Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

A sertéspestis, baromfivész elleni védekezésről, a tavaszi legeltetés egészségügyi problémáiról, s az állatorvosok helyzetéről tájékoztatta szerkesztőségünket ör. Andor Emö megyei iöállatorvos Kérdés: Jelenleg van-e járvá­nyos állatmegbetegedés me­gyénkben., s mely betegségek el­len folyik megelőző védekezési Válasz: Március végén fejez­tük be a szarvasmarhák tuber­kolózis elleni védőoltását, a ser- íésorbánc ellen pedig május vé­géig beoltjuk a jelentkező gaz- iák sertéseit — mielőtt még az orbáne baktériumaira szaporí­tó hatással levő — meleg idő oeállna. Megyénkben jelenleg a sertéspestis elleni védekezés a legfontosabb, mert a sok fa­gyasztott hús —, amelyben kon­zerválódott a sertéspestis víru­sa — igen széles körben fertőz­heti az állatállományt. Ezért például Kecskeméten, ahol hű­tőház működik — valamennyi sertést beoltunk pestis ellen. A kérdés első részére válaszolva örömmel mondhatom — jár­ványszerű megbetegedéseket nem tapasztaltunk mostanában. Kérdés: A betegségek elleni megelőző védekezés útjában mi­lyen akadályok állnak? Válasz: Főként a baromfitífusz elleni vérvizsgálatok elvégzése nehéz. A termelőszövetkezetek­ben ugyan ez sem gond, az egyéni gazdák közül azonban so­kan elvonják baromfijukat a vizsgálat elől, s azok fertőzött tojásait nem egy esetben szom­szédjuk által leadott, vérvizsgált baromfitól származó tojásokkal együtt adják el a keltető állo­másnak, lelkiismeretlenül meg­fertőzve így az egész állományt. Ugyanilyen nehéz juhállomá­nyunkat megóvni a rühösségtől: mi, a megyei tanács helyes ren­deleté alapján, hiába fürdetjük meg juhainkat. ha a szomszédos megyében nem kötelezik erre a gazdákat: a Bács megyei nyájak még Vác és a Balaton alá is el­jutnak, s hazahozzák onnan az atkákat. A baromfitífusz és juh rühösség elleni küzdelmünkben tehát erőteljesebb és központi intézkedések váltak szükségessé! Kérdés: Tavasz előtt állván, milyen problémákkal kell szem­benézniük a gazdáknak, s az ál­latorvosoknak? Válasz: Legelőrehajtáskor csak lépfene, illetőleg sercegő- üszög ellen oltott, s májmétely- kórból kikezelt állatokat szabad kiengedni. A legeltetési bizott­ságok sehol se engedjenek meg kivételt ez alól — semmilyen ok miatt sem! Állatorvosi tenniva­Idegen nyelvek ismerete és tanítása tekinteté­ben az Amerikai Egyesült Ál­lamok a hivatalos statisztikák szerint az utolsó helyet foglal­ja el a világon. A külügymi­nisztériumban például a diplo­máciai vagy konzuli pályára épő új tisztviselők közül csak minden negyedik tud valami­yen idegen nyelven. A régebbi íivatalnoki karnak a fele sem ud anyanyelvén kívül más íyelven beszélni és nagyon ke­vesen tudnak oroszul. Ugyan­iak amerikai adatok szerint a Szovjetunióban 10 millió orosz anul angolul, ugyanakkor még ( ezerre sem tehetők azoknak íz amerikaiaknak a száma, akik iroszul tanulnak. Az USA 23 ezer középiskolájának több, mint felében egyetlen idegen nyelvet sem oktatnak és erre nincs is lehetőség. A főiskolá­soknak alig 15 százaléka tanul egy idegen nyelvet. 1956-ban a nyelvtanárok száma messze el­maradt az iskolákban mutatko­zó kereslet mögött. Ugyanakkor i Szovjetunióban a tízosztályos skolákban a tanulóknak leg­alább egy idegen nyelvet kell ianulniok, az egyetemi hallga­tóknak pedig másik idegen nyelvet is kell tanulniuk, még­pedig vagy ázsiai, vagy afrikai nyelvet. (Az **-Avanti«-ból.) lóink közé számít most — ta­vasz idején a hizlalásra nevelt bikák vasektomizálása is. Fon­tos feladat ez, mert az utóbbi időben igen sok zugbikával fe­deztettek — lerontva így me­gyénk szarvasmarha-allományát. A vasektomizálás után. jóllehet a bika fedezőképes marad, utó­dai mégsem származhatnak. Kérdés: Lapunk március 11. számában említettük, hogy Ágasegyházára az állatorvos Kecskemétről jár ki rendelésre, s ez sok felesleges kiadást jelent a gazdáknak. Van-e ilyen hely­zet máshol is, s ha van: mi en­nek az oka, s hogyan lehetne ezt megszűntetni? Válasz: Ilyen helyzet valóban több nelyen adódik. Palmono: torara Kiskunfélegyházáról, Laszlófalvára Kecskemétről jár Ki az állatorvos. Kértük e hely­zet megszűntetésére a járási tanácsok javaslatait — de hiába. Emellett 21 állatorvosi lakást kel­lene felépíteni a megyében, ez évben csupán Pánin és Bács- borsodon épül szolgálati lakas.: A jelenlegi helyzetben pedig jobban nem tudjuk elosztani ál latorvosaink működési területét, mert a Petőfi Népe által emlí­tett ágasegyházi körzet — ame lyet összekötöttünk Helvéciával — egymaga meghaladja a 3000 számosállat létszámot, s emiatt nem kapcsolható össze a — bár közel levő — izsáki körzettel. A szerkesztőség ezúton is köszöni dr. Andor Ernő értékes nyilatkozatát, s az abban foglalt javaslatokkal egyetértünk: a ba­romfitífusz megelőzésénél elengedhetetlen vérvizsgálatok lefoly­tatását szigorú rendelkezéshez kellene kötni, s meg kellene bün­tetni azokat, akik elvonják ezalol baromfiállományukat. Úgy­szintén országos rendelkezésnek kellene születni a juh-fürösztések kötelezővé tételére: nem engedhető meg, hogy a többi megye ha­nyagsága miatt a Bács megyei juhtenyésztők is kárt szenvedjenek. Az állatorvosi körzetek kijelölése ügyében pedig bizonyara egészségesebb, s a gazdak érdekeit jobban szolgaló helyzet szü­letne, ha a járási tanácsok kötelességüknek éreznek az állatorvosi teendőkkel járó problémák megoldását, javaslataikkal hozzájárul­nának az állatorvosokra eső terhelés arányosításához, s a lehető­ségekhez mérten segítenék az állatorvosi szolgálati lakások építését is. 394 évvel ezelőtt, április 23-án született, s 342 éve, szintén április 23-án halt meg Shakespeare — minden idők legnagyobb drámaírója. Az angol reneszánsz valamivel később követlzezik be, mint az európai, s nem válik el oly határozottan az angol középkortól, mint emez. Míg a franciák megtagadjak múltjukat — középkori irodalmukat —, az angol reneszánszban teljességgé érlelődik a bar­bár és vad szenvedélyektől fűtött angol középkor, vérengzéseivel, szenvedélyeivel termőtalajt nyújtva a legbujábban burjánzó drámairodalom kialakulásának. Az angol dráma — s így Shakespeare életműve kialakulására is — éppen ez a kettősség —, az angol szellemi újjászületés fel- tcltődése a súlyos es komor középkori hagyományokkal — nyújt lehetőséget. Shakespeare e drámairodalom képviselőinek második gene­rációjához tartozik, s lángeszével maga-művévé kovácsolja elődei minden eredményét, túlnőve koron, időn, s a legnagyobb elődökön is. Dráma-óriásaiban már a magaratalált ember szenvedélyei, lelki, s világi viharai dúlnak, s közel ötszáz év múltával is — még olvasva is —, örökszerűvé válva élvezzük Öt. Élvezzük? Gyenge, kifejezéstelen, s méltatlan a szó. Tanulunk tőle? — Még ezzel is keveset mondtunk. Műveiben élő embereket alkotott, akik — színpadon látva őket, vagy könyvben olvasva, egyaránt — a legnagyobo művészi hatást gyakorolják ránk: bele­szólnak személyes életünkbe, s alakítják azt — formálnak bennünket. Megemlékezésünk végén kis büszkeséggel írhatjuk, hogy az idei színházi évadban a Kecskeméti Katona József Színház együttese játszotta Shakespeare »Othello« című színmüvét, s elő­adásának olyan nagy sikere .volt, hogy nemcsak Európa több or­szágából érkeztek az előadásra látogatok, hanem a Shakespeare szülővárosában, Stratfordtian felállított Shakespeare Múzeumból is érdeklődve tekintetlek a darabot. A kecskeméti előadással több külföldi színházi lap is, mint kiemelkedő Shakespeare előadással foglalkozott. A szakképKEtg es hanyagság eredménye: mősiélévi börtön Torbán Józsefet 1955-ben ne­vezték ki az alpári TÜZÉP- telep vezetőjévé. Munkaköré­nek ellátásához szakmai felké­szültséggel nem rendelkezvén, eleinte alapos irányítást és el­lenőrzést kapott. Ennek ered­ményeképpen Torbán József mintegy kilenc hónapon keresz­tül kielégítően ellátta feladatát, ezt követően azonban hanyagul intézte a telep adminisztrációs munkáit, — megnehezítve ezzel az ellenőrzést. A vásárlóktól beszedett pénz kezelését 14 éves becsére bízta, s reá hagyta a vásárolt árumennyiségekről kiállítandó nyugták elkészítését is. Ö maga, lemérés nélkül vet­te át a vasúton érkező tüzelő-’ és mész-szállítmányokat, s nem: nézte meg: egyezik-e a leérke­zett mennyiség a számlán fel­tüntetettel. 1956 júliusában mar 9984 forint hiánya volt, amely rövid pár hónap alatt 44 ezer 730 forint hiányra emelkedett. A szakképzetlenség — egy­magában még nem volna hiba. A telep vezetésének elvállalását azonban mégis neki kell felróni, — a nagy kárt okozó hanyag­sággal együtt. A kiskunfélegy­házi járásbíróság megérdemel­ten ítélte hát el másfél évi bör­tönre, s egyes állampolgári jo­gaitól való egy évi eltiltásra, Kereskedni akart a* engedély nélkül kivágott és lopott tavai Gáspár István kiskunhalasi lakos 1957 novemberében birka­ól készítésére engedély nélkül két élő akácfát vágott ki, majd a tanács tulajdonát képező fák­ból is kitermelt három darabot. Tettét november végén megis­mételte, amikor ismét a tanács tulajdonában levő fákból vágott), ki; Beismerése szerint két és fél?' Szóváltás < — álcsonttöréssel < Katus József, a Kunfehértói} Állami Gazdaság dolgozója egy} napon Báróczki Sándornéval és< Hatvani Mihállyal abrakért} ment. Útjuk azon az istállón< vezetett át, ahol Veinhardt Jó-} zsef dolgozott. Hatvani szóra-< kozásból megcsengette Vein-' hardt kerékpárjának csengőjét,< s tovább ákartak menni. Vein-} hardt azonban morózus kedvé-, ben lehetett, mert durván és< káromkodva felelt a Csenge-, tésre; < Katus József ekkor szólt köz-} be: »Ne szidd az én barátomat".< Erre Veinhardt Katust is szi-J dalmazni kezdte, mire a szó-, csata közben mindnyájan el is} feledkeztek eredeti céljukról: a, korpáról, s nekiestek Veinhardt-« nak, Katus elkapta, földhöz-} vágta, baloldalára térdelt ésök-< lével úgy vágta állón, hogy} jobb állcsontja eltörött. < A kiskunhalasi járásbíróság} Katus Józsefet 3 hónapi íeifüg-* gesztett börtönbüntetésre ítélte,} s 300 forint megfizetésére köte-, lezte, ' mázsa fát a piacon akart érté­kesíteni, A kiskunhalasi járásbíróság társadalmi tulajdon sérelmére! ismételten elkövetett lopás és engedély nélküli fakivágás miatt 3 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Ami árnyékot vet az eredményekre Ha a Kecskeméti Épületlaka­tosipari Vállalat - három havi munkáját nézzük, elmondhat­juk, hogy elég jól dolgoztak. Er­re utal a 102,5 százalékos terv­teljesítésük, az egy főre eső ter­melés 100,7 százalékos, az egy órára eső termelés 100 százalé­kos teljesítése. Ezt a szép eredményt beár­nyékolja az, hogy az engedélye­zett munkás létszámnál hat fő­vel többet foglalkoztattak és 1500 munkanapra tehető a be­tegség címén mulasztott mun­kanapok száma. Kiszámították hogy az utóbbi mintegy 300 000 forinttal csökkentette az elér­hető termelési értéket. Földalatti tavat fedeztek fel índiában Egy indiai faluban folytatott fúrás alkalmával 100 méternyi re a föld alatt bővizű tóra búk kantak. A hatalmas méretű tó bői percenként 90 000 gallon vi­zet lehet kivezetni. (Egy gallon; 4,5 liter). Ez olyan nagy meny- nyiség, hogy segítségével az el­maradt és alig lakott Gurgaon kerületet, a Bikaner-sivatag szé­lén, virágzó kultúrájú vidékké lehet varázsolni; \ Nagysikerű divatbemutatót tar­tott Budapesten a Különleges- (ségi Ruhaszalon. Képünkön az egyik érdekes inadéi! látható. Miért megbélyegzett ember Pocskay Konrád? Ismerjük Pocsuay Konrád lelkiismeretes­ségét, ebből azt is meg­érthetjük, hogy mikor elolvasta a tisztasági hónapra szóló felhí­vást, valami megmoz­dult a szíve táján és feltette magában a kérdést: vajon megtet- tem-e mindent a ma­gam, a környezetem és a hírős város tisztasá­ga érdekében? Rövid, de megfontolt gondolkozás után rá­jött, hogy van még bő­ven tennivalója. Ettől kezdve reggel gondo­sabban mosakodott, a parizerhéjat nem az úttestre dobta, hanem a külön erre a célra létesített tartályba. Ha­sonlóképpen cseleke­dett a papírzacskókkal is, amelyekből a nápo­lyit fogyasztotla. Hamarosan azonban azt vette észre, hogy az emberek furcsán néznek rá. Különösen akkor látott megdöb­benést az arcokon, mi­kor nem dobta az asz­faltra a cigarettavé­get, hanem a hulladék­gyűjtőbe tette. Arról is rövidesen meggyőződött, hogy egyedül maradt tiszta­ságával. mint magá­nyos sziget a tenget habjaiban. Látta, hogy az egyik vitézkötéses kabátú, nagyhajú fia­talember — tisztasági hónap ide, tisztasági hónap oda — nagyo­kat sercint az asztali­ra, a másik csőnadra- gos ifjú pedig egyked­vűen dobálja maga mögé annak a könyv­nek a lapjait, amit ép­pen olvas. Egy jól öl­tözött öregúr pedig Kéjesen taposta szét a szivarvéget a járdaszé­lén. Meglátogatta a Rá­kóczi út 3. szám alatti házat és ott látta, hogy a kollégium mosónői a szemetet, a hamut és a különböző hulladéko­kat a mosókonyha egyik sarkába gyűjtik, néha ugyan szórnak belőle a padlásra is, no meg a lépcsőházba, érthető, hiszen tiszta­sági hónap yan. A Fi­nommechanikai Válla­lat előtt tapasztalta, hogy milyen elvezettel öntik ki a szennyvizei, másutt pedig a tanács­ról hallott egyet mást, hogy mióta tisztasági hónap van, innen-on- nan nem viszik el a -zemetet. Pocskay azonban nem adta fel a harcot. Elhatározta, hogy misz- sziós tevékenységet folytat a tisztaság ér­dekében, felvilágosítja az ellévelyedetteket, ncgy a tisztaság fél egészség, a piszok min­den betegség eredője. Bárhova fordult azon­Dán, csak fölényes mo­solyt ^átott. Az egyii- tarkaruhás fiatalembc megje^yezte: — Mag idióta, apuskám. Tisz taság! — És hangosa: íelkacjigott. — úgy a kérem! Sőt egy alks lommal meg is akarta verni, mert rászólt a egyik négy gyermek-, családapára, hogy m. ért szarja el a narancs­héjat. Missziója közben ész­revett^, hogy lassan kerülni kezdik az em­berek, régi barátai, is­merősei nem köszön­nek, Ujjal mutogatnak rá, megbélyegzett em­ber lett, Ö szegény még nem tudja,i miért ítélik el, de kedves olvasóink bizonyára értik, hogy miért vált unszinpati- kussá a tömegek sze- méberi Pocskay Kon­tód, KiS, SHAKESPEARE (1564—1616/

Next

/
Oldalképek
Tartalom