Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-01 / 77. szám
Éljen a szocialista tábor szilárd egysége, élén a kommunizmust építő hatalmas Szovjetunióval! (Az MSZMP Központi Bizottságának jelszavaiból.) A föld, amelven a gombból nadrág teremi O lyan jó földje van a Szabadság Tsz-nek, hogy ha .gombot vetnek beléje, nadrágot terem — okosítottak fel a faluban, Tiszakécskén. A hasonlat találó voltában jncm volt okom kételkedni, de Í esőbb, künn a falu szélén mű- ödó termelőszövetkezet kertészetében rájöttem, hogy a leglényegesebbet kihagyták az ízes szólásmondásból. Az embert. Aki azt a »gombot« elveti. Vele beszélgetek. Budai Jánossal, a tsz kertészével. Nem mondhatnám, hogy olyan valaki, aki felhívja magára a figyelmet. Csendes, szerény, de készséggel magyarázgat, és minden szava elárulja, hogy él-hal a kertészetért, hivatása a növénytermesztés, mestere a szakmájának. S a ki nem mondott beismerésében benne van az elismerése is. Az, hogy itt, a nagyüzemi gazdaságban kedvére élhet hivatásának, kísérletezhet, termelhet. Ezt a lehetőséget a faluban szintén kifelejtették a gomb— nadrág hasonlatból. Mert Budai János, ha mint egyéni kiskertész gazdálkodnék ezeken a jó földeken, megközelítően sem büszkélkedhetne olyan eredményekkel, mint amilyeneket — egy éves kihagyással — elért, s kétségtelenül elér ebben az esztendőben, meg a következőkben. A. ,m beszéljenek a tények, ö 1954-ben lépett a termelő- szövetkezetbe. Még abban az évben 40 ezer forint költséggel öntözőcsatornát ástak a kertészetben, tápot adva vele a tagság nem kis része aggodalmának is: Megéri? Mikorra térül meg az a tetemes kiadás? — Vállaltam, hogy egy év alatt kitermelem a csatornára fordított költséget — emlékezik a kertész. És 1955-ben hat holdról 97 000 forint bevételt biztosított a szövetkezetnek. Ezután kevesebb kételkedő szó hangzott el, amikor 130 ezer forintért percenként 500 liter vizet adó, önműködő artézi kutat ástak közvetlenül a kertészet mellett, — amire az volt a válasz, hogy 1956-ban Budai János 200 ezer forint értéket termelt nyolc holdon. K özvetlenül az ellenforradalom előtt, 1956 őszén azonban kilépett a tsz-ből. Nézeteltérése támadt az akkori vezetőséggel, s ez az időszak egyébként sem a tsz-gazdálkodás mellett fújta a szelet. Megpróbált egyénileg gazdálkodni, de a szíve visszahúzta a közösbe, s már tavaly tavasszal bejárogatott a kertészetbe, segíteni a palántázásnál, mivel a helyette fix- íizetésre felvett kertésznek nem volt szívügye, hogy annyit teremjenek a parcellák, amennyire képesek volnának. S most ismét itt van Budai János. A közösben. Az új vezetőség hozta vissza. Mögötte a tilalomfa: nem sokra ment volna az egyénieskedéssel! Előtte: a most már 16 holdas kertészet, gondjával-bajával, örömével. — Mindazzal, ami tartalmat ad az élete hivatásának. B üszkén mutogatja a két, a Kecskeméti Konzervgyártól nemrégiben kapott hollandÉlüzem lett a Délrost A Könnyűipari Minisztérium Len- Kenderipari Igazgatóságának vállalatai közül a Dél-Magyarországi Rostkikészítő és a Hirdi Kenderfonógyár nyerték el egyenlő rangsorban az élüzemi címet. A SZOT elnöksége csütörtökön tartott ülésén hozta meg határozatát. "*'! .-**"'**• A Délrost 1956. III. negyedében volt legutóbb élüzem, de az ellenforradalom napjaiban már nem került sor a kitüntetés átadására. Az ellenforradalom után a Délrost üzemei vették lel leghamarabb a munkát és a korábbi eredményeket szinte túlszárnyalva indult meg a termelés. Az élüzem-feltételeket a vállalat üzemei dicséretesen túlteljesítették és jelentős javulást értek cl az önköltségi szint, termelékenységi mutató és a minőség javításában. 19-eJ oöeös tüzéreket keeemek EZ A NÉHÁNY sor azokhoz a vörös tüzérekhez szól, akik a 19-es kisalföldi vörös tüzérezred 6. nehéz ütegében harcoltak 1919 (június—júliusában. EMLÉKEZZÜNK: — az üteg Jlajmáskérről Tokaj alá vonult, hogy utána a Garam-völgyén fel, egészen Léváig szorítsa az ellenséget. Ott a kis faluk kö- cött — bakafedezet nélkül — Ilőtte az ellenséget, a két 15-ös Skoda-tarackkal. A Garant gáz- jóján át, egészen Vácig mentek. Onnan vonat vitte őket Nagy- ebonyba. A szolnoki tiszapart- <ról napokig lőtték a túlsó pardon beépített ellenséges álláso- jkat, majd a Vörös Hadsereg kötelékében átvonultak a nagy híjion és Törökszentmiklóson túl, fi hadsereg balszárnyán foglaljak tüzelőállást, majd a fegy- fi'erneki Tiszazugban az utolsó gránátjukig lőttek. Ok voltak azok, akik legutolsóként hagyták el a néptelenné vált csatateret. EGY ÖREG, vörös tüzér, az i5-ös nehéz üteg egyszerű parancsnoka szól, a dicsőséges na- lpokát látott üteg harcosaihoz: i»Akik még élnek közülünk, ir- ják meg a szerkesztőségbe nedvüket, címüket, meg azt, hogy emlékeznek-e még a régi dicső I napokra, parancsnokukra, aki. 'egybe szeretné gyűjteni őket. —< ' Azokról az elvLátsakról ukiki elhunytak, adjanak hírt hozzátartozóik, jóbarátaik, ismerőseik, az elmúlhatatlan elvtársi hűség nevében Zsámboki Lajos, a 19. sz. kisalföldi vörös tüzérezred 5. nehéz ütegének volt parancsnoka « ágyat, amelyeket kelet—nyugat | irányban úgy helyeztek el,hogy! a nap sugarai hajnaltó'alkonya-] tig érjék az üveg alatt fejlődő] palántákat; És büszkén mondja azt is, hogy április utolján 30—40 ezer] fej salátával megjelennek a pia-j con. Addig persze zöldhagymát] is árulnak, azután meg papri kát, paradicsomot, szegfűt, diny- nyét, stb; Még arra is van gondja, hogy melyik asszony kofáskodjék majd, ha a szerződéses terme- j nyékén kívül a szabadpiacra] szántakat eladásra viszik. — Mert nem mindegy kérem,] hogy ki áll a standon. Az eladó] ne legyen morc, hanem kedves,] előzékeny, mert azt szeretik aj vevők. I gen, a jó földek melletti ennyi minden kell ahhoz] a tiszakécskei gombhoz, hogy! nadrág legyen belőle. De meg-! lesz az a — képletesen, s anél-j kül is értelmezett — nadrág, sőt,! lesz cipő, kabát és egyéb is, Tarján István Kecskeméti mozaikok ISMERETES okokból a Béke szálló bezárta kapuit, megszűnt egy rendkívül kedvelt kecskeméti étkező cs szórakozóhely, s vele együtt a cukrászda is. A szálloda egyelőre pótolhatatlan, mert nincs másik, a cukrászda azonban igen. A Nagykőrösi utcai, volt Gyencs cukrászda igyekszik a megnövekedett igényekhez alkalmazkodni. A jószándékot azonban nem kísérte mindig szerencse. Körülbelül két héttel ezelőtt egész napon át iszonyatos kalapálás volt a cukrászdában. tJj eszpresszógépet szereltek fel. Ezzel akarták tehermentesíteni a már működő gépet. A próbálkozás teljes csőddel végződött, rossz gépet szereltek fel. Most is csak egy működik, a kezelőnők emberfeletti munkát végeznek, mert még az adminisztrációs, elszámolási munkát is nekik kell elvégezniök. Nem lehet szó nélkül hagyni azt se hogy mindkét műszakban a négy teremben mindössze egy- cgy felszolgálón» dolgozik. Csoda, hogy bírják! Még valamit szeretnék elmondani. Ebben a cukrászdában, mint ahogy említettem, igen nagy a forgalom. Főicg a munka utáni, koraesti órákban. A Gycnes cukrászdában a kiváló fekete és a kevésbe jó sütemények mellett sokan töltünk egykét félórácskát. Mégis, amikor hazafelé indulunk, jóleső, megnyugtató csend vesz körül bennünket az utcán. Ugyanis a cukrászdában harsogva szól a rádió, emiatt a vendégek egymást kiabálják túl. Állítom, ez a zaj egyaránt kellemetlen a vendégeknek cs a vendéglátóknak egyaránt. Ha ez tényleg így van, akkor közös érdekünk a csend! M. I. Ha elfogadnák a ruhaüzem javaslatát: 250 bajai leány, asszony lälä. Jlä fflünkdälkälfflät A kicsi ruhában úgy érzi magát az ember, mint egy dobozba préselt hering. így jellemezhetnénk a Bajai Ruhaüzemet, amely jelenleg helyiségproblémákkal küzd. Ebből adódik aztán, hogy minden erejükkel igyekszenek helyiséget találni, amelyben elférne a Kölcsey és Árpád utcai részlegük. Egy időben már úgy volt, hogy megoldódik ez a probléma, éspedig olyan formán, hogy megkapják e két helyiség átadása ellenében a gyalogsági laktanyát. Csakhogy ez a ferv kúlbadőlt, mert a helyi tanács a Fémipari Vállalatnak utalta ki — mondván —: nekik is igen nagy szükségük van rá. A Fémipari Vállalat, annak rendje-módja szerint 250-es létszámú gárdájával bevonult az új épületbe. Mondani sem kell, hogy a kiutalást komoly viták előzték meg és a ruhaüzem vezetői nyomós érveket sorakoztattak fel. Többek között elmondták, hogy az új épületben mintegy 250 asszony, s leány, valamint 50 tanúié találna munka- alkalmat. Ez így igaz, s a mai napig is tényekkel bizonyítható. Ne higgye senki, hogy ezzel lekerült a napirendről a helyt ség-probléma. Már csak azér sem, mert a minisztérium illetékes osztályainál is szóbakerült az üzem fejlesztésének szükségessége a növekvő igények kielégítése érdekében. A gyár vezetősége, a városi pártbizottság kérésére is elmondta, mi akadályozza a fejlesztést, s mi lenne a megoldás módja. Kérésük ez volt: adják a gyárnak a voll műszaki iskolái, ímely jelenleg az enyészeté. A bökkenő az, hogy az épület nás tárcához tartozik, s a megegyezés — mivel kevés az ilyen nagy épület — kemény, fáradságos munkát, az átadó részéről pedig megértést kíván. A város pártvezetősége támogatja a gyár kérelmét. A Megye] Pártbizottság ipari osztálya is kezdeményező lépéseket tett az ügy sikere érdekében. Ennek ellenére azt kell mondani, hogy még csak a elintézés kezdetén vagyunk. Ha az illetékes szervek részéről a kérelem megértéssel találkozik, akkor még ez évben háromszáz dolgozóval növekedhet a létszám, ugyanakkor sokszorosával a termelés a Bajai Ruhaüzemben. Vcnesz — Közös gazdaságaink életéből Baján az MSZMP városi bi- •.ottsaga és a városi tanács végrehajtó bizottsága közös ülésen árgyalta meg a tsz-ek fejlesztésével kapcsolatos kormányrendeletet s az ennek nyomán alkészített helyi intézkedési tervet. Ezt a tervet a végrehajtóbizottsági ülés élénk vitában egészítette ki. Sok szó esett a szövetkezetek politikai és gazdasági megerősítéséről, amelyben fontos feladatokat szabtak meg a népfrontnak, a földművesszövetkezetek apparátusának és a gépállomásnak. * Céltudatosabb és meggyőzőbb agitációt kell folytatniuk a kisLaci nagyokat pislogott reggel az ágyban. Félszemmel édesanyjára lesett, aki tegnap este nagyon megharagudott rá, mert amikor a rádió elköszönt a gyermekektől, ő még azután jó ideig fenn volt és nem akart aludni. — Ez igaz — gondolta —, de a felnőttek nem értik meg a gyermek ünnep előtti hangulatát. Ilyenkor gondolataikban meseországban járnak, keresik a legszebb nyuszikákat, akik hatalmas batyuval a hátukon elindulnak világjáró körútjukra, csak azért, hogy megajándékozhassák a legjobb gyerekeket. Laci bebeszélte magának, hogy ő nem is olyar. rossz, amilyennek kikiáltották. A felnőttek aélia tv.^vuszioárás loznak, s most 6 is ennek lesz áldozata, ha ajándék nélkül ünnepel. Pedig... hej, de sok mindenről álmodozott már. Szeretne egy kis kétkerekű biciklit. Igen szeretne, de miért kell neki minden este meghallgatni a rádiót? A rádió az oka mindennek. És miért kell a mesélő néninek azt mondania: Jó éjszakát, gyerekek! Ez a legnagyobb hiba. Elalszom én a jókívánság nélkül is. Most, ha nem kapom meg a biciklit, neki köszönhetem. Jc, ió. de írok a nénijjek egy levelet, amelyben követelem tőle a biciK- lit. Hopp — hökkent meg a kis forradalmár —, hiszen nem is tudok írni. Majd megíratom a testvéremmel, ő már iskolásfiú. Nem, nem. Jobb, ha nem avatom bele, mert elárul anyukámnak, s akkor.;, Annyira elkeserítette magát, egy kis híja volt, hogy el nem tört a mécses. Ezt érdemiem én a rádiós nénitől? Nem bírta tovább. Befúrta kis szüszj fejét a párnák közé, s hangosan felzokogott. A mama, aki éppen a reggelit készítette, megbocsátó mosollyal az arcán, rögtön megfejtette a sírás igazi okát. Odament Laci ágyacs- kájához, finoman kibontotta a párnák közül szöszi fejét, s halkan megkérdezte: — Miért sírsz? A kisfiú feltápászko- dott, átölelte anyukája nyakát, s így rebegett: — Ha nem is kapom meg a nyuszikától a kisbiciklit, legalább te ne haragudj rám, édesanya. A mama megcirógatta Lacikát, megcsókolta s elmosolyodott: — Ha tudnád, hogy a nyuszika már cl is hozta a kisbiciklit! Bicliczky kunhalasi járás termelőszövetke. zeteinek a földdel rendelkező egyéni gazdák között. A kimutatás szerint ugyanis amíg 1949- ben a tsz-ek összes területének 51.5 százalékát a tagok által bevitt földek tették, — addig ez az arány mostanra 20.5 százalékra csökkent.^ A szép számmal lévő új belépők között is kevés i földdel rendelkező dolgozó pa raszt; a tompái Szabadság Ts? például legutóbbi közgyűlésén 12 földnélküli tagot vett fel. E2 abból a szempontból igen hasznos, hogy a tsz-mozgalom fejlesztési bázisát a falusi proletárok képezik —, de a számszerű és területbeli növekedés igénye s egyáltalán a falu teljes szocialista átszervezése megköveteli s kis- és középparasztság tömegeinek bevonását. Kiskunhalason egy-egy szakember teljes felelősséggel patronálja a termelőszövetkezeteket a városi pártbizottság megbízásából. Csáki Ferenc elvtárs, a pártbizottság munkatársa az Űj Élet, Oláh György gépállomási igazgató a Paprika Antal Tsz, Juhász Dezső városi főagronó- mus a Magyar—Szovjet Barátság Tsz, Rada Antal technikumi igazgató a Vörös Szikra Tsz, Tóth Balázs mezőgazdasági osztályvezető a Vörös Október Tsz, Tóth Sándor, a Sertéstenyésztő Vállalat igazgatója a Szabadság és Miklós János, a Tajói Állami Gazdaság igazgatója a Micsurin Termelőszövetkezetben végez rendszeres látogatást s ad hasznos szakmai segítséget. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben —, ahol nincs biztosítva a gyümölcsös szakszerű kezelése — a Faiskola Vállalat szakemberei reudeíaejs. maiid bemutatók
