Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-23 / 95. szám
Nyereségrészesedés után a Finommechanikai Vállalatnál Az elmúlt gazdasági évet sikerekben gazdag munkával zárta a megyei Finommechanikai Vállalat, A dolgozók megérdemelten vették át nyereségrészesedésként 13. havi fizetésüket, a vállalat pedig harmadszor nyerte el a kitüntető élüzem címet, Hoffman György elvtárs, a vállalat igazgatója akkor úgy beszélt erről, hogy a legnehezebb esztendőben szerezték meg ezt a címet. Most kérdésünkre mégis úgy nyilatkoznak: nehezebb lesz a kitüntetés megtartása mint amennyibe került annak megszerzése. Első negyedévi tervüket — bár dolgozóik munkalendülete nem csökkent —, csupán 1,23 százalékkal teljesítették túl. Mint mondották, náluk ez szó katlan, de magyarázatképpen hozzátették. sok volt a nehézségük. Nehézkesen indult az év. Számos anyag hiányzott, vagy későn érkezett, és bajok voltak a szállítással is. A későbbi beszélgetés során azonban kiderült, hogy ez a »kis« túlteljesítés is említésre méltó. Hamarjában nehéz lenne ugyanis megmondani. hogy hány szakma egyesítésével, mi mindent gyárt ez a vállalat. Javító tevékenységük kiterjed az irodagépek, a jármű, villamosság, mérlegek, rádiók, háztartási cikkek, a bádogos-, lakatos- munkák. töltőtollak, órák. fényképezőgépek egész sorára. Emellett vállalnak nikkelezést, dekorációs munkákat, képkeretezést, kárpitozást, faipari javítást, kirakatrendezést, és még folytathatnánk. A javító tevékenység azonban csak része a finommechanikai vállalat munkájának. Hiszen megyénk és a főváros mellett Sátoraljaújhely, Nyíregyháza, Debrecen, Szeged, Pécs, Zalaegerszeg, Sopron, Győr, Esztergom, Balassagyarmat, s mellettük még harminc város nagy- és kiskereskedelmi vállalatainak 48 féle készárut gyártanak. Ha pedig mindezeket hozzátesszük, hogy a vállalat dolgozói központi üzemház hiányában jelenleg is 11 különböző helyen végzik sokoldalú munkájukat, úgy eredményeik elismerést érdemelnek. Kérdés ezek után. sikerül-e a félév végén megtartaniok a büszke élüzem címet, s ennek későbbi eredményeként jövő tavasszal lesz-e ismét nyeréségré- szesedés? A jelenlegi kilátások, s az eddig végzett munka alapján van rá remény. De újból egy hónapi fizetés erejéig, azt nem meri állítani senki. Sok mindentől függ ez a kérdés. A munkásokkal nincsen baj. Megvan bennük az akarat és nem hiányzik a tehetség sem. Egészen más kérdés az anyagellátás, az, hogy miből, mikor, mennyit kap a vállalat. Az első félévre elegendő a megrendelésük, egyre szőkébb azonban a munkahelvség. A feladatok igen feszítik a vállalat kereteit, mert a termelés felfutott. a helyszűke maradt a régiben. Viszont a kereskedelem egyre-másra kéri a bádogos-, lakatosmunkákat, a villamos hőbetéteket (rezsó, vasaló, hősugárzó), motor- és autósaller szorítókat. villanyszerelési és csillár alkatrészeket, valamint; több más, a vállalat által gyár-j tott cikkféleséget. Igencsak befolyásolja eredmé-j nyeiket az is. hogy az első ne-; gyedévben az üzemek, hivatalok részéről csökkent az úgynevezett »javítási kereslet«. Egyszerűbben szólva, a kormány takarékossági felhívásának közzététele óta minden vállalat vagy intézmény kétszer-háromszor is meggondolja, javíttasson-e valamit, hacsak nem feltétlenül szükséges. Ezt bizony megérzi a finommechanikai vállalat. Mivel pedig a takarékosság elve nem kampány feladat, hanem hosszúlejáratú dolog, a vállalat vezetőineK. a jövőben is keresni kell a helyzetadta lehetőségeket. Látogatásunk tapasztalatait egybevetve befejezésül azt írjuk, amit sorainkat átfutva az olvasó is érez: az élüzem cím megtartása, a nyeresegrészesedés feltételeinek megteremtése az idén talán még nehezebb lesz, mint tavaly volt. De az első negyedév eredményeit tekintve ebben a küzdelemben jól indult a Megyei Finommechanikai Vállalat. Sándor Géza Hol volt, hol nem volt••• Az olvasó kérdez — a Növényvédő Állomás szakembere válaszol Több olvasó érdeklődött, hogy a kukoricavetésen alkalmazható-e a vegyszeres gyomirtás. Felkerestük a növényvédő állomást, ahol Szűcs József a következőket válaszolta: — A Dikonirt, mint ismeretes, az egyszikű növényekre nem, de a kétszíkűekre ártalmas. A kukorica egyszikű növény, tehát a gyomirtás itt is elvégezhető. A kelés előtt 2—3 nappal katasztrális holdanként egy-másíél kilogramm Dikonlrt-nak kiváló gyomirtó hatása van, s a tábla második kapálásig gyommentes marad, tehát az első kapálás költségei megtakaríthatók. Végezhető á gyomirtás a kukorica kelése előtt 1,2 kilogramm Dikonirt- tal, melyet 20 centiméteres növénymagasságnál holdanként l kilogrammos adaggal megismételhetünk. A kukorica vegyszeres gyomirtását a növényvédő állomás vállalja, az érdeklődők vegyék fel tehát a kapcsolatot velünk. Kislányom nap mint nap jóleső 'örömmel hallgatja a Rádió immár hagyományos műsorát, a »Jóéjszakát gyerc- Uek«-et. E műsorszám fontosságára való tekintettel 19.54 li-töl 1.9.59 h-ig. azaz kerek öt percig a család valamennyi tagja teljes csendben, áhítattal ringattatja magát a mese szárnyain. A precizitás kedvéért meg kell mondanom azonban, hogy ez az odaadó ringattatás nem mindig zavartalan. A »Jóéjszakát gyerekek« repertoárjában ugyanis — megmagyarázhatatlan okok miatt — hetenként legalább egyszer okvetlenül szerepel a Borsószem Király kisasszony. És itt nemcsak az egyhangúság ellen emelek szót! Bármennyire is hajlok arra, hogy tiszteljem Andersen klasszikussá vált gyermekmeséit, ettől az egytől felborzódnak az idegeim. Mert nézzük csak, mit tudunk meg a »Borsószem Királykisasszony «-hói: Említett fenséget házasságkötés céljából a vendéglátó királyi család olymódon »káderezi, — hogy valóban királyi sarj-e —, hogy egy borsószemet tesz annak húsz matraca alá. A nemes leányzó teste — magától érthetően — csupa kék, zöld folt lesz, hisz érzékeny a lelkem, mint ahogyan ez jólnevelt, »igazi« kí- rálykisa iszonyhoz illik. A frigynek ennyi bizonyosság után tehát már semmi akadálya nem lehet... A következtetés világos, kislányom megnyugodva térhet ágyacskájába. Csak én forgolódó!: még kissé, azon tűnődve, vajon miért kell gyermekeinket — hetenként legalább egyszer — meggyőzni arról, hogy a kék vér az ugyebár mégiscsak kék vér és az igazi királykisasszony nem hamisítható, mert a turpisság előbb- utóbb úgyis kiderülne. Csak egy szem borsó kell hozzá. »Nem mese ez« a mai gyerekeknek! Mezei István Kijelölték a Vízügyi Alapok választmányi tagjait A 120/1958. (P. K. 7.) PM. számú együttes utasítás a vízügyi igazgatóságok mellett Vízügyi Alap létesítését rendelte el. Az utasítás szerint a Vízügyi Alap választmányába 3 évi időtartamra a területileg illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága küld rendes, illetve póttagokat. A választmány dönt afelől, hogy az illetékes vízügyi igazgatóság területén hol, milyen munkálatokat kezdjenek és határoz a beruházásra kerülő pénzösszeg felett is, A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának javaslatára a megyei tanács v. b. legutóbbi ülésén kijelölte a választmányi tagokat. Ezek szerint a bajai Vízügyi Igazgatóság Vízügyi Alapja választmányának rendes tagjai: Bene András, a megyéi tanács mezőgazdasági osztályénak főagronómusa, Kiss Ferenc, a Bajai Járási Tanács elnökhelyettese, Kőrös Gáspár, a Kiskőrösi Járási Tanács elnöke. Monori F. Dezső, a megyei tanács igazgatási osztályának vezetője. Póttagok: Bartossik Lajos, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rét- és legelőgazdálkodási felügyelője, Tóth Menyhért, a Kalocsai Járási Tanács elnökhelyettese, Vízin Gergely, a Bácsalmási Járási Tanács elnökhelyettese, dr. Tompa László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának agronó- musa. A szegedi Vízügyi Igazgatóság Vízügyi Alapjának választmányába az alábbiakat jelölték rendes tagokul: Szegedi József, a Kiskunfélegyházi Járási Tanács elnöke, Bilekov Pál, a Kiskunhalasi Járási Tanács elnökhelyettese és Reile Géza Halas város tanácselnöke. Póttagok: Bene András főagronómus (bajaiba is), Kuruc Sándor, a kiskunmajsai tanács elnöke, A. Molnár János, az alpári tanács elnöke. A budapesti Vízügyi Igazgatóság Vízügyi Alapjának választmányába jelölték Horváth Józsefet, a Dunavecsei Járási Tanács elnökhelyettesét rendes tagnak, póttagnak pedig Bartossik Lajost (bajaiba is). A szolnoki Vízügyi Igazgatóság Vízügyi Alapja választmányának rendes tagja lett Pos- váncz László, a Kecskeméti Járási Tanács elnöke, póttagja pedig Száraz Elemér, a Kecskeméti Járási Tanács mezőgazda- sági osztályvezetője. Termelési előleg—termelés nélkül Suhajda József kiskunmajsai lakos a Jászszentlászlói Földművesszövetkezet alkalmazásában álló felvásárló munkájában segédkezett, s hogy a maga számára megfelelő jövedelmet biztosítson, több esetben, összesen 65 liba meghízlalására szerződést kötött, s a szerződéskötéssel egyidőben 6500 forint előleget is felvett. A szerződött libákat azonban nem hizlalta meg, az előlegül kapott összeget pedig a saját céljaira használta fel. A termelési előleget — termelési szándék nélkül — felvett csalót a járásbíróság nem jogerősen 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte, és kötelezte a vállalatot ért kár megtérítésére. i Gépállomások, állami gaz- | daságok. termelőszövetke- I zetek! Nyári munkákhoz | szükséges elektromotorok, | mérlegek és dinamók ja- I vitását idejében rendeljék | meg. i Finommechanikai .1. V. I Kecskemét. 1014 | . $cgcfc9<&X«lcgcl<3K3<4<9c§oe<ä*2gai<aiC!^ 1F® zN. l. Amikor megkezdtem tanítói működésemet osztott iskolában, negyedik fiú osztályt kaptam. Tanulóim között volt kertész, orvos, tisztviselő, porcelán- gyári. gépgyári, bőrgyári munkás, kereskedő, pedagógus és színész gyereke. Nem volt köny- nyű feladatom. Ahány gyermek, annyiféle gondoskodást kívánt. Még nehezebbé tette munkámat az osztály fegyelmi helyzete és szelleme. Elődöm egy törékeny, beteges tanítónő volt. aki nem tudta teljesen kézben tartani a sokfajta gyerekből összetevődő szilaj fiúosztályt. Oktató munkájának eredménye meglátszott az osztályon, ezért főleg a nevelési hiányokat kellett pótolni. Neki is kezdtem a munkának. Az egész osztállyal foglalkoztam, az egész közösséget akartam előrevinni: Volt azonban egy kis csoport, mely visszatartotta az előrehaladást. Ebből a csoportból is kiemelkedett Cinderi Pali. Már az első hetekben tízórait, taneszközt és játékot lopott. Összetörte Kovács Pisti szemüvegét. Feladatait nem készítette el. Zsebkendője nem volt. Mosakodni JL I nem szokott. Kuhaia rongyos, feje kócos. EGYIK NAPON, amikor szintén nem tudta a leckét, közel mentem hozzá, meg akartam fogni a fejét, de megláttam, hogy tetves és varas. Meglepődtem. Kezdett foglalkoztatni, mi az oka, hogy a gyerek itt tart es ugyanakkor mit kellene tennem? Pali szülei a porcelángyárban dolgoztak. A tanítás után villamosra ültem és ellátogattam a gyárba. Beszélgettem az üzemvezetővel. párttitkárral, szak- szervezeti elnökkel s a személyzeti előadóval. Elmondták, hogy Cinderi régi munkás, ért a szakmájához, szereti munkáját. Felesége is itt dolgozik. Van egy kis házuk, szőlővel. Végül elmondták. hogy iszik. Különösen az utóbbi időben nagyon iszik. Keresete arányában, többet-ke- vesebbet. Hogy mért. azt nem tudják. Mikor végez a munkájával? Délután négykor, de csak este megy haza, rendszerint részegen. Délután négykor a gyár előtt voltam. A dolgozók lázas sietséggel blokkoltak és tódultak kifelé. Az egyik fiatal munkástól megkérdeztem: Cinderi bácsi kijött már? Ott megy ni — felelte az a borotválatlan képű, szakadozott ruhájú sovány ember. Utána sétáltam. A kocsmának tartott. A pult előtt kiszedegette maradók aprópénzét. Ivott. A többit úgy kunyerálta össze. Fél hétkor teljesen ittas állapotban kijött a kocsmából és elindult hazafelé. Az útelágazásnál ácsorgó sovány bádog Krisztus előtt megállt. Megölelte, megcsókolta, majd csontos öklével nagyot vágott rá, hogy csak úgy csörgött. Az anyád is ..: eb ... rohadt életbe.., Otthon felesége, anyósa és négy kisebb gyereke várták vacsorára. Nem köszönt. Ledobta kabátját, szétnézett és várta a kiszolgálást. Bementem én is. Bemutatkozásom után elmondtam észrevételem és panaszom. Cinderi rám- nézett nagy. véres szemével. Maga a tanító? Igen én vagyok — Minden gyerek ilyen rossz? — Ennyi baj eggyel sincs. — A rohadt életbe, mért jött, hogy ... Maga a tanító, nevelje meg, ha nem tudja ... bánom is én, csináljon vele. amit akar. engem nem érdekel a kölök. Ilyenkor jövök a munkából, nem is érek rá, látja. — A maga gyereke? Nem? — A többi is az enyém. — Hány gyerek van itthon ösz- szesen? — öt. Esznek. Gondoskodni keli róluk. Ezt megteszem. A tanítás a maga dolga, ah ho^ én nem érték. Az asszony a tűzhely mellett ült és pislogott. Nem szólt egy szót sem, vagy nem mert, vagy nem érdekelte a dolog. Az is lehet, hogy nem jutott eszébe okos gondolat és ezért hallgatott. Mindenesetre kevés eredménnyel távoztam. Űtközben találkoztam Palival. Maszatos. fáradt és éhes volt. Mivel nyolc óra elmúlt, megkérdeztem tőle, tanult-e ma? A gyerek nem felelt. Lesütötte a szemét és néhány másodperc után eliszkolt. HAZA BALLAGTAM és lefeküdtem. de aludni nem tudtam. Problémák bonyolult szövevénye rohant meg. A gyerek személye. a család, a társadalmi lehetőségek, az iskola, az osztály közösség, a kollégák támogatásának kérése. Zúgott a fejem. Mit tegyek, mit tegyek? hétre az iskolában voltam. Kikészítettem a szemléltető eszközöket. Megnéztem terveimet, vázlataimat. Elővettem az osztálynaplót, majd kimentem az udvarra. A gyerekek már szállingóztak. Néhá- nyan az udvar végén fejeltek volt, aki nekidőlve a falnak, tanult, a többiek áesorogtak é- beszélgettek. Köztük voltCinde- ri Pali is. maszatosan. kócosai rongyosan. — Mit reggeliztél? Pali nem szólt. — Azt kérdeztem, mit reggeliztél? — Semmit — mondta közömbösen, mintha ez természete, lenne. Adtam neki öt forintot és elküldtem reggelizni. A napost elküldtem a fodrászüzletbe, hogy hívjon egy fodrász bácsit, kézi felszereléssel együtt. Az altisztnek szóltam, hogy tegyen fel vizet melegedni, maid adtam neki ötven forintot, vegyen Palira való alsóneműt. A tervem sikerült Nyolc óra után öt perccel Pali már tiszta nyákkal és kézzel, tiszta alsóneműben s bár sebes, de kopasz fejjel ült a padban. Az osztály valamennyi tagja tudomásul vette a dolgot és másnap egy kisruhát, egy sapkát, cipőt, zoknit és egy használt, de jó táskát kapott. Volt. aki tízórai adagját osztotta mer Palival.. (Folytatása következik) Héjjas fccsrtd tanúim, »úgy.
