Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-23 / 70. szám
A népi ellenőrzés szervezeti felépítése MI lehet raktáros? ’■Alá emberek nap mint nap meghány ják-vetik az ország Eigyes-bajos dolgait. Politizálnak, beszélgetnek utcán, vonaton, nyilvános helyen és baráti körben egyaránt. Ilyenkor szó- bakeriilnek az eredmények is, a hibák is. Népünk túlnyomó többsége egyetért a szocializmus hasúnkban való felépítésével és munkájával, támogatja azt. Figyeli a napi eseményeket, örül a sikereknek, s ha hiányosságokat észlel, vitatkozik, hogyan kellene kijavítani azokat. A dolgozók tömegei ilyenformán ezerszemű ellenőreivé válhatnak gazdasági életünknek, amire szükség is van. Lenin is utalt arra, hogy »Az ellenőrzés, amely a szocializmusba való átmenethez szükséges, csakis tömegméretű lehet.« Annak érdekében, hogy dolgozó népünk harca a hibák kijavításáért, az előrehaladást gátló okok eltávolításáért, s a közvagyon megóvásáért megfelelő szervezeti keretek között folyjék, az ország- gyűlés az 1957. évi VII. törvénynyel elrendelte a népi ellenőrzési bizottságok megalakítását. A népi ellenőrzés legfelső szerve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely közvetlenül a Minisztertanács irányítása alatt áll. Tevékenységéért a Minisztertanácsnak és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának felelős. A népi ellenőrzés központi szerve bármely állami, társadalmi Intézménynél, vállalatnál, s azok központjainál tarthat ellenőrzést. Ellenőrzi a minisztériumokat, s azok közvetlen irányítása alá tartozó hivatalokat, vállalatokat, stb. A népi ellenőrzés megyei szerve a megyei népi ellenőrzési bizottság, amelyet nálunk február 27-én választott meg a megyei tanácsülés. Ezt a szervet a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányítja, de tevékenységéért felelősséggel tartozik a megyei tanácsnak is. Ellenőrzi a tanács államigazgatási szerveit, valamint az irányítása alá tartozó hivatalokat, vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket, a magánkisipar és magánkereskedelem tevékenységét, stb. Ameny- nyiben bűncselekménynek minősülő eseteket tapasztal, azt közli a rendőrséggel, vagy az ügyészséggel, amely 8 napon belül köteles eljárni, s ennek eredményéről a bizottságot értesíteni. A népi ellenőrzés feladata erősíteni, védeni az ország szocialista, társadalmi és gazdasági rendjét. Tévedés lenne azonban azt gondolni, hogy a bizottságot a vállalatok, intézmények vezetőinek, dolgozóinak ijesztgetésére hozták létre. A népi ellenőrzésnek az a célja, hogy segítse ezek munkáját. A megyei népi ellenőrzési bizottság a március 10-én megtartott első ülésén leszögezte: — »A feladatunk nem a szenzációk hajszolása, hanem az, hogy az élet sokoldalúságában a jellemzőt, a tipikusát megkeressük, a tények elferdítése nélkül. Célunk megjavítani népi demokráciánk intézményeinek munkáját, segíteni az új, jól bevált módszereknek elterjesztését. Meg kell látnunk tehát szerveink munkájában a jót és dicséretre méltót is.« Április 11-ig megyénk valamennyi városában, járásában megválasztják a tanácsok a helyi népi ellenőrzési bizottságokat. Mind a megyei, mind a heA tavaszi muakák előkészületeiről tanácskoztak állami gazdaságaink vezetői A Bajai Állami Gazdaságban megbeszélésre gyűltek össze a Bács megyei állami gazdaságok Igazgatói és üzemvezetői. Az értekezleten részletesen megtárgyalták a küszöbön álló tavaszi munkák előkészületeit és intézkedéseket tettek azok gyors, mielőbbi elvégzésére. A megkésett tavaszi munkák sürgős intézkedéseket kívánnak. A tavasz folyamán mintegy 34 ezer holdon kell elvetni a magot. Ezenkívül még mindig mintegy 14 000 holdnyi gyengén fejlett őszi vetés, rét, legelő vár fej trágyázásra. A munka sikere nagy szervezettséget és előrelátó gondos munkát igényel. Ezért a gazdaság vezetői elhatározták, hogy a szükség esetén, különösen a fej trágyázásnál az éjjeli műszakot is bevezetik. A lemaradott gazdaságokban összpontosítják az univerzál gépeket. Erre a célra mintegy 180 köny- nyebb gépet tartanak számon. A megbeszélésen szó volt az állattenyésztésről is. A megyei igazgatóság főállattenyésztője részleteiben ismertette a tennivalókat az állatállomány megjavítása érdekében. lyi bizottságok népi ellenőri há-j lózatot szerveznek. Népi ellenőr] lehet minden nagykorú, feddhe-j tetlen előéletű, választójoggal! rendelkező, népi deihokratikusj államrendünkhöz hű magyar] állampolgár. A népi ellenőrök] kijelölését a bizottságok a párt- szervezetekkel, tanácsokkal, nép-] front-bizottságokkal és egyéb] tömegszervezetekkel karöltve j végzik. A cél az, hogy nagy számú, a gazdasági és társadalmi] élet minden területére kiterjedő] ellenőri hálózat épüljön ki. Egy-] részt azért, hogy valóban létrejöjjön az ezerszemű ellenőrzés,! másrészt, hogy egy-egy ellenőri ne legyen túlterhelve. A népi ellenőr egyes vizs-j gálatok idejére megbízólevelet] kap. Tevékenysége során bete-j kinthet minden olyan iratba, be-] léphet minden olyan helyiségbe,] amely ellenőrző munkájához] szükséges. A vizsgálatokban sem] a bizottság tagjaként, sem népi] ellenőrként nem vehet részt az, aki a megvizsgált szervnél vezető állást tölt be. A MÜNÖSZER megyei telephelye nagy gonddal küzd. Raktárost keres, de nem talál. Illetve találna, de a Budapesten székelő felsőbbség olyan feltételt szabott meg, ami a raktárosi poszt betöltését szinte lehetetlenné teszi. Mi a feltétel? Egyetlen: csak párttagról lehet szó! Az eset hallatán úgy véljük, hogy a felettesek néhány dologban tájékozatlanok. Elsősorban abban, hogy becsületes, a munkáshatalomhoz hű, pártonkívüli állampolgár — tehetségének és rátermettségének megfelelően — betölthet bármilyen közéleti posztot is! De ha következtetésünk tőmondatszerű rövidsége valami érthetetlenséget tartalmazna, engedélyeztessék még néhány gondolatnyi időtöltés c figyelemre méltó témánál. Lanyha fantáziával is elképzelhető: mi történne, ha minden alkalmazó szerv úgy gondolkodna, hogy a raktáros csak párttag lehet. Ez esetben minden bizonnyal valamennyi kommunista kénytelen-kelletlen raktáros kellene legyen — ha egyáltalán elegen lennének. (Hiszen több raktár van, mint kommunista.) Groteszk állásfoglalás ez és tegyük hozzá: ártalmas! A megszabott feltétel »be- vasalásáből« sokan azt olvashatják ki, hogy nálunk a szavak és a tettek nem megegye • zőek, hiszen a MÜNÖSZER f elsőbbségének véleménye szerint a. pártonkívüli közélet* szereplésének perspektívája, még a raktárosi állásig sem: jut el. Márpedig ez hazug rágalom volna és csupán arról van szó, hogy a kormányzat ezirányú szava itt cs még más helyeken is nem vált ugyanazon tettekké. Sok-sok pártonkívüli nevében kérjük: »elégedjenek« meg a munkáját szerető, rátermett, de nem kommunista raktárossal is — mert fog az annyit használni az adott nép- gazdasági vonalnak, mint az. aki ilyen bizalmatlanságot szülő, álvonalas feltételeket szab meg. Kereskedelmünk 1958- évi feladatai, az elmúlt év tanulságai ÜLÉSEZETT MEGYÉNK ÁRUFORGALMI BIZOTTSÁGA A MEGYE valamennyi fontosabb kereskedelmi szerve képviseltette magát a megyei áruforgalmi bizottság kibővített ülésén. Az áruforgalmi bizottság két fő probléma megvitatását tűzte napirendre. Az első a megye kereskedelmének 1957. évi áruforgalmi munkájának vizsgálata, a másik fő téma az 1958. évi áruforgalmi feladatok vázolása. A napirendek előadója Gerőcs, István, a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának vezetője részletesen elemezte a két témakörbe tartozó problémákat. Megállapítottá, hogy 1957-ben a szocialista kereskedelem valamennyi sajátossága érvényesült az áruforgalomban megyénk területén is. Az áruforgalom az előző évhez viszonyítva 6,3 százalékkal növekedett. Figyelemreméltó, hogy az áruforgalomban az iparcikkek aránya gyorsabban növekedett, mint az élelmiszereké. Nőtt a közétkeztetés áruforgalma is — mintegy 22 százalékkal. Az elmúlt évben — bár kisebb mértékben — de még mindig érvényesült megyénkben az a sajátosság is, hogy a falusi áruTöbb államosított hás mentesítéséről, megyénk állattenyésztésének helyseiéről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága forgalom gyorsabban emelkedett a városinál. Jellemző erre, hogy a szövetkezeti kereskedelem több mint 7 százalékkal, az állami kereskedelem pedig nem egészen 4 százalékkal ért el magasabb forgalmat, mint az előző évben. A felsoroltak alátámasztására meg kell említenünk egy igen lényeges adatot, azt, hogy az egy lakosra eső megyei áruforgalom az 1956. évi 3733 forintról 1957-ben 3950 forintra növekedett. EZEKUTÁN Gerőcs elvtárs rátért a kereskedelem előtt álló idei tervek vázolására. Elmondotta, hogy a teryek feszesek lesznek, melyeket csak leleményes, jó kereskedői munkával lehet majd teljesíteni. Az áruellátással kapcsolatban megjegyezte, hogy élelmiszerekből komolyabb nehézségekkel nem kell számolnunk. A ruházati cikkek főcsoportján belül javulni fog a kötöttáru, konfekcióféleségek, cipők és nylonzokni ellátás. Szőnyegből, függönyből, kötéláruból nem biztosítottak még kellő fedezetet, erre talán import útján lesz lehetőség. A vas-műszaki szakmában ugyancsak tovább javul az ellátás. Porcelánból 12, idényüvegből 7, húzott üvegből 22, papíráruból 10 százalékkal, háló és kombinált szobabútorokból 10 százalékkal többre számíthat a lakosság, mint az elmúlt' évben volt. KÜLÖN BESZÉLT Gerőcs elvtárs a csőbútor problémáról. Ismeretes, hogy csőbútorból szinte korlátlan készletekkel rendelkezünk és termelésének sincs semmi akadálya, mégis a csőbútorértékesítés még ma is alacsony^ A kereskedelmi munka ű.i módszereinek szélesebbkörü alkalmazása is szóbakerült a megbeszélésen. Az idén megyénk kereskedelmi szervei Kiskunfélegyházán és Kiskunhalason szeretnének egy-egy önki- szolgáló üzletet létesíteni. Kecs- ' keméten és Baján pedig a meglevők mellett még újabb egy- egy önkiszolgáló üzlet nyílik; mert ez a módszer nálunk is bevált. MEGBESZÉLTÉK ezután az 1958. évi feladatok részleteit, mint például a kereskedelmi munka irányításának megjavítását, az értékesítési, szakosítási problémákat, az árualap gazdaságos készletcsökkentésének szükségességét, a takarékos gazdálkodás megvalósítását, Védjük meg a vadállományt A hirtelen beállt nagyarányú havdzás miatt veszélybe kerültek az apró vadak. A vadásztársaságok a szerződésben előírt kötelezettségük alapján, etessék a csoportokba verődött fácánokat, foglyokat és egyéb apró vadakat. Erre annál is inkább szükség van, mert a fácánok és foglyok ebben a hónapban fészkelnek. A megyei tanács v. b. pénteken délelőtt ülést tartott. A végrehajtó bizottság először 108 államosított ház tulajdonosának mentesítés iránti kérelmét tárgyalta le. Méltányossági alapon 25 lakóépületet mentesített a v. b. az államosítás alól. Ezután a termelők anyagi erejét figyelembe véve, az 1958. II. negyedévi adóbevételi terv felett döntött és azt az évi adóterv 20 százalékának megfelelő összegben állapította meg. A v. b. ezenkívül még 29 különféle előterjesztés felett döntött. Többek között engedélyezte a Gara községben »Dózsa« néven alakult új mező- gazdasági termelőszövetkezet és a Tabdin »Béke« néven alakult termelőszövetkezeti csoport működési engedélyének kiadását. A következő napirenden megyénk állattenyésztési és legelőgazdálkodási helyzetéről készített beszámolót vitatták meg. — Kulcskérdés a tsz-ek állat- tenyésztésének fellendítése — állapította meg a v. b. — elsősorban a közös állatállomány növelése. Utasította a mezőgazdasági osztályt, hogy a tsz-ek állatvásárlásait, a biztosított kedvezmények figyelembe vételével mielőbb szervezze meg. A szarvasmarhaállomány minőségének javítása érdekében a mesterséges megtermékenyítő állomások munkáját kell kiterjeszteni, s a szövetkezetekben a törzskönyvezést meggyorsítani. A sertésállományban erőteljesen szaporodnak a német öves sertések. A takarmányt egyébként jól értékesítő sertések azonban veszélyeztetik a bajai és bácsalmási járásokban a berk és corn- wall, a kiskőrösiben a mangalica állományt. A fajtajelleg megvédése érdekében a v. b. úgy dönIllés József, aki a felszabadulás előtt 92 holdon gazdálkodott, valamilyen módon bekerült a kiskunfélegyházi XJj Élet Termelőszövetkezetbe. Ott, mint a tsz darálójának vezetőjét alkalmazták, s nem törődött vele sem a tagság, sem a vezetőség, hogy Illést már kétszer ítélték börtönbüntetésre különböző gazdasási bűncselekmények elkövetőit, hogy a kalocsai, félegyházi és kecskeméti járásokban, amelyek vegyes területek, meg lehet honosítani a németöves fajtát, a többi körzetbe azonban nem szabad bevinni. Ezután, a juhtenyésztésről, a tsz-ek baromfitenyésztésének fejlesztéséről és az állategészségügyről tárgyaltak még, majd megállapították, hogy az állattenyésztés fokozásával a takarmány termesztést is növelni kel). A v. b. úgy határozott, hogy a takarmánynövények vetését, a legelők feljavítását és szakaszos legeltetésének bevezetését kell szorgalmazni. téséért. íme, kárát is vallották. Hogy kutyára bízták a hajat, az csak 1957 . novemberében derült ki. Illés ugyanis hét zsák árpát és egy zsák kukoricát lopott el a darálómalomból. A kulák-termelőszövetkezetj molnárt a járásbíróság másfélévi börtönre, s egyes jegai gyakorlásának kétévi időtartamra való eltiltására ítélte. II tavaszi munkálatokhoz a következő gépeket ajánljuk azonnali szállításra: Universal tolókapa Deyl háromsoros fog. répakapa FB. 12 jelű fog. vontatású tárcsás borona 1 soros kézi vetőgép 13 soros tolóhengeres fog. sorvetőgép ML-3 jelű láncos műtrágyaszórógép LG—jelű 36 fogú acélgereblye 4.5” vágószélességű fog. vont. fűkasza, rendrakó szerk.-el 2.K-II. jelű könnyített kivitelű Zetor traktorra függ. kultiválor 12, 16 és 24 kai. darálók, motorral és motor nélkül Fíapidtox I. jelű kardánmeghajtású és Rapidtox III. jelű fog. vontatású permetező: Permetező és porozógépek. BO-2 jelű burgonyaosztályozó „Szabolcs”-jelű almaosztályozógép Columba Baby kézihajtású vetőmagtisztítógép Ezüst Selektor gépihajtású magtisztítógép 500 tojásos baromfikeltetőgép I'enti gépek beszerezhetők a MEZÖSZÖY megyei vállalatainál, valamint-a íöldművesszüveíkezeti szakiizl Etekben. 751 Kulak, — mint teraaiüszüvetkezeti mólnál
