Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-03 / 79. szám
Egyetértek a Petőfi Népe cikkírójával Zugárusok ne árulhassanak facsemetét * A Petőfi Népe március 26-i «rámában cikket körölt "Árfelhajtók és zugárusok a piacokon-» címmel. Nagyon helyes, hogy az újság foglalkozik ezzel. Különösen időszerű most ez a probléma, mert megyeszertc érdeklődjek gyümölcsfaoltványok iránt. Van ezekből bőségesen a megye 17 faiskolájában, illetve 11 faiskolai lerakatában. Ma már szeretnek gyümölcstermesztéssel foglalkozni, sokan telepitettek az ősszel, de legalább annyian fognak tavasszal is. Mind többen belátják, hogy az értéktelen, kiöregedett, beteg fák helyett fajtatiszta, egészséges, szépncvelésű gyümölcsfákat kell ültetni. Nagyon érdeklődnek a kajszibarack-akció iránt is. Mindez nagyon helyes, hiszen a gyümölcstermesztés jövedelmezőség szempontjából népgazdaságunk igen fontos üzemága. Különösen Bács megye jelentős ebből a szempontból, hiszen az •ország gyümölcstermelésének 30 százaléka innen kerül ki, ennek ■jelentős része exportra megy. líppcn ezért nem mindegy, hogy milyen oltványokat telepítenek. (Sajnos, a piac- és vásárcllenör- zések során azt tapasztaljuk, •hogy egyesek inkább a piacon vásárolnak gyümölcsfát, nincsenek tudatában, hogy mit is vesznek. Erre nem lehet magyarázatot találni, hiszen az állami faiskolákban jóininőségü, fajtaazonos, egészséges gyümölcsfát vásárolhat kedvezőbb áron, mint a zugárustól. Az utóbbi időben szakembereink, helyi tanácsaink figyelmét elkerülte az a káros jelenség, hogy a zugárusok ellepik a piacot. Egyes tanácsok nem szereztek érvényt a rcndeletcknek. Megengedik sok helyen, hogy faiskolai engedéllyel nem rendelkező egyének is árusítsanak gyümölcsfákat. Mindez komoly károkat okozhat népgazdaságunknak, ha nem vesszük elejét. A rendelet alapján csak az árusíthat gyümölcsfaoltványt, aki faiskolai engedéllyel, a szokásos évi háromszori növény- egészségügyi vizsgálat megtörténtét igazoló bizonyítvánnyal és megfelelő minősítéssel rendelkezik. Az államilag ellenőrzött faiskolák telephelyükön, vagy a felügyeleti hatóság által jóváhagyott lerakatokon értékesíthetik a gyümölcsfaoltványokat. A rendelet alapján aki piacon, vásáron, vagy házalás útján gyii- mölcsfaárusítással foglalkozik, attól a hatósági közeg a gyümölcsfát elkobozza. Amennyiben az említett gyümölcsfákról megállapítható, hogy fertőzött, vagy fajtaazonossága kétes, a helyszínen megsemmisíthetők. Az idevonatkozó rendelet szerint a törvény az ilyen zugárusokat szigorúan bünteti. Erre a radikális intézkedésre azért van szükség, mert ezek gyakran becsapják a jóhiszemű vevőt, terjesztik a betegségeket cs kártevőket. Magyar Ferenc Bekell tömni minden olyan csatornát, melyen a társadalom pénze elfolyhat — Jegyzetek a vezetés módszereiről — MEGSZOKTUK, nemcsak az az elismerés, amikor dicsérik az embert. Aki a munkáját jól végzi, arról a hallgatás is gyakran elismerés. Csak akkor szólunk, ha valami nincs rendben. Valahogy így vagyunk egyes vállalatokkal is. Megszoktuk, hogy tevékenykednek, hogy nyereségesek és eleget tesznek feladataiknak, ismétlődő ukázok nélkül is. Körülbelül ilyennek van elkönyvelve a megyei tanács ipari osztályán a megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat is. Nyolc szervestelepük átfogja az egész megyét. A válalat vezetőit ritkán találni a kecskeméti központban. Koncz Mátyás igazgató, F. Szabó István műszaki vezető, Szőnyi Pál főkönyvelő, s példájukat követve az irányító beosztottak is idejük nagyobb részét a dolgozók között töltik az egyes üzemrészekben. 60 000 kéve exporfnád Megyénkben, a téli hideg idő beálltával indult nádaratási szezonban mintegy 60 000 kéve nádat vágtak ki az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat dolgozói. Ez olyan nagy teljesítmény, amit a vállalat fennállása óta még egy évben sem ért el. Nádasaink kincsének átlagban tíz százaléka exportképes, a vállalat így 60 000 kéve nádat exportál, ami az országnak majd hatvanezer dollár bevételt jelent. Mivel az exportképes nádmennyiség ötven százalékkal több annál, mint amit az elmúlt évben terveztek, ez a munkasiker a megyei tanács számára külön is jelentős. A tanács ugyanis azonfelül, hogy a tervezett exportnád devizaértékének egy százalékát megkapja, a túlteljesített mennyiség után 5 százalék devizajuttatásban részesül a kormánytól. Az írtak a vállalat számára is jelentősek, s ezt még növeli, hogy a megmaradó nádmennyiséget is igen gazdaságosan értékesítik. Különböző nádipari termékekkel (palló, stukatúrnád, stb.) ők látják el az egész megyét, ezenkívül Tolna megyét és Baranya megye egy részét. Persze a tervek ilyen teljesítése után nem marad el a munka külön jutalma sem. Teljesítményük arányában ugyanis rövidesen húsz napi bérüknek megfelelő nyereségrészesedést fizetnek ki az Alsódunai Nádgazdasági Vállalat dolgozóinak, A* erkölcsi és anyagi felelősségről Üton-útfélen tapasztalja az ember, hogy sokhelyütt elhalványul ez a munkavállalást, meghatározó két igen fontos követelmény. Az egyikből fakad a másik, azaz egymást feltételezik. Mivel nálunk megszűnt a munkanélküliség, s egyes iparágakban krónikus munkaerőhiánnyal küzdünk, egyesek olyan következtetést vonnak le; ezzel együtt megszűnt az erkölcsi és anyagi felelősség is. Ez pedig igen téves nézet. Még akkor is, ha néhány helyen van olyan igyekezet, hogy minek van erre szükség, s miért szükséges erről beszélni. Nézzünk csak körül az életben. Figyeljük csak egyes emberek ténykedését. Néhol azt látjuk, hogy a munkavállalók közül sokan csak azt nézik, hogy mit lehet keresni abban a gyárban. Nem azt mondjuk, hogy ez elítélendő, de ami ezzel jár, arról sem hallgathatunk. A vendéglátóiparban néhány helyen ez úgy nyilvánul meg, hogy a vendéglátást felváltja a kiszolgálás, az udvariasságot a mo- dortalanság, a figyelmességet és előzékenységet az a tévhit, hogy a vendég van a pincérért és nem fordítva. A hivatalokban egyes személyek részéről a pac- kázásban, a felek indokolatlan megvárakoztatásában, megsétál- tatásában, vagy nagyfokú figyelmetlenségben nyilvánul meg. Ezek az aprónak látszó, de valójában elég komoly hibák rontják a vállalat, intézmény, üzem, hivatal hírnevét és ha szóba kerül az ott végzett munka, az emberek csak legyintenek egyet. Ez pedig; vélemény. Azok az emberek alakították ki magukról, akik az illető vállalatnál dolgoznak. Ezek meg is tudják változtatni, ha nem feledkeznek el arról, hogy minden munkakörnek megvan a maga erkölcsi jellegzetessége és az ezzel kapcsolatos kötelesség, mert egyébként ez bele van kalkulálva a fizetésbe is. Ha például valaki a konzervgyárban kíván dolgozni, tudnia kell, hogy az első követelmény a tisztaság, a pontosság, a minőség. A kereskedelemben és a vendéglátónál erkölcsi követelmény: az udvariasság, a figyelmesség, az előzékenység. A közhivatalokban a barátságos félfogadás, az ügyek gyors intézése, az orvosoknál a beteg önzetlen gyógyítása, az ellenőrzőknél az alaposság. Ha ez hiányzik, vagy nem hatja át az embert, akkor idővel pénzhajhászó géppé válik, sivár, kietlen pusztasággá változik érzelemvilága és tehertétel lesz számára a munka. Ha az előbb említett kívánalmak hiányzanak, akkor gyakran az utóbbinál —, amiről most lesz szó — az anyagi felelősségnél is baj van. Régi gyakorlat, de nagyon igaz, hogy a gondolatban bekövetkezett erkölcsi deformá- lódás visszahat a gyakorlatra is. Mi ennek a leggyakoribb formája? Leggyak°rifob módja: a népvagyon herdálása. Tételezzük fel, hogy eltörik száz üveg, s az illető, aki ezért felelős, nem azt mondja, hogy hanyag volt és ezért lelkiismeretfurdalást érez, hanem azt latolgatja: milyen büntetést kaphat ezért, elbocsátják-e? Az ilyen szemléletmód alapjában véve, hamis, leszerel. Ezért el kell vetni. Ezenkívül forgalomban van még olyan vélemény is: nem szólok, nehogy megsértődjön. Többen a -barátság kedvéért« elnézik a szerszám tőréit, anyaglopást, géprongálást, ellenszolgáltatás nélküli áruelvitelt, lopást.. Van olyan tapasztalatunk is, hogy a tévesen értelemezetí együttműködés elve alatt néhány vendéglátóipari üzletvezető elnézi, hogy kollégája becsapja a vendégeket. Ezek a példák is azt bizonyítják, hogy az erkölcsi és anyagi fellősségérzet csökkent, s ha idejében nem reteszeljük el ezt a folyamatot, komoly bajokat idézhet elő. Dőreség volna ebben a kérdésben általános recepteket adni. Ilyet az élet nem tűr el. Vannak azonban olyan dolgok, amelyek gátat szabnak a helytelen törekvéseknek. Ezek közé tartozik az, hogy a vezetők — igazgatóktól kezdve a csoportvezetőkig — követeljék meg az állam által kiadott rendeletek és törvények maradéktalan betartását. Ennek végrehajtását támogassa az ellenőrzés, alapos, mély vizsgálattal, mert csak ez segít. Ez csak egyik módja a megoldásnak. A nagyobbik és a nehezebb, az emberek gondolkodásának átformálása, illetve az, hogy létjogosultságot kapjon minden dolgozónál az az elv: a magaválasztott munka területén erkölcsileg és anyagilag is felelős, köteles az írott és íratlan törvényeket betartani, s másokkal is betartatni. — sz — A rendszeres látogatások persze azzal a haszonnal is jártak, hogy a vállalat vezetői megismerték a munkahelyek minden területét. Tudják, ez a tevékenység állandó munkásokat kíván. Nincs is baj a törzsgárdával. A dologzók 80 százaléka évek óta egy helyen végzi teendőit. A talajerőnél szinte szabály, hogy a munkásokból lesznek a vezetők. Ha valaki nyugdíjba megy, pótlása az üzem egyik vagy másik dolgozójának több évi megbízható munkája után, előléptetéssel történik. NAPJAINKBAN, amikor a párt- és állami munka homlokterében a gazdaságos termelés, a minden vonatkozású takarékosság áll, érdemes említést tenni a Talajerőgazdálkodási Vállalat ilyen irányú eredményeiről is. A vállalat jelenlegi formájában 1951. július 1-én alakult. Azóta sem minőségi, sem mennyiségi kötbért nem fizettek, de a termelés más területein is következetesen vigyázzák az önköltség alakulását, a gazdaságos termelés több más tényezőjét. Nem bizalmatlanok, hiszen ismerik beosztottjaikat. Az igazgató azonban nemcsak azért felel, ami a munkásoknak jár, jogos, hanem a közösség érdekében is számonkérik tőle a vállalat eredményeit. Az igazgató, műszakj vezető, főkönyvelő ezért az ellenőrzésnek olyan rendszerét valósították meg, melynek segítségével szinte naprakészen látják, hol, hogyan áll a tervek teljesítése. JELSZÓ a vállalatnál, hogy -be kell tömni minden olyan csatornát, melyen a társadalom pénze elfolyhat«. Sajnos, példa is bizonyítja, ez mennyire szükséges. A vállalat tevékenysége nem egy zárt helyre központosul, hanem az egész Bács megyére kiterjed. így történhetnek visszaélések, s alkalom adódhat az összejátszásra is. Itt van Dómján Ilonának, az egyik üzem adminisztrátorának sikkasztási ügye. Nevezett sorozatosan meghamisította a termelési jelentések számait, vagy megsemmisítette azokat, ezzel 11 000 forintot sikkasztott, míg üzelmeit a vállalat vezetői egy belső ellenőrzésen le nem leplezték; A talajerőnél azonban nemcsak a nagy, hanem a kis pénzekre is vigyáznak. A normafeletti leltárhiányokért szigorúan felelősségre vonják az illetékeseket. Legutóbb a vállalat hét dolgozójával fizettették meg az okozott leltárhiány 50 százalékát. Az igazgató és helyetteséi rendszeresen vizsgálják a termelés, értékesítés, az anyag vagy az általános költségek alakulását. Hiszen nem mindegy, mh miért kerül ennyibe, vagy any- nyiba és miért nem kevesebbe. A vezetők ennek érdekében nem röstellnek a dolgozóktól tanácsot kérni, mert úgymond, más az íróasztal és más az élet. Ez a módszer eredményezi, hogy a termelési tanácskozásokon, munkahelyi beszélgetéseken a gondok mellett sok olyan javaslat hangzik el a dolgozók részéről; ami hasmos hozzájárulás a vállalat összeredményeihez. ÉS MÉG EGY. Ha mondjuk, hogy vezetni tekintély kérdése, márpedig így van, akkor hozzá kell tennünk azt is, hogy tekintélyt szerezni nemcsak szigorral, de a dicséret és az anyagi ösztönzés fegyverével is lehet. Koncz Mátyás igazgató él ezzel. Eredménye: a Talajerőgazdálkodási Vállalatnál nem kirakatpolitika, nem kampányfeladat a munkaverseny, hanem a hétköznapok velejárója. Eredményeit havonta, rendszeresen értékelik, s a legjobbak jutalmazásánál, akik a munkában különösen kitűntek, a legkisebb odaítélt pénzösszeg 300 forint. AZ OLVASÓ az írtak után joggal azt kérdezhetné, ennél a vállalatnál semmi gond nincs? Sajnos, van. Nagyon függnek még az időjárástól. Az egy Izsáki ládagyár kivételével munkaterületük a szabad ég alatt van. Trágyaszemcsézö üzemeiknél egy-egy hirtelenjött eső többezer forintos kárt okozhat. Egyelőre azonban, bár folynak a gyorsszárítási kísérletek, a jelen helyzeten még nem tudnak változtatni. A másik a dolgozók fizetési gondja. Ügy néz ki, hogy a vállalatnál a degresszív bérrendszer nem vált be. De erről más helyén írunk bővebben. Sándor Géza A takarékossági mozgatom hírei Darabonként 1 forint - évente 300 000 forint! Sok kicsi sokra megy, ez a jelszavuk a Kézműipari Vállalat kecskeméti cs kalocsai konfekció szabászainak. Az e munkakörben dolgozók az cv első két hónapjában több mint 70 000 különböző ruhadarab kiszabásánál 1800 méter textilanyagot takarítottak meg közel 75 000 forint értékben. Kis számvetéssel ez azt jelenti, hogy a vállalat dolgozói minden egyes ruhadarab kiszaKét hónap eredménye; 200 mázsa liszt megtakarítás Lapunk március 27-i számában közöltük a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalat minőségjavítási és takarékossági versenykihívását. Reméljük, ez a mozgalom még nagyobb sikereket fog eredményezni, mint amit sütőipari vállalataink az év első két hóbásánál 1 forint anyagmeglaka- rítást értek el. Ha kissé előretekintve folytatjuk a fenti számítást, úgy az írtakból már nyilvánvaló, hogy a vállalat évi anyagmegtakarítása felette lesz a 10 000 méternek, így mivel év végéig 300 000 darab különböző ruhaféle legyártása szerepel tervükben, az anyagmegtakarításból származó terven felüli nyereségük is felette lesz a 300 000 forintnak. napjában elértek. Ezen idő alatt ugyanis anélkül, hogy a kenyér vagy a péksüteményfélék minősége romlott volna, sütödéink 179 mázsa kenyérlisztet és 24 mázsa finomlisztet takarítottak meg.--------- "i Ku lturális seregszemlére készülnek a ba;ai járásban AZ ŰTTÖRÖK járási kulturális seregszemléjére egyre több nevezés fut be a járási tanács művelődési osztályára. Többek között már 11 iskola, számos énekkar, színjátszó csoport, stb. küldte be nevezését. Folynak az előkészületek a felnőttek és a KISZ kultúrcsoportok kulturális seregszemléjére is. Tizenegy községből küldtek be nevezésedet. 25 különböző kultúrcsoport és 23 egyéni szereplő kérte eddig részvételét a május 25-én tartandó seregszemlén. Éljen a magyar proietárliatalom vezclő ereje, a munkásosztály és szövetségese* a dolgozó parasztság! ÍAz MSZMP Központi Bizottságának jelszavaiból.)
