Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

Mit eredményez a tílnagy háztáji gazdaság és ax eUenőrxés hiánya? A felsőszentivánl Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben tavaly silány volt a ser­tésállomány. Takarmányról gondoskodtak, mégsem gyara­podtak a hízók, de annál in­kább gömbölyödtek Piukovics Pál sertésgondozó háztáji gaz­daságában. Tizenegy anyako­cája volt, tíz hízót eladott ta­valy ősszel, sőt újabbakat is állított be hizlalásra. Tehette, hiszen öt hold háztáji területe is volt. Amióta Deli Antal vette kezébe a sertéshizlalási, ugyanannyi takarmánnyal is szépen fejlődnek a jószágok. A szövetkezet harminc sertést állított be hizalásra. Ebből az esetből több tanul­ságot le lehet vonni. Egyik az, hogy a háztáji gazdaság nö­velése mindig a közös rová­sára történik, ami végső so­ron nem az egész tagság, ha­nem legfeljebb cgy-egy tag jövedelmét gyarapítja. A ház­táji növelése magával hozza a munkafegyelem lazulását. A bajt növelte, hogy hiányzott az ellenőrzés is és a sertés­gondozó úgy gazdálkodott a takarmánnyal, ahogy neki tet­szett. Reméljük, a szövetkezet tagsága levonta a tanulságot. Ezt az ügyet viszont nem ár­tana alaposabban megtárgyal­ni még a közgyűlésen és adott esetben a felelősségre vonás­ról sem szabadna megfeled­kezni. Kétmillió tégla terven felül 13, havi fizetés Lajkó elvtárs, a Dél-Bács me­gyei Téglagyár Vállalat Igazga­tója tavaly év közben vette át a hat déli téglagyár vezetését. A vállalat azóta igen szép ered­ményeket ért el. Szorgalmuk­nak, okos, átgondolt gazdálko­dásuknak nem is maradt el az eredménye. A gyár kollektívája a munkásból lett Igazgató veze­tésével a keceli, bácsalmási, katymári, csávolyi, hajósi és hercegszántói üzemegységekben 9 256 000 helyett több mint 11 millió téglát égetett, azaz két­millióval többet, mint a tervük volt. A vállalat túlteljesítette nyerstéglagyártási előirányzatát is, így a minőség állandó javí­tásával, a takarékossági ver­sennyel, egyszóval a gazdasá­gos termeléssel elérték, hogy a dolgozók 1957. évi munkájuk külön elismeréseként megkap­ják 13. havi fizetésüket is, mint nyereségrészesedést. 300 000 liter ssikvía 16 000 üveg bambi Ahogy az idő biztat bennün­ket, egy kicsit messze van még a nyár, de az emberek máris szomjasak. A kecskeméti ven­déglőkben, a kiskereskedelmi hálózat és a földművesszövet- kezet boltjaiban szombatonként épphogy ki tudják elégíteni az emberek szikvízigényét. Olykor pedig megesik, olyan nagy a ke­reslet, hogy az eladók kényte­lenek nemmel felelni a vevők kéréseire. Számokban mindez úgy je­lentkezik, hogy a Kecskeméti Szikvízüzem ebben a negyedév­ben 3000 hektó szikvizet és 16 ezer palack üdítő italt gyárt amellett, hogy a megyeszékhe­lyen több szikvízgyártó és föld- müvesszövetkezeti szikvízüzem is működik. Mint a városi ta­nácson értesültünk, a fogyasztók ••• fövény védelem márciusban Szántóföldön: A felfagyott vetéseket henge- rezzük meg s ha a növény fej­lődése megindult, fogasoljunk. A tavasziak alá a talaj munkát ki­fogástalanul végezzük el, mert b jó agrotechnika a növények fejlődését s ellenállóképességét fokozza. A csócsárló irtását Agritox- szal, a mezei pocokét Árváim­nál végezzük. Drótféreggel erő­sen fertőzött talajon a vetőma­got Agritox-szal csávázzuk. A lucernatáblákat a vincellérbo­gár vándorlásának meggátlásá- ra vegyük körül bogárfogó árok­kal. A vetési bagolypille her­nyójának, a mocskospajornak kártételét előzzük meg. A kicsi hernyók ellen holdanként 10— C0 kg Hungária Matador poro- eót, a nagyobb hernyók ellen 25 —30 kg csalétket (DDT keverve répaszelettel és melasszal) szó­runk ki egyenletesen. Agrito- xot csalétekhez ne használj ank, mert a melasz annak hatását rontja, Gyümölcsösben és szőlőben: A rügyíakadás előtti perme­tezést a pájzstetű ellen folytas­suk, illetve fejezzük be. Sodró- fnoly- és pajzstetűfertőzés ese­tén 2 százalékos sárgamérget használjunk. A bimbólikasztó bogár ellen ugyancsak 2 száza­lékos sárgaméreg lesz hatásos. Ez a szer a pókhálós almamo' lyok hernyói ellen is jól alkal­mazható. Korai felmelegedéskor a rügyeket rágó araszoló her nyók ellen rügyíakadás után, vagy zöldbimbós állapotban 1 százalékos Holló 10-et, vagy 2 százalékos Hungária Matador permetezőszert használjunk. Va- rasodás és monilia ellen az al-' — '•'"'«yfakadás­só rétegében négyzetméteren­ként 150 gramm Fuklasin F-et keverjünk, A lótetű irtására a Idtetű járta földre és járatukba négyzetméterenként 20—30 gr Lótetű Arvalint szórjunk ki, Tudnnk«e védekezni a máktokbarkó elten A mák sikeres termesztése a máktokbarkó kártételének le­küzdésén is múlik. Ez, a kártevő a mi szélsőséges időjárási viszo­nyaink között a máktermést csökkenti, a minőséget rontja, sőt sokszor elpusztítja az egész termést. A máktokbarkó kifejlődött bogár alakjában a földben telel át, ahonnan május közepe táján bújik elő. Virágzásig a mák le­velén és kocsányán rág. Virág­zás idején a nőstény lyukat fúr a zöld máktokon és beletojja to­jásait. A kikelt lárvák három hét alatt kifejlődnek s ez alatt az idő alatt összerágják a zsen­ge mákszemeket. Később kirág­ják magukat a tokfalon és le­hullanak. A földben bábozód- nak be s ott fejlődnek bogárrá még az ősz folyamán. A védekezésnél a következő­ket tegyük: A mákot feltétlenül Olyan ta­lajba vessük, amelyet mélyen felszántottunk. Ezzel sok boga­rat semmisíthetünk meg. Jó eredményt érhetünk el a fertő­zés elszigetelésében azzal az el­járással, ha a táblát 10—15 nap­pal korábban vetett mákkal vesszük körül. Ez korábban vi­rágozva magára csalogatja a bo­garakat, melyeket szedetéssel, vagy HCH tartalmú porozással lehet elpusztítani. A táblában a mákot HCH-val ne porozzuk, mert szagát a termés átveszi. A csalogató soroknál ez nem jelent károsodást, mert ezt úgyis meg­semmisítjük. Védelmet nyújt a naftalin (fő­leg száras^ nyers naftalin) is, me­lyet virágzás kezdetén kell ki­szórni. Ajánlunk még egy módszert a védekezésre, amelyet Csehszlo­vákiában sikeresen alkalmaz­nak. A mákvetés körül 8—10 méter szélességben sűrűn vet­nek kendert s ezt kontakt szer­rel, HCH DDT-vel porozzák. A porozást akkor kezdik meg, ami­kor a kender elérte a 15—20 cm-es magasságot. A kontakt­szer a durva kenderlevélen jól tapad s a kenderen áthaladó barkók elpusztulnak. A kender- sávot állandóan porozni kell, hogy lehetőleg minél kevesebb barkó jusson át a máktáblára. Ez az eljárás nem káros a mé- hekre, mert azok csak a virágzó máknövényt látogatják. Szűcs J Igényeinek kielégítésére a meló- 1 gebb időkre mér most készül­nek. A szikvízgypr tervét lénye­gesen emelik. A lakosság nem kis örömére pedig a szintetikus alapanyagú bambi készítése mel­lett eredeti, gyürrrölcslevekből készült üdítő italok gyártását is tervbe vették, Új, modern sütőüzem Egészen a közelmúlt napokig Kecskemétről szállították a ke­nyeret és a különböző péksüte­ményeket Tiszakécske község lakosságának. A kenyérellátás­nak ez a módja tetemes plusz- költséget okozott a Kecskeméti Sütőipari Vállalatnak. Pár nap­ja mindez megváltozott. Jólle­het kétéves utánjárás eredmé­nyeként, de megépült egy új, modern, olajfűtésű, négykemen- cés sütőüzem Tiszakécskén. A Sütőipari Vállalatnak ez új telephelye olyan sütőkapaci­tással bír, hogy kenyérrel és' péksüteménnyekkel innen lát­ják majd el Lakiteleket és Ti­szakécske környékét. A volt ókécskei malom helyén létesí­tett telephely az egészségügyi és szociális követelményeknek megfelelően el van látva fürdő­vel, öltözővel, s a sütőüzem mellett szaküzletet is nyitottak,- ahol a lakosság közvetlenül a vállalattól mindig friss kenyér- és süteményféléket vásárolhat. w w w n in i«i iri i*4 i»i iri i*i in i ROZ1IKÁ ooooooooooooooooo ma- es kor, a kajszi-, cseresznye-, ring-; ló- és meggyfákat fehérbimbós, az őszibarackfákat (monilia és tevélfodrosodás ellen) pirosbim- bós állapot kezdetén 1 százalé­kos bordóilével, vagy Spritz- Cuprallal permetezzük. A vértetves sebeket vágjuk si­mára, kenjük be fasebkátrány- nyal,’ vagy oltóviasszal, de ecse­telhetjük gyümölcsfaolajjal is. Szőlőben a tőkefejen megbúvó szölőilonca és szőlőmoly ellen — nyitás után, de még a met­szés előtt — 2 százalékos sárga­méreggel kell a tőkéket és a karókat "bő permetezéssel áz­tatni. Konyhakertben: Melegágyakhoz friss földet használjunk, mert az előzőleg már használt föld fertőzött le­het. Ha ilyen földet kell hasz­nálni, akkor gőzöléssel vagy for­máimnál fertőtlenítsünk. A ta­laj egy-egy négyzetméterére 10 —12 liter formaiint öntözzünk oldatban. A palántavész meg­előzésére a melegágyi talaj fel­Rozália.;: Gondi István.; > — Csupa Gondi! Névrokonok ta­lán9 4 Vthagyom a tapasztalat- csere népét s az istálló­ban kereskedem felvilágosítás után. Szerencsém van. Az én fehérkendős gulyáslánykám ott simogatja kedveskedve a már kérődzésre heveredett Dolmány szép fejét s az állásban sorako­zó másik kilenc tehén irigy­kedve forgatja arrafelé bárso­nyos szemét. Nekik azonban várni kell most a becéző kézre, mert Rozikát én fogom val la­tóra. Tévedtem. Gondiék nem név­rokonok, hanem egyazon csa­lád tagjai. Amolyan -tehenész­dinasztia«. Az apa: Gondi Pé­ter 25 éve mestere ennek a szakmának, 18 évig az 500 hol­das Szabó-féle birtokon volt fejőgulyás. Rozika 1951-ben került ide. Akkor végezte el az iskolát s a fiatal gyereklányban olyan cso­dálatosan öröklődött apja tehet­sége, párosulva a minden nő­ben meglevő gyengédséggel, sze­retettel a kedves, buta, gondo­Baromfítenyésztők, ügyelem! Kedvező feltételek mellett köthető baromfincvelési cs hizlalási szerződés a földművcsszövctkczettcl. Hízott libánál darabonként 50.— Ft előleg, kg-onként 19.— Ft átvételi ár. Hízott kacsánál darabonként 30.— Ft előleg, 20 Ft átvétcliár. Pulykánál 30 Ft előleg, kg-onként 15—17 Ft-os átvételi ár az átadás időpontjától függően. Rántani való csirkénél előlegként naposcsibét kap. átvételi ár 23—27 Ft kg-onként, az átad.ás időpontjától függően. Fenti árakon felül tsz-ek kg-onként 2.— Ft, szakcsoportok, társulások közös termelésből származó baromfi után kg-on­ként 1—. Ft felárat kapnak, ha egy tételben légalább 100 kg csirkét, vagy 150 kg kacsát, vagy 250 kg libát, Illetve pulykát adnak át. Részletes felvilágosítást a helyi földművesszövetkezet ad! Neveljünk minél több baromfit, érdemes, jói jövedelmez! A földművesszövetkezetek a szerződések kötését már meg­kezdték. 676 * V V «W* firf» v — Olyanok ezek, mint a kis­gyerek — mosolyog elnézően Rozika. — S magát nagyon szeretik — nézem meghatódva, amint a nagy állat esetlen bájjal nyúj­togatja ráspolyos nyelvét a ci­rógató ujjak után. — Szeretnek, mert ismernek s én is szeretem őket. Ezeket — mutat Cidrusra, Selymesre és Csillagra — én segítettem a vi­lágra >s neveltem első órától fogva.. í ■ s j Vitázhatnak énfelőlem a szakemberek arról, hogy a jó­szággondozó rátermettsége nem attól függ, hogy nő-e az illető, vagy férfi. Azt elismerem, hogy van jó férfitehenész s van rossz női tehenész is.1 De Gondi Rozi­ka csak megerősítette bennem azt a nyilvánvaló igazságot, hogy belénk, nőkbe azért vala- Aiivel mégis több szorult a szív­ből, gondoskodó szeretetből, gyengédségből s ha van pálya a családanya szerepén kívül, aho­vá a nő egyenesen teremtődött, akkor ez az állatgondozás. Hej, de jó lenne ennek a félegyházi Gondi-család- nak hasonmását ott látni a me­gye minden egyes tehenészeté­ben! Gáspár zásra szoruló jószág iránt, — hogy mára a legelismertebb fe­jőnő. 1956 márciusában mellé­re tűzték Budapesten a legjob­baknak kijáró kormánykitünte­tést. Ma mindössze csak 20 éves... Kívüle és apján kívül itt dolgozik még három bátyja és két húga is. Rozika tíz tehenet gondoz. El sem akarom hinni, hogy ezek a kemény, de mégis nőiesen kis kezek naponta 260—280 liter tejet préselnek a sajtárba, — csak az egy Dolmánytól 35—10 litert. W ebben a tehenészetben gép még nem segít, kéz­zel fejnek. Az pedig nem éppen ibolyaszedést kívánó izom­munka. — Reggel a legnehezebb — mondja Rozika —, akkor 100— 110 litert kell kifejnem. De azért másfél óra alatt kész va­gyok... A Cidrus nevű tehénszépség a sarokban megelégeli jelenléte­met és kérő bőgéssel figyelmez­teti Rozikát, hogy ő is a vilá­gon van, I A'z istállóajtóban feltűnik egy kendőbe bugyolált szőke fej, fehérköpenyes kar­csú alak s férfias csizmákba bujtatott apró láb. Kezében kö­tél, a kötél végén egy kajla /szarvakkal koronázott szelíd te- !<hénfej. Az aprócska lány annak /kedveskedik duruzsoló mele­gen: > »Gyere csak, Dolmány, gye­dre. ..« < És Dolmány, mint kiskutya a shívó szóra, engedelmesen rin- / gat ja előre ötmázsás testét, ned- svesen fénylő orrával rá-rácsó- >kolva az előtte libegő fehér kö- speny vállára... ' / A kiskunfélegyházi Mezőgaz- sdasági Technikum tangazdasá­gának tehenészetében vagyunk ss felvonul előttünk ennek az (országosan egyik legszebb állo- <mánynak néhány négylábú /»primadonnája«. A fent emli- (tett 68-as Dolmány például Ó707 /kilogrammos évi termeléssel az (istálló dísze. »Mozgó tejcsar- >nok« — jegyzi meg mellettem /találóan Hegedűs elvtárs, az (egyik vendég. ( De az én szemem hamarosan (betelik a szoborszép állattestek ^szemléletével, mert a fülem ér­dekesebbet hall. Majdnem min­iden állat elővezetésekor így (hangzik a tájékoztatás: — Gon­dozója Gondi Péter, ü Gondi

Next

/
Oldalképek
Tartalom