megbeszélik a rende­let nyújtotta kedvezmények alapján az idei tennivalókat. A rendelet serkentő hatása máris jelentkezik a termelőszö­vetkezetek tevékenységében. Nem egészen másfél hét alatt 27 termelőszövetkezet kötött szerződést mintegy 5000 mázsa gabona szállítására a Termény­forgalmi Vállalattal, ezenkívül 600 vagon zöldség szállítására mintegy 60 tsz vállalt kötele­zettséget. Az Állatforgalmi Vál­lalatnál 7800 sertés és majd­nem másfélezer marha szállítá­sát kötötték le. A leszerződött árukra nyomban megkapták az előleget is, így majdnem hat és félmillió forinthoz jutottak a termelőszövetkezetek. KATONA FERENCNÉ női fodrászata Kecskemét, Csongrádi út 66. szám. Telefon: 29-66, 3-as autóbusz. 802 Nem akarunk kétsxer egy árokba esni., Irta: Morvái István, a dunavecsei járási pártbizottság titkára A RENDŐRSÉGET GYOR­SAN MEGKAPJA, HA RENDŐRI SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGE A 07 HÍVÓ SZÁMON. 784 i A jövőben egyéni gazdák, állami gazdaságok és egyéb mezőgazda- sági társulások részére gépi szántásra, talaj művelésre, szállításra szerződést a helyi töldművesszövetkezetek kötnek. Köss szerződést a helyi földművesszövctkc- zetekkel a fenti munkákra. Gépi szántás, gépi talajművelés magasabb termést, a magasabb termés nagyobb jövedelmet biztosít. 305 AZ ELMÚLT ÉVEKBEN igen súlyos hiba volt a párt gyakor­lati munkájában, a gazdasági életben, hogy túl nagy követel­ményeket támasztottunk ma­gunk és a dolgozó nép elé. Eb­ből következett, hogy szigorú mértékkel mértük az embereket is, vezetőink sokszor türelmet­lenül — a kommunista meggyő­zés helyett — a parancsolgatás, a szigorú megtorlás eszközét al­kalmazták. Amikor az emberek nem követték a vezetők akara­tát és elgondolásait, a dolgozók bizalmatlanok lettek a vezetők­kel, de a kommunistákkal szem­ben is. Az elmaradott és felvilágosu- latlan tömegek megnyerése ne­héz és hosszantartó feladat. Ez túl sok áldozatot követel és az eredményt sem lehetett egy hét alatt telefonon jelenteni. Egy olyan nagy és korszakalkotó munkában, mint a szocializmus építése, úgy gondolták, nem is mindig van erre idő és türelem. Talán nem is becsültük meg kellően azt az embert, aki okos szóval felvilágosított, nevelt, ta­nított. Az ellenforradalom ke­serves tanulsága megtaníttatta velünk, hogy ez nem más, mint szektás politika, amelynek vele­járója a tömegek elvesztése. Ahelyett, hogy a dolgozók nagy része velünk harcolt volna, sa­ját jobblétéért, a munkáshata­lomért, passzívvá váltak, sőt néhányan a huligánok és az el­lenforradalmárok közé kevered­ve ellenünk támadtak. A DUNAVECSEI JÁRÁS egy­két községében még most is vannak olyanok, akik a régi módszerrel szeretnének dolgoz­ni, akik nehezen tudnak szaba­dulni a régi, rossz gyakorlattól. Nem tudni miért teszik ezt? Le­het, hogy a gyors eredményes­ség, vagy talán a könnyebb el­lenállás útját járják. Úgy gon­dolják, könnyebb parancsolni, mint az emberek ezreit meg­győzni. Tény az, hogy így köny- nyebb dolgozni, de nem célra­vezető, mert nemcsak gazdasá­gi, szervezeti formákban kell a szocializmust felépíteni, hanem az emberek gondolatában is. A régi módon gondolkodó em­berek nem képesek a szocializ­mus harcos katonái lenni. NEM AKARUNK kétszer egy árokba esni, ezért le kell vonni a tanulságot nemcsak Budapes­ten, de Punaegxházái? és Kur­tán is, tehát mindenütt. Közsé­geink kevés párttagja nem ké­pes a szocializmust felépíteni egyedül, de nem is ez a cél. A kommunisták az egész nép szá­mára akarnak jobb, szebb éle­tet. Ennek érdekében mozgósí­tani lehet a becsületes emberek széles táborát. Á bizalmatlan­ságot fel kell váltania a kölcsö­nös bizalomnak. A kommunista vezetők magatartására jellemző legyen a szerénység, a barátsá­gos közeledés, a jószándékú, egyszerű emberekhez. Nagy sze­retettel kell foglalkozni az em­berek apró, de számukra mégis jelentős bajokkal, panaszokkal. Arra irányuljanak törekvéseink, hogy a község életében és poli­tikájában legyen helye a lakos­ság minden rétegének. Nem sza­bad azt gondolni, hogy csak százegynéhány rendes ember van a faluban. Ez nem igaz. A dolgozó tömegek nagy része fel­tétlen becsületes, jószándékú, és ha sok esetben nem is tudato­san, de hozzájárulnak munká­jukkal a szocializmus építésé­hez, Járási tanácsülés Kunssentmiklóson Megválaaaíotlák a Járási népi ellenőrző hiaotíságot Március 21-én a járási tanács Kunszentmiklóson tartott ta­nácsülést. Első napirendi pont­ként Farkas Magda, a solti is­kola igazgatója a művelődési ál­landó bizottság elnöke számolt be az 1957. évben végzett mun­káról. A beszámoló elhangzása után elfogadták a határozati ja­vaslatot, amely főként a felada­tokról és az állandó bizottság munkájának célkitűzéseiről szó­lott. A tanácsülés második napi­rendi pontjaként megválasztot­ták a dunavecsei járási népi el­lenőrző bizottságát. A bizottság elnökéül Kővári Péter nyugdí­jast, elnökhelyettesül Szcpesvári János választották meg. A népi ellenőrzési bizottság tagjai a következők: Huszár József, a járási tanács dolgozója, Váczi György járásbíró, Antal Mihály JÁSZÖV dolgozó, Pozsári Már­ton banktisztviselő, Huszta László, a járási statisztikai hi­vatal vezetője. Nyilvános tanácsülés Sxalksxentmár Ionban Március 25-én Szalkszentmár- ton községben nyilvános ta­nácsülést tartottak. Miután a község üvegmeggy-, szilva- és baracktermésének egy részét exportra szállítják, a megjelent gazdák alkalmi társulást szer­veztek. Már ott a helyszínen három brigádot alakítottak, me­lyek hivatva lesznek minden gyümölcsösben a fákat ponto­san rovartalanítani. A tanács­ülésen megjelentek megállapí­tották a fák permetezésének az árát is. Minden gazda két fo­rintot fizet egy-egy fa beper- metezéséért. A tanácsülés a dol­gozó parasztok kívánságára ha­tározatban mondotta ki, hogy a munka elvégzését a mezőgazda­sági állandó bizottság ellenőrzi majd. A permetezéshez szüksé­ges gépeket a tassi Növényvédő Állomás bocsátja a szalkszent- mártoni parasztok rendelkezé­sére. Pexsgő élet a solti kulíúrháxban A solti kultúrház kevés anya­gi támogatást kap a községi ta­nácstól, mégis élénk a rendez­vényektől. Vivát Jánosné, a ki*ltúrház igazgatója egyetértés­sel a KISZ-szervezettel, több tanfolyamot szervezett meg. Az ezüstkalászos gazdatanfolyamon kívül — amely 27-én tartotta a másodévesek vizsgáját és a 26 tanuló jó eredménnyel zárta tanulmányait — két tanfolya­mot szervezett meg. Az egyik a kézimunka szakkör, Tizennyolc asszony jár rá rendszeresen kedden és pénteken. Alig há­romhetes működés után — hála Szokolai Juci néni tanításának — a hallgatók már függönyö­ket, térítőkét horgoltak, dísz­párnákat és asztalterítőket varr­tak ki. A szabás-varrás tanfo­lyamnál hasonló a helyzet. Al­bert Pál női szabó oktatása eredményeképpen a nyolc hall­gató közül már kettő a sajáí maga által Varrt blúzban jár ázi előadásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom